Mobil kommunikáció

 

Több, mint üzenetrögzítô

A hangposta extrái

 

Noha már elég sok mobiltelefon elôfizetô használja a hangposta szolgáltatást, számos olyan hasznos funkciója van a rendszernek, amelyet nem használnak ki. (Természetesen az is egy érdekes kérdés, hogy miért nem használják a hangpostát a tisztelt felhasználók akkor, amikor éppen moziban, színházi elôadáson vagy étteremben vannak, de mi most nem errôl akarunk beszélni.) A mobiltelefon- szolgáltatók hangposta rendszerei a szûk értelemben vett üzenetrögzítô funkciónál ugyanis lényegesen tágabb szolgáltatási körrel állnak a mobiltelefon elôfizetôk rendelkezésére, s sokan talán csak azért nem használják ezeket a plusz szolgáltatásokat, mert nem is tudnak róluk.
A következôben bemutatandó, hangpostához kötôdô plusz szolgáltatások általában minden hazai mobil- szolgáltatónál elérhetôek, a különbség legfeljebb ezek havi díjában, valamint igénybevételének egyszerûbb-bonyolultabb módjában áll. Mi most a Pannon GSM rendszerén keresztül mutatunk be néhány olyan lehetôséget, ami megkönnyítheti számos elôfizetô kommunikációját ügyfeleivel, barátaival, kollégáival.

Háromszintû hangposta
A Pannon csomagjában a hangposta három szolgáltatási szintbôl áll. Ezek a Privát, az Üzleti, valamint az Üzleti Plusz névre hallgatnak, s köztük az alapvetô különbség az igénybe vehetô szolgáltatások körében és a fizetendô havi díjban, valamint az ezért díjmentesen havonta elküldhetô szöveges üzenetek számában van. Már a Privát névre hallgató díjmentes csomagban is megtalálható több olyan lehetôség, amelynek kihasználására számosan nem gondolnak.

Visszajátszás részben, egészben
Vegyük azt a esetet, amikor valaki üzenete(ke)t kap a hangpostájába. A leggyakoribb cselekvés ennek puszta meghallgatása, majd azt követôen az üzenet törlése és a következô üzenetre lépés. Sokan azt sem tudják, hogy az üzenet meghallgatása közben lehetôségük van az üzenetben elôre-hátra lépdelni, az üzenet elejére vagy végére ugorni annak teljes végighallgatása nélkül is. Ezek a funkciók akkor hasznosak, ha például valamely információt le kell jegyeznünk papírra is, azonban annak pontos megértéséhez szükség van az üzenet vagy valamely részének többszöri meghallgatására. A Pannon GSM rendszerében az üzenet meghallgatása közben a telefonon az 1-es gomb egyszeri megnyomásával 3 mp-et visszaugrunk, kétszeri megnyomásával az üzenet elejére "tekerünk". A 3-as gomb egyszeri megnyomásával 3 mp-et elôre lépünk az éppen hallgatott üzenetben, kétszeri megnyomásával az aktuális üzenet végére érkezünk.
Ezek a funkciók akkor is használhatók, ha nem mobiltelefonról, hanem vezetékesrôl hallgatjuk meg hangpostánkat, arra kell csak figyelni, hogy egyrészt más számon kell ilyenkor a hangposta rendszerbe bejelentkezni, másrészt pedig a telefonkészüléknek tone üzemmódban kell lennie. (Más mobil szolgáltatók esetén e szolgáltatások konkrét használatáról elegendô információt lehet találni az illetô cégek weblapján, a szolgáltatások leírása témakörben.)

