- Növekvô
szolgáltatói aktivitás
A liberalizáció hatásaként ugyanakkor érezhetôen fokozódott a szolgáltatók piaci aktivitása. A szolgáltatók 2002. elsô félévében mintegy 83 ezer vállalatot kerestek fel személyre szabott ajánlatukkal (2. tábla).
Mely szolgáltatóktól kaptak ajánlatot 2002. elsô felében, vezetékes telefonszolgáltatásra vonatkozóan?
Megjegyzések:Total 10+
LB
MB
SB
CB
n
%
n
%
n
%
n
%
n
%
Matáv
280
57,8
127
60,6
102
53,0
86
58,7
116
53,2
Vivendi
274
56,5
129
61,8
114
59,0
82
55,6
102
46,5
Pantel
48
9,8
73
34,7
33
17,4
10
6,5
6
2,9
HTCC
24
4,9
2
1,0
5
2,6
8
5,7
1
0,3
UPC
12
2,4
4
1,9
5
2,7
4
2,
7
3,1
EPT
12
2,4
7
3,1
3
1,8
4
2,5
0
0,1
GTS
10
2,1
16
7,6
13
6,7
1
0,6
0
0,1
Etel
10
2,1
24
11,3
11
5,8
1
0,7
2
1,1
British Telecom
4
0,8
9
4,1
6
3,3
0
0,0
1
0,6
Egyéb
22
4,8
18
8,6
22
11,7
4
2,8
8
3,2
NT/NV
22
4,6
8
3,6
7
3,4
7
4,9
27
12,2
- Bázis: vezetékes telefonszolgáltatásra vonatkozóan ajánlatot kapott cégek.
- Total 10+= 485 db, [LB= 209 db, MB= 193 db, SB=147 db], CB=219 db
- LB=nagyvállalatok, MB=középvállalatok, SB=kisvállalatok, CB=mikrovállalatok, n=elemszám.
- Spontán, több válaszos kérdés.
A megkeresési arány a közép- és nagyvállalati szegmensben volt a legmagasabb: a távközlési döntéshozók válaszai alapján a legaktívabb szolgáltatónak a Matáv és a Vivendi bizonyult. E két szolgáltató közel 45, illetve 40 ezer céget keresett meg 2002 elsô félévében. A két nagy szolgáltató után a Pantel aktivitása volt még meghatározó, különösen a nagyvállalati szegmensben. Emellett az eTel és a GTS is szinte kizárólag csak a közép- és nagyvállalati körben jelent meg értékesítési ajánlataival, mivel mindkét szolgáltató elsôsorban a meghatározott nemzetközi hívásforgalommal rendelkezô cégekre koncentrál.
- Internet piac: a
fele még szabad
A Magyar Infokommunikációs Jelentés szerint a legalább 10 fôt foglalkoztató &endash; és legalább egy PC-vel rendelkezô &endash; magyarországi cégek 79%-a rendelkezik Internet-eléréssel. A teljes 10 fô alatti alapsokaságra &endash; beleértve azokat a cégeket is, ahol nincs személyi számítógép &endash; 41 százalékon állapítható meg az Internet-penetráció, míg a PC-vel rendelkezô mikrovállalatok bázisán ez 59%-os arányt jelent (1. ábra). 
A Magyar Infokommunikációs Jelentésben vizsgált kb. 210 ezres vállalati alapsokaságban [1 vagy több fôt foglalkoztató mûködô magyarországi gazdálkodó szervezetek] hozzávetôlegesen 98 ezer gazdálkodó szervezet rendelkezik Internet-hozzáféréssel; azaz a teljes magyarországi vállalati Internet-penetráció szintje 47% körüli értéken áll. Ez a mutató jelzi, hogy a vállalati Internet-hozzáférési szolgáltatás piaca még komoly növekedési lehetôséggel rendelkezik. A BellResearch szerint a keresleti oldalon a jövôben nagy számban már csak a mikrovállalatok jelenhetnek majd meg, hiszen itt a 176 ezer db 1-9 fôs cégbôl ma még mindössze körülbelül 73 ezer éri el a Világhálót. Az Internet bevezetésének szemléletbeli és infrastrukturális akadályai [is] vannak. Számos 1-9 fôs szervezetnél, hozzávetôleg 53 ezer mikrovállalatnál még személyi számítógép sincs.
