Nyilvános távközlés

Ismét HIF konferencia az infokommunikációról

Versenyben nô a piac

Idén is megszervezte hagyományos ôszi nemzetközi konferenciáját a Hírközlési Fôfelügyelet. Az "Infokommunikációs Trendek 2000" címû rendezvény idén az informatikai területet jelölte meg a témája középpontjaként, de természetesen a konvergencia által érintett legkülönbözôbb területeirôl érkezô résztvevôk mind találhattak ôket érdeklô elôadásokat. Most is négy szekciót hallgathatott végig a háromszáz résztvevô a két nap alatt, akárcsak tavaly. Jelen számunkban a szabályozási trendekkel foglalkozó szekcióról számolunk be, a többi szekció elôadásaiból a következô számunkban adunk ízelítôt.

Dr. Sallai Gyula, a konferencia elnöke bevezetôjében szemléletes képet adott a távközlés, az informatika és a média konvergenciájáról. A három terület a növekedése közben mintegy egymásba hatol, s kialakul az a közös terület, melyet infokommunikációnak nevezünk, s ami évrôl évre az ôszi konferencia tárgya.

A konferencia elsô szekciója a szabályozási trendekkel foglalkozott és igen jó keresztmetszetet adott a hazai és az európai helyzetrôl. Elsôként Sík Zoltán informatikai kormánybiztos foglalta össze az információs társadalom felépítéséhez szükséges hazai tennivalókat. A legfontosabb annak a távközlési piaci struktúrának a kialakítása, mely ösztönzôleg hat az információs társadalom igényeit messzemenôen kielégítô infrastruktúra kiépítésére és mûködtetésére. Az állam feladata ebben az, hogy optimális piaci feltételeket teremtsen ehhez a munkához a magánszektor számára. Ennek az alapja a verseny, s ezzel a következô évek feladata is adott: le kell bontani a piacra káros hatásokat gyakoroló privilégiumokat, meg kell teremteni a verseny egyetemességének feltételeit. A következô idôszakban ezen múlik az információs társadalom felépítésének a sikere. A helyi hurok részleges, illetve teljes megnyitásának a lehetôvé tétele - az unbundling - is erre irányul, alkalmat teremtve a helyi szolgáltatások versenyére.

A másik jelentôs lépés az infrastruktúrára támaszkodó szolgáltatásalapú verseny kialakítása. Az infrastruktúra csak akkor ér valamit, ha értékes szolgáltatásokat nyújtanak rajta. Ehhez is a magánbefektetôk döntése szükséges, tehát a tôke számára olyan feltételeket kell teremteni, hogy a szolgáltatási piacba fektessék a szabad pénzeszközeiket. Ha az infokommunikációs értéklánc bármely láncszeme gyenge marad, az az értéklánc megszakadásához, ezen keresztül pedig a GDP termelés ütemének a csökkenéséhez vezet.

Sík Zoltán kitért arra is, hogy a célok megvalósításához a szabályozási rendszer korszerûsítése szükséges. Az eurokonform módon készülô egységes hírközlési törvény is ezt a célt szolgálja. A verseny és a jó árszabályozás együttesen el fogja érni, hogy a szolgáltatások árai ne nehezítsék elterjedésüket. A kormánybiztos külön kiemelte az Internet-hozzáférés magas díját, amivel sajnos még mindig vezetjük az OECD országok vásárlóerô-paritáson számolt Internet-hozzáférési díjstatisztikáját.

Végezetül az állami szerepvállalás szociális és oktatási aspektusairól is szólt Sík Zoltán. A rendkívül gyors fejlôdés mellett ügyelni kell arra is, hogy a társadalom ne szakadjon ketté digitális írástudókra és írástudatlanokra. Komoly munkát jelent 10 millió állampolgár folyamatos oktatása, de erre kell felkészülnünk. Emellett azonban fontos a szakemberek képzése is. Éveken belül akár 5-10 ezer informatikus is hiányozni fog a termelô szférából, s ezt a számot az agyelszívás még tovább növelheti. Növelni kell tehát a szakemberképzést ezen a téren.

A szekció második elôadója Nicholas Argyris, az Európai Bizottság Információs Társadalom Fôigazgatóságának a hírközlésért felelôs igazgatója volt. Elôadásában bemutatta az EU-ban folyó szabályozási keretmunkát, mely számunkra is meghatározó elemeket tartalmaz az Európához való csatlakozás megvalósításához. Bevezetôként néhány adattal érzékeltette az európai távközlési piacon az utóbbi két évben bekövetkezett változásokat. Ebbôl kiderült, hogy a liberalizáció következményeként a hálózati szolgáltatók száma megduplázódott, s a nemzetközi hívások díja átlagosan 40 %-kal csökkent, igaz, a helyi hívásoké 7 %-kal megnôtt. A számokból az is kiderült, hogy mindennek ellenére a korábbi monopol szolgáltatók piaci részesedése nem csökkent jelentôsen, tehát a verseny ezt az elônyt csak hosszabb távon tudja csökkenteni.

