Szerkesztôi szemmel

Ne dôlj be a hangzatos reklámoknak (sem)!

Egy perc valódi díja...

Kis hazánkban eleddig szokatlannak tûnô reklámháború kezdett kibontakozni a mobiltelefon piacon. Az idôrendi sorrendben harmadiknak piacra lépô vállalat, a Vodafone az elmúlt fél-egy évben egyre agresszívebb reklámokkal és egyre olcsóbb díjcsomagokkal igyekezett piaci részesedését növelni - a mobilpiac telítôdésének közeledtével egyre inkább a két konkurens felhasználóinak egy részét is elcsábítva.
Ennek a harcnak az elôfizetôk sokáig csak elônyeit élvezték és élvezik, hiszen mindhárom szolgáltatónál jelentôsen csökkentek és csökkennek a tarifák, a havidíjak egyre nagyobb része lebeszélhetôvé válik és így tovább. Van egy pont azonban, amely már a felhasználókat is irritálhatja az újabb ajánlatok reklámozásakor. Ez pedig az, amikor is ôt hülyének nézik, bepalizzák és adott esetben nem engedik kilépni egy átveréssel megköttetett szerzôdésbôl.

Kezdôdött a dolog azzal a bizonyos korlátlan adatforgalmú havi 3125 forintos GPRS Internettel. (Most bírósági szakaszban tart az ügy, mert voltak, akik nem kívánták lenyelni a Vodafone rusnya békáját, ami a puszilgatás ellenére sem vált királyfivá... Ki is volt itt maffiózó?!)
Folytatódott újabb reklámokkal: amelyek akár percenként 19,40 forintos, vagy éppen akár percenként 6 forintos tarifával kecsegtettek. Úgy gondoljuk, ideje lenne a Versenyhivatalnak, a Fogyasztóvédelmi Felügyelôségnek és a HIF-nek is lépnie valamit. Az akár percenkénti 6 forintos tarifával kecsegtetô ajánlat is nagyon is etikátlan, talán jogszabálysértô is. Ugyanis a hívás elsô tíz percének díját, 60 forintot minden körülmények között kiszámláz a Vodafone. Akkor is, ha a hívott félnek a hangpostája jelentkezik, akkor is, ha a hívott fél 6 másodperc alatt elmondja, hogy most nem ér rá, zavarom, hívjam késôbb.
A forgalmi statisztikák ugyanis világosan mutatják, hogy a hívások több mint fele rövidebb egy percnél! Nagyrészt a hívó fél akaratán kívüli okokból! Így lesz a látszólag 6 forintos percdíjból a hívások nagy részében 60 forintos percdíj... A másik csomag ajánlata pedig egyenesen valótlanság! Számlázáskor a teljes beszélgetés díját fizetjük, nemcsak a második, harmadik stb. három percet. Még egy 62 percig tartó beszélgetés esetén is az egy percre jutó hívásdíj 19,64 forint, egy reálisabbnak tûnô 11 perc hosszúságú beszélgetésé pedig percenként 21,1 forint. Az elôbb mondottak értelmében pedig 10 másodpercé 58 forint!

Ez az a pont, amiért egy elôfizetô is nyugodtan perbe foghatná a Vodafone-t. És ettôl kell igazán tartania, nem a konkurencia válaszreklámjaitól! Elég rápillantani a mellékelt táblázatra, hogy láthassuk, egy-egy beszélgetés teljes hosszát tekintve soha nem éri el az elôfizetô a reklámok által sugallt kedvezményes percdíjat. Arról már nem is beszélve, hogy egyáltalán nem életszerû az a helyzet, amikor valaki 32 perces, vagy mondjuk annál hosszabb beszélgetésekkel tölti meg havi mobiltelefon számláját.

Beszélt percek Összes hívásdíj Egy percre jutó díj
2 58 29
5 116 23.2
8 174 21.75
11 232 21.1
14 290 20.71
17 348 20.47
20 406 20.3
23 464 20.17
26 522 20.07
29 580 20
32 638 19.93
62 1218 19.64

A félperces, perces számlázási egységek már önmagában is etikátlanok az elôfizetôkkel szemben. Hiszen a mobiltelefon felhasználója sohasem arra figyel, hogy kerek fél vagy egész percekre végzôdjön beszélgetése, ennek megfelelôen mindig lesz telefonhasználata során olyan díj, amit kifizet, azonban nem telefonál le. Más szóval: olyan szolgáltatásért kénytelen fizetni, amelyet nem vesz igénybe! Ez sokszor nem is a saját akaratán múlik, hiszen a mobiltelefon lényegébôl következôen soha nem tudhatjuk, hol érjük utol a hívott felet. Lehet, hogy a hangpostájával találkozunk, ebben az esetben még ha hagyunk is neki egy rövid üzenete, akkor is az adott hívásunk díja 58 vagy éppen 60 forint lesz. Hasonló a helyzet akkor, ha a hívott fél nem ér rá, és azt kéri, hívjuk vissza késôbb.
A reklámok errôl a körülményrôl elfelejtik tájékoztatni az olcsó percdíjakra vágyó mobiltelefon felhasználókat. Ezt nyugodtan nevezhetjük megtévesztésnek, tisztességtelen piaci magatartásnak, félrevezetô reklámozásnak ­ hiszen a szolgáltatás szempontjából lényeges körülményeket elhallgat a Vodafone. Ennél sokkal korrektebb a másik két szolgáltató megoldása, amelyben a beszélgetés hosszának, vagy éppen a havi beszélgetési díjak nagyságának függvényében adnak a felhasználónak egyre növekvô mértékû kedvezményt a percdíjakból. Ezzel is lehet ösztönözni a mobiltelefon tulajdonosokat a hosszabb beszélgetésekre, viszont így a rövidebb hívásokért nem kell "büntetési díjat" fizetniük.

Ez is lehet egy olyan kérdés, amellyel foglalkozhat majd a Távközlési Elôfizetôi Jogok Biztosa, akinek kinevezésére várhatóan február végéig kell várni. Bár a mobiltelefon piacon verseny van, az említett kérdést nem feltétlen célszerû a piaci versenyre bízni, hiszen ebbôl a szempontból a mobiltelefon szolgáltatók egy érdekközösséget képviselnek az összes felhasználóval szemben (lévén mindhármuk célja bevételeik és az egy elôfizetôre jutó forgalom növekedésének ösztönzése). Még szerencse, hogy egyelôre a piac két nagyobbik szereplôje ezt korrektebb eszközökkel igyekszik megoldani ­ bár figyelmeztetô jel, hogy a Pannon GSM is megszüntette 2003 ôszén a másodperc alapú számlázásra épülô csomagjainak értékesítését.
(Az indoklás szerint a piac nem volt vevô a másodperc alapú számlázás nyújtotta elônyökre ­ hogy ez valóban így van-e, vagy csupán a cég ilyen irányú kampánya nem volt elég agresszív, informatív, az egy külön vizsgálat tárgya lehetne...)

(EPE)