Informatikai rendszer a
DÉLTÁV-nál
Kulcsszó a stabilitás
Jövô hónapban kezdi meg ötödik évét a koncessziós szerzôdésben vállalt szolgáltatások nyújtásában a déli régió egyik legnagyobb távközlési cége, a Dél-Magyarországi Távközlési Részvénytársaság. A Déltáv Rt., a Digitel 2002 Rt., valamint az új országos szolgáltatói jogokra pályázó Partnercom Rt. a Matel csoport tagja. A cégcsoportban a CGSAT Kft. adja a managementet. Jelenleg a csoport tagjai mintegy 250000 ügyféllel állnak kapcsolatban és nyújtanak számukra távközlési szolgáltatásokat.
A megfelelô informatikai infrastruktúra nélkül elképzelhetetlen a cégcsoporton belül ma már több mint 800 desktop kategóriájú számítógép kiszolgálása. Az irodai alkalmazások alatt több mint 10 Novell szerver tartja életben a LAN-okat. Mindez több mint 15 telephelyen biztosítja az infomatikai infrastruktúra nagyon fontos részét. Tanulságos tehát megvizsgálni, hogy a cégcsoporton belül milyen hálózati operációs rendszerek és alkalmazások mellett döntöttek, milyen megfontolásokból &endash; még úgy is, ha e vizsgálatot nem terjesztjük ki a kulcsfontosságú vállalati alkalmazások minden területére.
Kérdéseinkre Fejérváry László, a CGSAT informatikai managere, valamint Kopasz Krisztián hálózatüzemeltetési manager válaszolt.
- Az informatika tekintetében honnan indult a vállalkozás?
A hálózat TCP-IP és IPX alapú volt, a desktop gépeken pedig Windows és DOS operációs rendszerek futottak. File- és printer szerverként kezdettôl fogva Novell megoldásokat használunk. Az üzleti szempontból kritikus alkalmazásaink házon belül kezdetben kizárólag az örökölt klipperes alkalmazások voltak &endash; mint az ügyfélszolgálat, a számlázás és társai &endash;, majd késôbb fokozatosan átalakult az infrastruktúra: ma ezek az alkalmazások nagyrészt Unix szerverekre kapcsolódó Windows-os kliensgépeken futnak, Oracle adatbázis-kezelôt használva.
A szolgáltatás indításakor a cégcsoport tagjai eltérô helyzetben voltak; a DÉLTÁV esetében a MATÁV-tól átvett szolgáltatás kereteibe nem tartozott bele a teljes informatikai infrastruktúra, a cégcsoport más tagjai pedig ezen a területen mintegy zöldmezôs beruházással indultak el. Kezdetben az épületet és a hálózat aktív elemeit is a korábbi szolgáltatótól béreltük. A hálózat teljes rekonstrukciója után válaszút elé értünk: hogyan tudjuk a cégcsoport hálózati szolgáltatásait, a belsô kommunikációt és a csoportmunkát magasabb színvonalon támogatni? A rekonstrukció után az operációs rendszer fejlesztésérôl is dönteni kellett.
A választást összekötöttük a cégszintû levelezô rendszer bevezetésének kérdésével, mivel több szempontból sem elônyös kevert rendszert üzemeltetni. A piac vezetô rendszereit képviselô cégeket kértük fel, hogy ismertessék a cégcsoport igényeinek legmegfelelôbb komplex megoldást. Szakmai vitákon és a megoldásokat bemutató elôadásokon vettünk részt, ahol átfogó képet kaptunk a lehetôségekrôl és természetesen a konkrét és járulékos költségekrôl is. A tanulmányozást mérlegelés követte, amely a Novell NetWare 4.11 és illetve a Novell GroupWise 5.2 melletti döntést eredményezte.
- Milyen tényezôket vettek figyelembe a döntésnél?
Lényeges szempont volt, hogy munkatársaink már többéves tapasztalattal rendelkeztek Novell megoldásokról. Ez a tapasztalat azt mutatta, hogy a Novell csapata meg fog felelni az elvárásainknak. A meglévô tapasztalat azt is jelentette, hogy a döntés meghozatalakor volt viszonyítási alapunk a versenyzô operációs rendszerek szolgáltatási szintjét, megbízhatóságát, stabilitását, valamint üzemeltetési és üzembe állítási költségeit illetôen is.