Argyris ismertette a márciusban elfogadott lisszaboni alapelveket, melynek egyik pontja szerint 2001-re minden iskolát el kell látni Internet kapcsolattal és 2002 végéig a tanári karnak is meg kell szereznie az ez irányú alapképzést. Kiemelt feladat az elektronikus aláírás és az elektronikus kereskedelem szabályozási hátterének kialakítása is, de rögzítették a helyi hurok megnyitásának - az unbundlingnak - a véghatáridejét is 2000 végében. Az információs társadalom alapjait meghatározó törvényeket pedig 2001 végéig kell megalkotni. Elôadása második felében Argyris az európai távközlés-szabályozás 1999-es felülvizsgálatának tapasztalatairól és az új szabályozási elvekrôl adott áttekintô képet, kitérve arra is, hogy mi az EU-hoz való csatlakozásra váró országok számára a legpraktikusabb stratégia a jogharmonizáció kérdésében.

Az európai elvek után a szekció következô elôadója, Frischmann Gábor újra a hazai helyzetrôl beszélt. A HIF elnöke elsôként a felhasználók szemszögébôl tekintette át a hazai infokommunikáció helyzetét. A távbeszélô szolgáltatás terén a felhasználónak még nincs igazi választási lehetôsége, legfeljebb annyi, hogy mobil telefont használ - ami viszont drágább - vagy Voice over IP technológiával igyekszik csökkenteni a nemzetközi kapcsolatok terheit. Ugyanakkor eljutottunk arra a szintre, hogy a szolgáltatás elérhetô. A földrajzilag vagy szociálisan hátrányos helyzetûek számára még ma is nehézséget jelent a telefon bevezetése.

Igazi verseny van viszont a mobil szolgáltatásban, ahol már az árak csökkenését is érzékelhetjük, miközben a minôség is megfelelô. Itt fôként a "mobil telefon kell, de torony az nem" paradoxon okoz nehézséget, amit mindenképpen rendezni kell. Az adatátvitelben - vagy tágabban fogalmazva az üzleti kommunikációban - szintén verseny van, sôt itt már több szegmensben a kínálat meghaladja a keresletet. A kiszolgálás színvonala is magas, de pl. az IP kommunikációban nem tud érvényesülni az árverseny a gerinchálózati hozzáférés monopol ára miatt. Vannak még minôségi nehézségek is ezen a piacon. Az elektronikus kereskedelem még csak bontogatja a szárnyait, ezen a piacon a bizalom megteremtése lesz a fogyasztó felé a legnehezebb. Végül ami a tartalomszolgáltatást illeti, ott látszik, hogy minden elérhetô, azonban az igényes hazai tartalom még sok témában várat magára.

Frischmann Gábor ezután a számok tükrében mutatta be a hazai helyzetet. Az EITO 2000 évkönyv adatai szerint Magyarországon az infokommunikációs piac éves növekedése 12,7 % volt, míg Nyugat-Európában 9,7 %, a világ egészére nézve pedig 9,1 % volt ugyanerre az idôszakra. Az összkép tehát biztató. Ami az abszolút értéket illeti, 1999-ben a hazai infokom piac az évkönyv szerint 3112 millió eurot tett ki, ami 2001-re 3995 millió euro értékûre nô. Összehasonlításul: a Nyugat európai piac 1999-ben 470 milliárd euro, a világpiac pedig 1 593 milliárd euro volt.

A következô érdekes blokkban a tulajdonosi csoportok szemszögébôl vizsgálta a hazai piacot Frischmann. Hét nagyobb csoportot azonosított, ahol ugyan a kapcsolatok sokszor áttételesek, de mégis hasonlóak az érdekek. A Deutsche Telekom körébe tartozik a Matáv Rt., a két Westel társaság, a Matávnet és az Emitel. A KPN Telecom csoporthoz a PanTel, az EuroWeb és a Pannon GSM köthetô. Önálló csoportot alkot a Vivendi a felvásárolt koncessziós szolgáltatókkal, míg egy másik önálló csoport a HTCC és a hozzá tartozó koncessziósok. Külön körbe került a Vodafone, az Antenna Hungária és a Novacom, melybe a Hungarodigitel is beletartozik és a Magyar Posta is ehhez áll közel. Az UPC vonzáskörébe tartozik a Monortel és az Elender. Végül a GTS és a Datanet szerepel külön érdekcsoportként. Ha a hét csoport bevételi megoszlását tekintjük, rögtön látszik a piaci feszültség is: ennek ugyanis háromnegyedét a Matáv által fémjelzett csoport mondhatja magáénak, tehát a piac még monopol jellegû.

Végül Frischmann Gábor néhány közszájon forgó vélekedésre adta meg a HIF válaszát. Ebbôl kettôt emelünk ki. Az egyik vélekedés, hogy a helyi hurok átengedéséhez még nem elég fejlett a hazai infrastruktúra, ráadásul ekkor nem is térülnek meg a korábbi beruházások, s az átengedéssel "kimazsolázódik a piac". Erre az elsô ellenérv, hogy - mint az az EU-ban is megfogalmazódott - unbundling nélkül nincs verseny. Másik érv, hogy ha nincs lehetôség a hurok átengedésére, akkor egy sor párhuzamos építkezés indul meg feleslegesen, miközben az infrastruktúra kihasználatlan. A részleges átengedés ráadásul többletbevételt hoz a szolgáltatónak, ami éppen a megtérülést segíti. A másik vélekedés, hogy az erôs hírközlési hatóság eluralja a piacot, nem hagyja azt mûködni, valamint hogy a hatóság élôsködik a szereplôkön. Frischmann válaszában kifejtette, hogy az erôs hatóság valójában észrevétlen, hiszen akkor és csak akkor avatkozik be, ha jogszerûtlenséget tapasztal vagy ha valamelyik szereplô magatartása miatt a piac torzul. A hatóság elszámol a finanszírozóival, tehát költségviselésrôl van szó, nem élôsködésrôl. A hatósági függetlenségnek egyébként az azonos szintû piaci finanszírozás az egyik fontos kulcsa.

