Nagyító alatt az R+TTE dírektíva
Típusvizsgálat helyett piacfelügyelet
Nem könnyû, de nagyon is aktuális témát szemelt ki a HTE Távközlési Klubja szeptemberi ülésére. Az Európai Unió R+TTE direktívája és az ezzel kapcsolatos készülô hazai rendelettervezet volt a vita tárgya. A rendelettervezetet és néhány fogalom értelmezését dr. Horváth Ferenc (Miniszterelnöki Hivatal, Informatikai Kormánybiztosság) mutatta be a hallgatóságnak.
A fôosztályvezetô bevezetôjében elmondta, hogy a rendelettervezet már májusban készen állt, s amikor elvállalta az elôadást, úgy gondolta, már mûködni fog a rendelet. A szervezeti átalakítások miatt azonban erre a lépésre csak késôbb fog sor kerülni. Ezért most csak a rendelettervezetet mutatta be a hallgatóknak. A rendelet tárgya, mint az R+TTE rövidítés is mutatja, a rádióberendezések (R) és a távközlô végberendezések (TTE) kölcsönös elismerésére irányul. Fontos, hogy az új tervezetbe a rádióberendezések teljes köre beletartozik.
Az elsô kérdés, hogy miért is fontos ez a direktíva. Ehhez érdemes megismerkedni az elôtörténettel. Az országok közötti kölcsönös elismerés gondolata már régebben megszületett, 1984-ben már készültek erre vonatkozó határozatok, de az elsô valóban kötelezô dokumentum 1986-ban látott napvilágot. Eredményeként lehetôvé vált a típusvizsgálatok kölcsönös elismerése. A piac pozitívan fogadta a hírt, mely európai szinten megkönnyítette a termékek piacra jutását.
A következô irányelv 1991-ben született meg és a következô évben lépett életbe. Ebben megjelentek a független tanúsító intézetek és hatálya az összes távközlô végberendezésre kiterjedt. 1993-ban azonban kiderült, hogy a szöveg nem értelmezhetô az ûrtávközlési földi állomásokra, ezért készült egy új irányelv, mely kiegészítette a 91/263-at. Eközben dolgoztak az új megfogalmazáson és 1998-ban már egészen közel volt a tervezet a kiadáshoz, de közben döntés született az elôbbi két irányelvek összefésülésére. Magyarország ezt az összefésült változatot akarta harmonizálni, de az Unió jelezte, hogy jobb megvárni a készülô új irányelvet.
Az új dokumentum a vártnál lassabban készült el, de végül 1999 március 8-án bejelentették, hogy 2000 április 8. lesz az életbe lépés napja. Ezzel több, mint egy évet adtak a felkészülésre. Mára világossá vált, hogy a fegyelem az EU-ban sem olyan, mint amilyennek gondoljuk, mert a legtöbb ország máig sem léptette hatályba a rendeletet. Magyarországon közben a 2140-es Kormányhatározat 2002-ig elôírta a jogharmonizációs programot, amiben szerepel, hogy ezt az irányelvet 2000. december 31-ig harmonizálni kell. Horváth Ferenc kitért arra is, miért fontos ennek a területnek a harmonizációja. A korábbi irányelv csak végberendezésekre vonatkozott, a teljes R+TTE direktíva piaca azonban éves szinten 30 milliárd euro-t képvisel. Ennek a hatalmas számnak a 40 %-a ugyanakkor nem végberendezés. A könnyebb, gyorsabb piacra jutást csak ezzel az átfogó direktívával lehet megoldani.
A változás lényege tehát az, hogy a gyártónak a megfelelôségi nyilatkozata kell a piacra lépéshez. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszûnnek a tanúsító intézmények, az viszont igaz, hogy a termékek egy jól körülhatárolható köre esetében a gyártó saját nyilatkozata elegendô ahhoz, hogy a termék piacra kerüljön. Ez nagy lehetôség a piacra kerülés felgyorsításához, de ugyanakkor nagy felelôsség is a gyártó számára. Ha ugyanis valaki rosszul tanúsít, akkor cége életével játszik. Az R+TTE direktíva másik sajátossága, hogy nem teszi kötelezôvé a szabványok használatát. A gyártó tehát nincs kötelezve a harmonizált szabványok használatára, azonban tudomásul kell vennie, hogy az eljárási rend ebben az esetben jóval bonyolultabb lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy a hatóság tevékenységében csökken az engedélyezési munka, ugyanakkor viszont növekszik a piacfelügyeleti tevékenység, hiszen ott kell észrevenni, hogy olyan termék jelent meg a piacon, amely nem állja ki a próbát.
A következôkben az elôadó bemutatta a 12 paragrafusból és 9 vagy 10 mellékletbôl álló rendelettervezetet. Ebbôl kiderült, hogy a rendelet tárgyi hatálya nálunk is a rádióberendezésekre és a távközlô végberendezésekre vonatkozik, de lesznek kivételek. Személyi hatályát tekintve a rendelet kiterjed minden gyártóra, forgalomba hozóra, forgalmazóra, importôrre. Ez fontos felsorolás, hiszen sok esetben a gyártó nem elérhetô, a forgalmazó azonban mindig itt van körünkben. Az elôadásból kiderült, hogy nálunk a megfelelôségi jelölés nem CE, hanem H lesz, hiszen nem vagyunk teljes jogú EU tagok.
Tomka Péter felkért hozzászóló, a Hírközlési Fôfelügyelet Mérésügyi igazgatója arról beszélt, hogy 1999-ben aggályok merültek fel a CEPT országok hatóságaiban a direktíva bevezetését illetôen. A rádióberendezések területén ennek a fajta piacra lépési lehetôségnek vannak veszélyei. Úgy fogalmaztak: az R+TTE direktíva a gátlástalanságnak segít, a szó kettôs értelmében. Egyrészt lehetôvé teszi a termékek szabad forgalmazását, ezzel lebontva a különbözô országokban más-más hatósági gátakat és ez elôny. Ugyanakkor azonban megnyitja a kaput az üzleti életben gátlástalan társaságok elôtt is, ezt pedig a piacfelügyelet kiépítése tudja csak visszaszorítani. A jelzett veszélyek egyrészt az elektromágneses területen, másrészt a végberendezések területén jelentkeznek. Egy rossz berendezéssel ugyanis akár egy országos szolgáltatást is meg lehet bénítani szerencsétlen esetben. Tomka elmondta, hogy a kérdés vizsgálatára létrejött az EU-ban egy munkacsoport PT11 néven az „enforcement" kérdések összefogására és ezen belül egy piacfelügyeleti munkabizottság is tevékenykedik. A munkabizottság a CEPT országok részére egy kérdôívet szerkesztett és ezt a 12 EU tagországra nézve ki is értékelte. A HIF szakembere ennek a felmérésnek az eredményét ismertette.
