Mi történik a magyar mobiltelefongyártásban?
Szlogenek és tények
Alig egy éve, hogy a magyar sajtó tele volt a mobiltelefon eszközgyártó iparba történô beruházásokról szóló híradásokkal. Szinte egyszerre jelentek meg Magyarországon a finn Nokia és Elcoteq, a szingapúri központú JIT Electronics, a tajvani DBTel és kezdte el ezirányú tevékenységét a Flextronics. Az évezred fordulóra alábbhagyott a lelkesedés.
A távol-keletiek
Az 1988-ban alapított és a világ elsô húsz elektronikai gyártója közé tartozó JIT 2000. április 5-én ünnepélyes keretek között jelentette be, hogy budapesti gyárukban a Motorola számára mobiltelefonok gyártását kezdték el. A beruházást elhatározó döntés megszületése után mindössze 4 hónap telt el a termelés beindulásáig. Úgy tervezték, hogy a 40 MUSD nagyságrendû beruházás befejeztével a létszám további 1000-rel fog bôvülni. A gyáravató ünnepi beszéd még arról szólt, hogy azért választották hazánkat, mert Magyarországon szakképzett munkaerôt és kiváló befektetôi légkört találtak; ezeknek köszönhetô, hogy ilyen rövid idô alatt meg tudták teremteni a gyártás feltételeit és elkötelezett híveivé lettek annak az elgondolásnak, hogy a telephely a JIT csúcstechnológiai és logisztikai központjává váljon, ahonnan egész Európát elláthatják elektronikai berendezésekkel.
Ezzel szemben, mint az 2000. nyár végén a híradásokból kiderült, a JIT-t megvette a Flextronics, a magyarországi telephelyen leállították az építkezéseket, a megszüntetett gyártást az országon belül máshova telepítik át. A 4500 négyzetméteres budapesti üzem épületet a Flextronics elôbb logisztikai bázisként kívánta hasznosítani, majd kiderült, hogy az jelenlegi állapotában erre nem alkalmas, így valószínûbb, hogy eladják.
A DBTel sorsa még szomorúbb. (A DBTel Tajvan legnagyobb távközlési berendezésgyártója, 1979-ben alakult, kezdetben fôként vezetékes telefonok gyártására. Késôbb a profil kibôvült a hálózatokkal és a mobilkészülékekkel is.) Az ô eredeti terveik arról szóltak, hogy 52 MUSD-s beruházással 1200 fônek teremtenek munkahelyet. A távol-keleti társaság 5-7 hektáros területet keresett és talált Debrecenben. Itt zöldmezôs beruházással kívántak felépíteni három ütemben egy összesen 30 ezer négyzetméter alapterületû mobiltelefonokat gyártó üzemet. Az építkezést hat hónap alatt akarták befejezni.
A cég szakemberei nagyon sok energiát fektettek be a beruházás elôkészítésébe. Komoly harcot vívtak az elérhetô legnagyobb adókedvezmények érdekében. Azonban 2000. nyarán a projekt szép csendben kimúlt: ugyanis a fô vásárlójuk - a Motorola - másnak, nevezetesen a Flextronicsnak adta a megrendelések javát. Így a beruházás megvalósításában érdekmúlás következett be a DBTel részérôl.A finnek
A finn központú Elcoteq elektronikai késztermékeket ill. részegységeket állít elô a telekommunikáció, ipari elektronika, információ-technológia, és szórakoztató elektronika területén tevékenykedô cégek számára, 11 gyártó üzemmel rendelkezik világszerte. Pécsi vállalata eredetileg a Nokia tulajdonában lévô monitorgyár számára készített alkatrészeket, részegységeket. 1999-ben a finn Nokia profiltisztítást hajtott végre, ezért világszerte eladta a tévé és monitorgyárait. Ô maga pedig az újonnan létrehozott, Nokia Mobile Display Appliances üzletágában teljesen új kijelzô készülékek fejlesztésére koncentrál. Ezek a készülékek Internet alapú, vizuálisan gazdag kommunikációt tesznek majd lehetôvé mobil környezetben. Az új üzletág célja, hogy kihasználja a Nokiának a nagyteljesítményû kijelzôk, IP technológiák és a mobilitás területén meglévô know-how-ját, hogy a végfelhasználóknak merôben új kommunikációs megoldásokat kínáljon. Az eladott telephelyek között volt a pécsi 30 ezer négyzetméteres, több mint 1400 dolgozót foglalkoztató monitorgyártó üzeme is. A vevô a korábbi beszállítója lett.