A szekció második részében a svájci, az olasz és a holland hatóság képviselôje tartott elôadást. Marc Furrer hangsúlyozta, hogy Svájcban a piacnyitás egyaránt pozitív fordulatot hozott az árak, a verseny és a minôség tekintetében. A nagysebességû Internet hozzáférés egy év alatt 22,6 %-kal, az alacsony sebességû 54,9 %-kal lett olcsóbb átlagosan. Ebben a statisztikában a telefonon keresztüli hozzáférés díjtételei is benne vannak.

Filippo di Robilant, az olasz hatóság nemzetközi igazgatója a liberalizációs átmenet négy szintjét emelte ki. Az elsô a monopol szolgáltató hálózatának a megnyitása. Ide tartozik a hálózatok összekapcsolása, a helyi hurok megnyitása, a szolgáltató elôválasztás lehetôsége és a számhordozhatóság. A második szint a díjtételek átstrukturálása, mely két lépésben történt. 1998 végén csökkentették a távolsági és a nemzetközi hívások díját, emelték az elôfizetési díjat, miközben a helyi tarifa nem módosult. 1999 nyarán pedig új díjakat és egy "price cap" jellegû árkontrollt vezettek be. Végeredményben két év alatt a távolsági díjak 42 %-kal, a nemzetközi díjak pedig 43 %-kal csökkentek a folyamat eredményeként. A harmadik szintet a szûkös erôforrásokkal való gazdálkodás bevezetése jelentette a szám- és frekvenciagazdálkodás terén, melynek részeként 1999 nyarán teljesen új számkiosztási terv készült és 2000 végéig megtörténik az 5 UMTS engedély kiadása is. Végül a negyedik szint a technológiai innováció segítése, ahol az ADSL és XDSL technológiák, az IP kommunikáció és az UMTS kérdése van napirenden Olaszországban.

A holland hatóság elnöke, Jens Arnbak a szélessávú Internet hozzáférés kérdéseivel foglalkozott a vezetékes és a vezeték nélküli világban. Az érdekes elôadás végén konklúzióként fogalmazta meg, hogy az információs társadalom természetes igénye lesz a szélessávú hozzáférés, erre fokozatosan fel kell készülni. Ugyanakkor az is látszik, hogy a lakosság nagy többsége számára ez évekig szûk keresztmetszetet fog jelenteni mind a vezetékes (helyi hurok, kábeltévé, optika a lakásig stb.), mind a vezeték nélküli (UMTS, WLL) technológiák tekintetében. A szabályozásnak éppen ezért technológia-függetlennek kell lennie, hogy a beruházók a piaci helyzet alapján tudjanak dönteni, valamint az ex-ante versenyt célszerû támogatni.

Dr. Bartolits István


Megoldások internet-szolgáltatóknak

Kiszolgálni a szolgáltatókat

IP alapú nagykereskedelmi szolgáltatásának továbbfejlesztésérôl számolt be a MATÁV. A szeptember elején bevezetett IP Connect szolgáltatás magasabb minôségi szintre emeléséhez több milliárdot ruház be a vállalat. A cég nagy kapacitású IP platformján korszerû megoldásokat kínál az internet-szolgáltatóknak - jelentette be Kerstin Günther, a Belföldi társszolgáltató üzletág igazgatója október közepén rendezett sajtótájékoztatóján.

A vállalat a világ vezetô távközlési szolgáltatóival egyidejûleg építette ki országos IP alaphálózatát. Ez a hálózat, valamint az új, nagysebességû csomagkapcsolt adatátviteli technológiát alkalmazó IP platform alkalmas arra, hogy az egyre népszerûbbé váló internet-szolgáltatás technikai háttereként szolgáljon. A jelentôs számú lakossági igények kielégítése mellett az üzleti felhasználók minôségi színvonalú kiszolgálására is képes. Az IP platform országos kiterjedtsége és a magas színvonalú üzemeltetés biztosítja az internet-szolgáltatók részére ezen megoldások versenyképességét és költséghatékonyságát. A szolgáltatások az ország mind az 54 primer körzetében elérhetôek lesznek, lehetôvé téve az országos internet-szolgáltatás nyújtását. Igénybevételükkel az internet-szolgáltatók mentesülnek a komplex, nagyméretû hálózatok kialakításának költségeitôl és az üzemeltetéshez szükséges szakembergárda, technikai eszközök fenntartásának pénzügyi kiadásaitól.

Az igazgató elmondta, hogy nem a MATÁV az egyetlen ilyen szolgáltató, de Magyarországon a legnagyobb internet hálózatot építette ki, s olyan új technológiát vezet be, amely - szerintük - jobb minôségû, mint a versenytársaké. A cég a beruházásra idén négymilliárd forintot költött. Országszerte 18 ezer portot alakítanak ki, s ez mintegy 300 ezer ügyfél bekapcsolására lesz alkalmas. Ezt a kapacitást nemcsak a wholesale ügyfeleknek, hanem a kiskereskedôi kör számára is biztosítják. A cég legnagyobb ügyfele saját leányvállalata, a MATÁVnet - legalábbis eleinte. Lényeges szempont az egyenlô elbánás elvének érvényesítése, vagyis a versenytársakat, minden ügyfelet egyformán kell kezelni, ugyanolyan minôségû szolgáltatást kell nyújtani. Jelenleg máris számos internet-szolgáltatóval folytatnak tárgyalásokat, s remélik, hogy a versenypiacon is megfelelô szolgáltatást nyújtanak.