A másik felkért hozzászóló, dr. Kántor Csaba, a Matáv PKI igazgatóhelyettese jólesôen nyugtázta, hogy a direktíva a gyorsabb piacra jutást és így a versenyt segíti, de ô is felhívta a figyelmet arra, hogy a CE minôsítésnek ellentmondó rossz mûködésû készülékeket már csak akkor lehet detektálni, mikor már bekerülnek a hálózatba. Megjelenhetnek olyan szállítók, akik igen alacsony árral nyerik a tendereket és csak utólag derül ki, hogy nem megfelelô a berendezés.
Az elôadást követô vitában még további érdekes kérdések merültek fel a direktíva vonalát követô hazai rendelet tekintetében, az azonban bizonyossá vált, hogy a piac számára az lenne az elfogadható, ha a rendeletet az érdekeltek átgondolt módon és összehangolt lépésekben vezetnék be a hazai piacon.
A Lucent Technologiesbôl
nemrégen Avaya néven kivált egykori
Enterprise Networks Group hároméves
szerzôdést kötött a Compaq
Computer Corporationnel. Ennek keretében a Compaq
az Avaya Definity üzleti kommunikációs
rendszereit, valamint üzenetkezelési
és customer relationship management
alkalmazásait telepíti és
támogatja Egyesült Államokon
kívüli és multinacionális
megrendelôk berendezésein is.
Avaya - Compaq
barátság
B. I.
A pénz bevonul az
e-üzletbe
A fejlôdés kulcsa a sávszélesség
Már nyilvánvaló tény a globalizáció megjelenése az üzleti világban. Sokat hallottunk már az ipar, a szolgáltatások, a technológiák egymáshoz közeledésérôl, konvergenciájáról. Valójában ezeket az egybeolvadásokat egy eszköz motiválja: a pénz. Nem csoda, hogy idôvel eljutottunk a pénz és a technológia találkozásához, vagyis az e-business tág fogalomrendszeréhez.
Számos hatással lehet az elektronikus üzletvitel az intelligens távközlési hálózatokra, amelyek az elektronikus üzletek információit hordozzák. Azt már kezdjük elhinni, hogy a mobil és a vezetékes elôfizetôk száma hamarosan egyenlô lesz. Arra sem kell sokat várnunk, hogy a mobil adatforgalom nagyobb legyen, mint a földi hálózaté. A mobil és a vezetékes hálózatok versenyére vonatkozóan a tanácsadó cégek már egybehangzó elôrejelzéseket adnak, az elôbb felvázolt események akár egy-két éven belül is bekövetkezhetnek. A becsült és jól ismert tendenciák alapját a felhasználói szokások adják. E szokások változásának egy másik erôs vonulata az internet.. Ezzel az adatkommunikációs igényt lehet mérni, lehet következtetni a felhasználók információ éhségére.
Érdekes megfigyelni, hogy a fogyasztási szokásokat a távközlésben már a technológia gerjeszti. Ez egy új jelenség. A publikus helyeken olvasható jelen- és jövôbeni szolgáltatások köre olyan széles, hogy sok évre elôre tájékoztat bennünket a lehetôségeinkrôl. Az elektronikus hangpostától kezdve a több száz interaktív filmet szolgáltató központokig számos információ érhetô el PC-n, mobil telefonon, vagy más újszerû eszközökön. Ha a multimédiás kommunikáció valóban tömegesen elindul, a sávszélesség igény ugrásszerûen megnövekedik. Az optikai hálózatok gyors bôvítése máris problémát okoz az eszközgyártóknak. A technológiának idô kell, hogy berendezkedjen a tömeggyártásra.
A távközlési hálózati technikák nagyon gyors fejlôdése az árak racionalizálása ellen is hat. A technológia folyamatos újítása miatt az információtovábbítás fajlagos költsége nem csökken megfelelô mértékben. Ez visszavetheti az adatkommunikációval kapcsolatos becsült trendeket. A technológiai káosz feloldására jött létre az OIF szervezet, mely több, mint 190 gyártót, szolgáltatót és felhasználót számlál tagjai között. A cél egy közös hálózati interfész kialakítása. Ezzel a szolgáltatók összekapcsolódása jelentôsen egyszerûsödne, egységes, gyorsan fejleszthetô technológia szolgálná ki az összes hálózatot.
Az elektronikus üzleti világ fogja adni a leginkább meglepô választ a technológia csábítására. Az eddig megfigyelhetô fogyasztói viselkedésben csak kis súllyal szerepel az e-business. A GartnerGroup véleménye szerint a B2B (Business to Business) online kereskedelem az 1999-es 145 billió dolláros forgalomról 7,29 trillió dollárra fog emelkedni öt éven belül. Ez azt jelenti, hogy négy év múlva elektronikus közvetítéssel több, mint 50-szer nagyobb értékû áru és szolgáltatás fog mozogni a hálózatokon, mint az tavaly történt. Várhatóan az adatigény nem csak ötvenszerezôdik, hiszen egy szolgáltatásnak, egy apró tárgynak és egy házi mozinak is lehet hasonló értéke. Az elektronikusan megrendelt termékek várhatóan a nem materiális termékek lesznek többségükben, hiszen ezeket a legegyszerûbb „szállítani". A tömegfogyasztási cikkek, amelyeket a nagyáruházakban találunk, még jó ideig az autó csomagtartójában vándorolnak haza. A B2B esetében már egy kicsit más a helyzet, a vásárlás nagy tételben történik, a szállítás költsége másképp számítandó.
A B2B kereskedelemben egy éven belül áttörés történhet, hiszen a vállalatok a szállítási költség csökkentésében, a beszerzési és értékesítési folyamatok automatizálásában érdekeltek. A elektronikus aláírás szabványosítása körüli vita sem jelentôs akadály. A B2B kereskedelem egy része magánhálózatokon folyik, másrészt a biztonságos kommunikációhoz már sok megoldás áll rendelkezésre. Az adatforgalmat jelenleg gerjesztô szolgáltatások között az elektronikus kereskedelem gyorsan lépdel elôre. A nem várt sávszélesség igényt viszont a szolgáltatók nehezen tudják követni. A mobil és vezetékes hálózatok közötti versenyt rövid távon az dönti majd el, hogy ki tud jobban alkalmazkodni az e-business elvárásaihoz.
Az elektronikus kereskedelem négy fô területén is megfigyelhetô az összeolvadás. Ezek az integrációs területek döntik majd el, hogy az elektronikus üzleti élet mikor, milyen nagyságrendben indulhat el. A felhasználó felületek integrációja azért fontos, mert jelenleg nagyon sok terminált és jelszót kell ismerni ahhoz, hogy a mindennapi életünkhöz szükséges információkhoz hozzájussunk. Másképp használjuk a mobil telefont, a PC-t, a TV-t, az automata háztartási gépek programozó gombjait. A kommunikációs eszközök felületén egy olyan egységes „portál" felületnek kell megjelenni, ami az eszköz méretétôl, funkciójától függetlenül ugyanolyan logikával segíti a navigációt. Az alkalmazásoknak is integrált egységet kell tudni képezni legalább azon szintig, hogy a megrendelés felvételét kezelô és a fizetést bonyolító alkalmazások közös nyelven kommunikálhassanak. Egy rugalmasan megfogalmazott közös nyelvet kell kialakítani a specifikus feladatot lefedô programobjektumok között. Csak így lehet a meglévô szolgáltatási folyamatokhoz új, érték növelt csomagokat illeszteni.