A pause gomb
Bizonyára sokakkal megtörtént már, hogy a hangüzenet lehallgatása közben bejövô hívásuk érkezett. Jó tudni, hogy ekkor nem feltétlen szükséges visszautasítani a másik bejövô hívást, vagy megszakítani a hangposta hívást a másik hívás fogadásához. A 7-es gomb megnyomásával ugyanis meg lehet állítani a hangüzenet lejátszását, ekkor átvesszük a bejövô hívást, majd annak végeztével a hangposta híváshoz visszatérve, a 7-es gomb ismételt megnyomásával a megállított pillanattól folytathatjuk az üzenet lejátszását. A 8-as gomb lenyomásával egyébként a segítô menübe jutunk, ezzel kapunk ismertetôt az adott funkcióról, amelyben éppen tartózkodunk.
Azt már tehát tudjuk, hogy a hangpostánk, illetve üzeneteink meghallgatása közben hogyan tudunk egy üzeneten belül mozogni, azt újra meghallgatni vagy éppen átugorni, üzenet meghallgatása közben a kapcsolat elvesztése nélkül egy másik bejövô hívást fogadni. Szükség lehet azonban arra is, hogy egy már meghallgatott üzenetet mások számára továbbítsunk. (Például mert autóban ülünk, s nem célszerû egyszerre vezetni és jegyzetelni is, a forgalmi szituáció pedig nem engedi, hogy megálljunk.)

Üzenettovábbítás &endash; hangpostából hangpostába
Egy üzenet meghallgatása után a rendszer nemcsak annak törlését, a következô üzenetre lépést ajánlja fel, hanem egyrészt a válaszadást az üzenetre, valamint annak továbbküldését is. Vegyük az elôbbit: hangüzenetet kaptunk valakitôl, amelyre válaszolni kívánunk, de anélkül, hogy telefonhívással zavarnánk az illetôt. (Mondjuk mert értekezleten van vagy nagyon fontos munkán dolgozik, stb.) A válaszadás funkcióhoz a 2-es gomb lenyomásával jutunk el. Amennyiben a hangposta számára ismert telefonszámról kaptuk a megválaszolni kívánt üzenetet, a rendszer felkínálja ezt a számot válaszadásra, ennek hiányában mi is megadhatjuk a címzett hívószámát, majd ezt követôen elmondjuk hangüzenetünket. Utána utasíthatjuk a hangposta rendszert válaszunk továbbítására.
Természetesen lehetôségünk van az elküldeni kívánt üzenet újbóli felvételére, valamint az üzenetet sürgôs és/vagy bizalmas jelzéssel ellátva továbbküldeni, sôt, meghatározhatjuk az üzenet elküldésének idôpontját is. Az alapszintû hangposta esetén a választ hálózaton belül, azaz másik Pannon GSM elôfizetô számára tudjuk így elküldeni, a másik két szinten ez tartalmazza a tetszôleges belföldi, illetve tetszôleges belföldi és nemzetközi számra történô válaszküldés lehetôségét is. (Figyelem: az elküldés díja nincs benne a havi díjban!)

Üzenetküldés címlistákra
Nemcsak arra lehet azonban szükségünk, hogy a lehallgatott üzenetre a hangpostán keresztül válaszoljunk, hiszen fontos lehet magának az üzenetnek a továbbküldése is &endash; amennyiben azt a küldô fél nem látta el "bizalmas" jelöléssel. Az üzenet továbbküldése annak meghallgatása után a 3-as gomb megnyomásával indítható el. E funkció használata során ugyanúgy lehetôség van a címzett telefonszámának megadására, az elküldés idôpontjának meghatározására, valamint ahhoz megjegyzést fûzni és azzal együtt továbbítani. A címzettek köre itt is annak megfelelôen változhat, hogy a hangposta szolgáltatás mely szintjére fizetett elô a felhasználó. (Üzleti plusz esetében címlistákra is küldhetôk üzenetek.)
Különösen hasznosak lehetnek ezek a szolgáltatások akkor, ha például gépkocsi vezetése közben kapunk üzenetet mondjuk egy fontos üzleti tárgyalás idôpontjáról és helyszínérôl. Így a jegyzetelés kényszere nélkül, a forgalom biztonságát nem zavarva egyrészt azonnal választ is küldhetünk az üzenetre, valamint továbbíthatjuk azt például a titkárnônk mobiljára, aki az irodában rögzíti az idôpontot és a helyszínt.
Mint a példákból láthatjuk, a hangposta jóval többet tud az egyszerû üzenetrögzítônél. A konkrét szolgáltatási választékról, a különbözô csomagokról és áraikról érdemes tehát bôvebben tájékozódni, akár az internetes honlapok, akár az ingyenesen hívható telefonos ügyfélszolgálatok révén, hiszen mindennapos tevékenységeinket könnyíthetik meg és tehetik hatékonyabbá.

