|
Teszteltük: HP OfficeJet V40 multifunkciós eszköz
Az árhoz mért minôség
Már elsô pillantásra is tetszett a HP OfficeJet V40 típusú, az irodai papírkezelô funkciók (nyomtatás, másolás, lapolvasás és faxolás) mindegyikét tudó, képességeihez mérten igazán kedvezô árú kombinált készüléke. Az általa nyújtott szolgáltatások egy kisvállalkozás számára tökéletesen megfelelnek, bár a színes lapok költsége kicsit magas. A nyomtatóval való közelebbi ismerkedés korántsem indult felhôtlenül.
A telepítés, ha feledhetném!
Murphy egyik törvénye szerint ami elromolhat, az el is romlik. Bár az is meglehet, hogy csak az volt a baj, hogy nem jártam el az esôtáncot, mindenesetre régen küzdöttem ennyit egy telepítéssel. A készülék üzemkésszé tételével nem volt különösebb gond, a telepítést segítô plakátról minden egyértelmûen kiderült. A fekete kazettáról viszont nem akarta elhinni az elsô két próbálkozásnál, hogy benne van. A régebbi PC-khez nem lehet csatlakoztatni, mert csak USB-porttal rendelkezik. USB-kábel viszont nincs a csomagban.
Az elsô komolyabb dolog, ami szemet szúrt, hogy a HP háza táján feltehetôleg még nem minden programozó értesült arról, hogy a FAT32 már létezik. Ha ugyanis tudnának róla, akkor nem írná ki hibásan a telepítôprogramjuk a szabad területet, ha egy 5,5 GB szabad helyet tartalmazó partícióra akarom telepíteni. Ezen a hibán felbuzdulva megpróbálkoztam a hálózati meghajtóra történô telepítéssel. Össze is omlott. Ha nem szabad hálózati meghajtóra telepíteni, akkor vajon miért lehet így elindítani? Ez az így megszakadt telepítés viszont nem engedte, hogy újra próbálkozzam, a korábbi telepítés eltávolítását kérte, csak éppen legalábbis látszólag nem volt mivel. Az eltávolításhoz szükséges bejegyzések valószínûleg még nem történtek meg, amikor beütött a krach. Mit lehet tenni? Irány az uninstall könyvtár. Ott azonban csak rejtélyes nevû programfájlok vannak. A megoldást csak némi körülnézéssel lehetett megtalálni egy .bat kiterjesztésû fájl képében, annak viszont a nevébôl nem, csak belenézve lehetett rájönni, hogy benne rejlik a megoldás.
Megnézném magamnak azt a kezdô felhasználót, aki parancsfájlok olvasgatásával próbálja meg kitalálni, mit is tegyen ilyenkor! A telepítôprogram a párhuzamos portos nyomtatóbejegyzést laza eleganciával kiölte a WIN.INI-bôl, pedig rokonra, egy HP 670C-re vonatkozott. Mivel a tesztpéldányt nem állt szándékomban regisztrálni, ezért a regisztrációs folyamatot megszakítottam. Jutalmam egy szép fennakadás volt.
A telepítési kínlódás után komoly fenntartásokkal láttam hozzá az eszköz teszteléséhez, de kellemesen csalódtam. A festékfogyás vaklármáján kívül mûködésében nem sok kifogásolni valót találtam. Ez is lehet persze ízlés kérdése, ugyanis a fekete patron elsô jelzését követôen még 200 oldalt nyomtattam, és még mindig volt festék, a színes patronnál a kifogyás jelzését követôen még 40 erôsen fedett oldalt lehetett nyomtatni. A korábbi típusokkal ellentétben nem rázza szét az asztalt, úgy tûnik, mintha fékezne a fejkocsi az irányváltás elôtt.
A kezelôszervek ésszerûen vannak elhelyezve. Nyomtatása és lapbeolvasása nem dönt sebességrekordot, de azért elfogadható. A vele adott OCR-szoftver lassú, de tûrhetô hibaaránnyal dolgozik. A másolásnál viszont csak néhány lapot lehet türelmetlenkedés nélkül lemásolni, 26 másodperc oldalanként kicsit sok. Ezen némiképp segít a 20 lapos adagoló, így legalább nem szükséges ôrt állni mellette.
Apróbb hiányossága, hogy ha a festék és a papír fogyását egyszerre kellene jeleznie, a nyomtatási állapotjelzés aktív marad. A másolás (lapbeolvasás és nyomtatás magáról az eszközrôl indítva) meglepôen jó, színhû képet adott. A kétszeres nagyításnál a méretpontosság az eredetihez képest 1%-on belül van.
A kisméretû dokumentumok másolásánál igen hasznos fóliatasak sajnos hiányzik. Félô, hogy a kisebb méretû másolnivaló után esetleg vadászatra kell indulni a hengerrengetegben.
A hosszú, több száz oldalas tesztelés alatt egyszer sem történt papírbegyûrôdés, de ha mégis bekövetkezik, a levehetô hátlap mögött hozzá lehet férni a papírtovábbító hengerekhez. Vázlatmódban percenként 8 fekete, illetve 7 színes lap nyomtatására képes a V40-es. A színes fénykép még közönséges papíron is nagyon szép a PhotoRet III-nak köszönhetôen.
Faxolás színesben
Ha az ellenállomás is képes erre az üzemmódra, akkor színesben továbbítja a faxot (G3, ITU-T.30E). A faxoláshoz ugyanúgy, mint a másoláshoz, nincs szükség PC-re. Ezeken a funkciókon kívül még a lapolvasás is elindítható a készülékrôl. A színes illetve az egyszínû mûveleteket külön-külön gombbal lehet elindítani. Nagyon hasznos funkció lehet a faxtovábbítás. A beérkezett faxot képes egy másik számra továbbküldeni. Belsô memóriája 50 faxoldalt képes tárolni, ki lehet törölni a szükségtelen faxokat még kinyomtatásuk elôtt.
A Director nevû alkalmazáson keresztül lehet elérni a PC-rôl a készülék valamennyi funkcióját. A másik vele adott szoftver a HP Image Editor (HP képszerkesztô), a beolvasott oldal képét lehet megnézni, vagy a szövegfelismertetéshez a szükséges részt lehet kijelölni.
Jó tulajdonságok: Viszonylag alacsony ár, megbízható mûködés, igen jó nyomtatási minôség, egyszerûen kezelhetô a vezérlôgombokkal.
Gyenge pontja: Hiányzik a párhuzamos port, a faxmodem lassú, a szövegfelismerô program gyengécske, Mac-kel nem lehet használni
Apróbb hibáitól és a gyenge telepítôprogramtól eltekintve jól használható eszköz lehet a mintegy nettó 74,000.- forintba kerülô OfficeJet V40 egy kisvállalkozás irodai feladataihoz.
O. P.