|
Szerkesztôi szemmel |
A TETRA-gate dosszié
Lapunk októberi számának megjelenése után néhány nappal egymást követték a TETRA témájú újságcikkek, amelyek - a nálunk megjelentekhez hasonlóan, igaz, esetenként más nézôpontból és következtetésekkel - a folyamatban levô pályázat körüli furcsaságokat firtatták. A Népszabadság, a Népszava, a Figyelô cikkei olyan következtetéseket vontak le, miszerint a kiírás valamely szállító számára részrehajlóan lett elkészítve, egyes sajtóorgánumok pedig már egyenesen Stumpf - Kalmár háborút (a háttérben a nevetô harmadik szerepét eljátszani kívánó Pintérrel) láttak kirobbanni az eseményekben. Több napilap is arról számolt be, hogy az egyébként titkos pályázati dokumentációhoz hozzájutott (valami jótét lélek biztos bedobta a postaládájukba, amit a 2-es villamoson talált a Kossuth téri megállónál). A kiírást persze többféleképp is értelmezik, van, aki szerint ezt a Motorolára,, van, aki szerint a Nokiára "szabták". Úgy tûnik, a többség elsiklik a lényeg felett.
Nézzük az eseményeket attól a ponttól, hogy megszületett a döntés: kell készenléti rendszer. A készenléti kommunikációt felelôtlenség lenne GSM Pro-ra bízni. A versenytársként szóba jöhetô Tetrapol minden bizonnyal jó mûszaki paraméterekkel rendelkezô, korszerû digitális rendszer, azonban EU szinten nem szabványosított, nem is nyílt rendszer és lényegében csak egyetlen fontos gyártója van, a francia Matra-Nortel. A Tetrapol már létezett, amikor a schengeni követelményeket megfogalmazták, és talán nem véletlenül nem a Tetrapolt választották meg az azoknak megfelelô szabványnak (pedig a Tetrapolt a 90-es évek közepén a francia csendôrség már használta), hanem a kidolgozás alatt álló nyílt szabványt, a TETRÁ-t - amelyet egyébként maga a Matra is gyárthatná, ha akarná
Készültek szakértôi elemzések, amelyek a két rendszer mûszaki szempontok szerinti összehasonlítását követôen azt tartották szakmailag ésszerûbbnek, hogy Magyarország a TETRA mellett tegye le a voksát. A politikai szempontok is ezt indokolják: inkább igazodjunk az (épülô) osztrák és horvát készenléti rendszerekhez, mintsem a szlovák és román megoldáshoz (utóbbiak a Tetrapolt választották), akiknek az EU csatlakozásukkor - amely vélhetôen néhány évvel hazánké után fog megtörténni - nagy valószínûséggel úgyis ki kell építeniük a TETRA rendszert. Innentôl kezdve tehát a TETRÁ-t mint döntést támadni, és a Tetrapol mellett lobbizni (mint azt egyes újságok és parlamenthez közeli források egyes belügyminisztériumi vezetôkrôl állítják-feltételezik) jó adag, nem szakmai érveken alapuló elfogultságra vall.
Tehát a kormány helyesen döntött a TETRA mint rendszer mellett. Lépjünk tovább: jó döntés volt-e a Magyar Postára bízni a TETRA rendszer megterveztetésének, kiépíttetésének,, üzemeltetésének feladatát? Múlt havi TETRA történeti összeállításunk jó támpontot ad a válaszhoz, de foglaljuk össze azért a tényeket és érveket!
2001 nyara elôtt minden, a TETRA beruházással kapcsolatos kormányzati, szolgáltatási jogra aspiráló vállalati és beszállítói közlemény, nyilatkozat, szakértôi becslés nagyságrendileg 20-30 milliárd forint közöttire becsülte a várható pénzügyi terheket. Nem valószínû, hogy ennyien tévedtek
volna. És ekkorát. Egyébként is, ha például a TETRA-beruhá-zás Posta által becsült költségeit firtatná mondjuk egy parlamenti képviselô, vagy albizottság, elegendô lenne számukra
bekérni azokat az elôpályázati dokumentumokat, amelyeket
az Informatikai Kormánybiztosság kérésére a potenciális beszállítók 2000 ôszén elkészítettek. Ráadásul azok a korábbi öszszegek nemcsak a hálózat kiépítésének, hanem körülbelül 60 ezer végkészüléknek a költségeit is tartalmazták! (Lehet, hogy nemsokára ezeket az iratokat fogják jótét lelkek megtalálni az 56-os villamoson és napilapok szerkesztôségébe eljuttatni?)Beruházás dupla pénzen
Ezzel szemben a Posta által közzétett nyilatkozatokból az derül ki, hogy a mintegy 51 milliárdos beruházási költségben várhatóan csak 10 ezer végkészülék költsége van benne, további úgy 50 ezer készülékre valószínûleg közbeszerzési pályázatot írnak ki! (Bár az utóbbi napokban már olyan információk is napvilágot láttak, hogy azokat sem szükséges közbeszerzési pályázat útján beszerezni) 50 ezer végkészülék költsége körülbelül 10-12 milliárd forint, tehát ha ezeket a számokat összeadjuk, a beruházás tervezett költsége már meghaladja a 61 milliárd forintot. Úgy gondoljuk, az eltelt egy év alatt az infláció nem 100, hanem csak 10 százalék körüli volt - azaz a költségek hirtelen, ilyen mértékû megnövekedése több, mint gyanús!