B. J.


SAP migráció a Pannon GSM-nél

Túl az egymillió elôfizetôn!

Újabb névvel gyarapodott az egymilliónál több elôfizetôt kiszolgáló GSM szolgáltatók népes nemzetközi tábora. Október 11-én a Pannon GSM Rt, az 1994 márciusa óta mûködô mobiltelefon-társaság elôfizetôi száma ugyanis elérte az egy milliót. Bár e szám elérése hat évig tartott, de az elôfizetôk közel fele az utolsó 20 hónapban csatlakozott a társasághoz, jelezve, hogy az elôfizetôi szám gyarapodása egyre gyorsabb és fôként a lakossági piacot érintette.
Amikor 1994 tavaszán Magyarországon elindult a GSM szolgáltatás, a mobiltelefon még luxuscikk, olyan státuszszimbólum volt, amellyel szemben jelentôs ellenérzések is ébredtek. Mára ezek jórészt elmúltak, legfeljebb egy- egy vadonatúj készülék számít státuszszimbólumnak és a mobil telefonálás a mindennapok része lett és hétköznapi, de nélkülözhetetlen használati cikké vált.
A felmérések szerint az elôfizetôk egyre elégedettebbek a szolgáltatásokkal, többségük különösen az SMS, a hangposta és újabban a WAP alkalmazásokat kedveli. Az SMS &endash; miként a csengôhang és operátor logó letöltés, valamint képüzenet küldés is &endash; különösen a fiatalok, a diákok körében vált rendkívül kedveltté. Ugyancsak elsôsorban a fiatalokra jellemzô a Pannon Praktikum használata, miközben a mobil telefon már az ajándékok sorában is megjelent.
A Pannon GSM az 1999 ôszén elnyert koncesszió alapján, még ebben az évben beindítja az 1800 MHz-es szolgáltatást. A társaság alapítása óta több mint 800 millió dollárt fektetett be Magyarországon. Az eltelt több, mint hat évben a bázisállomások száma megtízszerezôdött, a Pannon GSM dolgozóinak száma pedig több mint 1200 fôre emelkedett. A cég árbevétele 1999-ben 76 milliárd Ft. volt, mérleg szerinti eredménye elérte a 13 milliárd Ft-ot.
*
Ez év májusában a Pannon GSM Távközlési Rt. Magyarországon elsôként tért át a SAP (System Applications Product &endash; integrált vállalatirányítási rendszer) legújabb, 4.6 B-s verziójára, majd ezt követôen júniusban Európában másodikként már meglévô SAP-felületét áthelyezte a világ legelterjedtebb operációs rendszerére (Windows 2000) és adatbázis kezelôjére (Windows SQL 7.0) azzal a céllal, hogy fejlettebb, áttekinthetôbb és egyben biztonságos informatikai hátteret nyújtson a cég mûködéséhez. A SAP a világ egyik legelterjedtebb ERP (Enterprise Resource Planning) vállalatirányítási rendszere, amely képes lefedni egy vállalat szinte valamennyi üzleti tevékenységét. A cég intenzív növekedése és a világban végbemenô piaci tendenciák késztették a Pannon GSM-et arra, hogy 1997. január 1-jén leváltsa korábbi vállalatirányítási rendszerét és bevezesse a három alapvetô SAP-modult - pénzügyi, számviteli (FI); kontrolling (CO) és eszközgazdálkodási (AM). Az SAP R/3 szoftvere a vállalat összes területérôl naprakész információt biztosít.
A SAP legújabb verziójának bevezetését az indokolta, hogy ez támogatja teljes körûen az internetes és intranetes kommunikációt, valamint a jövôben integrálandó értékesítési folyamatok ebben a verzióban a legkiforrottabbak. További igényként merült föl az is, hogy az SAP platform illeszkedjen a Pannon GSM informatikai stratégiájához.