Egyik döntô érv volt a Novell ismert címtárszolgáltatása, az NDS is, amely vitathatatlanul az egyik legelismertebb ilyen jellegû megoldás az iparágban. A rendszer megújítására rendelkezésünkre álló idô rövidsége is a jobban ismert, igazoltan stabil Novell felé billentette a mérleg nyelvét.
Az is elôsegítette a döntést, hogy a GroupWise irodaautomatizálási rendszer az NDS-be natív módon integrált, így egy közös felületrôl könnyen menedzselhetô a Netware-rel együtt. Mivel a levelezô rendszerek gyorsasága leginkább attól függ, hogy az alatta lévô operációs rendszer milyen gyorsan képes file mûveleteit kiszolgálni, így ezzel a választással az e tekintetben elismerten leggyorsabb operációs rendszerre építettünk.
A cégcsoportnál két éve több mint hatszáz postaládatulajdonost tartalmazó postahivatalt hoztunk létre. A cégcsoport közös levezôrendszere közel egy éve mûködik megbízhatóan, komolyabb problémák nélkül. Nem mondanánk persze igazat, ha a felsorolást azzal fejeznénk be, hogy nincsenek olyan funkciók, melyeket tetszetôsebben meg lehet oldani, vagy hogy semmi sem hiányzik belôle.
- Jelenleg mi okozza a legnagyobb problémát a hálózati alkalmazásokban?
A heterogén hálózati protokoll-összetétel, a desktopok és a jellemzôen elterjedt és természetes módon a felhasználók által is igényelt grafikus alkalmazások hálózati kommunikációjának a bizonytalansága, valamint az „öntevékeny" felhasználók megújuló „fejlesztési" tevékenysége.
- Hogyan tudnak rendet tartani ennyi asztali számítógépen, és hogyan védekeznek a konfigurálást kedvelô felhasználók különc elképzelései ellen?
Ez ügyben az Intel Landesk Manager nevû szoftverét hívtuk segítségül, amely a desktop leltártól kezdve a szerver és nyomtató menedzselésen át a távoli munkaállomások képernyô/egér/billentyûzet szintû elérését is lehetôvé teszi, megkímélve a rendszergazdákat a személyes megjelenéstôl. Egyébként ebben is a Novell fejlesztô csapatának további támogatását reméljük. A Landesk Manager szolgáltatásai fejlettebb formában megjelennek a Novell Z.E.N. Works alkalmazásban, mellyel már nem csak a távoli elérés oldható meg, hanem egyetlen központi helyrôl lesz menedzselhetô az összes számítógép valamennyi alkalmazása. Megadható a felhasználóknak az adott munkaállomáshoz való hozzáférési jogosultsága is. Ez utóbbi akár úgy is, hogy az adott munkatárs számára mindegy lehet, hogy éppen melyik telephelyen írja be jogosultsági kódjait a számítógépbe; mindenütt a jogosultságának megfelelô alkalmazásokhoz és adatokhoz férhet hozzá.
Idén tervezzük a ZEN Works bevezetését a teljes csoportra vonatkozóan, persze csak ha kedvezô teszteredményeket kapunk az üzemeltetésben is. A központi menedzselés bevezetésétôl &endash; a honi tapasztalatokat is figyelembe véve &endash; jelentôs élômunka-megtakarítást, továbbá az elôre nem tervezhetô kiesô idô csökkenését várjuk. A központi menedzselésre szeretnénk alapozni a közeljövôben szervezetileg is központosított support szervezetünk mûködését is. Amennyiben a ZEN Works beváltja a hozzáfûzött reményeket, akkor kulcseszköz lesz a supportos munkatársaink kezében.
- A 4.11-es verzió óta a Novell és a konkurencia is új megoldásokkal jelent meg a piacon; felmerült-e egy esetleges továbblépés, vagy csere lehetôsége?
