Alkotmánybírósághoz
fordul az Etel
Az elôdökre mutogatás ideje lejárt...
Az
eTel Magyarország önállóan is
az Alkotmánybírósághoz fordul a távközlés
liberalizációjának megvalósításával
megbízott hatóságok mulasztásai és
a monopolisztikus piaci viszonyok konzerválására
irányuló intézkedései miatt - jelentette
be február közepén Budapesten Lukács
Tamás, az eTel Magyarország ügyvezetô
igazgatója. Az igazgató szerint a szabad távközlési
piaci verseny kialakulásának elmaradásában
az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak
felelôssége van, mert rendre késlekedik a
szükséges rendeletek megalkotásával,
tevékenysége pedig ellentmond a Hírközlési
Törvény (Hkt) elveinek és betûjének.
Lukács Tamás emlékeztetett arra, hogy a
Hkt-tól úgy a lakosság, mint az üzleti
szféra egyaránt evidens módon a díjak
csökkenését várta. Ezzel ellentétben
2002. január 1-je óta a távbeszélô
elôfizetôi díjak tekintetében országszerte
általános volt a díjnövekedés.
Tarifacsökkenés csak bizonyos díjcsomagokban
volt elérhetô - azon az áron, hogy az elôfizetô
több évre lemond a szabad szolgáltatóválasztás
jogáról. A hazai Internet penetráció
több éve stagnál, annak ellenére is,
hogy a hírközlési kormányzat az internethasználat
terjedését például a Matáv
internet tarifáinak állami dotálásával
próbálta olcsóbbá tenni - nem mellékesen
piacidegen eszközökkel és a versenysemlegességet
is sértve.
A versenypiac szereplôivel való egyeztetés
nélkül elfogadott Matáv referencia összekapcsolási
ajánlat (RIO) árai nem teszik lehetôvé
a vezetékes piacon a versenyt: ezek az árak ugyanis
gazdaságilag akadályozzák meg az alternatív
társaságokat a Matávval való versengésben.
Az ír tulajdonú eTel Magyarország vezetôje
kijelentette, hogy a hazai piacon végrehajtott külföldi
befektetésekkel kapcsolatos döntéseket a Hkt.
alapján, a törvények erejének európai
felfogásában, azaz a következetes végrehajtásban
bízva, jóhiszemûen hozták meg a tulajdonosok,
akik nem számoltak a magyar hatóságok halogató
és versenyellenes, az alternatív távbeszélô
szolgáltatók érdekeit semmibe vevô
magatartásával.
Elvileg segíthetett volna a verseny kibontakozásában,
hogy a referencia összekapcsolási árakat 2003
elejétôl már nem teljesen felosztott költségek
(FDC) elvén, hanem a hosszú távú
különbözeti költségek elvén
(LRIC) kellene megállapítani. Az eltérô
szabályozás a nemzetközi gyakorlat szerint
önmagában minimum 20-30 százalékkal
csökkenthette volna az összekapcsolási díjakat.
Részben a végrehajtási rendeletek késései,
tehát a hírközlési kormányzat
mulasztása miatt az LRIC alapú árképzés
legkorábban valamikor tavasszal léphet életbe,
legalább négy hónap csúszással.
Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy elsô körben
a Matáv olyan ajánlatot tett le a hírközlési
hatóság asztalára, mely szerint az összekapcsolási
díjak a korábbi modellben foglaltnál is
magasabbak!
A volt monopólium taktikázását egyszerûen
megakadályozhatták volna, ha akár egy végrehajtási
rendelet segítségével kötelezik a hírközlési
hatóságot az összekapcsolási ajánlatok
elbírálása során nemzetközi
benchmarkok használatára.
Idôközben a versenyellenes kormányzati magatartás
újabb bizonyítékaként 2003. január
23-án kihirdették azt a kormányrendeletet,
amely az Egyetemes Távközlési Támogatási
Alapba történô befizetéseket szabályozza.
E rendelet - noha már megalkotása elôtt,
sôt, a Hírközlési törvény
elôzô parlament általi elfogadásakor
tiltakoztak az alternatív és mobilszolgáltatók
a javasolt módszer ellen - aránytalan befizetési
kötelezettséget írt elô az alternatív
távközlési szolgáltatókra, miközben
egyoldalúan tovább gazdagítja a korábban
legnagyobb profitnövekedést elérô hazai
üzleti vállalkozást, a távközlési
piaci versenyben ellenérdekelt Matávot. Az Alappal,
illetve az abba történô be- és kifizetések
mértékével kapcsolatos alkotmányossági
aggályokat hangoztatta az ATSZE, az Alternatív
Távközlési Szolgáltatók Egyesülete,
amelynek az eTel Magyarország is tagja.
A jelenleg csak a volt monopolszolgáltatók által
nyújtott egyetemes szolgáltatások finanszírozása
esetében a Hírközlési Törvény
a rászorultság elvét írja elô,
és az Egyetemes Távközlési Támogatási
Alapot az "indokolt és máshonnan meg nem térülô
költségek csökkentése" érdekében
rendelte létrehozni. A legújabb szabályozás
szerint azonban elszakad a hírközlési törvényben
elôírt rászorultság elvtôl:
az alternatív szolgáltatókat arra kényszeríti,
hogy befizetéseikkel többek között nyaralók,
riasztó rendszerek távközlési költségeit
is támogassák. A támogatás mértéke
sincs korlátok közé szorítva: a volt
monopolszolgáltató által megadott költségeket
korlátlanul és teljes mértékben megtéríttetheti
az Alapból.
Mint azt az ügyvezetô elmondta: az eTel IHM-el való
egyeztetésre irányuló kísérletei
eddig sajnálatos módon kudarcot vallottak. A vállalat
számára így nem maradt más lehetôség,
mint hogy az Alkotmánybírósághoz
forduljanak, és minden más törvényes
eszközzel is fellépjenek a magyar távközlés
versenyfeltételeinek javítása érdekében.
A kormányzat számára figyelmeztetô
és elgondolkodtató lehet, hogy korábban
éppen az Egyetemes Szolgáltatások kapcsán
hozott szabályozás miatt a franciaországi
alternatív szolgáltatók is beperelték
Strasbourgban a francia államot - és a pert a francia
állam el is vesztette! 2002 késô ôszéig
még lehetett az elôzô kormányzat által
elkövetett hibákra mutogatni, most már azonban
megkerülhetetlen a jelen szakminisztérium szakmai
felelôssége.
B. J.