A Magyarországon mûködô közel 35 ezer darab 10 vagy több fôt foglalkoztató gazdálkodó szervezetbôl hozzávetôleg 26 ezer cég használja az Internetet. A nagyvállalati körben a BellResearch elemzôi legfeljebb 25-30-ra becsülik azoknak a szervezeteknek a számát, ahol nincs Internet-kapcsolat; míg a középvállalatok esetén közel félezerre, a kisvállalatok esetén nagyjából 8 ezerre tehetô ugyanez a szám.
A PC-vel rendelkezô, 10 vagy több fôt foglalkoztató, a megkérdezés idôpontjában Internet-hozzáféréssel még nem rendelkezô szervezetek 27%-a nem zárta ki annak lehetôségét, hogy 2002 végéig elôfizetést vásárol, közülük 17% teljesen bizonyos ebben. A viszonylag alacsony penetrációs szintjénél és magas számosságánál fogva legnagyobb piacpotenciált jelentô mikrovállalati szegmensben a vállalatok 39%-a jelezte, hogy tervezi a hozzáférés bevezetését 2002. végéig. Az Internet-kapcsolat létesítését biztosan tervezôk bázisán 2002. második félévében mintegy 8 ezer új cég megjelenésére számíthatunk a hozzáférés-szolgáltatás keresleti oldalán; amennyiben a csak valószínûsített tervek is realizálódnak, akár 22 ezer vállalattal is bôvülhet a piac. (2. ábra)- Az új belépôk összetétele vállalatméret szerint:
A 10 vagy több alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek körében az ellátottság növekedése lassuló ütemû [köztük elsôsorban a közép és nagyvállalati szektorban]; az Internet-fejlesztések itt jellemzôen már nem a hozzáférés kiépítésére, hanem sokkal inkább annak minôségi javítására irányulnak. (Ebbe beleérthetjük a szolgáltatás biztonságára vonatkozó szempontokat is, minden bizonnyal szaporodik azon cégek száma, akik második szolgáltatóval is szerzôdést kötnek a hozzáférés biztonságának növelésére, az esetleges üzemzavarok kivédésére.)
A BellResearch elôrejelzése szerint a 10 fô feletti vállalatok körében az Internet-penetráció mintegy 6%-os növekedésével lehet számolni 2002. második félévében. Az LB szegmensben &endash; a teljes ellátottságból adódóan &endash; nem várható növekedés, az MB szegmensben is csak hozzávetôlegesen 2%-os. Ezzel szemben az SB szegmensben 7%-os penetráció-bôvülés körvonalazódik a döntéshozók beszámolója alapján, míg az 1-9 fôs gazdálkodó szervezetek körében ennél is magasabb, 11%-os penetrációs szint-emelkedés várható (3. ábra).
A teljes hazai vállalati alapsokaság, a legalább 1 fôt foglalkoztató cégek vonatkozásában a Világhálóhoz hozzáférô vállalatok aránya a biztos és valószínûsített tervek megvalósulásával az elsô féléves 47%-ról év végéig 57%-ra emelkedik.
A kutatás módszere
A Magyar Infokommunikációs Jelentés (Hungarian ICT Report) Üzleti Szegmens modulja egyfelôl a közel 32 ezer tíz vagy több fôt foglalkoztató hazai társas vállalkozást reprezentálja. A maximális hibahatár ebben a körben alig több, mint 3 százalék, a minta elemszáma pedig meghaladja az ezret. A tíz fô feletti vállalkozások sokaságán belül a kis-, közép- és nagyvállalati szegmensekre is reprezentatív a kutatás.
Az ICT Report másfelôl az 1-9 fôt foglalkoztató mikrovállalati szegmenst is a kutatás tárgyává tette. A több mint 500, ebben a szegmensben készült interjú révén a körülbelül 176 ezer cégbôl álló mikrovállalati szegmenst is 5 százalék alatti hibahatárral reprezentálja a kutatás.
