Korszerû szabályozás,
globális technológia
Hálózatok új generációja
Idén is nagy
sikerrel rendezte meg a Hírközlési Fôfelügyelet
az "Infokommunikációs Trendek 2001"
címû nemzetközi konferenciáját.
A két napos konferencián tizennyolc elôadó
közülük tíz külföldi
és két kerekasztal-beszélgetés igyekezett
minden oldalról megvilágítani az idei témát,
a hálózatok új generációját.
Mint Frischmann Gábor, a HIF elnöke bevezetôjében
mondta, "be vagyunk hálózva", s bár
ennek a szónak sokféle értelme van, bizonyos
értelemben az egész Földgolyót a hálózatok
fogják össze. Az egész szakmának
és ezen belül a HIF-nek is komoly felelôssége,
hogy ezek a hálók mûködjenek, s segítsenek
mindennapi életünkben.
A több mint háromszáz hallgatót vonzó
két napos rendezvény valóban széles
értelemben foglalkozott a hálózatok kérdésével.
Az elsô nap fôként a szabályozási
trendekkel foglalkozott, s az elhangzottak nagy segítséget
fognak nyújtani abban az izgalmas helyzetben, amit az
év végétôl megnyíló
liberalizált piac jelenteni fog itthon. Elôadást
tartott a dán és az ír hatóság
vezetôje, valamint a portugál hatóság
nemzetközi igazgatója is, akik a gyakorlat oldaláról
közelítették meg a szabályozás
szerepét. A delfti Mûszaki Egyetem két
kiemelkedô szabályozási szakembere, William
Melody és Rohan Samarajiva viszont a szabályozás
jövôbeni szerepével, szerepének átalakulásával
foglalkoztak elôadásukban.
Samarajiva sodró
lendületû elôadása ráadásul
komoly gyakorlati tapasztalatokon alapul, hiszen a ceyloni születésû,
de Amerikában élô szakember 1998-ban visszament
Sri Lankába, hogy elméleti tanulmányait
felhasználva ott hozza létre az egyik legkorszerûbb
hatóságot és vezesse azt egy ideig. Elôadásában
hosszan foglalkozott a szabályozó hatóság
függetlenségének a kérdésével,
két részre bontva azt: a szabályozott piaci
szereplôktôl illetve a politikai erôktôl
való függetlenségre. Mint megállapította,
a piaci szereplôktôl való függetlenség
fogalmazható meg világosan, bár ez sem minden
országban teljesül, de az igazán nehéz
kérdés a politikától való
függetlenség meghatározása és
biztosítása. Ennek mértéke éppen
ezért országonként változó.
Samarajiva ezen kívül még a korszerû
hatóság kritériumaként fogalmazta
meg a szakértelmet, az átláthatóságot
és a hatékonyságot. Ez az öt feltétel
együtt adja a minimális feltételeket ahhoz,
hogy korszerû hatóság jöhessen létre,
ugyanakkor viszont ezek biztosítása nem egyszerû
feladat.
A nemzetközi áttekintés mellett az infokommunikáció
itthoni helyzetérôl is jó összefoglalót
hallhatott a közönség Bánhidi Ferenctôl,
a HIF piacszabályozási elnökhelyettesétôl.
Kapcsolódva William Melody egy mondatához, miszerint
egy szabályozó sohasem lehet biztos benne, hogy
bármilyen hatása is van tevékenységének
a piacra, Bánhidi kifejezte azon reményét,
hogy az új Hírközlési Törvénynek
azért lesz jótékony hatása a piacra.
Azt azonban látni kell, hogy a már megszavazott
törvény és a készülô végrehajtási
rendeletek együttesen fogják kifejteni ezt a hatást.
A hazai liberalizációs modell összességében
40-50 végrehajtási rendeletben fog kiteljesedni,
melynek hatására sok elem fog megváltozni
a liberalizáció kezdetekor. Bánhidi 11 olyan
elemet emelt ki ezek közül, melyek alapvetôen
meghatározzák a szabályozás hatását.
Az elsô elem a piacnyitás. Ebben ugyan 1992-ben
történt elôrelépés, azonban ez
csak a piac 10 %-át érintette. A koncessziók
miatt a teljes piacnyitást nem sikerült elôbbre
hozni, mint ez év vége. A következô
elem, hogy a verseny szolgáltatás vagy infrastruktúra
alapú. Az új modell ezt valahol a kettô közé
állítja be, de az új belépôk
alapvetôen szolgáltatási versenybe lépnek
be. A szolgáltató választás tekintetében
a törvény határozottan versenypárti
és ez fontos, mert ez a liberalizáció egyik
meghatározó eleme. A negyedik elem az üzletágak
szétválasztása, ami a verseny tisztasága
szempontjából fontos. Ebben a kérdésben
a törvény számviteli szétválasztásban
gondolkodik.
Az egyetemes szolgáltatás kérdésében
szintén világos kereteket ad a törvény,
s a finanszírozás tekintetében is tett lépéseket
a kompenzációs alap létrehozásával.
Ez az elem különösen induláskor fontos,
késôbb érdektelenné válik.
A hetedik elem a szabályozó szerv kialakítása,
itt a törvény egy konzervatív megoldást
választott, egyfajta kormány alá rendeltséget
fogalmaz meg. A nyolcadik elem a hálózatok összekapcsolására
vonatkozó szabályozás, ami megfelel az európai
normáknak.
A helyi hurok átengedése tekintetében a
helyzet még jobb, korszerû, teljes körû
átengedést fogalmaz meg a legfrissebb európai
irányelvek szerint. A tizedik elemben, az árképzésben
az új törvény megengedi, hogy a szolgáltatók
adjanak javaslatot, de meghatározza a költségszámítási
rendszert. Ez a költségalapú árak biztosítása
felé mutat. Végezetül a piacra lépés
korlátjai tekintetében csak néhány
kisebb technikai korlát marad meg a korlátos erôforrások
tekintetében, a törvény az akadályok
nagy részét lebontotta.
Az elôadó összefoglalóan megállapította,
hogy ha mindez így is valósul meg, akkor a liberalizáció
még kicsit progresszívebb is lesz, mint ami az
EU-ban jellemzô. A kulcskérdés most az lesz,
hogy mekkora mozgástere marad a szabályozónak
az utolsó öt elem tekintetében, melyekkel
hatékonyan lehet befolyásolni a liberalizáció
irányát a késôbbiekben is.
A konferencia második részének a témája
az új hálózatok technológiai fejlôdése,
illetve a társadalomra gyakorolt hatása volt. Ezekkel
a következô számunkban foglalkozunk.
(-lits)