A vásárlással egyidôben az Elcoteq elkezdte a monitorgyár átvilágítását és a dolgozók átcsoportosítását is. Ekkor két pécsi üzemében összesen már 2700 dolgozót foglalkoztatott. A vásárlás azzal is együtt járt, hogy a korábbi tervekkel ellentétben az 1999. tavaszán felavatott 11 ezer négyzetméteres gyártócsarnok mellé nem épített meg egy másik hasonló méretû újat a pécsi ipari parkban, ami mintegy 3 milliárd forintos beruházás lett volna. A monitorgyártást 2000. közepéig folytatták, miközben az Ericssonnal kötött megállapodás értelmében elkezdték a mobiltelefonok összeszerelését is. A cég sikereirôl a Magyar Televízióban és a Duna TV-ben sugárzott GM-et (kormányzatot?) népszerûsítô reklámfilmek is beszámoltak.
Ezzel párhuzamosan jött létre a komáromi ipari parkban a Nokia Magyarországra tervezett mobilkészülékgyára.. A finn konszern közel féléves keresgélés után döntött a Budapesthez közeli ipari centrum mellett. A 15 hektáros területen, 25 milliárd forintos beruházással készülô üzemben 2000. januárjában indult a termelés. Az itt gyártott telefonokkal a társaság a közép-európai térség ellátására is törekszik. A kiválasztás fô szempontjai között szerepelt a megfelelô közúti és helyi ipari infrastruktúra, a kellô számban rendelkezésre álló munkaerô. A szóba jöhetô városok közül Komárom mellett ezeken kívül még az is szólt, hogy viszonylag közel van Budapesthez és a szállításhoz elengedhetetlen nemzetközi repülôtérhez. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a helyi önkormányzat hatéves adómentességgel és a teljes közmûvesítéshez szükséges 60 millió forinttal kíván a beruházáshoz hozzájárulni.
Az elôzetes számítások szerint 25 milliárd forintba kerülô 25 ezer négyzetméteres üzem építése 1999. márciusban kezdôdött. A legelsô telefon 1999. december közepén került le a gyártósorról. 2000-ben, a gyártás elsô évében a létszám kb. 800 fô volt. Az új Nokia gyár a benne felvonultatott csúcstechnológia miatt "A Jövô Gyára" nevet kapta. A mobil-készülékgyár mellett kutató-fejlesztô részleget is ide telepítô Nokia 2000-ben már 3500 fôt foglalkoztatott országunkban.Egy amerikai Szingapúrból
A Flextronics, a világ negyedik legnagyobb elektronikai részegységeket gyártó vállalata 1997. óta van jelen nálunk, osztrák tulajdonban levô magyarországi leányvállalatán keresztül.
A szingapúri központú, de világszerte amerikainak tartott anyavállalatot (Flextronics International) 1969-ben alapították. Bár azóta több csúcs- és mélypontot is átélt, az utóbbi idôben egyre jobban megy a cégnek. 2000. negyedik negyedévében például 3,23 milliárd dolláros forgalom mellett 122,7 MUSD tiszta nyereséget ért el - 65, illetve 110 százalékkal többet, mint 1999. hasonló idôszakában. Hazánkban termelését eleddig folyamatosan bôvítette, három magyarországi ipari parkjában és két különálló gyárában (Sárvár, Tab, Nyíregyháza, Zalalövô mellett a legnagyobb: Zalaegerszeg), 11 ezer embernek kínál munkát. Tavaly mintegy 900 millió dollár értékû forgalmat bonyolított le. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy beruházásaihoz nem kért és így nem kapott támogatást központi alapból.
Így tehát ma országunkban a tervezett 5 cég közül kettôben nincs termelés. S míg a Nokia - kiváló sajtószolgálatának köszönhetôen - ontja magáról a jó híreket, addig a Flextronicsról kevés szó esik. Pedig érdemes odafigyelni.
Egy svéd és hatásai
2001. elején a világ harmadik legnagyobb mobiltelefon-gyártója és vezetô mobilhálózat-építôje, a svéd Ericsson arra kényszerült, hogy részlegesen megváljon a tavaly 16,2 milliárd svéd koronás (1 SKR = 31 HUF) veszteséget termelô készülékgyártástól. Az Ericsson válságának egyik oka: megtorpanóban van a mobiltelefon-piac korábban szinte korlátlan bôvülése. A keresletcsökkenést az eladások több mint egyharmadát kezében tartó Nokia, valamint a második helyezett amerikai Motorola is érzi; a cégek egymás után jelentették be, hogy elôrejelzéseik szerint a tervezett 575 millió helyett - a tavalyi 415 millió után - 2001-ben világszerte "csak" 500-550 millió készülék eladása várható. A reméltnél lassúbb bôvülés miatt az idén átrendezôdnek a készülékgyártók közötti erôviszonyok, s nem kizárt, hogy egyes gyártók véglegesen kiszorulnak a piacról. 2000. októberétôl túlkínálat jellemzi a piacot, s a korábbinál is keményebb körülmények üzleti tevékenységük felülvizsgálatára késztethetnek egyes cégeket.