Az üzleti szereplôk egy közös piactérben szintén csak akkor találnak egymásra, ha a katalógusaikat egy kódrendszer alapján tartják karban, a kereskedelmi folyamatokat és feltételeket bizonyos szabványok alapján értelmezik. Nem utolsó sorban az adatok integráltsága is fontos, hiszen az információ forrása nagyon sokféle lehet. Az adattartalom minden platformon ugyanazt a jelentést kell, hogy hordozza, az adatok változását informatikai rendszeren keresztül követni kell.
Várakozások szerint az elektronikus áruforgalom értékének 95 %-a még jó ideig nem a publikus interneten keresztül fog áramlani. A GartnerGroup öt év távlatában „e-biz through a straw" kifejezéssel jellemzi az e-business hálózatát. Kereskedelem szalmaszálon keresztül, mivel a vásárlók csak szûkös sávszélességgel férnek hozzá az eladók katalógusaihoz. Kérdés, hogy a kereskedelmi adatforgalom változásának tendenciáját a „szalmaszál" modell alapján kalkulálták-e a piackutatók?
A FALG terrabyte-os kábelt fektet az óceán alatt, a kábelmodem- és az xDSL technológiák kezdik elérni a kedvezô méretgazdasági szintet. Ha öt éven belül a technológia tömegesen eljuttatja a széles sávú hozzáférést a felhasználókig, az elektronikus kereskedelem a mobil kommunikációnál is nagyobb meglepetést okozhat.
A Compaq Computer és a Nokia
bejelentette, globális szövetséget
köt a végponttól végpontig
terjedô mobilinternet és -intranet
megoldások közös
fejlesztésére és piacra
vitelére vállalati
vásárlók számára. A
két vállalat integrálja az ebbe a
körbe tartozó termékeit, a Nokia WAP
Server szoftvert és a Windows NT szoftvert
futtató Compaq ProLiant szervert. A két
vállalat a közös marketingtervet anyagi
forrásokkal is segíti.
Compaq-Nokia
szerzôdés
Csepeli Csaba
A Matáv nem ad utat a
hackereknek
Szérum vírusok ellen
Nyár végén nagy riadalommal járt világszerte az „I love you" vírus megjelenése, amely számítógépek ezreinek adatait tette tönkre, s okozott szinte felbecsülhetetlen kárt. A vírus felbukkanása után másfél nappal Magyarországra is eljutott, de a MATÁV-nál kárt nem tehetett, mert a cég felkészült rá, s biztonsági rendszerével kivédte azt. A vírus mindössze egy munkaállomásra jutott be, de a cég informatikusai azonnal észlelték és blokkolták azt, baj tehát nem történt.
Mindez nem véletlenül történt, hiszen a vállalat komoly biztonsági védelmi rendszerrel rendelkezik. A társaság május végén jelentette be, hogy megállapodott a Noreg Kft.-vel az ISS (Internet Security Systems) SafeSuit Decisions információs kockázatmenedzsment rendszerének telepítésérôl. A Matáv Közép-Európában elsôként döntött az ISS világszínvonalú terméke mellett. A rendszer bevezetésének elsô lépcsôfoka egy pilot projekt volt, amely október közepén fejezôdött be. Amerikai szakértô csoport érkezett a helyszínre, amely beüzemelte az ISS szakértôi modulját, betáplálta a szkennelô eredményeket, s tíz helyen automatikus felderítô és kiértékelô eljárást vezetett be. A jövô év folyamán ennek eredménye alapján kerül majd sor arra, hogy az ISS-t a telefontársaság teljes rendszerére bevezetik.
A biztonság ilyen magas szintje feltétlenül szükséges, hiszen a hozzá nem értôk is tudják, hogy a számítógépes rendszerbe illetéktelenül behatolók, az úgynevezett hackerek milyen károkat tudnak okozni. Az FBI tavaly közzétett jelentése szerint az informatikai rendszerek megbolygatására irányuló törekvések, vagyis az adatlopások, föltörések mögött az esetek nyolcvan százalékában a cégek belsô emberei, alkalmazottai állnak. Ôk ráadásul könnyebben is megtalálhatják a megfelelô utat, hiszen cégen belül vannak, kisebb biztonsági falon kell áthatolniuk. A fönnmaradó húsz százalék a külsô hackerek tábora, amely szintén kockázati tényezô. A szolgáltatónál mindkét irányvonallal számolnak.
Bujáki
József, a MATÁV Informatikai
Igazgatóság informatikai biztonsági és
SW ellenôrzési osztályvezetôje elmondta,
hogy az elsô jelentôsebb támadás
1994-ben történt, amikor egy elektronikus
besurranó beférkôzött a
részvénytársaság informatikai
hálózatának külsô
héjába. A változatos útvonalon,
svájci, olaszországi, új-zélandi
számítógépeken át
Magyarországra eljutó hacker kárt ugyan nem
tett a rendszerben, de megjelenése figyelmeztetô jel
volt. Késôbb egyéb kísérletek is
akadtak, de lényegében eredmény
nélkül. A próbálkozások
mindazonáltal óvatosságra intenek,
ezért a MATÁV többrétegû
védelmi rendszert épít ki folyamatosan. Ennek
egyik fontos pillére az ISS, amely a világ
piacvezetô terméke. (Az ISS mellett komoly
vírusvédelmi rendszer is létezik a
cégnél.) Az ISS kidolgozása egy 19
esztendôs amerikai fiatalember, Christopher Klaus
nevéhez fûzôdik, aki olyan programok
készítésére adta a fejét,
amelyek kifürkészik a különféle
informatikai hálózatok gyengeségeit.
Megszerzett ismereteit azonban nem a „rossz oldalon" használta fel, vagyis nem hacker lett, hanem ellenkezôleg: földerítô szoftverek gyártásába fogott, amelyekkel a cégek saját rendszerük gyenge pontjaira találhatnak rá. Ebbôl alakult ki a piac ötven százalékát uraló ISS, és ennek a fô elemeit vásárolta meg a MATÁV is. Az ISS cég jelenleg mintegy 5500 ügyféllel rendelkezik világszerte, közéjük tartozik a 25 nagy amerikai bank közül 21, a világ tíz legnagyobb telekommunikációs vállalata, valamint 35 kormányzat. A telefonvállalat számára az ISS terén a következô lépést az idei nyár hozta, amikor több tízmillió forintos beruházással mûködésbe lépett az ISS úgynevezett szakértôi rendszere. Ez a program nem tesz mást, mint összegzi és elemzi a földerítô szoftver megszerzett adatait, és nagy sebességgel javaslatokat tesz a védelmi rések betömésére.
