Mobilitás, interaktivitás,
csatornaszám növekedés
Földi digitális televízió
Új korszakot
nyit az Antenna Hungária a televíziózásban
2001 októberétôl, amikor üzembe helyezi
elsô DVB-T adóberendezését és
ezzel megkezdi a földi digitális televízió
kísérleti adásait. László
Géza, az Antenna Hungária elnök-vezérigazgatója
az október közepén a Magyar Tudományos
Akadémián megtartott sajtótájékoztatón
ezt a korszakváltást - teljes joggal - ahhoz hasonlította,
mint amikor a színes televízió megjelent
hazánkban.
Természetesen a kísérleti adás megindítása
még nem azt jelenti, hogy befellegzett az analóg
televíziózásnak, hiszen egyelôre a
digitális televíziózáshoz nincs meg
a fizetôképes kereslet Magyarországon. A
DVB-T vételére alkalmas digitális televíziók
ára 2500 dollár körül van jelenleg, míg
a digitális mûsort analóggá konvertáló
set top boxok ára is 250-300 dollár között
mozog. (A szakkifejezések magyarázatát jelen
számunk Modem Kor Kisszótár rovatában
találhatják meg az Olvasók). Nyilván
ilyen árak mellett még nem realitás a DVB-T
elterjedése. Az Antenna Hungária azonban idôben
elô akarja készíteni a digitális sugárzás
technikáját, hogy mire 2005 körül komolyan
elterjed a szolgáltatás, már készen
álljon a széles rétegek kiszolgálására.
Jó vétel
mozgás közben
László Géza néhány szóban
ismertette, milyen elônyöket kínál a
DVB-T technika az eddigi analóg sugárzáshoz
képest. Az egyik elôny a mobilitás. A hagyományos
analóg technika mellett a mozgó jármûben
való televízióvétel csak igen szerény
minôségi szinten valósulhatott meg.
A digitális televíziózás azonban
- mint ezt egy gyakorlati demonstrációval is igazolta
az Antenna Hungária szakembergárdája - teljesen
egyenletes, zavartalan, kiváló minôségû
vételt biztosít például egy távolsági
autóbuszban is. A másik elôny a csatornaszám
bôvülése. Mivel egy analóg csatorna
sávszélességében akár 4-6
digitális csatorna jele is továbbítható,
ezzel megnôhet az országos vételkörzettel
rendelkezô társaságok száma az országban.
A harmadik elôny pedig a szolgáltatások bôvülése
és az interaktivitás megjelenése a televíziózásban.
Ezek az elônyök egy elfogadható árszint
esetén oda fognak vezetni, hogy a digitális televíziózás
fokozatosan felváltja az analóg sugárzást.
A DVB-T bevezetésében néhány európai
ország - Nagy-Britannia, Svédország, Spanyolország
például - már egészen jól
áll, mások még kevéssé élénkek,
de a jövô erre mutat. Ezt jelzi az a tény is,
hogy a DVB-T szabványokat már 25 európai
ország valamint Ausztrália, Brazília, Hong-Kong,
India, Kína, Szingapúr, Thaiföld és
Új-Zéland is elfogadta.
Hiányzó
törvények
Természetesen a DVB-T bevezetésének mikéntje
sok dilemmát is felvet. Az elnök-vezérigazgató
a következôkben ezeket vette sorra. Az elsô
nagy dilemma, hogy mikor és mekkora beruházásra
van szükség ennek a technikának a bevezetéséhez.
Ezt a beruházónak és a fogyasztónak
egyaránt tudnia kellene, ugyanakkor azonban nincsenek
jó analógiák ekkora váltás
kezelésére. Az UMTS bevezetése lett volna
egy viszonylag jó analógia, azonban az ütemezés
elcsúsztatása miatt ez az analógia már
nem lesz használható.
A következô dilemma, hogyan lehet biztosítani
a projekt megvalósítása után a megtérülést,
hiszen Magyarország viszonylag kis piacot jelent. Nem
egyértelmû még a használható
frekvenciasávok összessége sem, hiszen a felelôs
nemzetközi szervezet, a WARC (World Adminstration Radio
Conference) csak 2005-ös ülésén fogja
véglegesíteni a sávokat. Van azonban más
szabályozói tevékenység is addig,
hiszen a hazai szabályozásnak is lépnie
kell a kérdésben. Jelenleg sem a médiatörvény,
sem az új hírközlési törvény
nem foglalkozik a DVB-T nyomán felmerülô olyan
specialitásokkal, mint a multiplex szolgáltató
vagy a feltételes hozzáférés.
Ezen kívül az is nyitott kérdés, hogy
majd ki vagy kik nyújthatnak ilyen szolgáltatást,
bár a jelenlegi helyzetben ez rendezett, mint egy kérdésre
válaszolva ezt László Géza kifejtette,
erre most egyedül az Antenna Hungária jogosult.
A beruházás nagyságára vonatkozóan
László Géza két becslést említett.
Ha az Antenna Hungária infrastruktúráját
használva valósul meg a szolgáltatás,
akkor 10 milliárd forint körüli a beruházási
igény, azonban egy teljesen új hálózat
kiépítési költsége akár
a 60 milliárd forintot is elérheti. Ez a tény
is, de a koncessziós kötelezettség is arra
sarkallja a céget, hogy már most elkezdjen foglalkozni
a DVB-T technológiájával. A kísérleti
adás bevezetése tetemes költséget jelent,
amivel szemben még nem áll bevétel, azonban
az ORTT és az Informatikai Kormánybiztosság
által biztosított források nagy segítséget
nyújtottak abban, hogy az 500 millió forintos elsô
fázis megvalósulhatott.
AZ AH RT-n nem
múlik
Kárpáti Rudolf, a Mûsorterjesztési
Ágazat vezetôje a részletes tájékoztatás
után a gyakorlatban is bemutatta a kísérleti
mûsor vételére alkalmas digitális
televíziókat illetve az analóg televíziót
DVB-T vételre alkalmassá tevô set-top-boxot.
Az Antenna Hungária szakemberei pedig az igénybe
vehetô interaktív szolgáltatásokból
tartottak bemutatót. A látottak alapján
úgy tûnik, rajtuk nem fog múlni az új
technológia bevezetése. A dilemmák feloldásában
azonban sok más piaci résztvevônek is meg
kell indulnia ezen az úton, hogy 2005-ben valóban
tömegigényként jelentkezzen a digitális
televíziózás iránti igény
kis hazánkban.
Dr. Bartolits István