Szakértôk szerint a GSM-telefonok piacán a Nokiának, a Motorolának és a Siemensnek vannak a legjobb túlélési esélyei, míg az Ericsson, a francia Alcatel és a holland Philips komoly veszélybe kerülhet. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy az Ericsson össztermelésének mintegy 20 százalékát adó készüléküzletág az utolsó negyedévben olyan ráfizetésesen mûködött, hogy a vállalatóriás IV. negyedévi tevékenységét veszteségessé tette. A 2000. évet egyébként - 273,6 milliárd koronás forgalom mellett - 28,7 milliárd koronás adózás elôtti eredménnyel zárta a vállalatcsoport.
A másik ok az volt, hogy az Ericsson elhanyagolta a formatervezést, s nem értette meg, milyen fontos szerepet játszik a divat a piaci folyamatokban. Szintén rontotta a cég eredményeit, hogy gyárainak jelentôs része a drágán termelô nyugat-európai országokban épült. (Ráadásul az új modellekkel gyakorta késve és túlárazva jelent meg a piacon.)
Az Ericsson a talpon maradást úgy képzeli el, hogy a készülékek gyártását átadja a Flextronicsnak, amely már évek óta részt vesz az Ericsson telefonjainak és GSM-rendszereinek az elôállításában. A világ 140 országában 105 ezer embernek munkát adó stockholmi központú cég magánál tartja a GSM-készülékek fejlesztését és a marketinget, így a telefonok továbbra is svéd logóval jutnak el a vásárlókhoz.
A megállapodás 2001. április 1-i életbe lépést tartalmaz, miszerint a Flextronicsnak ekkortól kell átvennie az Ericsson brazíliai, nagy-britanniai, malajziai és svédországi üzemeit, valamint a mobiltelefon-gyártáshoz szükséges gépsorokat. Az átadás jelentôs leépítéssel jár: az Ericssonnál a jelenlegi mintegy 17 ezer helyett 2001. év végén már csak 7000 fô dolgozik majd az elsôsorban mobiltelefonokat elôállító fogyasztóitermék-üzletágban, s a feleslegessé váló alkalmazottak közül csak 4200-an kapnak állást az új gyártónál. A Flextronics, amely a Siemensnek és a Motorolának is gyárt telefonokat, a tervek szerint az olcsó munkaerôt ajánló délkelet-ázsiai országokba telepíti át a kevésbé bonyolult telefonok gyártását, míg a "high-tech" készülékek összeszereléséhez szükség lesz Ericsson gyártókapacitások részleges bérlésére is. A magyarországi Flextronics üzemek is profitálhatnak az ügyletbôl, ám a megállapodás annyira új, hogy a cikk elkészültekor (2001. márciusa) még nem született végleges döntés a gyártási feladatok pontos megosztásáról.
A hír bejelentésére a tôzsdén az Ericsson-részvények több mint 10 százalékos értékcsökkenéssel, a Flextronics-papírok pedig 5 százalékos drágulással reagáltak. Az üzlet viszont kifejezetten hátrányosan érintette a piac egyik viszonylag kis szereplôjét, az Elcoteqet. Amikor a nyilvánosság megtudta, hogy kikerül a kezébôl az Ericsson készülékek gyártása, egyetlen nap alatt 54 százalékkal csökkent a részvényeinek árfolyama. Az Elcoteq-vezetôk már ellenséges felvásárlási kísérletrôl beszéltek, s végül csak az mentette meg a céget, hogy az Ericsson és az Elcoteq szerzôdést írt alá, mely szerint a finn beszállító a korábbinál nagyobb szerepet kap majd az Ericsson hálózati egységei gyártásában. Ugyanakkor a magyar sajtó arról cikkezett, hogy a pécsi 3200 dolgozó 25%-át leépítik. Sajnos, ennek megvan minden eshetôségeTechnológiai fejlesztések mobiltelefóniában
Egy év alatt több, mint egymillió felhasználós kapacitással kiépíthetô a Nokia Tetra rádiókommunikációs rendszere - jelentette be a finn vállalatóriás. Egyedül a Nokia Tetra-infrastruktúrájával lehet országos lefedést biztosítani ekkora kapacitással a közbiztonságért felelôs szerveknek nyújtott szolgáltatások korlátozása nélkül - állítja a cég.