A döntés elôtt a vállalat egy évig tesztelte az ISS komplett, adaptív biztonsági termékekbôl álló programcsomagját, aminek segítségével létre lehet hozni és fent lehet tartani egy megfelelôen védett, IP-alapú hálózatot. Ezek között a termékek között vannak úgynevezett szkennerek, amelyek a hálózat, az operációs rendszerek és egyes applikációk vizsgálatát végzik, folyamatosan monitorozzák és detektálják a cég informatikai rendszerét, kiszûrve ezáltal az esetleges gyanús tevékenységekre utaló jeleket, s az eredményrôl részletes riportot adnak. A fenti biztonsági eszközök által elôállított adatokat a SafeSuit Decisions központi adatbázisába juttatva, más adatokkal összekötve és ezen adatokat korrelálva lehetôség nyílik a teljes rendszerre vonatkozó konszolidált adatok kinyerésére a cég biztonsági menedzsmentje számára.
Bujáki József elmondta, hogy a MATÁV-nál 1996 novembere óta mûködik az IT biztonsági osztály. Az eltelt idôszak biztonságtechnikai fejlesztésének egyik mérföldkövét jelenti az ISS moduljainak bevezetése. Olyan megoldást kerestek, amely a cég több mint tízezer munkaállomása és jelentôs számú szervere számára képes proaktív védelmet nyújtani, s el tudja látni a teljes rendszer felügyeletét. A társaság „travelling licence"-t vásárolt, ami azt jelenti, hogy cégen belül korlátlanul felhasználhatja az egyes modulokat. Más hasonló termékekkel összevetve az ISS mellett annak biztonsága, hatékonysága, a mûködtetéshez nyújtott háttértámogatás, valamint a nagy nyugati cégeknél megvalósult referenciák miatt döntöttek. A MATÁV biztonsági rendszereit úgy kell elképzelni, mint a hagyma egymás fölött elhelyezkedô héjazatát.. A hasonlatnál maradva az ISS moduljai jelentik az ezeket a héjakat összefogó „szárat", amely teljessé és hatékonnyá teszi a külvilággal szembeni védekezés rendszerét.
A Noreg Kft.-rôl tudni érdemes, hogy 1997 óta van jelen a hazai információvédelmi piacon. Abban az évben szerezte meg az ISS Solution Partner minôsítését, amely azóta is az egyetlen ilyen minôsítés a magyar piacon. A cég tevékenysége adatvédelmi kockázatfelmérés és betörés detektálás, melyhez az amerikai ISS cég szoftvereit és know-how-ját használja fel.
Csarnai Attila
Távközlési oktatási
konferencia a humán
erôforrásról
A tudás versenye is
Az emberi tényezô, illetve az emberi erôforrással való gazdálkodás, a tudás, a versenyhelyzetnek megfelelô változás állt annak az eseménynek a központjában, melyet október elején tartott a Matáv Oktatási Igazgatósága. „A tudás szerepe a versenyhelyzetben lévô vállalatoknál" címmel rendezett nemzetközi távközlési oktatási konferencia védnökei Straub Elek, a cég elnök-vezérigazgatója és Pásztory Tamás vezérigazgató-helyettes voltak. Mások mellett elôadást tartott Pokorni Zoltán oktatási miniszter is.
Sallai
László, a konferencia elnöke, a
vállalat oktatási igazgatója elmondta: a
konferenciát azért szervezték meg, mert a
cég oktatásában nagyon gyors a
fejlôdés, valamint a jövô
felrajzolásához tudni kell, milyen irányba
mutatnak a korszerû tendenciák. Éppen
ezért olyan szaktekintélyeket kértek fel
elôadások megtartására, akik
nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek, s jól be
tudják mutatni a világtrendeket.
A programot úgy állították össze, hogy szó volt benne az emberi erôforrás fejlesztéssel és oktatással kapcsolatban mindarról, ami a célok eléréséhez kell, s a jelenlegi helyzet áttekintéséhez szükséges. A hangsúly a gyakorlati példákon volt, amelyeket nemcsak a távközlés, hanem más területekrôl is felemlítettek. Elôadások hangzottak el a világtrendekrôl, a hazai országos törekvésekrôl, a nemzetközi együttmûködésrôl, az oktatási, továbbképzési módszerekrôl, az eszközökrôl, alkalmazásokról, gyakorlati tapasztalatokról.
A változás vonatkozik a politikai, gazdasági környezetre, hiszen az utóbbi években alapvetô változások történtek Magyarországon. Kialakult a piacgazdaság, erôs a nyugat-európai hatás, a világszínvonalra való törekvés. Változik a szakmai tevékenység, hiszen érvényesül a konvergencia, összeolvad a távközlés, az informatika, a média. Változik a magyar irányító hatósági szervezet: néhány európai országban a konvergencia hatására már létrejött a távközlési, informatikai minisztérium, míg nálunk a közelmúltban a távközlés irányítása kivált a KHVM-bôl, s átkerült a Miniszterelnöki Hivatalba. Változik a távközlési szolgáltató: lezajlott a privatizálás, a legtöbb távközlési szolgáltatás már liberalizált, a verseny jelentôsége állandóan nô. Változik a munkavállaló környezete: a MATÁV-nál a gyakorlatban is érvényesült a több kultúra &endash; magyar, német, amerikai &endash; együttmûködése. A nagy átalakulás legérzékenyebb eleme az ember: körültekintôen kell figyelembe venni a munka során elfoglalt helyzetét, határozottan, de óvatosan kell az új kihívásoknak megfelelôen irányítani fejlôdését. Az oktatás is gyökeresen megváltozott, itt érvényesült legjobban a kulturális összefonódás, a különbözô kultúrák egymásra hatása.
Pokorni Zoltán oktatási miniszter elôadásában elmondta, hogy országunk elhatározott szándéka az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ennek elôkészítésére szükség van a jogharmonizációra, s annak eldöntésére, hogy mi a magyar érdek a csatlakozásnál. Az oktatás feladata, hogy felkészítsen az információs társadalom megvalósítására. Alapkövetelmény az informatikai jártasság, de „az információs társadalom nem az informatikusok társadalma".
Straub Elek elnök-vezérigazgató elmondta, hogy a külsô környezet drasztikusan változik és ezekkel a változásokkal kölcsönhatásban áll a MATÁV. A cél, hogy a társaság továbbra is megôrizze vezetô szerepét e folyamatban mind Magyarországon, mind a régióban. Ehhez újra kell gondolni a stratégiát, át kell formálni a mûködést, módosítani kell a tevékenység fókuszát. A jövô nagy fordulata lesz a teljes verseny bevezetése valamennyi szolgáltatás esetén, beleértve a hang telefóniát is. Erre a lépésre már sok elôkészületet tett a cég. A növekedés jelenleg három területen látszik reálisan megvalósíthatónak: a mobil telefónia, az adatátvitel és az internet. A konvergencia teremtette e-Economy olyan kihívás a vállalatnak, amely sok veszélyt, de sok lehetôséget is tartalmaz. A MATÁV továbbra is támaszkodni kíván meglévô oktatási kapacitására a képzésnél, a személyi feltételek megteremtésénél, a kultúraváltás támogatásánál.
