Vezetékes távközlés

Mi az a munkavállalói PC program?

Otthonra számítógépet ingyen!

Nem csak az internet használati díjai és a telefontarifák akadályozzák hazánkban az internet terjedését. Mint azt korábbi számunkban, az IHM távközlési helyettes államtitkárával, Pataki Dániellel készített interjúnkban is bemutattuk, az internet penetrációjának dinamikus növekedését akadályozó tényezôk között az egyik fontos ok a háztartások alacsony számítógéppel való ellátottsága. Részben ebbôl a felismerésbôl is született az IHM gondozásában az úgynevezett munkavállalói PC program.

A program megszületésének hátterérôl, indokoltságáról és az eddigi tapasztalatokról Jambrik Mihállyal, az IHM közigazgatási államtitkárával beszélgettünk.
- Az információs társadalomhoz vezetô úton az egyik legfontosabb feltétel az internet használat tömegessé válása, elterjedése. Ehhez három feltételnek kell teljesülnie. Az elsô, hogy legyen eszköz, amin keresztül az internetet használni lehet, ami tipikusan a személyi számítógépet jelenti. Sajnos a hazai háztartások 73 százalékában nincs PC!
A második feltétel, hogy a világhálót széles rétegek számára megfizethetô áron lehessen elérni, azaz az internet és közben a telefonvonal használatáért fizetendô havi és forgalmi díjak ne legyenek túlságosan magasak.
Végül, de nem utolsósorban fontos az is, hogy a társadalom nagy része számára vonzó, használatra ösztönzô magyar nyelvû tartalmat is találjon az interneten.
- E három feltétel mindegyikében találhatunk olyan elemet a sajátos magyar körülmények miatt, amely kormányzati beavatkozást igényel...
- Az említett három cél egyformán fontos, és az úgynevezett munkavállalói PC program is részben ezért született meg, hogy az eszközökhöz való hozzájutást segítsük. Az elôzô kormány is tett már bizonyos intézkedéseket e célból a Széchenyi terv keretében, például pályázatok útján 25 ezren juthattak hozzá számítógéphez a köztisztviselôi körbôl. Sajnos, 2002-ben a nemzetközi piacokon is érezhetô informatikai recesszió miatt a magyar piacon visszaesett a PC-k értékesítése. Ráadásul a számítógép nem olcsó dolog, különösen, ha megbízható és legalább 2-3 évig mûködô PC-t szeretne valaki beszerezni. Ezért kezdtünk el azon dolgozni, hogy olyanok számára is segítsük a PC-hez való hozzájutást, akik a Széchenyi terven keresztül nem érhették azt el. Ennek nyomán többfajta megoldást dolgoztunk ki más minisztériumokkal együttmûködve.
- Ezek közé sorolható a Sulinet Expressz is?
- Igen, de annak a megoldásnak is megvannak a maga korlátai. Az Oktatási Minisztérium által felügyelt program révén évi 60 ezer forintot lehet leírni az adóból számítógép illetve számítógép alkatrészek, perifériák vásárlása révén. Ez a megoldás azonban elsôsorban azoknak alkalmas, akiknek elegendôen magas jövedelmük is van, hiszen ôk azok, akik az adólevonást érvényesíteni tudják. Ezért más módszereket is kerestünk, részben nemzetközi tapasztalatok, részben hazai vállalati megoldások ismeretében.
- Milyen megoldások vannak erre külföldön?
- Az egyik ismert modell a svédeké. Ott ha egy vállalati alkalmazott kéri, akkor megveszik számára a számítógépet, nem kell utána a cégnek adót fizetnie, és az alkalmazott fizetésébôl a PC árát három év alatt vonják le. Itthoni kezdeményezésekrôl is van tapasztalatunk, elég, ha arra utalok, hogy a vállalati szférában dolgoztam korábban. Amikor a cég kiadta outsourcingba az informatikai rendszerek üzemeltetését, felmerült, hogy a feleslegessé váló, leselejtezendô, de azért még jó állapotú számítógépeket a dolgozóink hazavihessék és otthon is használhassák. A folyamat nem volt egyszerû, számos adózási és könyvelési problémát kellett megoldani eközben.
Részben ezek a tapasztalatok is indítottak arra: keressünk olyan megoldást, amely a vállalatok számára egyszerûvé és adózási szempontból is tisztán, könnyen adminisztrálhatóvá teszi a dolgozóik számítógéphez és internet hozzáféréshez juttatásának támogatását. Így született meg a munkavállalói PC programnak is nevezett megoldás. Ezzel nem tesszük kötelezôvé a munkáltató számára a dolgozó PC-hez jutásának támogatását, azt viszont jogszabályilag és adózásilag is egyszerûvé tettük, hogy ahol van ilyen szándék, ott ez megvalósítható legyen különbözô járulékos terhek nélkül is.
- Leegyszerûsítve melyek a legfontosabb elemei a megoldásnak?
- A megoldás két törvénymódosításon alapul. Az elsô, hogy a számítástechnikai eszközök elszámolhatóságát felgyorsítottuk, az eddigi három helyett immár két év alatt is leírhatják a vállalatok, vállalkozók ezeket az eszközöket. A másik törvénymódosítás az SZJA törvényt érintette. Korábban jelentôs terhet rótt a cégekre, ha dolgozóiknak magánhasználatra adtak számítógépet, vagy internetezésüket fizették, hiszen ezután 44 százalékos SZJA-t és 29 százalékos TB járulékot kellett fizetniük. Ettôl az évtôl kezdve sem SZJA-t, sem TB járulékot nem kell fizetni az ilyen jellegû juttatás után. Ráadásul, a két évesnél idôsebb PC-ket szintén SZJA és TB járulék mentesen adhatják át dolgozóiknak. A vállalatok számára további elônyként jelenik meg, hogy a dolgozók számára biztosított számítógép és internet hozzáférés megszerzésének költsége a társasági adó szabályai szerint teljes egészében költségként elszámolható.
- Akik részletesebb információt szeretnének errôl a megoldásról, hogyan juthatnak hozzá?
- Az IHM honlapján is fenn vannak errôl a részletes tájékoztató anyagok, egyrészt maguk az idevágó jogszabályok, a hozzá tartozó fogalommagyarázatokkal, valamint a Pénzügyminisztérium által írt tájékoztató is, amely többek között az elszámolhatósággal kapcsolatos.
- Számszerûsíthetôek-e ennek a programnak az eredményei? Hogyan tudják mérni a program hatékonyságát?
- Sajnos ezt nehéz mérni. A piac egészének változása sok más hatás eredôje is, és a munkavállalói PC program esetén nincsenek olyan adminisztrációs-bürokratikus megoldások, mint például a Sulinet programnál, ahol azok lehetôvé teszik az ilyen célra eladott eszközök pontos nyilvántartását. Meg nem is feltétlen tartozik a számítógép értékesítôjére, hogy a vásárló azt vállalati célra, vagy éppen dolgozói használatba adás céljára szerzi be. A program indulását kicsit hátráltatta, hogy mire a PM részletes állásfoglalása is elkészült, ami a vállalati könyvelôket, pénzügyeseket is megnyugtatta, addigra nyár lett. Tehát a jogszabályváltozások minden bizonnyal idén ôsszel, illetve jövô évben fejtik ki igazán kedvezô hatásukat. Mindenesetre a legfrissebb kutatási adatok kedvezô változásokat mutatnak az internet használatával kapcsolatos attitûdökben. (Lásd a grafikont, a szerk.)