A szolgáltatás komplettségét mutatja, hogy biztosítja az ügyfelek részére a hálózatból történô távbeszélô hálózati behíváshoz szükséges portokat, a bérelt vonali elérést, a forgalom átadását belföldi és nemzetközi peering központokba. Így azon ISP-k is elkezdhetik szolgáltatásuk nyújtását, akik csak most jelennek meg a piacon, s nem rendelkeznek elôfizetôi hálózattal, gerinchálózati berendezéssel, illetve behívó pontokkal. Természetesen folyamatosan fejlesztik az IP hálózaton igénybe vehetô szolgáltatásokat, hogy a piaci igényeket a legmodernebb hálózattal és technológiával elégítsék ki.

Cs. A.


A Matávnet segíti az e-commerce-t

Elônyben a webEDI

Új fejezet nyílt az internetes kereskedelemben, miután a MATÁVnet bejelentette új szolgáltatását, a webEDI-t. Simó György, a MATÁVnet vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a webEDI olyan új elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, amely az eddigi, magas költségekkel járó adatátviteli rendszerek mûködtetése helyett az interneten keresztül, webes felületen teszi lehetôvé az elôfizetôk számára elôre rögzített formátumú üzleti okmányok küldését és fogadását. A MATÁVnet webEDI elônyösen ötvözi az internet grafikus felhasználói felületének és a már létezô szabványok alapján mûködô elektronikus adatcsere szabványrendszerének tulajdonságait. Az új kereskedelmi szolgáltatást azoknak a nagyvállalatoknak ajánlják, amelyek sok beszállítóval és szerzôdéses partnerrel dolgoznak együtt. Hasznos azoknak a közép- és kisvállalatoknak, amelyek nagy partnerek beszállítói, havi alacsony okmánycserés forgalommal. Továbbá mindazoknak a vállalatoknak is kínálják, amelyeknek célja a vállalatközi folyamatok ésszerûsítése, a papírmunka és az azzal járó költségek csökkentése, az információáramlás felgyorsítása és az adatbiztonság megteremtése. A webEDI lényegében úgy mûködik, mint egy postahivatal, csakhogy itt minden elektronikus úton történik: a rendszer az üzleti tevékenység során keletkezett elektronikus okmányokat az interneten keresztül biztonságosan és hitelesen továbbítja. Minden bejegyzett elôfizetôhöz egy elektronikus postaláda tartozik, az ide érkezô küldeményeket a nekik tetszô idôpontban nyithatják meg. A küldemények mindaddig elérhetôk maradnak, amíg a címzett nem törli ôket.

A rendszer biztonságosan mûködik, hiszen az átvitel közben a küldeményeket magas szintû titkosító eljárás védi. A szolgáltatás az okmányok átvétele közben ellenôrzi az egymással kapcsolatba lépô partnerek jogosultságát, és figyelmeztet az esetleges formai hibákra. Adatbiztonsági rendszere a legkorszerûbb titkosítási módszereket alkalmazva gátolja meg, hogy az elôfizetôk adatai illetéktelenek kezébe kerüljenek. A szolgáltatás igénylôinek mindössze számítógépre és internet-elôfizetésre van szükségük. Aki nem rendelkezik internet-eléréssel, annak a MATÁVnet kedvezményes webEDI internet-hozzáférési csomagot ajánl. A szolgáltatást vonzóvá teheti a beszállítóként mûködô vállalatok számára, hogy a megfelelô okmányok kitöltéséhez, elküldéséhez és olvasásához nincs szükségük semmilyen egyedi programra. Pusztán webes felület használatával, azaz egy könnyen hozzáférhetô, ingyenes böngészô-programmal igénybe vehetik a szolgáltatást. A webEDI-ben rejlô újdonság az, hogy képes átvitel közben az okmányt bármilyen, elôre meghatározott formátumú és szabványú adatállománnyá alakítani a számítógépes feldolgozás során. Elôny az is, hogy a még át nem vett okmányokat, átvétel után pedig azok másolatát a szolgáltatást nyújtó számítógép mindaddig tárolja, amíg a címzett nem törli azokat.

Cs. A.


Külföldi szemmel a Matávról és hazánkról

Egy érdekszféra közepén

Még júniusban a MATÁV csatlakozott az ADEPT (Advanced Development Exchange Programmes for Telecommunications) nemzetközi szervezethez, amelynek tagja a Deutsche Telekom, a Telia, a Telecom Italia, a Swisscom, a Telekom Slovenije és a France Telecom. Ennek keretében október közepén tizenegy külföldi, az említett távközlési cégeknél dolgozó fiatal vezetô vett részt tréningprogramon a magyar vállalatnál. Közülük néhányat kérdeztünk meg tapasztalataikról.

- Nagyon jó lehetôségnek tartom, hogy Magyarországra utazhattam, s megismerhettem a MATÁV-ot - kezdte Claudio Donatelli (26 éves), az Italy Telecom rendszermérnöke. Elsôsorban a két cég, vagyis az olasz Telekom és a MATÁV közötti kapcsolat érdekelt. Arra is kíváncsi voltam, hogyan tudja a cég az ügyfeleket megnyerni, hiszen a versenyben ez a döntô. Nemcsak az ár számít, hiszen az lényegében mindenhol ugyanolyan mértékû, hanem a minôség, a szolgáltatások színvonala. A Deutsche Telekomnak a MATÁV-ban szerzett többségi tulajdonlásáról azt gondolom, hogy ez a magyar cég számára kedvezô, hiszen a MATÁV nagyon kicsi vállalat, s talán jobb, ha egy nagy tulajdonosa van.