Pásztory Tamás vezérigazgató-helyettes elôadásának középpontjában a „megfelelô embert a megfelelô helyre" komplex program állt. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy emberi erôforrások területén a készlet korlátozott, s hosszútávon a szürkeállomány a profit záloga. A technika bárkinek megvásárolható, az eredmények így sokkal inkább az embereken múlnak. A nem anyagi jellegû vállalati vagyon a tudás és ezt a tudást felhasználó munkavállaló.
Eli Noam, a Kolumbiai Üzleti Akadémia közgazdaság- és pénzügyprofesszora elmondta, hogy az internet nem régen tûnt fel, s máris behatolt mindennapjainkba. Az ifjak már a világ legtermészetesebb módján használják. Az internetes tévé és az elektronikus kereskedelem még csak a jövô ígérete, de nagyon életképes ígéret. Fel kell figyelni ezekre az új hajtásokra, s foglalkozni kell velük az oktatásban is. Göran Carstedt, a Szervezeti Tanulás Globális Hálózatának Társasága nevû szervezet vezetôje és Ruzsa Ágota bölcsésztanár, facilitátor, CHAMP konzultáns elôadásukban azt hangsúlyozták, hogy a tanuló szervezetté válás alapvetô változtatást jelent. A végeredmény helyett a folyamatra kell koncentrálni. Az állandó növekedés nem valósítható meg egyetlen tanulmányi periódus lezárásával: ki kell alakítani egy állandó tanulási környezetet. Olyat, amely állandósítható és alkalmas a kreativitás, a motiváció állandó újratermelésére. Az elkötelezettség és a fegyelem lesz a változás biztosítéka. Értelmes és világosan megfogalmazott célkitûzéssel elô lehet segíteni az egészséges tanulási kultúra kifejlesztését. Göran Carstedt vezetôként irányította az IKEA beilleszkedését az amerikai piacra, s tapasztalatként szûrte le: „az emberek nem ellenzik a változást, de tiltakoznak az ellen, hogy ôket megváltoztassák".
Cs. A.
Fórum a távközlési
és informatikai marketingrôl
Növekvô igény a piackutatásra is
Idén szeptemberben ismét megrendezésre került a Távközlési Informatikai Marketing Fórum. A rendezvény immár negyedik alkalommal ad helyet a infokommunikációs piac érintettjeinek, hogy elmondják véleményüket, tapasztalatukat. Az elektronikai, informatikai és távközlési technológiák forradalmi változásával a hírközlési igények gazdaságos kielégítése sok különféle szolgáltatással oldható meg. Ugyanakkor a világszerte átalakításra kerülô távközlési szabályozás lehetôvé teszi a piac liberalizációját. Megindulhat tehát a verseny a szolgáltatók és szolgáltatások között a felhasználói igények minél jobb kielégítéséért. A fórum célja az, hogy a marketing-orientált, versenyzô vállalat eszközeit közvetve, vagy közvetlenül feltárja.
A fórumon 330-an vettek részt, 80 cég képviseltette magát és 24 elôadás hangzott el. A szponzorok köre is bôvült, idén 26-an támogatták az eseményt. Tavaly a piackutató cégek és a média képviselete jelentett újdonságot, most a meglévô szponzori körhöz új szolgáltatók és gyártók mellett nagy tanácsadó cégek is csatlakoztak. Az érdeklôdés fokozódása jelzés értékû, hûen tükrözi, hogy versenyhelyzetben egyre nagyobb szerepet kap a marketing és az értékesítés. Ezért a piackutatás, tanácsadás iránti igény is megnövekedett.
A magyarországi ICT piac
Idén az informatika és a távközlés együttesen 1000 milliárd forint bevételt is generálhat (forrás: EITO2000). Ebbôl a távközlés 2/3 részt élvez. Ennek megfelelôen a beruházási tervek is magasak. A legnagyobb távközlési vállalatunk 100 milliárd forintot is elkölthet fejlesztésre, az államigazgatás is hasonló összeget fizethet ki, felismerve, hogy az információs társadalomban a kormányzat hatékony mûködése is elengedhetetlen. Magyarországon 30 bankintézmény szintén a 100 milliárdhoz hasonló nagyságú ICT beruházást tervez. A Magyar Posta &endash; bevallása szerint &endash; önmaga 25 milliárd forintot költ infokommunikációra..
A fórum látogatottsága elôre jelezte, hogy a rendezvény több fontos célt is szolgált egy idôben. Az érintett témák az aktuális problémákat feszegették, tanulási lehetôséget nyújtva a hallgatóságnak. Az elôadók megismertethették cégük üzletpolitikáját, kultúrájának elemeit és nem utolsó sorban maguknak is nevet szerezhettek a rangos elôadásokkal. A helyt adó hotel szeptember 20-án egy találkozó helye is volt az ügyfelek, gyártók, szolgáltatók, tanácsadók számára. Az elôadások sorrendje a jól bevált agenda szerint folyt. A rövid megnyitót egy általános elôadás sorozat követte. Az általános témák a késôbbi programok alapjául is szolgáltak. Megtudhattuk, hogy a piac szabályozása az elmúlt években sokat fejlôdött az üzleti szemlélet irányába. Az EU normáknak megfelelôen biztosítani kell, hogy a piacra lépôk és a régebbi szolgáltatók egyenlô esélyekkel rendelkezzenek. Egy másik elôadás azt mutatta meg, hogy a tanácsadó cégek számára is fontos a saját tevékenységük marketingelése, a szponzorok meggyôzése. A jó kapcsolati marketing egyre fontosabb, mivel a tanácsadók számának növekedése mellett, a helyi döntések száma csökkenôben van. A késôbbiekben egy érdekes térképen (ár és piaci rugalmasság) a négy távközlési szolgáltatóról láthattunk érdekes összehasonlítást.
Egy rövid kávészünetet követôen a vevôi kerekasztal beszélgetésre került sor. A beszélgetés célja a hallgatói figyelem fokozása, a konkrét témakörökkel kapcsolatos alapgondolatok felvetése volt. Megvitatásra került témák:
&endash; korszerû technológiák szerepe a vállalatok alaptevékenységének hatékonyságában;
&endash; infokommunikációs rendszerek szállítóival szemben támasztott elvárások;
&endash; infokommunikációs beruházások legfontosabb céljai.
A vevôkör megtartása az elsô
A hallgatóság a piacra lépés szabályaival és az ügyfelek fontosságával kapcsolatban interjúvolta a vitaindító kerekasztal hozzászólóit. Kiderült, hogy a vevôk számára az olyan rendszerek válnak fontossá, amelyek jól skálázhatók, képesek követni a gyorsan változó igényeket. Az ajánlott infokommunikációs megoldások esetében jó, ha van referencia is. A délután két szekcióval indult. Érdekesség, hogy minden szekció elnöke az IT vállalatok valamelyikének vezetôje volt. Az egyik szekció a vállalatok kapcsolatrendszerérôl szólt. Felmerült az ügyfélkapcsolatok és a partneri kapcsolatok menedzselésének kérdése is. Az elôadások üzenete az, hogy a kapcsolattartás minôsége lesz az igazi megkülönböztetô erô, hiszen az erôs piaci versenyhelyzetben már nem a termékek skálája a legfontosabb, hanem a vevôkör megtartása, stratégiai kapcsolatok kialakítása. A B szekció a modern technológiákat tekintette át az értékesítésben, a döntéstámogatásban és a kommunikációban.