Migrációs tervünk egyik alaptétele, hogy a hálózatban alkalmazott protokollok száma csökkenjen. Közismert szakmai vélemények és a gyakorlat alapján is a tiszta TCP-IP protokoll lenne az ideális megoldás. A NetWare 5 elvileg megoldja ezt a problémát. Komoly teszteket végzünk, hogy a termék üzemi körülmények között a gyakorlatban is igazolja-e ezt a képességet. Amennyiben a felmerült problémákat, az eddig megfogalmazódott egyedi igények megoldását is támogatja, akkor feltehetôen az lesz a döntés, hogy hamarosan áttérünk az ötös verzióra.
Természetesen nem hagyjuk figyelmen kívül a konkurens megoldásokat sem. A Novell termékén látszik a több mint tízéves tapasztalat a hálózati megoldások mûfajában (amiben benne van a sokezer LAN üzemeltetôinek gyakorlati tapasztalata és jelenlegi felkészültségi szintje is).
- Mennyire elégedettek az informatikai megoldások beszállítóival?
Felhasználóként és üzemeltetôként csak azt mondhatjuk, hogy az egyszerû, tiszta menedzselhetôség, az üzembiztosság és a folyamatos rendelkezésre állás a kritikus szempontok. Ha mégis van gondunk a termékkel, vagy az üzemeltetéssel, akkor elvárjuk, hogy a szállítónál a felelôs szakemberek naprakész tudással rendelkezzenek, mégpedig elérhetô nyelvi és földrajzi közelségben itt, Magyarországon.
Sajnos, számos multinacionális informatikai vállalkozás hazai képviselete inkább csak az eladási tevékenységre koncentrál, és ha valami komolyabb probléma merül fel, akkor a szakértôt nemegyszer külföldrôl kell hívni. Úgy látjuk, hogy a bevezetési és üzemeltetési támogatás terén &endash; a hardvergyártókat is beleértve &endash; hazánk (vagy legalábbis nagyon sok hazai vállalkozás) még nem jutott az európai színvonalú kiszolgálás közelébe. Az e téren tapasztalható fogyasztói érdekvédelem &endash; az iparág kereskedelmében forgó óriási összegek ellenére &endash; ugyanezen a színvonalon topog. Többek között ezért is érdekünk, hogy a lehetô legbiztosabb, legstabilabb megoldást válasszuk.
M. S.
A mezôgazdaság és az
informatika
Agrárinfók a webrôl
Ma még kevesen gondolnák, hogy az agrárgazdaságban is milyen nagy szerepet játszhatnak a telekommunikáció és az informatika megfelelôen megtervezett alkalmazásai. Éppen ezért is érdekes az a projekt, amelyet a Gödöllôi Agrárközpont Kht. (GAK) indított el. A GAK még 1997-ben elindult egy OMFB pályázaton, ahol sikerrel szerepelt: 18 millió forint hozzájárulást kaptak egy internetes alapú, közhasznú agrárinformációs adatbázis létrehozásához és üzemeltetésének megszervezéséhez. A 18 millió forint 40 százalékát kell majd a GAK-nak visszafizetnie az OMFB pénztárába &endash; tudtuk meg dr. Papócsi László Gábortól, a GAK vezetô tanácsadójától. Az OMFB kikötése az volt, hogy üzleti alapon mûködjön majd az így létrejövô rendszer. A közhasznú társaságnak 23 tagja van, általában tartós állami tulajdonban levô cégek illetve szervezetek. A tagok, valamint a projektben résztvevô cégek is „befektetnek" a hamarosan AGROWEB néven elérhetô adatbázisrendszer létrehozásába.
Az AgroWeb szolgáltatások skálája tulajdonképpen a felhasználói igények szerint bôvül, alakul majd &endash; fejtegette Papócsi László. Az induláskor meghatározott felhasználói igény az volt, hogy létrehozzák a mezôgazdasági termelôk virtuális piaci központját egy internetes felületen át. Ez a virtuális piac tartalmazza a mezôgazdasági termelôk (vállalat, kistermelô, ôstermelô, forgalmazó) fôbb adatait; rendezvényeit és akcióit; termékeik, kínálatuk pontos leírását, termékkatalógusát; valamint aktuális kínálatuk és keresletük paramétereit. Természetesen a rendszer része lesz a BTO szerinti termékkatalógus is, amelyben megtalálható az egyes termékek hierarchikus besorolása, rövid leírása, az adott termékeket elôállító cégek listája, valamint az aktuális vételi-eladási ajánlatot tevôk listája és kontakt-információja.