- Szlovéniában még nem történt meg a privatizáció: jelenleg az állam a többségi tulajdonos, s egyelôre nem lehet tudni, mit hoz a jövô - vázolták az ottani helyzetet Boris Paternost (31) és Sandi Willenwaldt (31), a Telekom Slovenije munkatársai. Lehetséges tulajdonosként szóba került a Deutsche Telekom neve is, de nem biztos, hogy valóban ôk vásárolják meg a céget. Mindenesetre jók velük a kapcsolataink. Tudjuk, hogy a MATÁV a térség legjelentôsebb távközlési vállalata, de ez csak általánosságban igaz, hiszen nálunk a vonalsûrûség nagyobb, száz lakosra 42 telefon jut. Ez kiváló arány. A mobil elterjedésében is élen járunk, jelenleg csaknem 800 ezer maroktelefon van az országban, s a fejlôdés töretlen. Az adatkommunikáció és a mobil terén máris verseny van, jövôre a vezetékes vonalak piacát is megnyitják. A MATÁV-nál fôleg két dologra voltunk kíváncsiak: az egyik a dereguláció kérdése, hiszen ez minket is közvetlenül érint, a másik általánosabb jellegû, vagyis figyeltük a sajátosságokat, a két cég közötti hasonlóságokat. Úgy véljük, néhány éven belül a távközlés terén az egész világon hasonló lesz a helyzet, ugyanazok a problémák, kihívások jelennek meg.

- Mintegy 65 munkatárs tartozik hozzám, s a telefonos ügyfélszolgálattal, az eladási pontokkal, a back office-szal, az internet-csapattal foglalkozom, s Magyarországon is fôleg ezek a szakterületek érdekeltek. Franciaországban még nem történt meg a teljes liberalizáció, a helyi hívások terén például még nincs verseny. Törekvésünk most az, hogy az ügyfelek minél többet telefonáljanak, használják az internetet, ISDN-t - adott rövid francia helyzetképet Nathalie Monceau (29), a France Telecom Auch-ból érkezett értékesítési igazgatója.

- A MATÁV külföldrôl nézve kicsi vállalat, egyedül nehezen birkózna meg a kihívásokkal, ezért elônyös számára, hogy a Deutsche Telekomban erôs partnerra lelt - véli Simon Tusak (31), a Deutsche Telekom kommunikációs mérnöke. A DT néhány évvel elôbbre jár a magyaroknál a szolgáltatások, termékek bevezetése terén, s a tapasztalatokat hasznosíthatja a MATÁV. A magyar kollégák ugyanakkor abban segíthetnek a DT-nek, hogy a térségben képviselik a német cég érdekeit. Én szívesen dolgoznék a MATÁV-nál, mert jó cégnek tartom, s megtetszett Magyarország. Nem tudom, hogyan kell ezt elintézni, de ha egy mód lesz rá, visszajövök.

(cs. a.)


Tervezési, Technológia és Képzési központ Zalaegerszegen

Foglalkoztatási húzóerô vidéken

Az Oktatási Minisztérium támogatásával Zalaegerszegen termékfejlesztési szolgáltatásokat kínáló és terméktámogatást nyújtó központot nyitott a Flextronics International. Az új egység a Flextronics három szintes, 1800 négyzetméteres új központjában kapott helyet. Az Oktatási Minisztérium 125 millió forintos támogatásával létrejött központban jelenleg 3 fônek ad munkát, de várhatóan jövô év végére már harminc fôre nôhet az alkalmazottak száma, akik elsôsorban a helyi fôiskolákról - a volt Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Zalaegerszegi Intézetébôl, illetve a Zalaegerszegi Mûszaki Fôiskoláról - kerülhetnek be. Ennek hátterében az intézményekkel kötött hosszú távú megállapodás áll, melynek révén a vállalat részt vállal az oktatási intézmények épületeinek átépítésében, cserében az iskolák a vállalat számára is képeznek munkaerôt, illetve hamarosan az ipari tanulók képzésére is sor kerül, mint például a sárvári gyárban már megvalósult a helyi vegyipari szakiskolások képzése. Emellett havonta várhatóan negyven oktató és hallgató vesz részt pár napos - pár hetes képzéseken, melynek célja a Zalaegerszegi és a Nyíregyházi Ipari Park munkaerôvel való ellátása.

A magyarországi négy gyárában mintegy tízezer munkaerôt foglalkoztató nemzetközi cég célja a fogyasztási elektronikai termékek elôállításában való fokozott részvétel. Ezt alátámasztandó az avatást megelôzô gyárlátogatáson mutatták be elôször a sajtó számára, hogy a zalaegerszegi gyárban a nyomtatott áramkörök beültetését végzô gépsorok mögött kapott helyet a különleges biztonsági intézkedések között elôállított Palm IIIx komplett gyártási folyamata is.