Inkább eladnának, mint vennének a weben
A délutáni, szállítói kerekasztal az elektronikus kereskedelem témakörét vetette fel. Egyrészt a B2B (Business to Business) és a B2C (Business to Consumers) sajátosságai kerültek az asztalra, másrészt az elektronikus kapcsolattartás jellemzôit vitatták meg a résztvevôk. A kerekasztalt követô beszélgetéseken a CRM-rôl (Customer Relationship Management) egyértelmûen azt vallották a szakértôk, hogy az egy komplex kommunikációs eszköz. Ez egy jó példa arra, hogy az infokommunikáció képes új eszközök megteremtésére, ami hatékonyabbá teszi a kapcsolati marketinget, új, eddig nem ismert lehetôséget tesz elérhetôvé a marketing és kereskedô szakemberek számára.
Találkozhattunk az e-CRM rövidítéssel és ezzel a CRM is jogosan bevonult az „e" világba. A kommunikációhoz szükséges információk a vállalatoknál sok helyen, elszórtan találhatók meg. Komoly igény van arra, hogy az adatokat egy átfogó ügyfélkapcsolati rendszer hatékonyabban tudja kezelni. Az elektronikus kereskedelem jövôképét is láthattuk. Hazánkban a vállalatok 5,5 %-a folytat elektronikus kereskedelmet. Ez az arány 2-3 szorosára is nôhet két éven belül. A vállalatok közül kétszer annyian szeretnének értékesíteni, mint vásárolni a weben keresztül.
A zárófogadáson Prónay Gábor a szervezôk szemével összefoglalta a nap tanulságait. A termelésorientált szemléleten túllépett a piac, mindenki elfogadta, hogy a marketing és a kereskedelem lett a kulcstényezô a versenyben. A piacelemzés fontos szerephez jutott. A vállalatoknak segítséget kell adni ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan jussanak el az ügyfeleikhez. Sôt, a vevôk és a szolgáltatók már nem két különbözô pólust jelentenek, hanem az egymásra utaltságuk miatt inkább partnerként kell viselkedniük.
Csepeli Csaba
Hozzászólás a
Távközlési és Informatikai
Fórumhoz
Marketing fórum?
Mikor útjára indítottuk, úgy gondoltuk, itt évente kicserélhetik eszméiket a területtel kapcsolatos szolgáltatás- és berendezés-piacról, az azon folyó marketing munkáról a távközlés és az informatika területén dolgozók, marketingesek és mérnökök, menedzserek és specialisták. Tudtuk, hogy nem lesz könnyû valódi információkat közölni, és egyúttal az üzleti titkot megtartani. És mindezt színvonalasan. Mint a 2000. évi fórum egyik elôadójának, nem lenne ildomos a színvonalról beszélnem, felfigyeltem azonban néhány jelenségre, amelyek mellett &endash; éppen a Fórum érdekében &endash; nem mehetek el szó nélkül.
Az egyik szekcióról távozóban egy marketinges kolléga (jómagam egy személyben vagyok mérnök és marketinges) dohogott mellettem, hogy az utolsónak elhangzott elôadásban hol volt a marketing. Valóban. Szépen felépített, jól bemutatott produkció volt, volt eleje, vége, világos volt a mondanivalója, csak egy valami hiányzott belôle: a marketing. Mûszaki elôadást hallottunk, egy terület áttekintésével, amely kiemelten, egy marketing szempontból is igen fontos tényre hívta fel a figyelmet, de elmulasztotta ezt és a marketing szempontokat összekapcsolni. Persze, rá lehetett jönni, mint ahogy én is rögtön kitaláltam, de magában az elôadásban voltaképpen csak a mûszaki oldal jelent meg. A fórum igazi savát-borsát éppen a két oldalnak &endash; a termékek eladóinak és az eladható termékek elôállítóinak &endash; a párbeszéde adná meg. Ez mérnök-monológ lett. Kár. Különösen azért, mert abban a szekcióban, mint produkció, ez volt messze a legjobb elôadás.
Sokkal sajnálatosabb volt azonban az ezt megelôzô elôadásban a nyelvi &endash; fôleg nyelvtani &endash; igénytelenség. Egy ilyen fórumon a hallgatósággal szembeni sértésnek is felfogható, ha valaki a fômondatbeli, többes számú mondatrészre egyes számú vonatkozó névmással hivatkozik, és a továbbiakban egyes számban beszél róla. És mindezt egy általa definíciónak nevezett, nyolc soros, többszörösen összetett mondatban. És efféle hibát hármat-négyet is elkövet az elôadásban, nemcsak elmondva, hanem kinyomtatva, kivetítve...
És most a legsajnálatosabb, a belterjesség, a bennfentesség, vagy az udvariatlanság, a közönséggel szembeni tiszteletlenség megnyilvánulásai. A rövidítések feloldásáról van szó. Manapság annyira elárasztanak bennünket a &endash; többnyire, de nem mindig angol kifejezésekbôl származó &endash; betûszavak, hogy aki csak egy icipicit is emberszámba veszi a közönségét, csak módjával használ, és akkor is, legalább az elsô elôfordulásakor az írott szövegben feloldott rövidítést. Különösen egy ilyen, ne szégyelljük a szót, multi- vagy legalábbis bi-diszciplináris konferencián, ahol másik szakmabeliek is vannak. Az egyetlen talán, amire ebben a körben az ismertsége miatt felmentést adnék, az ISDN.. Csak úgy röpködtek a CRM-ek, B2B-k! Az már csak hab (Nem kellene-e ezt hub-nak írni? Egészen elbizonytalanodtam...) a tortán, hogy ezeket a magyar szövegkörnyezetben igazából magyarul kellene betûzni, és nem angolos affektálással. Akkor például a B2B még érthetetlenné is válnék.
Kedves kollégák, marketingesek és mérnökök, tiszteljétek meg egymást a gondos, körültekintô munkával, a másik ember, a másik szakma iránti megbecsüléssel és elôzékenységgel! A Fórum céljának megfelelô tartalmú elôadást tartsatok! Ne rekesszétek ki a másikat a legújabb divatú betûszavak magyarázat nélküli használatával! Használjátok anyanyelveteket, hiszen a cél a megértés és nem az önmutogatás vagy a másik szakmájának a letromfolása.