A GAK a rendszert kiszolgáló-ügyfél architektúrában, megfelelô teljesítményû adatbázis-kezelôvel a háttérben szeretné kiépíttetni, természetesen fontos feltétel volt az is, hogy az ingyenes információkon túl megfelelô jogosultságok birtokában lehessen információkat lehívni, illetve a webszerveren tárolt adatokhoz hozzátenni, illetve azokat módosítani &endash; folytatta Rozmán Ibolya, az LNX értékesítési menedzsere. Az LNX már régóta együttmûködik a Gödöllôi Agrártudományi Egyetemmel, így kerültek a GAK-kal is kapcsolatba. Mivel a projektben ôk is láttak fantáziát, azt a bizonyos OMFB pályázatot a GATE, a GAK és az LNX közösen adta be. Az AgroWebet mûködtetô, kiszolgáló alkalmazás tulajdonképpen egy elektronikus kereskedelmi megoldás, kézenfekvô volt az információtechnológiai háttér kiválasztására a Lotus Domino szerver megoldása &endash; tette hozzá Szabadi Zsolt rendszermérnök. Az LNX portfóliójában a Notes alapú rendszerek fejlesztése, telepítése fontos terület, és erre a szakértelemre szükség is van a projekt során, hiszen csak a BTO 17 ezer termékkódot tartalmaz a hozzá tartozó összes információval együtt.
Felhasználói oldalról elég egy közönséges webböngészô a szolgáltatások igénybevételéhez. A szerveren publikus és jogosultságok révén elérhetô információs adatbázis fut. A feladatok közé tartozott, hogy a megfelelô kódok beadásával az arra feljogosítottak az adatbázis általuk hozzáférhetô részét akár kliensoldalról, interneten keresztül is módosíthassák, feltölthessék, hiszen ez fontos része a könnyû mûködtetésnek, valamint a naprakész információs bázis megteremtésének. Kiemelt fontosságú a biztonság is, ezért a megfelelô védelmi rendszert is kiépítik, s nemcsak a tényleges bejegyzéseket, adatmódosításokat naplózza a biztonsági rendszer, de minden bejelentkezési, behatolási kísérletet is.
Mint azt Papócsi László elmondta, idén nyárra tervezik teljes kiépítésben, élesben bevezetni a rendszert, most a belsô tesztek futnak. Hogy pontosan milyen szolgáltatásokat lehet majd még az eddigieken felül igénybe venni, az csak a felhasználók igényeitôl függ, a Lotus alapú rendszer ugyanis könnyen fejleszthetô. Tervezik még különbözô egyéb információk webre vitelét is, mint például szakmai hírmagazinokat, farm menedzsment rendszereket, vagy például az Egységes Turisztikai Infomációs Rendszerrel együttmûködve a falusi turizmussal, lovas turizmussal kapcsolatos adatbázisokat is. A farm menedzsment rendszer például egy birtoktervezési rendszer, melynek révén a farmer saját földjére, forrásaira alapozottan a megfelelô algoritmusok segítségével kiszámíthatja a tervezett termelés optimális méreteit, kereteit. A webszerveren megtalálhatja majd az ehhez szükséges számítások és táblázatok leírásait, valamint letölthetô file anyagait. Az oldal látogatója a saját igényeihez igazítottan tudja majd a számítások alapjául szolgáló táblázat méreteit, kategóriáit, mezô értékeit beállítani, figyelembe venni.
Mivel az OMFB-tôl elnyert pénz egy részét vissza kell fizetni, a konzorcium igyekszik a projekthez olyan addicionális elemeket hozzátenni, amelyek bevételt hoznak. Így például foglalkoznak webdesign tervezéssel, MatávNet viszonteladással is. A projekt sikere hosszabb távon attól függ majd, milyen sokan csatlakoznak hozzá az agrárkörökbôl, minél több a partner, annál jobb és értékesebb az adatbázis, annál több a látogatója a weboldalaknak, ez akár hirdetési bevételeket is hozhat és így tovább. A megfelelô minôségû, idôben hozzáférhetô információ az agrárgazdaságban is az életben maradás vagy a siker kulcsa lehet &endash; ez pedig ma már ott is világszínvonalú kommunikációs és informatikai technológiák alkalmazását követeli meg.