A Mobil Ask sztori

WAP szoftver a szervízbôl

Az új, vezeték nélküli technológiák térhódítása egyértelmûnek látszik, a mobil Internet hozzáférés hallatán azonban megoszlanak a vélemények, sokan kétségesnek látják a WAP jövôjét. Éppen ezért különösen érdekes, hogyan került kapcsolatba a témával egy dinamikus hazai cég, a Mobil ASK Kft. A sikertörténettel Kiss Donát, a kft. ügyvezetô igazgatója ismertetett meg.
A Mobil ASK kft. igen fiatal cég, csak 1999-ben jött létre, de életre hívásának hosszú elôzménye volt. A profil csírái még annak az ASK kft.-nek a keretei között kezdtek el nôni, mely 10 éven keresztül kutatás-fejlesztéssel foglalkozott. A kft. egyik része, az ASK ipari rendszerek ágazat került kapcsolatba a Nokia céggel, mely szerviztevékenységének kihelyezéséhez keresett partnert. Volt ugyan a Nokiának szervizbázisa a németországi Bochumban, azonban a piaci felfutás egyre inkább megkövetelte a helyi szerviz kialakítását.
Az ASK kft. 1998-ban kezdte meg a KFKI-ban a Nokia telefonok szervizelését és heti 300 szervizesemény volt az induló kapacitás. Ez alatt szerezte meg a cég az elsô tapasztalatokat, ami alapján két dolog vált világossá. Az egyik, hogy a kapacitást az egyre növekvô számú készülék miatt hamarosan bôvíteni kell, a másik, hogy ez a tevékenység beruházás-igényes. A különleges kialakítású, antisztatikus munkahelyek, melyeket a Nokia elôzetesen auditál, jelentôs beruházást igényelnek, egy munkahely kialakítása 8-10 millió forintba is belekerül. Nyilvánvaló lett, hogy az egyébként sikeres tevékenységhez partnerre lesz szükség.
Elsô lépésként 1999 áprilisában megalakult a Mobil ASK kft. és megkezdte a Westel és a Pannon felôl érkezô Nokia készülékek szervizelését. Ezzel egy idôben azonban a Nokia partnert keresett a Club Nokia hálózat kiépítéséhez is, ugyanis látták, hogy a piacon egyre inkább az ismétlô vásárlók dominálnak az elsô készülékes vásárlókkal szemben. Ma már háromszor annyi a visszatérô vásárló, mint az új, ami megnöveli az after sales, az eladás utáni aktivitás jelentôségét. Elképzelésük szerint ehhez olyan ügyfélszolgálati pontokat kell létrehozni, melyek 50 km sugarú körben kiszolgálják az ügyfeleket. A Mobil ASK ebbe is belevágott és ennek eredményeként 1999 szeptemberében megszületett az elsô Club Nokia pont a Szépvölgyi úton. Azóta már megnyitott a Pólus Centerben és az Erkel utcában is egy Club Nokia ügyfélszolgálati pont, szeptember végén pedig Szegeden az elsô vidéki láncszem. A Mobil ASK idén még kettô, jövôre pedig újabb öt üzlet megnyitását tervezi.
Mivel egy-egy ilyen centrum kialakítása és kezdô árukészlete 3-5 millió forintos beruházást jelent, a feladatot csak tôkebevonás útján lehet megvalósítani. A június 20-án aláírt szerzôdés eredményeképpen (lásd keretes írásunkat) két befektetési alap szerzett kisebbségi tulajdoni hányadot a cégben, ami már biztosítja a beruházások folyamatos végrehajtását.
Logikusan adódott a gondolat, hogy a klubhálózatot az Interneten is érdemes megvalósítani, hiszen a mobiltelefon használók nagy része Internet eléréssel is rendelkezik. A Mobil ASK a Remek! Online céget bízta meg ezzel a feladattal, aki igen rövid idô alatt létrehozta a www.mobilask.hu címen mûködô virtuális Nokia boltot. A honlapnak igen nagy sikere van, az átlagos napi forgalom már több, mint 1600 belépés, s az átlagos tartózkodási idô 5 és fél perc körül adódik. A virtuális mintabolt olyan jól sikerült, hogy a Mobil ASK kft. 85 %-ban tulajdonosként is belépett a Remek! Online cégbe, s ezzel tovább szélesítette tevékenységi körét az e-kereskedelem irányában.
A Nokiával kiépített kapcsolat és a Remek! Online szakmai kompetenciája azonban megnyitott egy újabb lehetôséget is, a mobil Internet elérésbe, azaz a WAP világába való belépést. A cég WAP gateway szoftver viszonteladóként és az integrált WAP/Web/SMS megoldások ismerôjeként az m-commerce, azaz a mobil kereskedelem létrehozásához is tud infrastruktúrát biztosítani. Ezen a platformon indították meg a WAPIsland kísérleti waplapot (wap.wapisland.com), a Computer Panoráma és a Nokia hazai waplapját (wap.cp.hu, wap.nokia.hu). Az új helyzetben a Mobil ASK egyre inkább, mint a mobil megoldások szállítója kíván fellépni a piacon és tervei között szerepel az elsô hazai WAP-farm létrehozása is, amely a hagyományos Internet-világ gazdagépeihez (web-host) hasonlóan létrehozza és saját szervereken kezeli ügyfelei honlapját.