Nézzük meg a TETRA forrását. Az Antenna Hungária - partnerek bevonásával - egy fillér költségvetési forrás igénybe vétele nélkül, kereskedelmi és beszállítói hitelekbôl, illetve szakmai befektetôk bevonásával finanszírozta volna a maximum 30 milliárdos beruházást. A Magyar Posta a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank hiteleibôl kívánja finanszírozni a legalább 61 milliárdos projektet. Ez bizony állami pénz, amely mögött végsô soron az adófizetôk pénze, annak indokolatlan és egyúttal pazarló felhasználása áll.
(Emlékezzünk csak vissza: 1997-98 fordulóján az akkori kormányzat informatikai fôtanácsadója szeretett volna látni mintegy 70 milliárd forintos költséggel kormányzati alapítású készenléti szolgáltatásra szakosodott vállalatot. Úgy látszik, a közpénzek lenyúlására, pazarló felhasználására stb. való törekvések párt- és rendszerfüggetlenek.)
A beruházás nagysága, a forrás eredete szempontjából tehát hibás döntés volt a TETRÁ-t a Postának adni. Nézzük a hozzáértést: a Magyar Posta az utóbbi 10 évben semmiféle távközlési szolgáltatási tapasztalatot nem halmozott fel. Ez részben, de csak részben pótolható korábban távközlésben dolgozó szakemberek felvételével. A beruházás végigvitele során viszont szükséges lenne ilyen típusú projektekre szakosodott, független és elfogulatlan, a nemzetközi piacon mozgó tanácsadó cég közremûködésére. Egyrészt ezzel milliárdos nagyságrendû megtakarítások lennének elérhetôek, másrészt professzionális módon lehetne kézben tartani a szállítókat, és felügyelni a projekt terveknek, határidôknek megfelelô megvalósulását. Tudomásunk szerint ilyenfajta tanácsadói közremûködésre a Posta nem tart igényt.Lehetne két szállító...
Nézzük meg a kiírást szakmai szemszögbôl. Tudomásunk szerint a pályáztató egy szállítót kíván kiválasztani. Ez szakmai szempontból megkérdôjelezhetô döntés. Egy szállító kiválasztása esetén a TETRA-szolgáltató kiszolgáltatott a szállító kénye-kedvének, esetleges minôségi problémáinak. Nem véletlenül terjedt el a távközlési szolgáltatók körében a többszállítós gyakorlat. Erre lehetôség van a TETRA esetében is. A TETRA szabvány megalkotásakor a központ-központ közötti interfészt is szabványosították. Ebbôl következôen lehetséges egy országos hálózatot több szállítóval megvalósítani. Németország ezt az utat választotta, és ott a Motorola és a Nokia közös nyilatkozatban vállalta, hogy legkésôbb 2003 elejéig a két cég által gyártott TETRA központok közötti összekapcsolhatóságot és zavartalan együttmûködést (interoperabilitást) meg is valósítja! Tehát Magyarországon is lehetséges, sôt ésszerû lenne két szállítót kiválasztani. Lerakhatnának egy-egy nagyjából azonos méretû, nagyobb régiót lefedô rendszert, és az itt szerzett hazai gyakorlati tapasztalatok alapján részesedhetnének mondjuk 35-65 (vagy 40-60) százalékban a teljes beruházásból. A központok közötti interoperabilitás egyébként is schengeni követelmény az esetleges határokon átnyúló, közös készenléti tevékenységek miatt. Mivel pedig horvát és osztrák szomszédunk más-más szállítót választott, ezért a hazai szállítónak feltétlenül tudnia kell kapcsolódnia mindkettôhöz...
Számtalan tény és körülmény bizonyítja tehát: a Magyar Postával kecskére bízták a káposztát. Nem mellékes mellékhatás: az állam kezében levô Antenna Hungária TETRA nélkül lényegesen értéktelenebbé vált, az egyelôre meghiúsult privatizáció és tôkebevonás miatt pedig pénzügyileg is nehéz helyzetbe került. Nézzük meg az AH részvényeinek árfolyamát és pénzügyi mutatóit! Azaz a Posta melletti döntés többmilliárdos kárt okozott egy másik zseb oldalán az állam - és így a köz - vagyonában is.31 milliárd hibádzik...
Felmerül még egy nagyon fontos kérdés: ha szakmailag a TETRA beruházás 61 milliárd forintot meghaladó költségeibôl legfeljebb 30 milliárd indokolható, és csak ennyi jut a távközlési beszállító(k)nak, mi fog történni minimum úgy 31 milliárd forinttal? Mivel a TETRA rendszerre szükség van, a legmegnyugtatóbb válasz erre az lenne, ha a miniszterelnök úgy döntene, hogy a TETRA beruházásra csak 30 milliárd forintos hitelkeretet engedélyezne a Magyar Postának és/vagy a Posta TETRA Rt-beli részesedét eladatná az Antenna Hungáriának. Így az alapvetô célok - a bûnüldözô munka hatékonyságának növekedése, adott esetben az életmentô szervezetek munkájának javulása - megvalósulhatna.
A választások elôtt pedig egy támadási felülettel kevesebb lenne.
Budai János