B. J.
Apple újdonságok
A januári Macworld Expón Steve Jobs, az Apple Computer Inc. ügyvezetô elnöke bejelentette az új PowerMacintosh G3-sorozatot négy céllal: bemutatni a világ legerôsebb személyi számítógépét, a legjobb grafikus rendszerét, a legjobban bôvíthetô Macintosh-ot, és a legjobb designt. Az erôt a réz technológiával készített 400 MHz-es G3 processzor adja. A grafikus rendszert az ATI Rage 128 integrált videó és 3D gyorsító lapka képességei és 16 MB VRAM erôsíti. A grafikus gyorsítás mellett licencszerzôdés révén a Silicon Graphics Open GL struktúrája is támogatja az új G3 modellek és a jövôben megjelenô Macintosh-ok 2D és 3D grafikai képeségeit. A harmadik cél eléréséhez az egyik összetevô a 64 bites 1 GigaByte RAM és a 100 GigaByte háttértároló-kapacitás befogadására való képesség. A csatlakozó kapuk tekintetében, ahogyan Jobs elmondta, az Apple egyik célja az ipari szabványok alkalmazása, melyeket már készen építenek be, vagy maguk fejlesztik ki, mint a FireWire esetében. Az Apple negyedik célja az új G3 gépekkel a legjobb design. Az új PowerMacintosh G3 már kapható Magyarországon, csakúgy, mint az iMac új modelljei is.
Asztali PC notebook méretben
Megbízhatóság, esztétika
Olyan gépet volt szerencséje tesztelni szerkesztôségünknek nemrégiben, amelyik több szempontból is kirí a kommersz PC-k kínálatából. Sok felhasználónak nem nagyon fontos, hogy gépe az asztal alatt-felett milyen arcot mutat, de különösen egy ügyfélforgalmat is bonyolító irodában &endash; akár induló, akár befutott vállalkozásról van szó &endash; nem szerencsés a „pléhkülsô".
Több neves gyártó készít kifejezetten formatervezett PC-ket is, ám ezek árát az otthoni felhasználók, vagy az induló vállalkozások gyakorta nem tudják megfizetni. Akár irodába, akár általános felhasználásra választunk számítógépet, a dizájn mellett gondot kell fordítanunk a korszerûségre és a teljesítményre is. A DVM Hungaria Kft. rendelkezésünkre bocsájtott egy példányt az általuk forgalmazott SLIM-P2-333 -as számítógépbôl, amely jó átmenet lehet a márkás, ám drága és az olcsóbb, de megbízható munkahelyi „dizájnpécék" között.
A
SLIM-P2 a térbôl egy kb. 400 X 400 X 100 mm-es (!)
helyet foglal magának és belül egy Chaintech
Pentium-2-es NLX alaplapot rejt. Az EX PCI chipset
alapfrekvenciája 66/75 illetve 83 Mhz, ami a BIOS
beállítások között
választható ki.
A kis méretû házban van még két darab PCI és egy darab ISA buszos bôvítôhely is. A bôvítôhelyek száma elegendônek tûnik a legtöbb általános felhasználásra, hiszen az alaplapon egy ATI-RAGE PRO AGP SVGA kontroller helyezkedik el 4MB SGRAM-mal, valamint egy YAMAHA SA3 16 bites sztereo hangvezérlô található. Tehát akad még hely akár egy belsô modemnek és egy hálózati kártyának is amellyel komplett, komoly teljesítményû munkahelyet alakíthatunk ki.
Az alaplapon a két darab DIMM modulhely lehetôséget nyújt maximum 256 MB memórianagyság kiépítésére. A soros, párhuzamos, USB, PS-2 egér és billentyû csatlakozási lehetôség tekintetében a berendezés megegyezik bármely szabványos alaplap lehetôségeivel azzal a kiegészítéssel, hogy alapkiépítésben infra porton keresztül is kommunikálhatunk. A kétcsatornás IDE vezérlô egyikén egy notebook slim 32-szeres CD-ROM csatlakozik, a másik csatornán a 4GB-os Quantum rendszerdiszk található.
