|
|
Jövôre EBITDA pozitív lesz a Vodafone
Versenygátló törvények
Már 600 ezernél is több elôfizetôvel rendelkezik a Vodafone hazai leányvállalata - hangzott el számos egyéb érdekes kijelentés mellett a cég nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján. A legfontosabbak között említette meg Vitai Attila vezérigazgató, hogy jövôre EBITDA szinten pozitív lesz a cég eredménye. Míg az indulás elsô két évében a legfontosabb feladat a hálózat kiépítése volt minden erôvel, addigra idén már a termék és szolgáltatásfejlesztésre is nagyobb figyelmet tudnak fordítani. Ennek megfelelôen hamarosan megindul a cég hálózatán a kereskedelmi GPRS szolgáltatás is. Dolgoznak az MMS szolgáltatásokon is, de annak bevezetésével megvárják, amíg valós piaci igény alakul ki rá, illetve elegendô számú gyártó tud MMS képes készüléket kínálni a jelenleg kaphatónál kedvezôbb áron.
A piacszabályozással kapcsolatosan a cég vezetôi úgy vélik, a mobilpiacon belüli pozíciókat betonozza be az a gyakorlat, hogy az állami szférában kizárólag Westel telefonokat használnak. Mint azt Vitai Attila megjegyezte, nyugaton 2-3 évente komoly közbeszerzési eljárás keretében pályáztatják meg az államigazgatási mobilszolgáltatókat. Ezt segíti az EU országaiban, hogy több helyen már a mobilszolgáltatók között is bevezették a számhordozhatóságot. Így valóban van verseny a piaci szereplôk között, hiszen az elôfizetôknek érthetô okokból fontos, már bejáratott hívószámok megtartása szolgáltatóváltás esetén sem probléma.
Marchhart Pál külkapcsolati igazgató megjegyezte, javasolni fogják a hírközlési miniszternek a Hírközlési törvény olyan értelmû módosítását, ami a vezetékes hálózatokra 2003-ra tervezett számhordozhatóságot kiterjeszti a mobilszolgáltatókra is. A számhordozhatósághoz szükséges informatikai rendszer egy menetben történô kiépítése költségek szempontjából is takarékosabb megoldás lenne.
Az igazgató szerint módosítani kellene a törvény Egyetemes Szolgáltatási Alapra vonatkozó rendelkezéseit is. A jó cél félresiklott, ugyanis anélkül kell befizetni az alapba pénzt, hogy vizsgálnák például az egyetemes szolgáltatást igénybevevôk rászorultságát. Így állhat elô az a viszszás helyzet, hogy a vezetékes szolgáltatók szerint ügyfeleik 18 százaléka tartozik az egyetemes szolgáltatást igénybevevôk körébe, miközben az ilyen típusú telefon-hozzáférések nagyobb része a nyaralót fenntartani képes magas jövedelmû rétegek körében található. Ráadásul a vezetékes szolgáltatók - a Vodafone vezetôk állítása szerint - célul tûzték ki, hogy év végére elôfizetôik 25 százaléka tartozhasson az Alapból dotálandó körbe.
Törvénymódosítás nélkül így a ma még veszteséges mobil és alternatív cégeknek kell befizetniük iparági szinten 11 milliárd forintot az Alapba, amelybôl a kiugróan nyereséges monopóliumot fogják támogatni. Eközben a mobilszolgáltatók az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó szolgáltatásokat az elôfizetôk számára lényegesen kisebb egy hónapra jutó költség mellett tudnák nyújtani, a mobilitás elônyével növelten.
A mobil hívásvégzôdtetési díjak kapcsán európai adatokat is tartalmazó grafikont mutattak. Aszerint ezek a díjak az EU átlag alatt vannak, miközben a vezetékes végzôdtetési díjak jóval magasabbak az EU átlagnál. Tehát kétszeresen is a vezetékes cégek járnak jól. A Vodafone vezetôi emellett bírálták egyes helyi vezetékes szolgáltatókat, mert a mobil-fix hálózat közötti díjakat percalapon számlázzák az elôfizetôknek, miközben a mobiltársaságokkal másodperc alapon számolnak el. Ez 50 százalékos túlszámlázást jelent az elôfizetôk rovására.
(BJ)