Tôkeháttér

A Mobil ASK szeptember közepén sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 3TS Venture Partners kockázati tôke társaság az általa kezelt alapok révén kisebbségi tulajdont szerzett a Mobil ASK-ban.. A 3TS egy 65 millió eurós alap befektetési tanácsadója, melyet elsôsorban Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban kívánnak befektetni. Az 1,2 millió dollár értékû ügylet a 3TS elsô ilyen befektetése a régióban. Kimmo Irpola, a 3TS befektetési tanácsadója elmondta, hogy a magyar technológiai vállalatok nemzetközi versenyképességébe vetett bizalmuk alapozta meg a döntést.
Ami a technológiát illeti, a Mobil ASK nem mindennapi módon mutatta meg, mire képes. A hajógyári szigeten, a Studio Cafe-ban megtartott sajtótájékoztató után WAP hozzáféréssel rendelkezô készülékekrôl lehetett kávét (tejszínnel vagy anélkül), cappucinót, hatféle üdítô italt (jéggel avagy jég nélkül) és még ki tudja mi minden mást rendelni. A rendelés faxon érkezett a bárpult mögé és a jelzett számú asztalhoz máris hozták a megrendelt italokat. Természetesen nem arról van szó, hogy a Mobil ASK ilyen presszókat szeretne felszerelni szellemi termékeivel, de a játékos példa remek!ül mutatta, hogy a Remek! Online céggel közösen valóban képesek komplex WAP alapú szolgáltatások megvalósítására.


dr. Bartolits István


Harmadik generációs mobil rendszerek II. rész

A hazai frekvenciahelyzet

A Modem Kor elôzô számában képet adtunk arról, hogy milyen viták eredményeképpen született meg a döntés a WRC-2000 világértekezleten a harmadik generációs mobil rendszerek frekvenciasáv-bôvítésének kérdésében.