A gép BIOS szolgáltatásaiban több olyan funkció is található, amelyet más komoly alaplapon sem igen találunk meg. Néhány a kellemesebb funkciók közül: chipaway és boot sector vírusvédelem; jumper nélküli processzor sebesség beállítás; bekapcsolás hálózati aktivitásra; bekapcsolás modem csöngésjelzésre; belsô hômérséklet és hûtésfigyelés; bekapcsolás beállított idôpontra vagy billentyû/egér gombnyomásra.
A számítógép Win 95/98, valamint NT operációs rendszerrel egyaránt megfelelôen stabilan és gyorsan mûködött, amely tulajdonságát kiforrott minôségû perifériák (lézernyomtató, modem) csatlakoztatása után sem vesztette el. Ez bizonnyal annak is köszönhetô, hogy a DVM az általuk forgalmazott számítógépekbe épített alkatrészeket külön minôségtesztnek veti alá.
A forgalmazó cég okkal bízik a modell sikerében, hiszen a nagyszámú megrendelés miatt nem volt könnyû a modellbôl tesztpéldányt szerezni. A tesztelt modell &endash; elsôsorban esztétikailag &endash; még szerkesztôségünk megrögzött Macintosh-hívô, és a technikai paraméterekhez nem értô tagjainak is megnyerte tetszését &endash; fôleg a ViewSonic LCD paneles monitorával ékesítve.
(bj)
Teszteltük a tektronix szines
lézernyomtatóját
Lézeres házinyomda...
Nem is olyan régen a színes nyomtatás még luxusszámba ment, majd megjelentek és egyre olcsóbbak lettek a színes tintasugaras nyomtatók. Ez a folyamat &endash; ha más léptékekben is, de a színes lézernyomtatóknál is lejátszódik. Szerkesztôségünk ezúttal a színes nyomtatók elismerten legjobb gyártójának, a Tektronixnak egy color lézernyomtatóját próbálhatta ki, az MTI-Informatika Kft. (telefon: 375-6722/2230) jóvoltából.
A tesztelés Macintosh gépeken folyt, ezért a korábbi, nem Apple nyomtatókkal kapcsolatos tapasztalataink miatt nem bíztunk abban, hogy egyszerû lesz a Phaser 740 jelzésû nyomtatót printelésre bírni. Legnagyobb meglepetésünkre azonban a dolog valóban pofonegyszerû volt, a szükséges szoftverek telepítése egy percet vett csak igénybe, majd ezt követôen a Phaser azonnal munkához látott. A Phaser Ethernet csatlakozó felülettel is rendelkezik, így akár közvetlenül, akár hubon keresztül is ráköthetô a számítógépre. Bekapcsolt állapotban a nyomtatási parancs kiadása és az elsô színes nyomat elkészülte között igen rövid idô telt el. Számos beállítási lehetôséget kínál a Tektronix a felhasználónak, ezek egy részét a Phaser 740-es display-én, egy részét a számítógépen keresztül lehet megtenni. Kevesebb, mint öt perces munkával még azt is elértük, hogy a szkennelni kívánt fotón, annak számítógépes képernyô nézetén, valamint a nyomtatóból kijövô nyomaton azonos színárnyalatokat és tónusokat lássunk.
A Phaser 740-es nemcsak normál papírra, de még akár 200 grammos névjegykártya papírra is szépen nyomtat, természetesen, mielôtt nagyobb tétel papírt vásárol valaki a névjegykártya nyomtatásához, célszerû a papírral próbát tenni. (Adódhatnak olyan fényezett felületû papírok, amelyek nem alkalmasak a lézernyomtatóba.)
A Phaser 740-esnek nemcsak a tudása és szép nyomtatási képe vonzó, hanem ára is, hiszen korábban nettó egymillió forint alatt nem nagyon lehetett színes lézernyomtatót venni, ezt viszont nettó nyolcszázezer alatti áron magunkévá tehetjük. Mindazoknak, akiknek számít a minôség, a megbízhatóság, a PostScript nyomtatási képességek, a várhatóan hosszú élettartam, és a nagy nyomtatási teljesítményre színesben van szükségük, kíváló vételi ajánlat a Phaser 740.