Nyilvánosságra hozta az Ericsson, a Motorola, a Nokia, a Panasonic, a Siemens, és a Sony által támogatott MeT (Mobile Electronic Transactions - mobil elektronikus tranzakciók) kezdeményezés a mobil elektronikus kereskedelem specifikációinak elsô gyûjteményét. Emellett a MeT egy jegyeladással és más felhasználási módokkal kapcsolatos, megvitatandó dokumentumot is bemutatott. A specifikációk díjmentesen letölthetôk a www.mobiletransaction.org oldalon.
Java technológián alapuló telefonokat és egyéb technológiát mutatott be a Sun Microsystems és a Nextel Communications, illetve a Motorola. Ilyen megoldást tartalmaznak a Motorola i85s és i50sx készülékei, amelyek piaci értékesítését a Nextel hamarosan megkezdi. A készülékek szolgáltatásai között szerepelnek vertikális alkalmazások, például specializált üzleti számológépek, illetve egy költségjelentés készítô szoftver.
Sipos Mihály
Ön dönt: Internetezik vagy vezet?
Mobilinternet az autóban
Hamar felismerték a nagy autógyárak a mobil kommunikációban rejlô lehetôségeket. A japán autóipar pár év múlva bevételének jelentôs részét az autóba épített elektronikus szórakoztató és kommunikációs berendezésektôl várja, vagy azzal kapcsolatba hozza. A mobil eszközöket gyártó cégek mindegyike készül a nagy kihívásra. A személyi kommunikátorok (PDA) képességeit az autós környezetre kell szabni.
Persze nem elegendô olyan készüléket gyártani, amelyik mobil internet eléréssel és nagyon tetszetôs kezelô felülettel rendelkezik. Az autóban speciális igényeknek kell megfelelni. A vezetônek általában nincs ideje a kezelôgombokkal bajlódni. Ezért a speciális telefonnak hangvezérelhetô üzemmódban is mûködnie kell. A hangparancsot a web/wap nyelvére lefordítva az interneten barangolhatunk és a szükséges adatokat egy szöveg-hang átalakító olvassa vissza az autósnak. Tehát a hanginterfész egy szükséges választási lehetôség kell, hogy legyen. Képzeljük el, hogy a vezetô kíváncsi a környék aznapi idôjárására, vagy arra, hogy milyen közlekedési akadály várható 50 kilométeren belül. Vannak persze más fontos információk is, amit egyszerû kérdésekkel nem szerezhetünk meg. Ha jegyzetelni szeretnék, illetve egy táblázatot töltünk ki, már más a helyzet. Arra is lehetôséget kell adni, hogy az autó álló helyzetében a PDA valóban mobil számítógéppé váljon. Ha egy közlekedési dugóban állunk, szükségünk lehet jó zenére. Erre egy menü segítségével rákereshetünk, letölthetjük kedvenc internet oldalunkról, illetve az otthoni zenetárunkból. Esetleg teljes újságcikket is olvashatunk a várakozás közben.
Lehetôség lesz arra is, hogy helyfüggô szolgáltatásokat is élvezzenek a vezetôk. Az autóban ülve ennek kiemelt jelentôsége van. Az autó biztonsági szintjét jelentôsen emelheti, ha elôre tudjuk, merre kell elfordulnunk, esetleg a forgalmi viszonyoktól függôen alternatív útvonalakat is ajánlhat a rendszer. Autólopás esetére is sok intelligens funkciót állíthatunk be, sôt távolról követhetjük is a jármûvet. Mindehhez nem okvetlenül szükséges egy beépített mûholdas helymeghatározó vevô (GPS), a beépített mobiltelefon önmaga is képes helymeghatározásra. Az autóban lévô érzékelôk és kapcsolók állapota követhetô, illetve biztonsági feltételek mellett beavatkozhatunk. Ha mondjuk télen azt szeretnénk, hogy ne a hideg autóba szálljunk, az autóban levô egységet utasíthatjuk, hogy fûtsön be, vagy a gyerekülés elôtt egy gombnyomással kikapcsolhatjuk a légzsákot.
Másfajta szolgáltatáscsoport a mobil kereskedelemmel függhet össze. Ha az autóban hallunk egy jó zeneszámot, azt azonnal letölthetjük és a fizetés is biztonságosan lebonyolítható a jármûbôl. Mindehhez azonban nem elég, ha az autó szuperintelligens telefonnal van felszerelve. A szolgáltatáshoz tartalom is szükséges (térkép adatbázis, hírek, zenecsatorna kísérô információi stb.), sôt a túloldalon az alkalmazás szervert is karban kell tartani. A komplex megoldás kialakítására lássunk néhány példát.