Baráti üdvözlettel
Gaul Géza
Új szereplô a hazai
távközlési piacon: az eTel
Minôségben utaznak
Újabb szereplô lépett ringbe a hazai távközlési piacon. Szeptember végén a nyilvánosság elôtt is bejelentette mûködését és magyarországi céljait az eTel Magyarország Kft. Az egyelôre csak a vállalati felhasználókra fokuszáló eTel nem ismeretlen szereplô a közép-kelet-európai régió távközlési piacán. Noha az anyavállalatot csak 1999 júniusában alakították, a Cseh, Lengyel, Szlovák és Magyar Köztársaságban már jelentôs piaci pozíciókat szerzett és közel 1000 vállalati ügyféllel rendelkezik.
Az eTel alapítói Írországból jöttek, és a vállalatot kifejezetten ebben a régióban való tevékenységre alapították. Az alapítók tapasztalatot szereztek abban is, hogyan kell új szereplônek piacra lépnie egy liberalizációt elindító környezetben. Sean Melly, az eTel Csoport vezérigazgatója például alapítója volt a TCL Telecom nevû ír vállalatnak, amely az ottani állami monopólium elsô versenytársai között lépett színre. A céget késôbb az MCI WorldCom vásárolta fel.
Az
eTel jelenlegi tulajdonosai magánszemélyek és
kisebbségben pénzügyi befektetôk,
távközlési szolgáltató nincs
közöttük, noha vannak, akikkel &endash; mint
például az MCI WorldCom, vagy a UUNet &endash;
jó üzleti kapcsolatokat ápolnak. Az eTel
fokozatosan kiépíti saját
száloptikás hálózatát is a
régióban, így hazánkban is. Ennek
bizonyítéka, hogy 10 millió euró, azaz
körülbelül 2,5 milliárd forint
értékû beruházást
indítottak, melybôl a magyarországi
kapcsolóközpont, Internet-szolgáltatás,
valamint a budapesti hálózat
fejlesztésére kerül sor. Az eTel hazai
vállalatának igazgatója Balogh Attila
lett, aki régi motoros a távközlésben. A
gépészmérnöki és
rendszermérnöki diplomát szerzett vezetô
az IBM értékesítési csapata
után elôbb a Westel Rádiótelefon
Kft.-nél, majd a Lucent Technologies Magyarország
Kft.-nél is megmutatta marketing területen
kamatoztatható képességeit.
Mint azt Balogh Attila elmondta, az eTel hazánkban minden olyan szolgáltatást nyújt vevôinek, amelyek egy alternatív szolgáltató portfóliójába beletartozhatnak. A vállalat nem kíván árversenyt kirobbantani, célkitûzése az, hogy a szolgáltatási minôség/ár hányados terén legyen a legjobbak között. A hazai vállalatnál több tucat munkatárs dolgozik, és már százas nagyságrendben szolgálnak ki hazai vevôket. Közöttük olyan nevek találhatóak, mint az ABN AMRO Bank, a GTE Yellow Pages, az AC Nielsen, a Citroen, vagy a Leo Burnett. Szállítói oldalról tekintve az eTel olyan cégekkel épített ki stratégiai kapcsolatokat, mint a Lucent Technologies (kapcsolók), az EDS (számlázás), az eWare (CRM, ügyfélkapcsolati rendszerek), és a UUNet (Internet).
(bj)
A hálózati
integráció trendjei
Sebesen, intelligensen
Immár negyedik alkalommal rendezte meg szakmai napját a hálózati integrációval foglalkozó CORE Computer Kft., melyen saját tevékenységükrôl és a szakmai trendekrôl egyaránt számot adtak. A „Sebesség és intelligencia" címmel rendezett bemutató elôtt Ungvári László, a cég ügyvezetôje elmondta, hogy a választott szlogen az általuk szállított berendezésekre is jellemzô, de arra törekszenek, hogy ügyfeleik számára is gyors és intelligens megoldásokat tudjanak ajánlani, kiépíteni.
Tárnok Péter, a cég kereskedelmi igazgatója elôadásában kiemelte, hogy teljes körû hálózati szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek a kezdeti konzultációktól kezdve a rendszertervezésen, a szállításon át az üzembe helyezésig, sôt azon túl is, a teljes távfelügyeletig. Szakembereik a biztonsági kérdésekre is koncentrálnak, de akár hálózati auditálásra is fel vannak készülve.
Sándor Tamás, a cég mûszaki igazgatója egy hosszabb elôadásban a hálózati integráció trendjét követte végig a vonalkapcsolt telefonhálózaton megindult modemes adatátviteltôl egészen az IP alapú integrációig. Mint az elôadó elmondta, sokszor felmerül az igény, hogy jó lenne látni, honnan hová tart a szakma, merre halad a jövô, hiszen ennek fényében lehet a beruházások idôállóságát megítélni. Ennek a kérésnek a fontosságát felismerve született meg az áttekintô elôadás, melyet akár hálózati „tutorial"-nak is beillett. A hallgatóság közben felmérhette, hogy saját cégének hálózata a fejlôdés melyik szakaszában tart és mik a következô fázisok, amit aligha kerülhet el, ha a trendektôl nem akar jelentôsen eltérni.
Pál Ferenc, a LAN technológiák értô szakembere hasonló elôadásban mutatta be a LAN hálózatok fejlôdését, annak mozgató rugóit és azt, hogyan kezdenek a Token Ring, Arcnet és FDDI hálózatok visszaszorulni és elôretörni az egyre gyorsabb Ethernet megoldások. Az elôadó külön figyelmet szentelt a biztonsági és a menedzselési kérdéseknek, melyek megoldatlansága sok álmatlan éjszakát okozhat az informatikai menedzserek számára.
Végezetül Tóth Tibor egy esettanulmány jellegû elôadásban azt mutatta be, miként korszerûsítette informatikai hálózatát az MTI a CORE Computer támogatásával. A kiépült Gigabit Ethernet hálózat az Extreme Networks cég Summit48 és Summit24-es kapcsolóival valósult meg. A három épületben elosztott rendszernek igen komoly információmennyiség kezelését kell ellátnia, különösen azon tervek fényében, hogy az MTI a híranyagok állandó kezelése mellett több millió fényképbôl álló archívumát is digitalizálni szeretné és a továbbiakban ezt a hatalmas mennyiségû információt is a hálózatnak kell kezelnie.
A régi &endash; fôként koaxiális, helyenként UTP-s Ethernet &endash; hálózat helyére egy Cat 5-ös horizontális és multimódusú optikai gerinchálózat került Gigabit Ethernet megoldással, redundáns kiépítésben, a három épületben elosztott módon. A teljes átállást olyan ütemtervben valósították meg, hogy a hálózat mûködése közben folyamatos volt és mind e mellé még egy moduláris pénzügyi konstrukciót is sikerült találniuk. Az egyszerû menedzselhetôséget, a hibanaplózást az ExtremeWare rendszer biztosítja, ami egyaránt megkönnyíti a karbantartást és a jövôbeni igények kielégítését, a szûkülô kapacitások idôben való felismerését is.
(bartolits)
A hírközlés
története XLVII.