Motorola átalakítások

Új fogyasztói politikája jegyében számos újdonságot jelentett be a Motorola. Ennek keretében átszervezi szerviz szolgáltatásait, megújítja honlapját, valamint elindítja telefonos ügyfélszolgálatát. Utóbbi érdekessége, hogy Call Center alapú megoldás, melyet a Sykes Enterprises Inc. létesít a Motorola számára. A 06-40-200-248-as kék számon hívható ügyfélszolgálat munkatársai magasan képzett szakemberek, akik bármilyen Motorola mobiltelefonnal kapcsolatos kérdésre precíz választ adnak majd az ügyfeleknek. A Motorola számos új mobil készüléket is bemutatott, ezek részletesebb ismertetésére késôbbi számainkban visszatérünk.

Üzleti etikai díjak

A Budapest Klub által kiírt Üzleti Etikai Díj-pályázat nyertesei az Ericsson Magyarország, a Compaq Magyarország és a TVK lettek.

(fa)


Kisvállalkozásból bankkártya gyártó

A bankkártya piac kihívásai

Ma még mindig inkább készpénzben fizetnek az emberek, s kevésbé elterjedt a bankkártya használata Magyarországon. Hazánkban jelenleg mintegy 3,5 millió bankkártya van forgalomban, míg a nyugati országokban átlagosan ennél négyszer, ötször többet használnak.

Berei-Nagy István, a Cardnet Kártyarendszerek és Szolgáltatások Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy cégük 1992-ben alakult, s akkor még csak magánszemélyek voltak a tulajdonosok. A cég jelenleg a MATÁV csoport tagja, a MATÁV 1998-ban 72 százalékos többségi tulajdoni részt szerzett. A Cardnet azzal a céllal alakult meg, hogy teljes körû kártya- és banksemleges szolgáltatást nyújtson a magyarországi elektronikus kártyaelfogadás területén, és jelentôs szerepet játsszon a hazai credit-, debit- és chipkártya elfogadói piacon. A megalakulás óta az amerikai VeriFone kizárólagos hazai beszállítójaként több mint ötezer POS (Point of Sale) terminált - ez a szerkezet olvassa le a kártya adatait - értékesítettek és helyeztek üzembe. Emellett forgalmazzák még az olasz Urmet, a francia MoneyLine és az izraeli Lipman cégek POS termináljait. A kiegészítô termékek között megemlíthetôek az ISDN adapterek, amelyek összeköttetést biztosítanak a POS terminálok és az ISDN hálózat között. Erre azért van szükség, mert a terminálok beépített modemje analóg kapcsolt telefonvonali használatra lett kifejlesztve. A MATÁV speciális szolgáltatása biztosítja az ISDN D (jelzés) csatornájának használata esetén az X.25 hálózathoz való átmenetet. E téren is több gyártó termékét forgalmazzák, például a Stollmann, Urmet, Datatechnik cégekét.

A Cardnet szem elôtt tartva az elektronikus kártyaelfogadás fejlôdését, s a szolgáltatások körének bôvítését, többfajta törzsvásárlói programot és úgynevezett loyalty kártyákat kezelô hostot kínál a partnereknek. Ezzel párhuzamosan különbözô kártyák - mágnes- és chipkártyák - gyártása is felkerült a cég termék- és szolgáltatási palettájára. A vállalat fennállása óta több mint egymillió törzsvásárlói, bank- és ügyfélkártya gyártásában mûködött közre. Az elôttük álló egyik nagy kihívás az e-business, amely során a vállalat telekommunikációs eszközzel kapcsolatot létesít az ügyfél és a szolgáltató (például bankok, kereskedôk, légitársaságok) között. A nemzetközi tapasztalatok szerint a chip-kártya egyre fontosabb szerephez jut majd a közeljövôben. Felkészülve a hamarosan kibocsátásra kerülô elsô chippel ellátott bank- és törzsvásárlói kártyák megjelenésére, kettôs funkciót betöltô POS terminálokat ajánlanak a megrendelôk számára. A vállalat kezdeti fô tevékenységi köre a POS terminálok értékesítése és a kártyaelfogadáshoz kapcsolódó magas szintû banki informatikai szolgáltatások nyújtása volt. Országos hálózatot építettek ki, biztosítják a terminál és a bankok közötti adatátvitelt. A POS fôbb alkalmazási területei egyebek között a bankfiókok, postahivatalok, utazási irodák, bevásárlóközpontok, szállodák, éttermek, panziók, repülôterek, kiskereskedelmi üzletek, autójavítók, kölcsönzôk.

A Cardnet a kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozó vállalatok, vállalkozások számára különféle törzsvásárlói kártyán alapuló rendszerek kifejlesztésében és bevezetésében is segítséget nyújt. A kártya használata megkönnyíti a kereskedôk és az ügyfelek életét, biztonságosabbá teszi a pénzforgalmat. A kereskedelemben tapasztalható egyre intenzívebb verseny arra készteti a kereskedôket, hogy a vevôk megszerzése és megtartása érdekében a lehetô legkorszerûbb eszközöket használják. Ennek egyik legismertebb és leghatékonyabb eszköze a törzsvásárlói kártya. Ez új üzleti lehetôségeket nyújt a kereskedôknek azáltal, hogy segítségével nyilvántarthatják és alakíthatják az ügyfelek vásárlói szokásait. Az azonosításhoz szükséges adatok az ügyfélkártyán, a felhasználások adatai a központi adatbázisban, chipkártya esetén pedig a törzsvásárlói kártyán tárolhatók. A kereskedô a törzsvásárlói rendszer alkalmazásával hosszú távra "magához láncolhatja" vevôit, hiszen jutalmazásaikkal megkülönböztetheti magát a többi kereskedôtôl, emellett nagyobb értékû fogyasztásra ösztönözheti vásárlóit. Jó a vásárlónak is, hiszen a piacot ma már általánosan jellemzô túlkínálat miatt a vásárló számára gyakran gondot okoz az üzlet megválasztása. Az ügyfél elkötelezi magát a kereskedô felé, hiszen szívesen veszi, ha vásárlásait kedvezményekkel, ajándékokkal honorálják.