A Palm és vetélytársa, a Handspring, szintén piacra dob PDA-val egybeépített GSM telefonokat. A Palm Hong Kong-ban a RealVision nevû fejlesztô cégével készíti az új terméket, a Handspring a saját Visor nevû számítógépéhez egy kiegészítô GSM telefon modult gyárt. Ezek a termékek autóban és más helyeken is jól használhatók.
A Mitsubishi franciaországi márkaneve, a Trium alatt bejelentette a Mondo nevû GPS/GPRS készüléket. A kombinált személyi kommunikátor autóban is kiválóan használható. Sokoldalú képességei közül kiemelhetô a beépített internet web és wap böngészô, a levelezô program. Lejátszhatók rajta az MP3-as anyagok és elektronikus könyveket is olvashatunk. Egy igazi multimédiás megoldásról van szó.
A Ford és a Vodafone szövetséget kötöttek egy új autós telefon bevezetésére. A megoldás alapját egy kombinált GPS mûholdas helymeghatározóval és egy GSM telefonnal ellátott eszköz kínálja. Az okos készülék segítségével automatikus közlekedési információt kaphat a vezetô, segélykérést indíthat a legközelebbi állomás felé és olyan szolgáltatásokat vehet igénybe, ahol a tartózkodási helytôl függôen alakítható a kínálat (például hol a legközelebbi Hilton Hotel?). A tervek szerint elôször Németországban lenne elérhetô az új, intelligens Ford Focus sorozat, majd Anglia, Franciaország és más európai ország következne. Már most is van piacon hasonló megoldás, de egyelôre csak a mûholdas helymeghatározáson van a hangsúly, nem a teljeskörû szolgáltatáson. Az eszközök ára is nagyon magas. A BMW jelenleg is kínál hasonló megoldást autóiban 2800 dollárért. Az Emanuelsson konzultációs cég szerint a navigációs alaprendszer árának 500 dollár környékére kellene esnie. A Ford és a Vodafone jelenleg 784 dollárra becsüli a majdani bevezetô árat, ami néhány éven belül jelentôsen tovább csökkenhet. A helyfüggô szolgáltatásokat úgy is lehet tekinteni, mint a tartalomipar értéknövelt változatát. Az elképzelt együttmûködés azért is gyümölcsözô lehet, mert a Vodafone a Vivendi Universal vállalatának európai internethálózatát és tartalomszolgáltatását is igénybe tudja venni. A Ford arra számít, hogy ezzel a szövetséggel kiterjesztheti ügyfélbázisát, mivel egy új piac felé is nyitni tud.
A Motorola is jól szerepel az autóipar területén. Az Amerikában rendezett CES (Consumer Electronics Show) rendezvényen bemutatta iRadio megoldását. A minden elemében autóra tervezett megoldás magában foglalja a szórakoztatás, helyfüggô információnyújtás, navigáció és segélykérés lehetôségeit. A látogatók vezetés közben is próbára tehették a készülék tudását. Az intelligens autórádió személyre szabható, így egyedi jelszóval bejelentkezve csak a saját szolgáltatásainkat érjük el. Ennek része lehet az otthoni PC elérése is az interneten keresztül. A rádió programozható JAVA-ban, ami a fejlesztôk számára nagy szabadságot ad. A lehetôségek között szerepel a hands-free, vagyis kéz nélküli használat, csak hangparancsokkal is elérhetjük a kívánt funkciókat. A Motorola teljeskörû szolgáltatásra törtekszik, bevonva fontos partnereket is a fejlesztésbe. Ezek között olyan tartalom szolgáltatók szerepelnek, mint az infoUSA.com, Reuters NewMedia, TheStreet.com.. A Motorola hosszú távú együttmûküdô partnerei még az IBM, Navigation Technologies, BCI Navigation és a Command Audio.. Érdekes megemlíteni a Motorola autóiparra kialakított koncepcióját. A vállalat egy része céláramkörök tervezésével és gyártásával foglalkozik, a telematikai mérnökök három autós alkalmazási területet különböztetnek meg. A biztonság, munka és szórakozás céljára más-más megoldási irányokat követnek a fejlesztôk.
Mint a fentiekbôl is látható, az autópiac olyan fontos tényezô, amire a mobil távközlésnek jó elôre gondolnia kell.
Csepeli Csaba