Kisszótár

Modem Kor kisszótár L.

Mobil Internet fogalmak

Sokan még nem hiszik el, hogy valóban jó valamire, mások szerint meg nem képes vetekedni az asztali számítógéppel, megint mások gyerekjátéknak tartják. Mégis hónapok alatt bevonult a szótárunkba a WAP, a WML és más, a mobil internetezéssel kapcsolatos bûvszó. Hogy pontosan mit is rövidítenek és mi a jelentésük, ezzel foglalkozik jelen számunkban a kisszótár.
Mobil Internet hozzáférés: A fogalom többféle értelemben is használatos, de ezek közül manapság az egyik értelmezés kezd dominánssá válni. Jelentheti ugyanis azt, hogy mobiltelefon és mobil adatátvitel segítségével teremt kapcsolatot egy számítógép az Internettel.. Errôl beszélünk pl. egy laptop és egy adatátvitelre feljogosított mobiltelefon együttese esetén. Jelentheti azt is, amikor pl. egy kommunikátorral csatlakozunk fel a világhálóra. A mai legelterjedtebb értelmezés szerint viszont azt jelenti, hogy egy kis kapacitású kézi eszköz teremt kapcsolatot a világhálóval, melynek korlátozott méretû és tudású kijelzôje, memóriája, akkumulátora van.
WAP Fórum: A WAP Fórumot 1997-ben négy gyártó: az Ericsson, a Motorola, a Nokia és az Unwired Planet ­ mai nevén: Phone.com ­ hozta létre azzal a céllal, hogy olyan protokollt dolgozzanak ki, melynek segítségével az Internet tartalom és egyéb adatállományok könnyen letölthetôk a mobil telefon vagy más vezeték nélküli terminál memóriájába. A WAP Fórum a WAP széleskörû alkalmazhatósága érdekében együttmûködik az ETSI-vel, a CTIA-val (Cellular Telecommunications Industry Association), a W3C-vel (World Wide Web Consortium), a TIA-val (Telecommunication Industry Organization) és az IETF-fel (Internet Engineering Task Force).
WAP (Wireless Application Protocol ­ vezeték nélküli alkalmazási protokoll): Mobil Internet hozzáférési lehetôség, melyet a WAP Fórum alakított ki és fejleszt tovább. A különbözô generációjú WAP specifikációit verziószámokkal látták el, tehát találkozhatunk 1.1, 1.2 és 1.3 verziószámú WAP hozzáféréssel. Az elsô változat ­ a WAP 1.1 ­ 1999 júniusában került ki a fejlesztôk kezei körül.
WML (Wireless Markup Language): A mobil Internet számára olyan leíró nyelvre volt szükség, mely lehetôvé teszi, hogy a kis méretû mobil eszközök is képesek legyenek az elért információk letöltéséhez. Erre hozta létre a WAP Fórum a WML nyelvet. A WML nyelv jobban illeszkedik a kis kézi készülék adottságaihoz, mint az Interneten használt HTML nyelv.
HTML (HyperText Markup Language): A hipertext anyagok leírására, web oldalak készítésére kifejlesztett nyelv.
i-mode: A japán NTT DoCoMo által kidolgozott mobil Internet hozzáférés. Az i-mode a HTML nyelv egy célszerû szûkítését, a C-HTML-t használja, aminek következtében a meglévô Internet HTML honlapjai átalakítás nélkül használhatók.
C-HTML (Compact HTML): A Compact HTML nyelv a hagyományos HTML nyelv egy célszerû szûkítése, melyet a W3C (World Wide Web Consortium) dolgozott ki. A japán i-mode rendszer a C-HTML nyelven írt alkalmazásokat tudja kezelni. Mivel a C-HTML a HTML szûkítéseként jött létre, ezért a web lapok nagy részét a mobilon keresztül is el lehet érni.
Web clipping: Amerikában a BellSouth's által kidolgozott mobil Internet elérési mód. Lényege, hogy a HTML nem a távoli szerveren fut, hanem a kézi eszközben. Ennek következtében a HTML nyelvû leírás értelmezése nem éteren át, hanem döntô részben a készüléken belül történik. Ez jelentôsen csökkenti a kliens és a szerver közötti kommunikációt, ami interaktív alkalmazások esetében különösen kritikussá válhat. A BellSouth's a szolgáltatást a Mobitex adatátviteli hálózaton Palm Vll-es készülékeken keresztül nyújtja. A legnépszerûbb alkalmazásokhoz olyan elôre megalkotott "ûrlapok" tölthetôk le, melyek segítségével a kliens és a szerver közötti adatforgalom szinte csak a hasznos tartalomra korlátozódik.
URL cím (Uniform Resource Locator ­ egységes forrás meghatározó): A világhálón, azaz a World Wide Weben ez az információ adja meg, hogy az egyes dokumentumok hol találhatók meg. Az URL megadja az információ elérésének a módját, a szervergépet és azon belül a tartalom helyét. A cím elsô része a protokoll neve, melyet az URL követ. A két részt egymástól kettôspont és dupla per jel választja el.
Pl.: http://www.modemido.hu.
WAP URL cím: A WAP tartalom ugyanazokon a szervereken is elhelyezhetô, mint a HTML tartalom, tehát az URL cím valójában semmi különös újdonságot nem tartalmaz. Sokszor a "www" helyett a "wap" szokott az elsô három karakter lenni a WAP URL címekben. Ez azonban nem szükségszerû.
Pl.: http://wap.elender.hu/index.wml a WAP URL címe a MÁV menetrendnek.
WAP tarifa: A WAP hozzáférés többféle hordozó szolgálaton képes mûködni, a tarifa részint ennek, részint a szolgáltató üzletpolitikájának a függvénye. Egészen más díjat fizetünk akkor, ha SMS üzenetek hordozzák az információt, mint ha vonalkapcsolt összeköttetést használunk. Elôbbi esetben az SMS üzenetek díját kell fizetnünk, utóbbi esetben a teljes kapcsolat hossza utáni "airtime" díjat. Természetesen ebbôl a szolgáltató adhat kedvezményt, hogy serkentse az adatátviteli alkalmazások terjedését, ahogy pl. hazánkban is ezt teszik a szolgáltatók.
Alapjaiban fogja megváltoztatni a helyzetet a GPRS bevezetése, hiszen ekkor az "airtime" díj szinte értelmetlenné válik az adatátviteli alkalmazások esetében. Ekkor ugyanis csomagkapcsolt módon kommunikál a mobil készülék a szerverrel, ami csak egy-egy pillanatra jelent csatornafoglaltságot. Ekkor az átküldött tartalom mennyisége szerinti tarifálásra célszerû áttérni a percdíj alapú airtime helyett.

dr. Bartolits István