Ötven éve
Puskás néven
Nem középiskolás fokon...
Bô
ötven esztendeje, hogy a Puskás Tivadar Távközlési
Technikum felvette új nevét. Az iskolát
1912-ben alapították, s egészen 1950-ig
Posta Mûszerész Tanonciskolának hívták.
Utána átkeresztelték Villamosipari Technikum
Távközlési Tagozatának, s 1952-ben
vette fel mostani nevét. Az iskolát a Matáv
a Távközlési Oktatási Alapítványon
keresztül tartja fenn: 1994-ben ötven évre szóló
szerzôdést írtak alá. Miközben
a technikum vállalati iskola, önállóan
mûködik, hiszen önálló jogi személy,
s saját maga gazdálkodik. Horváth László,
a Puskás Tivadar Távközlési Technikum
igazgatója személy szerint is évfordulót
ünnepelt, hiszen tíz éve áll az iskola
élén. Ebbôl az alkalomból két
rangos elismerést is kapott: Kovács Kálmán
hírközlési minisztertôl a Magyar Köztársaság
Arany Érdemkeresztjét vehette át, a fôvárosi
önkormányzat pedig "Pro Scholis Urbis"
kitüntetéssel ismerte el a technikumban folyó
oktatás megszervezéséért és
megvalósításáért kifejtett
tevékenységét.
- Gratulálunk! Hogyan vezetett az útja a kitüntetésekig?
- kérdeztük Horváth Lászlót.
- Jómagam szintén itt, a Puskás Tivadar
Távközlési Technikumban tanultam és
érettségiztem 1967-ben. Utána elvégeztem
a Budapesti Mûszaki Egyetemet, villamosmérnöki
diplomát szereztem. Azóta, vagyis csaknem harminc
esztendeje folyamatosan tanítok digitális technikát
az egyetemen, tehát a szakmában jóformán
mindenkit ismerek, hiszen kollégáim vagy tanítványaim
voltak. A Puskás Technikum korábban a Magyar Postáé
volt, majd a fôvárosi önkormányzat tulajdona
lett. Tíz esztendeje is ez volt a helyzet, amikor az önkormányzat
meghirdette az igazgatói állást, amit megpályáztam
és megnyertem. Utána az iskolát reprivatizáltuk,
így a Magyar Posta jogutódjához, a Matávhoz
került. Jelenleg a 17 osztályban 450 diák
tanul. Mindössze 12 lány van, de le a kalappal elôttük,
mert 1999-ben megnyerték az országos középiskolai
nôi focibajnokságot. Hiába no, fiúsítva
vannak
- Milyen fontosabb változtatásokat hajtott végre
1992 óta?
- Alapvetôen koncepcióváltás történt.
Korábban ebben az iskolában jóformán
csak reszeltek és forrasztottak, nos, ennek 1992-ben véget
vetettünk. A hangsúlyt az informatikára, a
szoftver és az angol nyelv oktatására helyeztük.
Nálunk minden harmadikos gyerek rendelkezik alapfokú
informatikai, vagyis ECDL vizsgával, ami azt jelenti,
hogy ért a szövegszerkesztéshez, tud internetezni,
ábrákat készíteni. Érettségi
után minden tanuló középfokú
szoftver üzemeltetôi vizsgát tesz le, s csak
utána kezdhetik el az ötödik tanévet.
Tudni kell, hogy iskolánk akkreditált ECDL vizsgaközpont;
komoly, igazi minôségbiztosítással
rendelkezünk. A minôség elsôrangú
szerepet játszik tevékenységünkben.
- Miért hangsúlyozza a nyelvtanulás fontosságát?
- Manapság már nem lehet kérdés,
hogy mindenkinek ismernie kell legalább egy idegen nyelvet
- mégpedig magas szinten. Egy informatikusnak, távközlési
szakembernek is jól kell tudnia egy idegen nyelvet, a
leghasznosabb az angol nyelv ismerete. Ezért az angol
nyelv oktatását forszírozzuk: a tanulóknak
az elsô és a második osztályban minden
nap van nyelvórájuk, a helyes kiejtést anyanyelvi
tanár oktatja. Megjegyzem, hogy a legtöbb tanárunk
- összesen nyolc - nyelvtanár. A diákok mintegy
60 százaléka sikeresen teljesíti a középfokú
Pitman nyelvvizsga követelményeit, ami jó
eredmény. Az iskola mind a londoni Pitman, mind a magyar
nyelvi akkreditációs központ által
minôsített vizsgaközpont.
- Mire helyezi még a hangsúlyt a tanulók
nevelésében?
- Alapelvem ez: aki nem tud úszni, biciklizni, s nem volt
még az operában, az ne legyen technikus. Az egészséges
életmód kialakítása, követése
lényeges szempont, hiszen egy normális ember, aki
annyit tanul, dolgozik, mint diákjaink is, belerokkanhat
a napi stresszbe, munkába. A feszített szellemi
tempót fizikailag is bírni kell, ezért hangsúlyozom
a rendszeres testedzést. Tornatermünk minden nap
délután szabadon használható, több
szakosztályunk mûködik. Ugyanakkor nagy színházi
élet is folyik nálunk, mert ez a kultúra
része: eljárunk az operába, színházakba.
Nemcsak arról van szó, hogy színdarabokat
nézünk meg, hanem arról is: a diákok
megtanulnak viselkedni, öltözködni, kultúremberként
élni. A tanulók belépôjegyeit az alapítvány
fizeti. No, és mindenki megszerzi a jogosítványt,
mert manapság ez is hozzátartozik az élethez.
- Milyen eredménnyel tanulnak tovább a diákok?
- Erre egy számadat: 1994-ben a diákok 12 százaléka
tanult tovább, 2001-ben 81 százaléka. Fôleg
a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskola
informatika és villamosmérnöki szakára,
mások a mûegyetemre jelentkeznek. A Puskás
az országban a szakközépiskolák között
fizikából a legjobb eredményre képes,
de a gimnáziumok között is a második
helyen áll. Matematikából is erôsek
vagyunk: a kilencedikesek, vagyis a tizenöt évesek
között a gimnáziumoknak csak a 6 százaléka
jobb nálunk egy felmérés szerint. De magyarból
is felkészültek a diákok, hiszen a felmérés
szerint a gimnáziumok 82 százaléka gyengébb
nálunk. Ennek oka, hogy az iskolánkba jelentkezôk
komoly felvételi vizsgát tesznek matematikából,
fizikából, helyesírásból és
szövegértésbôl, tehát tényleg
csak a legjobbak kerülnek hozzánk.
- Milyen a tanárok megbecsülése?
- Nyugodtan elmondhatom, hogy az országos átlaghoz
képest nálunk jobban keresnek a tanárok,
nagyobb a megbecsülésük. A fizetésükön
felül évente 20 százalékos célprémium
is megilleti ôket, ami ösztönzô arra, hogy
még kiválóbb eredményeket érjenek
el diákjaik. A célprémium egyfajta versenyszellemet
eredményez. Emellett valamennyi tanár minden hetedik
tanévenként egy tanévre szabad, amikor feltöltôdhetnek,
kipihenhetik magukat. Ekkor továbbképzésen
vesznek részt, szakmai munkájukkal foglalkoznak.
Ez a rendszer az amerikai egyetemeken általános,
de Magyarországon még egyedülálló.
Cs. A.