Most néhány további elôzmény bemutatása után kitérünk a hazai, harmadik generációs mobil rendszerek frekvenciáinak helyzetével kapcsolatos kérdésekre is.

IMT-2000 "core band"
A cikkben többször is említésre került az 1992-es Rádió Igazgatási Világértekezlet, a WARC-92. Ennek napirendjén szerepelt elôször a harmadik generációs mobil rendszerek számára egy világméretû harmonizált frekvenciasáv biztosításának kérdése. Akkor nem kisebb vitát és körzetek közötti kompromisszumot követôen alakult ki az IMT-2000 (akkor még FPLMTS-nek nevezett rendszer) megvalósítását biztosító frekvenciasávok listája (az FPLMTS &endash; a Future Public Land Mobile Telecommunications System -nek volt a rövidítése).
A WARC-92 döntései meghatározták az IMT-2000 kezdeti, elsôdleges frekvenciasávjait (core band). Ez került rögzítésre a Nemzetközi Rádiószabályzatban, s ezeket tartalmazta az elôzô cikkben közölt ábra (ezen sávok kiterjesztése történt meg most a WRC-2000&endash;en). Eszerint az IMT-2000 földfelszíni összetevôje az 1885-1980 MHz, 2010-2025 MHz és a 2110-2170 MHz-es, míg az IMT-2000 mûholdas komponense az 1980-2010 MHz és a 2170-2200 MHz-es sáv.
Az Európában ez évben beindult pályáztatások eredményeképpen ezekben a &endash; WARC-92 által nevesített &endash; frekvenciasávokban kezdheti el megvalósulását az UMTS, mint az IMT-2000 európai változata, "mutánsa". Megjegyzendô, hogy a pályáztatások, frekvenciaárverések jelenleg csak a földfelszíni megvalósítást biztosító frekvenciasávokra terjednek ki (az UMTS sáv az Európában meglehetôsen elterjedt és az 1880-1900 MHz-es sávot használó DECT rendszerek miatt csak 1900 MHz-tôl indul).

Az UMTS sávok hazai frekvenciahelyzete
Magyarország immár egy évtizede tagja az európai regionális távközlési szervezetnek, a CEPT-nek.. Ez alapvetôen meghatározza a magyar álláspontot a harmadik generációs mobil frekvenciasávokat illetôen, így nem lehet meglepô, hogy a hazai tervezett UMTS sávkiosztás megegyezik az európai gyakorlattal. A WARC-92 döntéseinek adaptálásaként az 1994-ben megjelent, és a hazai frekvenciafelosztást rögzítô FNFT-ben (a Frekvenciák Nemzeti Felosztási Táblázatában) már megjelentek az adott sávokra vonatkozó hazai lábjegyzetek. Az FNFT 2000 januárjától hatályos módosítása is természetesen számol az UMTS hazai megjelenésével, a frekvencia lehetôségeket az FNFT nemzeti lábjegyzetei rögzítik, meghatározva azok UMTS célú alkalmazásának idôbeni, mûszaki feltételeit.