Az üzletág lehetôsége abban rejlik, hogy az információtechnológia fejlôdése megváltoztatja életünk hagyományos módszereit a kereskedelem, a pénzügyi tranzakciók terén. Nem lesz szükség pénztárcára, készpénzre. Számítógéprôl el lehet intézni a bankügyleteket, az adóbevallást, vásárolhatunk áruházakban, kifizethetjük számláinkat. Mobiltelefonról is adhatunk banki megbízást, árurendelést, kiválaszthatjuk a kívánt mozi- vagy színházi elôadáson a helyünket. A hagyományos bankkártya is átalakul saját processzorral rendelkezô chipkártyává, mely a maximális biztonság mellett lehetôvé teszi, hogy jutalompontokat gyûjtsünk áruházakban vagy aprópénz helyett használjuk parkolásnál.

Magyarországon jelenleg csupán 10 százalék a kártyával történô vásárlás, míg nyugaton 80. Hazánkban a POS terminálok száma 20 ezer, de például Belgiumban 80 ezer. Lemaradásunk tehát jelentôs, de a rendszer fejlôdésével, a szokások változásával biztosra vehetô, hogy a hátrány fokozatosan csökkenni fog. A jövôben egyre inkább az lesz az általános, hogy nem lesz szükség pénztárcára, készpénzre. A Cardnet - s az ügyfelek - érdeke, hogy elterjedjen a készpénzkímélô kereskedelem, egyre többen vásároljanak bankkártyával.

A Visa és Europay megegyezése következtében Magyarországot fel kell készíteni a chip-kártya elfogadására a következô években, s ennek következtében a POS és ATM cseréjére lesz szükség. A másik nagy kihívás a már említett e-business, s ebben a részvénytársaság szintén fontos szerepet kíván játszani majd.

Új, olcsó chipkártya

A nemzetközi chipkártya üzletág három szereplôje: a Gemplus, a Sun Microsystems és a Visa International új chipkártyát jelentett be. A mindössze három dollár költséggel elôállítható Open Platform intelligens kártya a piac legnagyobb költséghatékonysággal mûködô kártyatermékeinek egyike - állítják a fejlesztôk.

Cs. A.


A hírközlés története XLVIII.

A növekvô budapesti hálózat

Elôzô számunkban világkörképet adtunk a harmincas évek telefonhelyzetérôl, benne a nagyvárosok adataival. Mint ebben láthattuk, az egymilliós Budapest 1931 végén 77 ezer elôfizetôvel rendelkezett, s mint arról egy elôzô részben szó volt, már megkezdôdött a hálózat automatizálása (Modem Kor, 1998. november). Mint akkor már írtuk, a háború vége után nem sokkal a posta egy 10 éves beruházási tervet alakított ki a hálózat automatizálására. A posta szakemberei hosszas tanulmányozás, külföldi tapasztalatszerzés után arra jutottak, hogy a Western rotary rendszere jelenti a legjobb megoldást az erôsen fejlôdô Budapest számára. A döntés azért nem volt olyan egyszerû, mint ahogy az mai fejjel látszik, hiszen a szakembereknek észre kellett venniük, hogy a tárcsázott számjegyeket eltárolni képes regiszterekkel mûködô rotary rendszer sokkal nagyobb rugalmasságot fog tudni biztosítani, mint a közvetlen vezérlésû rendszerek.

Az elsô automata központok tehát a Western 7A rendszerû központjai voltak, mellyel szemben több lényeges követelményt fogalmaztak meg a posta szakemberei. Az elsô és legfontosabb feltétel a rugalmasság volt: a posta szakemberei kikötötték, hogy a központoknak a vonalak, áramkörök, kapcsológépek egyszerû átkötésével kell lehetôséget biztosítaniuk a forgalmi viszonyok változásának a követésére. Feltétel volt az is, hogy olyan hálózatot kell kiépíteni, mely egészen 200 ezer elôfizetôig bôvíthetô. Az öt számjegyes hívószámokkal azonban legfeljebb 100 ezer elôfizetôt lehet megcímezni, tehát az is feltétel volt, hogy amíg az elôfizetôk száma 100 ezer alatt van, addig öt számjeggyel mûködjön a hálózat, ha viszont ezt meghaladja az elôfizetôk száma, akkor a központok egyszerû módon át tudjanak térni a hat számjegyes hívásokra. A mai rendszerekben ez egyszerû programozási kérdés, azonban a mechanikus rendszerekkel szemben ez igen erôs feltétel volt. Ennek teljesítéséhez mindenképpen közvetett vezérlésû, regiszteres rendszerre volt szükség.

A posta szakemberei ezen kívül feltételeket fogalmaztak meg a minôségre és az üzemeltetésre vonatkozóan is. Elôírták azokat a riasztó- és vizsgálóberendezéseket is, melyek segítségével a hibák behatárolása és az áramkörök rendszeres mérése, a "rutinozás" is könnyebbé vált. Az 1928-ban megkezdett automatizálás fôszereplôje a húszezer vonalig bôvíthetô 7A-1 fôközpont volt. A bevezetett ikermegoldással a központ elvi kapacitását 1933-tól kétszeresére bôvítették.

