A hírközlés története LXXI.
Az integrált áramkörés Jack Kilby
Az elektronika minden
területén hatalmas forradalmat indított el
a rétegtranzisztor feltalálása, majd az
elsô tokozott tranzisztorok kereskedelmi megjelenése.
Ettôl kezdve lehetôvé vált az eszközök
méretének jelentôs csökkentése,
a mechanikai rázkódások káros hatásainak
is sokkal jobban ellenállt a tranzisztor. Megjelentek
az elsô tranzisztoros rádiók és ezzel
kezdetét vette a hordozható eszközök
idôszaka. Idôközben a germánium tranzisztor
mellett megjelent a szilícium tranzisztor is, 1954-ben
a Texas Instrument ennek kereskedelmi gyártásával
szerzett komoly nevet magának a piacon. 1956-ban pedig
a Motorola - melynek neve éppen az autórádió
gyártáshoz kapcsolódott - piacra dobta elsô
tranzisztoros autórádióját.
A legnagyobb változást azonban egy új találmány,
az integrált áramkörök megjelenése
hozta. Mivel feltalálójának, a Nobel-díjas
Jack Kilbynek éppen e sorok írásakor van
a nyolcvanadik születésnapja, idôzzünk
el egy keveset életén és a felfedezés
körülményein.
Jack Kilby 1923. november
8-án született Jefferson Cityben, az USA-ban. Villamosmérnöki
tanulmányait az illinoisi és a wisconsini egyetemen
végezte és a B.S. fokozatot 1947-ben, az M.S. fokozatot
1950-ben szerezte meg. Egészen 1958-ig a Milwaukee-i Globe
Union cég Centralab divíziójában
dolgozott, ahol kerámia-alapú szitanyomású
áramkörök fejlesztésével foglalkozott.
1958 elején átigazolt a dallasi Texas Instrument
céghez, ahol elérte, hogy legalább ideje
egy részében félvezetô-alapú
áramkörök létrehozásával
kísérletezhessen. 1958 nyarán, mikor a cég
alkalmazottai szinte teljes létszámban nyári
szabadságra mentek, Kilby éjjel-nappal azon dolgozott,
hogy egy germánium félvezetô lapkán
ne csak egy tranzisztort, hanem egy több elembôl álló
önálló áramkört tudjon létrehozni.
Ehhez a szabadságolási idôszak kiváló
alkalmat adott, ugyanis ekkor tudta összeszedni azokat az
eszközöket a laboratóriumokból, melyeket
egyébként más célokra használtak.
Próbálkozásait
- melyek a korábban megszerzett tapasztalatok révén
jócskán megalapozottak voltak - hamar siker koronázta.
1958. szeptember 12-én mutatta be a Texas Instrument
vezetésének azt az elsô, 7/16x1/16 inch méretû
integrált áramkört, mely a rajta létrehozott
tranzisztor mellett még néhány paszszív
alkatrészt is tartalmazott.
Ez az áramkör - mint képünkön is
látható - még elég kezdetleges volt,
de rendelkezett mindazokkal a tulajdonságokkal, melyek
birtokában integrált áramköröket
lehet gyártani. Kilby hamar továbbfejlesztette
elképzeléseit és munkája eredményeként
született meg az igen széles körben használt
integrált áramkör elsô kereskedelmi
példánya is, majd ugyancsak az ô vezetésével
készült el az elsô zsebszámológép
is 1967-ben a Texas Instrumentnél.
Kilby 1970-ben vált meg teljes munkaidôben a Texastól,
hogy életpályáját az egyetemi katedra
mellôl folytassa a texasi egyetemen. Egészen 1980-ig
azonban a cég tanácsadója maradt.
Értékes találmányait, melyek hatvan
szabadalomban testesülnek meg, már 1970-ben elismerték,
Kilby ekkor vehette át a Fehér Házban a
National Medal of Science kitüntetést. 1982-ben bekerült
a Nemzet Nagy Feltalálóinak a Csarnokába,
ahol Henry Ford, Thomas Edison és a Wright fivérek
társaságában találta meg méltó
helyét. Az igazi sikert azonban három évvel
ezelôtt, 2000-ben gyûjthette be, amikor megkapta
a fizikai Nobel-díjat az integrált áramkörök
létrehozásában elért eredményeiért.
Az új korszak kapuját megnyitó Jack Kilby
a Texas Instrumenttôl 1980-ban, a texasi egyetemrôl
1984-ben vonult vissza, de mind a mai napig megtartotta aktivitását,
jelenleg is több cég igazgatótanácsi
tagja, sok témában vállal konzultánsi
feladatokat és rendszeresen utazik, ha a helyzet úgy
kívánja meg.
Eközben pedig azt látja, hogy minden eszköz,
berendezés, ami ma kiszolgálja, az általa
útjára indított integrált áramkörök
ezreit, millióit használja. Kell ennél nagyobb
öröm egy alkotó embernek?
Jack Kilby, boldog születésnapot kívánunk!
dr. Bartolits István