Digitalizálódó,
"kifehéredô" piac
A nemzetközi folyamatok sodrában
Nem
kevés változás játszódott le a
hazai távközlési és irodatechnikai
piacon az elmúlt fél évtizedben. Ezen
trendekrôl, hátterükrôl, a nemzetközi
folyamatokhoz való hasonlóságaikról
és különbségeikrôl Lengyel
Józseffel, a Panasonic Magyarország
kereskedelmi igazgatójával
beszélgettünk.
- Ha röviden akarjuk megfogalmazni a
lejátszódott változások
lényegét, akkor leginkább a
digitalizálódás vártnál is
gyorsabb elterjedését nevezhetjük meg. Ez igaz
a távközlésre - gondoljunk
például a GSM mobiltelefónia vagy mondjuk a
vezetékes területen az ISDN terjedésére
-, valamint az irodatechnikára, azon belül is
például a fénymásoló
eszközök technológiájára is.
- Mennyire érvényesülnek a nemzetközi
folyamatok a hazai piacon?
- Egy-két eltéréstôl eltekintve minden,
a nemzetközi piacon lejátszódó
esemény, trend gyorsan begyûrûzik
Magyarországra is. Ez tulajdonképpen logikus,
gondoljunk arra, hogy az EU-ban lényegében
megvalósulóban van az áruk szabad
áramlása, minden termék nagyon gyorsan
megjelenik az egyes országokban - és nálunk
is, bár még nem vagyunk EU-tagok. Ez azzal is
jár, hogy az árak kiegyenlítôdnek,
hiszen egy adott piac fogyasztói számára nem
tolerálható árkülönbség
esetén azonnal egy másik ország
piacáról szereznék be a szóban
forgó termékeket.
- Vagyis megszûnôben vannak a szürke import
virágzását lehetôvé tevô
körülmények?
- Én úgy fogalmaznék, hogy vége van a
paralell csatornákon keresztüli nagy
kaszálások idôszakának. Egy bizonyos
terméket a hivatalos disztribúciót
megkerülô csatornán akkor éri meg
behozni, ha legalább 20 százalék a kinti
és az itthoni ár különbözete.
Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a
normális úton bekerülô termék
magyar csomagolásban, magyar használati
utasításokkal és leírásokkal
érkezik, ellentétben a szürkén
bejövôvel.
- Milyen hatással lehet a piacra, hogy év
elejétôl megszûnt a HIF
bevizsgálási kötelezettség?
- Ez részben azon múlik, milyen eszközök
maradnak a HIF kezében, és azokkal hogyan él
az új szabályozás megszegôivel szemben.
Az új szabályok szerint a
gyártó/importôr cégnek
deklarálnia kell, hogy a terméke megfelel-e az EU
szabványainak, vagy éppen a
közép-európai régió
feltételeinek. A HIF azt vizsgálhatja majd, hogy ez
a deklaráció igaz-e. A kritikus
kérdés, mi történik akkor, ha egy
importôr behoz a piacra olyan - akár
márkás - terméket, amelyet nem az EU piacokra
szántak. Ez ugyanis itt valószínûleg
nem fog megfelelôen mûködni. A fogyasztói
megítélés negatívumai ez esetben
magára a márkára hullhatnak vissza. Ekkor
lesz igazán fontos a HIF szerepe, hogy legyen
bátorsága az ilyen forgalmazókat
megbüntetni - nem ötezer, hanem akár
ötmillió forintra, vagy többre is.
- Miben volt más a hazai telekommunikációs
(végberendezés) piac fejlôdése a
nemzetközihez hasonlítva?
- Mi úgy érzékeljük, a hozzáadott
érték jellegû szolgáltatások
aránya nem nôtt úgy, mint az EU
országaiban. Itt például olyan
szolgáltatásokra gondolok, mint a DECT
integráció, a hangposta szolgáltatás a
vállalati alközpontok területén.
- Hogyan változott a vállalati
kommunikációs rendszerek, irodatechnikai
eszközök piaca, tekintettel például az
ISDN elterjedésére is?
- Úgy tûnik, hogy az ISDN jó
marketingjének köszönhetôen
például az alközpontok terén egy
bizonyos méretnagyság felett (kb. 100 port)
gyakorlatilag nem lehet azokat eladni ISDN tudás
nélkül. Nagyon gyorsan elterjedtek az
alközpontokhoz köthetô GSM adapterek, amelyek a
mobiltelefonok irányába történô
telefonhívások költségeit tudják
a cégek számára számottevô
mértékben csökkenteni. Növekszik a
komputer-telefon integrációs megoldások
iránti igény, itt a csúcs a call centerekbe
való beruházás. A Panasonicnak is van erre
megoldása, vélhetôen hamarosan
hazánkban is forgalmazni fogjuk. Érdekes
módon nem terjednek olyan gyorsan a VoIP
kiszolgálásra képes berendezések,
talán amiatt is, hogy ezeket leginkább a
nemzetközi beszéd- és adatátvitelben
éri meg használni, és a magyar
gazdaság még nem elég nemzetközi
ehhez.
- A kisvállalkozói piac mennyire mozog ugyanebbe
az irányba?
- Az alközponti területen, a
mobilkommunikációban hasonlóak a trendek.
Nálunk a legkeresettebbek ebben a szegmensben azok a
digitális alközpontok, amelyeket lehet ISDN
képességgel bôvíteni, és
ugyanakkor analóg vonalak becsatlakoztatására
is képesek.
- A mobil kommunikációban mindenki
számára szembetûnô a
fejlôdés, elég ha rápillantunk az
utolsó öt év készülékeinek
küllemére és tudására. Mennyire
volt látványos fejlôdés a
vezetékes kommunikációs
eszközökben?
- Itt több területen ellentétes folyamatok
láthatóak. Miközben az alközpontok
mindenütt digitalizálódnak, ISDN
képességekkel bôvülnek, addig a
mellékállomási készülékek
körében továbbra is az analóg,
kéthuzalos, többnyire kijelzô
nélküli készülékeket
vásárolják. A piac nem nagyon
kívánja megfizetni a digitális,
kijelzôs, számos
többletszolgáltatást nyújtó
készülékek felárát. Nem terjednek
az ISDN faxok sem, mi is csak olyanokat forgalmazunk, amelyik 33,6
kilobites sebességre képes, de a legtöbb
modellnél a gyártók többsége
megelégszik a 14,4-es sebességgel.
- Mennyire terjedhetnek el a multifunkciós
berendezések?
- Sokan úgy vélik, hogy számos piaci
szegmensben az övék a jövô. A Panasonichoz
hasonlóan számos jónevû
gyártó dobott a piacra ilyen terméket az
utolsó évben - de még nem látszik a
piaci áttörés. Az sem mindegy, hogy a
multifunkciós berendezést nyomtatóból,
fénymásolóból vagy éppen
szkennerbôl építkezve tervezik-e meg, mert
ennek megfelelôen más lesz a tudása. Kritikus
kérdés lesz az ár is. A
kisvállalkozói piacon ez egy nagyon sikeres
termék is lehet. Ugyanakkor le kell gyôzni egyfajta
felhasználói bizalmatlanságot is. Ha ugyanis
egy kisvállalkozásnál a multifunkciós
eszköz romlik el, akkor szinte minden fontos munkafolyamat
elakad. Nagyon fontos tehát ezen eszközöknek
nemcsak a megbízhatósága, de a gyors
szervizszolgáltatási háttere is.
B. J.