(bj)
Netware &endash; Nt perpatvar
Beindult a szinergia
ÚJ ISDN-RENDSZEREKKEL bôvíti termékeinek körét az Acer. Az AcerISDN T40 és T50 névre hallgató két új ISDN-adapter teljes értékû ISDN-telefon és nagy teljesítményû ISDN-modem együttese, mely komplett telekommunikációs megoldást ígér és egyszerûen telepíthetô. Az ISDN-adapterek az Apple Macintosh-okhoz is csatlakoztathatók. A termékek különlegessége még, hogy a beépített processzorok révén a modem átveszi az adatátvitel komplett lebonyolításának feladatát a számítógép CPU-jától és így érezhetôen tehermentesíti azt.
A NOVELL GLOBAL PARTNER csúcstalálkozóján a fô technológiagyártók a címtárakkal kapcsolatos terveikôl cseréltek eszmét és tanácskoztak az NDS kezelésérôl. Több, mint 200 Novell-partner jelent meg a rendezvényen, többek között az AT&T, a Cisco, a Compaq, a Dell, a Hewlett-Packard, az IBM, az Intel, a Lucent Technologies, a Nortel Networks, az Oracle és a Sun Microsystems. A részt vett vezérigazgatók és más magas beosztású tisztviselôk vártnál jóval magasabb számából a Novell arra következtet, hogy a világ egyre növekvô tempóban ismeri fel az NDS jelentôségét, valamint hogy a Novell címtárszolgáltatása ebbôl következôen további kiváló piaci lehetôségeket rejt magában.
„A NETWARE GYORSABB, mint a Windows NT és ebben nincsen semmi meglepô" &endash; írja Kevin Young és Jeffrey G. Witt a PC Magazin Online-ban a Novell Magyarország tájékoztatása szerint, amit a Microsoft 1999. január 7-ei közleményével kapcsolatban adtak ki. A fenti idézet, mint független vélemény nem véletlenül lett a közlemény bevezetôje, hiszen a NetWare 5 és a Windows NT 4.0 teljesítményének összehasonlítása körül a közelmúltban újabb izgalmas véleménykülönbség alakult ki, elsôsorban a két termék gyártója között. A véleménykülönbségek megítélésében a sokszor kínaiul hangzó bizonyítások helyett némileg orientálhatja a felhasználót, hogy az NT mellett gyakorlatilag csak a Microsoft által megrendelt és finanszírozott tanulmányok álltak ki; független, egyik cég által sem „pénzelt" tesztek többnyire a Novellt találták gyorsabbnak, stabilabbnak.
AZ INTERNETRÔL INGYENESEN letölthetô egy különálló program, ami a Remote Explorer vírust a memóriából biztonságosan kitörli. A Symantec AntiVirus Research Center (SARC) kifejlesztette a Remote Explorer vírust javító elsô integrált megoldást. A szoftver a Norton AntiVirus által támogatott platformok mindegyikén mûködik és a LiveUpdate szolgáltatással tölthetô le. A Remote Explorer vírussal fertôzött fájlok átkódolódnak és megsérülnek. A Symantec megoldása visszafordítja ezt a kódolást és kijavítja a sérülést, így a felhasználó ismét használhatja a fájlt.
ISMÉT REKORDEREDMÉNYEKET ért el az Intel. Az 1998. negyedik negyedévi 7,6 milliárd dolláros árbevétel 17 százalékkal magasabb az 1997. negyedik negyedévében elért 6,5 milliárd dolláros szintnél. A negyedik negyedévi árbevétel 13 százalékkal emelkedett az 1998. harmadik negyedévi 6,7 milliárd dolláros szinthez képest. A negyedik negyedévben elért rekordszintû, 2,1 milliárd dolláros tiszta nyereség 18 százalékkal több, mint 1997. negyedik negyedévében, amikor ez az érték 1,7 milliárd dollár volt. A negyedik negyedévi tiszta nyereség 32 százalékkal emelkedett az 1998 harmadik negyedévi 1,6 milliárd dolláros szinthez képest. Az összárbevétel 1998-ban 26,3 milliárd dollár volt, ami 5 százalékkal meghaladja az 1997. évi 25,1 milliárd dolláros árbevételrekordot. A tiszta nyereség 6,1 milliárd dollár volt, 13 százalékkal kevesebb, mint az 1997-ben elért 6,9 milliárd dollár.