A hazai automata központok gyártására az EIVRT Telefon- és Távíró fôosztályából 1928-ban 15 millió pengôs alaptôkével az International Telephone and Telegraph Company (ITT) leányvállalataként létrejött a Standard Villamossági Rt. A cég egy ideig az EIVRT újpesti telephelyén mûködött, majd 1935-ben átköltözött a hazai piacról kivonuló Ericsson Fehérvári úti telephelyére. A két vállalat ekkor még abban egyezett meg, hogy a budapesti hálózat automatizálása ugyan teljesen a Standard feladata lesz, azonban a vidéki városok automatizálásához a Standard 55 %-ban, az Ericsson 45 %-ban szállít berendezéseket a Magyar Posta számára. Két évvel késôbb azonban a svéd anyacég úgy döntött, befektetései védelmében teljesen kivonul az elbizonytalanodó magyar piacról. A két cég újabb tárgyalásain a Standard a teljes, 800 fôs Fehérvári úti Ericsson gyárat átvette és ezzel egy komoly híradás-technikai koncentráció jött létre az országban.

Idôközben a budapesti hálózatban megérett a helyzet a hat számjegyes hívószámokra való áttérésre. Ezt végül is nem a 100 ezres kapacitás elérése, hanem a 3 szektoros ikerállomás bevezetése miatt kellett megtenni 1936-ban. A hatodik számjegy biztosította bôvebb számozási lehetôség mellett lehetett elérni azt, hogy a 300 ívpontos vonalválasztók 200 külön vonalat és 200 ikerállomást vagy 400 külön vonalú állomást tudjanak ellátni. Ezzel egy idôben megindult egy fejlesztési program is, mely azt célozta, hogy a hálózat kapacitását 122 ezer vonalig bôvítsék fel. Ehhez alaposabb átalakításokra volt szükség, ugyanis a regisztereket és a vonalválasztókat is át kellett alakítani. Ezzel a bôvítéssel egy idôre megoldódott a kapacitáshiány, azonban gondolni kellett a jövôre is. 1937 decemberében tehát a Magyar Posta új, korszerû központot rendelt meg a Standard Villamossági Rt.-tôl 4,8 millió pengô értékben. Megkezdôdött a 18 ezer vonal kapacitású Erzsébet központ megépítése, mely már nem 7A-1, hanem a korszerûbb 7A-2 típus volt, az a rotary rendszerû központ, mely szerte a világon nagy sikert ért el.

Az Erzsébet központot már a Standard Villamossági Rt. Fehérvári úti telephelyén gyártották le, igaz nem kis erôfeszítések között. A Standard 1938-ban költözött át teljes gyártókapacitásával Újpestrôl, ami igen komoly termeléskiesést jelentett. Igaz, hogy ennek megfelelôen korszerû, tágas területen kezdhette meg az új technológiára való áttérést. A 7A-1 központhoz képest a 7A-2 több területen is elôrelépést jelentett. A módosított konstrukció kisebb helyet foglalt, a választógépek térfogata például 16,8 dm3-rôl 11,56 dm3-re csökkent le, miközben súlyuk 4,1 kg helyett 3 kg lett. Ez nem csak a gépterem födémterhelése miatt volt lényeges, hanem inkább amiatt, hogy növelni lehetett az egy keretre szerelhetô gépek számát, sôt azokat a hozzájuk tartozó áramkörökkel egy keretre lehetett szerelni. Ez jelentôsen egyszerûsítette a kábelezést, csökkentette a helyszíni szerelési munkálatokat és lehetôvé tette egy sor funkció gyáron belüli vizsgálatát. Emellett a 7A-2 rendszer egy sor új szolgáltatást (pl. elôfizetôi távhívás, beszédidô-számlálás, korlátozott csoportok létesítése stb.) tett lehetôvé.

Az Erzsébet központ végül a terveknek megfelelôen 1939 végén lépett üzembe.

Panasonic újdonságok

A VILÁG ELSÔ SZÍNES faxgépét mutatta be nemrégiben a Panasonic. A KX-PW96CL típusszámú berendezés SmartMedia(SM), valamint CompactFlash(CF) kártyákkal és MemoryCarddal is mûködik. Ez az elsô olyan fax, amely SD (Secure Digital) kártyával is kompatíbilis. A digitális kamerák növekvô népszerûsége és a színes faxok iránti kereslet hívta életre ezt az új terméket, amellyel a fejlesztô szerint kiváló minôségben nyomtathatunk digitális kamerákkal készült fényképeket is.

DVD-ALAPÚ AUTÓHIFIVEL állt elô a Panasonic. A világ elsô és ez idáig egyedüli 1 DIN méretû lejátszója/ vevôberendezése CD-ket, DVD-filmeket, sôt a következô generációs többcsatornás zenei formátumok csúcsát, a DVD Audiot is le tudja játszani.

Egy millió pixeles felbontású DV kamkordereket dobott piacra a Panasonic. Az SD memóriakártyával is ellátott készülékekkel jó minôségû állóképek is készíthetôk. Az új videokamerák egyikét, az NV MX5-öst már nagy megelégedéssel teszteljük, tapasztalatainkról következô számunkban részletesen is beszámolunk.

dr. Bartolits István