Világkörkép a harmincas évekbôl
Bár Betulander keresztrudas elgondolása igen korán megszületett, mégis még nagyon hosszú ideig a step-by-step és a rotary rendszerek uralták a piacot. Az elektromechanikus rendszerek gyártása elég komoly szerszámozottságot igényelt, s ha egy berendezés technológiája kiforrott, bizony nem változtattak rajta egykönnyen. A húszas-harmincas évek piaca pedig már megkövetelte, hogy ne egyedi darabként készüljön el egy-egy telefonközpont, hanem tömeggyártás szolgálja ki az igényeket. A húszas évek adatait korábbi számunkban (Modem Kor 1998. december) már bemutattuk, most nézzük meg mekkora volt a piac 1931 végén. Az áttekintésben ismét a patinás „Electrical Communication" korabeli száma adott segítséget.
Kezdjük az áttekintést a kontinensekkel. A világon összesen 35 millió 57 ezer telefon mûködött, s ebbôl 21 millió 275 ezer Észak-Amerika területén. Az USA-ban 19 millió 700 ezer telefon mûködött, tíz év alatt tehát 5 millióval nôtt az elôfizetôk száma. A világ telefonjainak ez az 56,17 %-a, ami jól mutatja, hogy ekkorra már sok más kontinensen is komolyan kiépült a hálózat. Száz lakosra az USA-ban 15,8 telefon jutott, a teljes világra vonatkoztatva ez az arány 1,8 volt.
Európa a tíz év alatt duplázott: az 1921-es 5 millió 289 ezerrel szemben 1931 végén 10 millió 871 ezer elôfizetôt tartottak nyilván. Egész Európára vetítve ez még mindig csak 2 telefont jelentett száz lakosra, ami alig múlta felül a világátlagot, azonban már volt néhány elôkelô helyzetben lévô ország. Dániában a 364 ezer telefon már 10,1-es ellátottságot adott, s ezzel megôrizték elsô helyüket Európában. Svédország 9,1-es, Svájc 7,9-es, míg Norvégia 7-es ellátottsággal követte Dániát. A legtöbb telefon továbbra is Németországban volt, szám szerint 3 millió 114 ezer, azonban ez „csak" 4,8-es ellátottságot jelentett. Magyarországon a statisztika szerint 116 597 volt 1931 szilveszter éjjelén, ami 1,3-es lefedettséget jelentett. Ez a tíz évvel korábbi 57 ezer vonalnak szintén a duplázását jelentette, tehát jól követtük az európai arányokat. A környezô országok között ezzel az 1,3-es ellátottsággal igen jól álltunk, csak Ausztria elôzött meg 3,5-es értékével. Csehszlovákia 1,1-es, Románia, Jugoszlávia és a Szovjetunió európai része egyaránt 0,3-as ellátottságot mutatott.
A világ telefonvonalainak megoszlása 1931 végén százalékban:
A többi kontinens még nem rendelkezett jelentôs hálózattal, a telefonok 91,7 %-a Észak-Amerikában és Európában mûködött. Dél-Amerikában összesen 637 ezer készülék volt, a mezônyt ott Argentína vezette 100 lakosra vetített 2,7-es ellátottságával. Ázsiában 1 millió 255 ezer telefon volt, ennek döntô többsége &endash; 919 ezer &endash; Japánban. Azonban ez is csak 1,4-es ellátottságot biztosított a ma igen jól ellátott országnak. Japánon kívül csak Kína és az indiai brit gyarmatok rendelkeztek értékelhetô adattal. Afrikában a 252 ezer telefon Dél-Afrika (113 ezer) és Egyiptom (44 ezer) között oszlott meg, a többi, mintegy 90 ezer készülék a többi országban szétszórva mûködött, általában egy-egy telefonközponttal. Végezetül Óceániában 765 ezer telefont lehetett találni, ebbôl Ausztrália 498 ezerrel messze vezette a mezônyt, itt az ellátottság 7,7-es volt. A legmagasabb ellátottsággal azonban továbbra is Új-Zéland büszkélkedhetett, a száz lakosra jutó 9,9 telefonnal az USA, Kanada és Dánia után a világ negyedik legjobban ellátott országa volt.
Külön érdekességet jelent a városok ellátottságát bemutató korabeli táblázatban a tallózás. Itt már 30-as sûrûséget is találni, igaz csak az USA-ban és Svédországban. A sort San Francisco vezette 39,1-es sûrûséggel, ami a közép-kelet-európai régióban ma is egész jó adatnak számít, ha nem a fôvárosról van szó. San Franciscot Washington 33,4-es, Denver 31,6-os és Seattle 30,3-as adata követi. New York mindössze kilencedik a listán, de ne feledjük, ez a város már akkor is több, mint 7 milliós lélekszámú volt, ahol a 24,7-es ellátottság 1 millió 753 ezer telefon használatát jelentette. Európa becsületét Stockholm mentette meg 31,7-es ellátottságával. A 20-as sûrûséget a fenti két országon kívül csak Kanadában tudták túllépni a városok, itt Toronto 27,5-ös, Ottawa 21,6-os, Montreal pedig 19,6-os ellátottságot mondhatott magáénak. A statisztika Magyarországról két város adatait említi, eszerint Budapesten 1 millió 12 ezer, Szegeden pedig 136 ezer lakos mellett 7,6-os illetve 1,8-as ellátottság volt mérhetô.
Város Lakosság Vonalszám Ellátottság Stockholm 436 000 137 000 31.7 Oslo 250 000 48 524 19.4 Koppenhága 780 000 148 378 19.0 Zürich 254 000 46 963 18.5 Párizs 3 000 000 426 024 14.2 Helsinki 255 000 34 426 13.5 Berlin 4 270 000 496 148 11.6 München 697 000 75 784 10.9 Brüsszel 948 000 95 632 10.1 Hága 487 000 46 126 9.5 London 8 900 000 769 928 8.7 Bécs 2 202 000 155 128 7.7 Budapest 1 012 000 77 055 7.6 Róma 945 000 65 173 6.9 Madrid 850 000 46 851 5.5 Varsó 1 178 000 57 361 4.9 Prága 870 000 39 658 4.6 Bukarest 630 000 17 103 2.7
Visszatérve a bevezetô gondolatokra, a fentiekbôl jól látható, hogy a piac tehát növekedett, azonban a statisztika azt is tartalmazza, hogy a világ 35 millió telefonjából 1931 végén 12 millió 500 ezer volt a „dial phone", azaz az automata központon üzemelô tárcsás készülék, s ezek több, mint 50 %-a az USA-ban volt található. Érthetô tehát, hogy a piac növekedése és az automatizáltság alacsony szintje együttesen erôs igényt támasztott az automata telefonközpontok iránt. A gyártóknak tehát elemi érdeke volt átállni a sorozatgyártásra, amit csak kiforrott konstrukciók esetében érdemes megtenni. Ez lehetett a fô oka annak, hogy a crossbar rendszerek még sokáig nem jelentek meg a nagyvárosi hálózatokban.
dr. Bartolits István