Jó bankinformatikai
háttér nélkül nem megy
Online bankoké a jövô
Május közepén
bankinformatikai szakmai napot tartott a KFKI Csoporthoz tartozó
Classys Informatikai Kft. A cég közel 120
munkatársat foglalkoztat, részben államigazgatási,
részben bankinformatikai szoftverek fejlesztésével
és disztribúciójával foglalkozik.
Rendelkeznek saját fejlesztésû termékekkel,
de vannak más gyártóktól származó
programcsomagjaik is, amiket szükség esetén
az ügyfél igényeihez tudnak alakítani.
Így akik hozzájuk fordulnak, nemcsak egy eszközt
kapnak a készletbôl, hanem pontosan azt, amire szükségük
van. A szakmai nap programja is ezt a szerkezetet tükrözte:
bemutatták saját fejlesztésû programjaikat,
de részt vettek egy-egy termékük bemutatásával
az SAP, az IBM és a FINEOS szakemberei is.
A nap folyamán többen is említették,
hogy az az elôrejelzés, miszerint a bankfiókok
eltûnnek az életünkbôl és "csak"
elektronikus bankfiókok lesznek, mostanáig még
nem vált be. Mindenesetre biztosan kevesebbet járunk
bankokba. A telebank szolgáltatásokat sokan kedvelik:
a bátrabbak kisebb-nagyobb tranzakciókat végeznek
telefonon keresztül, a bizalmatlanabb ügyfelek pedig
tájékozódásra választják
szívesebben, mint a fiókok információs
pultjainál való várakozást. A telebankok
viszonylagos népszerûsége és a mobil
készülékek egy évtizede még
elképzelhetetlen sokasága miatt a szakemberek a
mobil kereskedelem sikerét várják a közeljövôben.
A kevésbé távoli jövôt firtató
kérdések között a chipkártyára
való áttérésben látnak áttörô
változási lehetôséget a szakemberek.
Ha egy kellôen sok ügyféllel rendelkezô
bank rászánja magát az áttérésre,
akkor meglesz az a kritikus kártyatömeg, amihez már
érdemes szolgáltatásokat kifejleszteni.
A mobil cégek úgy tûnik, készek az
együttmûködésre a chipkártyás
megoldásokkal kapcsolatban is.
Az új lehetôségek nem csak üzletet jelentenek
a bankok számára, hanem megnövekedett informatikai
terheket is. A Classys szakembereinek az a véleménye,
hogy a jelenlegi, viszonylag csendes idôszakot ki kell
használni arra, hogy megalapozzák a bankok az új
elektronikus szolgáltatásokhoz szükséges
informatikai hátteret.
Bozó Gyôzô elôadásában
a hitelezés rendkívül dinamikus növekedésére
hívta fel a figyelmet. A megnövekedett forgalom és
az európai szabványok bevezetésének
közelsége miatt a bankoknak nagy figyelmet kell fordítani
a hitelgondozásra és a kockázatkezelésre.
A hitelezés-növekedés a felügyeletnek
(PSZÁF) a 2001-es évi gyorsjelentésébôl
is látható. Mind a lakossági, mind a vállalati
hitelek állománya nôtt. Igazán dinamikusan,
mintegy másfélszeresére a lakossági
hitelezés bôvült a tavalyi év során.
Ezen belül is a fogyasztási hitelek és a lakáscélú
hitelek mutattak rendkívül impozáns növekedést
kétszeres, illetve közel háromnegyedszeres
mértékben. Így nem meglepô, hogy a
lakossági és vállalati hitelállomány
közötti arány is módosult. A 3 éve
még nagyjából 1:10-hez arány 1:5-re
módosult. Ez a háttér nyilván informatikai
megoldásokért kiált.
Várhatóan az európai uniós csatlakozásunkkal
egyszerre, 2004 környékén lépnek életbe
a Bázel II. irányelvek is. Eszerint az alaprendszereknek
- beleértve a hitelezést is - egy sor követelménynek
kell majd megfelelni, például az ügyféltörténetet
három évre visszamenôleg eseményszerûen
kell tudni regisztrálni és kimutatni, illetve a
kockázatkezelést igen magas szinten szükséges
prezentálni.
A szakértô a hitelezés
folyamatát a könnyebb érthetôség
kedvéért egy körciklusban ábrázolta,
attól a pillanattól kezdve, mikor az ügyfél
betér a bankba, egészen addig, amíg a kölcsönt
az utolsó fillérig vissza nem fizeti. A "betér
a bankba" kifejezés takarhatja a bank internetes
portáljának felkeresését is. Mivel
a hitelezés nem elsôsorban a vevôre, hanem
inkább az eladóra nézve kockázatos,
a szerzôdéskötésig még néhány
fázis lezongorázása hátra van: fedezet
értékelés, adósminôsítés
stb. A folyamatok egy része személyes jelenlét
nélkül is megtörténhet, más részéhez
egyelôre még nem lehet lemondani a bank meglátogatásáról.
A szerzôdéskötéshez szükséges
formanyomtatványokat, szerzôdéseket a rendszernek
automatikusan elô kell tudni állítani.
A hitelezési folyamat során többször
elôfordulhat olyan esemény, hogy az ügyfélnek
kapcsolatba kell tudni lépni a bankkal, erre a célra
egy klasszikus call-center alapú CRM megoldás alkalmazását
javasolják. A hitelkezelési folyamatok kezelésére
a Classys két szoftvert fejlesztett ki, ezek a Credit
Service illetve a Credit Expert. A Credit Service regisztrálja
az ügyfeleket, ügyleteket. Természetesen legtöbbször
nem valami egyszerû, lineáris struktúráról
van szó, hiszen többen is igényelhetnek egy
hitelt, de az is elôfordulhat, hogy egy ügyfél
több hitelkonstrukcióban szerepel. Ez a program felelôs
a dokumentumok, bizonylatok elhelyezéséért
az ügyfél elektronikus dossziéjába.
A Credit Expert a kockázatkezelô programrendszer
neve, amiben azok az adatok gyûlnek, amelyek segítségével
az adósminôsítés illetve a követelésminôsítés
feladatokat el tudják látni a szakértôk.
A Classysnak fél évtizedes tapasztalata van a jelzáloghitelezéssel
kapcsolatos informatikai megoldások területén.
Egy másik dinamikusan fejlôdô terület
a jelentésszolgálati adatpiac. A bankoknál
jelentôs emberi erôforrásokat köt le
a különbözô szervezetek felé beküldendô
adatok, jelentések elôállítása.
Kézi elôállítás helyett, divatos
kifejezéssel élve az adatokat adattárházban
tárolják és egyetlen gombnyomással
generálják a szükséges formátumú
anyagokat, jelentéseket. Az adattárház az
adatokon kívül tartalmazza azokat az eljárásokat
is, amelyek leírják az adatelemzésekhez
szükséges szempontokat, majd generálni, szûrni
kell a szükséges jelentéseket. Az adatok esetében
sem csak egyszerû tárolásról van szó,
hanem úgynevezett idôsoros tárolásról,
amely során visszamenôleg kikereshetôk az
adatsorok.
A verseny nagy: sokan és sokféle szoftverrel igyekeznek
a hazai bankokat meggyôzni rendszerük jóságáról.
A Classys biztos a sikerben, mert - mint mondják - szakemberei
két dologhoz értenek igazán: a bankhoz és
az informatikához.
Gyôri
Erzsébet