A nemzeti lábjegyzetek tartalma
Az UMTS hazai alkalmazásának meghatározó lábjegyzete a H141, mely rögzíti, hogy az 1900-1980 MHz, 2010-2025 MHz és a 2110-2170 MHz sávok (az állandóhelyû és a mozgó szolgálat keretében) az egyetemes mozgó távközlô rendszer, az UMTS földfelszíni alkalmazásai részére tervezettek az ERC megfelelô határozatában foglalt feltételekkel. (Az adott sáv valamely alkalmazás céljára tervezett státusza azt jelenti, hogy ugyan definiált a sávfelhasználás célja, de a sáv tényleges alkalmazásba vétele csak az FNFT kormányrendelettel történô módosítását követôen történhet meg, annak kijelölhetô státuszba történô átminôsítését követôen. Az ilyen &endash; tervezett &endash; szóval megjelölt lábjegyzet célja a jövôbeni világméretû vagy európai rádió távközlô rendszerek hazai bevezetésének elôkészítése). Ugyanilyen alap-lábjegyzetnek tekinthetô a H143, amely az 1980-2010 MHz és a 2170-2200 MHz sávok vonatkozásában jelzi azok tervezettségét az UMTS mûholdas alkalmazásai részére.
Ugyancsak lábjegyzet rögzíti (H142), hogy a WARC-92 által már IMT-2000 (UMTS) célra nevesített frekvenciasávokban jelenleg üzemelô polgári célú rádióberendezések legfeljebb 2004. dec. 31-ig használhatók, s hogy újabb berendezések részére frekvenciakijelölés nem adható ki. Esetleges további korlátozást okozhat, hogy az UMTS "core-band" felsô részében (2100 MHz felett) a Nemzetközi Rádiószabályzattól (így a CEPT felhasználástól is) eltérô kormányzati frekvencia-felhasználás van. Ezért itt polgári felhasználásra csak a kormányzati frekvenciagazdálkodó szervvel egyeztetetten jelölhetô (majd) ki frekvencia.
A fentiek is érzékeltetik, hogy milyen fontos a frekvenciasávok felhasználásának hosszú távra történô tervezése (a sávkiürítések ütemezése, az egyes frekvenciasávokat használó rádiós eszközök más sávokba történô áttelepítése), akár belsô (frekvenciagazdálkodási vagy távközlés-politikai) okok miatt, akár &endash; mint az adott esetben &endash; egy világértekezlet döntésének hazai megvalósítása okán. Ez egyébként a frekvenciagazdálkodás egyik leglényegesebb, meghatározó eleme, mely a sávfoglaltság mértéke és a korábban kiadott rádióengedély idôtartamok függvényében akár 10 éves idôintervallumot is jelenthet.
Mindebbôl az is következik, hogy a WRC-2000 által az 1. Körzet országai számára elfogadott pótlólagos IMT-2000 frekvenciasávok (862-960 MHz, 1710-1885 MHz, 2500-2690 MHz) tekintetében az FNFT soron következô módosításáig dönteni kell a jelenleg ezen sávokban üzemelô (polgári és nem polgári) eszközök rádióengedélyének (és azok meghosszabbításának) kérdésérôl, hogy a meghozott döntések az FNFT következô módosított változatába már bekerülhessenek. Ugyancsak döntést kell hozni az eredeti (core band) IMT sávokban megvalósítható HAPS alkalmazások, valamint a WRC-2000-nek a mûholdas komponens pótlólagos frekvenciasávjainak kérdésében is (ez utóbbiak tekintetében természetesen Európával karöltve, és beleértve a 2500-2520 és a 2670-2690 MHz sávokra vonatkozó döntést is).

Rövid hírek

A WAP ÉS A TETRA egyesítését megvalósító megoldást fejlesztett ki a Nokia együttmûködve a Helsinki Energyvel és a Tekla Corporationnel.. A WAP a TETRA rendszeren lehetôvé teszi a valós idejû, közvetlen hozzáférést a különféle ügyfél- és mûszaki adatbázisokhoz. A WAP-felületet könnyû használni &endash; állítják a fejlesztôk &endash;, alkalmazási protokollja biztonságos.
INTELLIGENS TELEFONT fejleszt együtt a Motorola és a Palm Inc. A készülék a Palm kézi számítógépeinek funkcionalitását a mai mobiltelefonok egyszerûségével és kis méretével hivatott ötvözi. Az új Motorola&endash;Palm termékek közös védjeggyel kerülnek forgalomba.
ALKALMASSÁ TESZIK A JAVA platform használatára a Siemens következô generációs mobil eszközeit. Az elsô ilyen termékek 2001 elsô felében jelennek majd meg a piacon. A Java 2 Micro Editiont használó mobileszközök alkalmazások széles választékát futtathatják közvetlenül a szerverrôl.

Simon Gyula
Hírközlési Fôfelügyelet