- Hogyan lehet segíteni e megoldás terjedését?
- Mi is tervezzük egy kampány elindítását, amely a programot népszerûsíti. Az IHM honlapján egyébként nemcsak az elszámolhatósággal kapcsolatos tájékoztatók vannak fenn, hanem például összehasonlító táblázatok is, hogy különbözô, a munkavállalónak nyújtott juttatási formák (prémium, bér, PC és társaik) mibe kerülnek a cégeknek. Azt feltétlenül fontosnak tartom megemlíteni, hogy miközben jövôre általában szigorodnak a természetbeni juttatásokkal kapcsolatos adózási szabályok, a munkavállalói PC program és kedvezményei megmaradnak. Sôt, a parlament elôtt van egy olyan módosító javaslat is, amely a jövô évtôl lehetôvé tenné, hogy a munkáltató évi 50 ezer forint erejéig adó- és járulékmentes utalványt adhasson a munkavállalóknak PC és kiegészítôk vásárlására.
- A program szép és hasznos, azonban ha a beszélgetés elejére visszatérünk, van még egy nagyon fontos eleme is az információs társadalom felé vezetô iránynak. Ez pedig a használható magyar nyelvû tartalmak szaporodása, ami szintén nem nélkülözheti a kormányzati szerepvállalást.
- Az értékes tartalmak generálása szintén stratégiai cél. Ezen a területen is számos pályázatot írtunk ki idén. E munkában az ernyô jellegû program a Nemzeti Digitális Adattár program, amely jövô tavasszal startol. Emellett fontos a Nemzeti Audiovizuális Archívum elindítása is. Ennek lényege, hogy 2004. júliusától minden olyan anyag, ami televízióban, rádióban sugárzásra kerül és az értékesebb tartalom kategóriába tartozik, azonnal egy központi archiválásra kerül. Természetesen itt nem broadcast minôségre kell gondolni. Az említett idôpontot megelôzôen sugárzott tartalmak archiválása az sok pénz és idô kérdése. A jövô nyári indulásig még számos problémát meg kell oldanunk, többek között olyanokat is, amelyek a szerzôi jogi védelemmel kapcsolatosak. Az így létrejövô archívumban aztán mindenki számára kereshetôvé, megnézhetôvé válnak információk, természetesen kizárólag magánfelhasználásra, ennek megfelelô minôségben lesz kiválasztva a tárolás formája is.
- Van még egy, legalább ilyen fontos tartalom: az e-közigazgatás. Talán ez lendíthet a legnagyobbat a világháló használatán, ha közügyeket intézhetnek azon keresztül az állampolgárok (természetesen megfelelô biztonság mellett).
- Természetesen ez is nagyon fontos, és más minisztériumokkal közösen is tervezünk fontos programot e-kormányzat, e-közigazgatás ügyben. Szeretnénk elérni, hogy 2005-re a vállalkozások 12, a lakosság 8 darab szolgáltatást már elektronikus formában intézhessen el. Ehhez a törvényi keretek nagyrészt már adottak, hiszen az elektronikus aláírásról, hitelesítésrôl szóló jogszabályok is megszülettek már, bár néhány végrehajtási jogszabályt még meg kell alkotni.
Dolgozunk azon, hogy az okmányirodákban folyó ügyintézést is bevonhassuk az interneten található hasznos tartalmak körébe, például az is sokat segíthet, ha a világhálón keresztül be lehet jelentkezni egy okmányirodába adott idôpontra, hogy el lehessen kerülni a hosszadalmas sorban állást. De szintén sokat segíthet például a vállalkozások életében az, ha egy APEH igazolást (például arról, hogy a cégnek nincs köztartozása) elektronikusan is be lehet szerezni, és azt adott esetben egy közbeszerzési eljáráshoz csatolni is tudnak.

Budai János