COMPAQ-HÁLÓZATMENEDZSMENT rendszert helyeztek üzembe a Matávnál. Két országos ellenôrzô központból, Budapestról és Gyôrbôl párhuzamosan lehet ellenôrizni a Matáv hálózatát a cég kapcsolt hálózatüzemeltetô és -vezérlô (SNOMS) rendszere gyôri központjának átadása nyomán. A Compaq Computer Magyarország által szállított rendszer két egymással is összekötött központi állomásához regionális vezérlôközpontok kapcsolódnak, amelyek egy speciális hálózaton belül folyamatosan gyûjtik az adatokat a fôközpontokból, majd elôfeldolgozás után továbbküldik azokat a menedzsmentközpontba. Az adatelérés többutas, a regionális állomások képesek a környezetükben lévô központok közvetlen ellenôrzésére is.
A húsz hónapos projekt során telepített rendszer növeli a digitális kapcsolórendszerek és a hálózat rendelkezésre állását, segítségével gyorsan felismerhetôk és kijavíthatók a hibák. A menedzsmentrendszer egységes és rugalmas környeztet teremt a különbözô gyártók, a különbözô szolgáltatást nyújtó hálózatok és a különbözô technológiájú rendszerek kiszolgálására. A SNOMS 29 nagy teljesítményû számítógépet, hetven munkaállomást tartalmaz, 100 szoftver fut rajta, a hálózati aktív elemek száma körlülbelül 150.
A SYNERGON CSOPORT 1998-ban elôzô évi árbevételét több, mint megkétszerezve, mintegy 10 Mrd Ft-os összesített, IAS szerint konszolidált, de még nem auditált árbevételt realizált. Sikeres negyedik negyedévét ismét összetett informatikai rendszerintegrációs projektek megvalósításával érte el. 1999 januárjával a cég szolgáltatási portfólióját újabb üzletág indításával bôvítette: a Vidcom Kft.-vel kötött megállapodás értelmében a Vidcom munkatársai a Synergon Videokommunikáció Üzletágának keretein belül folytatják munkájukat. A Synergonba beleolvadt Quality Consult pedig a Synergon SAP-Quality Üzletágaként mûködik. A Synergon tovább erôsítette kapcsolatait partnereivel is: elnyerte az APC Certified Power Partner címet, Solution Provider-i megállapodást írt alá az SCO-val és megkapta a Microsoft Authorized Support Center (ASC) címet is.
Számítógépes betûkészletek
1999. január 1. nagy váltás volt Európa pénzvilágában, hiszen hivatalosan bevezették a közös pénzt, az eurót. Az új pénznemhez új jelzés is tartozik, ez az új karakter azonban nem szerepel a legtöbb betûtípusban (fontban). Az újabb betûtípus fájlokban természetesen már megtalálhatók, így például a Windows 98 alap betûkészletében (Arial, Times) egyaránt megtaláljuk az euró jelét, az ASCII tábla 128-as helyén. Ezt általában az AltGr+u billentyûkombináció lenyomásával érhetjük el. Macintoshon a 8.5-ös rendszertôl kezdve már megtalálható az euró karakter a legáltalánosabban használt fontokban. Unicode kiosztáson az euró a 20AC kódhelyen található. A kelet-európai (1250), a nyugati (1252), a görög (1253), a török (1254) és a balti (1257) kódlapokon az euró helye a 0x80, míg a cirill (1251) kódlapon a 0x88 lett.
Sok helyrôl le tudjuk tölteni a különbözô frissített fontokat, amelyek már tartalmazzák az új euró jelet. A nemzetközi megállapodás szerint az euró kis kezdôbetûvel írandó, míg az MTA állásfoglalása szerint a szóvégi "ó"hosszú a magyar helyesírás szerint.