Böngészô a telefonban
Internetezés PC nélkül
Sokak számára az jelentette mindeddig a legnagyobb akadályt az Internetezéshez, hogy vásárolni kell hozzá egy modemmel ellátott PC-t is. Ennek ára monitorral egyrészt a legolcsóbb megoldások esetén is inkább a 200 ezer forinthoz van közelebb (áfa nélkül), másrészt az is tudható, hogy a beszerzett konfiguráció fél év alatt erkölcsileg és sebességben is amortizálódik...
Ezen a problémán segíthet &endash; lökést adva az internet-használat otthoni terjedésének &endash; az a megoldás, amelyet három cég is bemutatott Hannoverben a Cebit kiállításon. A megoldás lényege, hogy a vezetékes telefont ellátják egy színes LCD kijelzôvel, egy modemmel, valamint billentyûzettel és egy web böngészô programmal. Az Alcatel webböngészôs telefonja vásárdíjat is nyert. A készülék normál telefonvonalra, valamint opcionálisan ISDN vonalra is ráköthetô. Mint azt a kiállításon elmondták, a kora ôsszel piacra kerülô termékbe egy szabványos nyomtató interfészt is beépítenek, így tehát küldött, fogadott leveleink kinyomtatásának sem lesz akadálya. A készüléken külön világító ledek jelzik azt is, ha e-mail üzenetünk érkezett. A telefonkészülék ára 500 dollár körül lesz, ami hazai viszonylatra átszámítva valamivel százezer forint feletti összeget jelent. A beépített webböngészô egyelôre csak a legelterjedtebb nemzeti nyelveken beszél, de a kereslet függvényében más nemzeti verziókat is elkészítenek.
A Philips és a Lucent közös vállalata, a Philips Consumer Communications (PCC) konkurens készüléke hasonló tudással rendelkezik, mint az Alcatel által gyártott. Egy-két dologban azonban különböznek. Így a PCC által gyártott webböngészôs telefon nemcsak vezérelhetô az érintôképernyôvel, de például a hozzávaló ceruzával a képernyôn kézzel írt üzenetek (rajzok, skiccek) szintén továbbküldhetôk. Billentyûzete nem kihúzható, hanem infra kapcsolatban áll a készülékkel. Az IS 2630 névre hallgató termék ezenkívül számos bôvítési lehetôséget kínál. Alapállapotában 640x480-as színes VGA LCD képernyô, 8 megabájt DRAM, 4 megabájt flash memória, RS 232-es soros port, valamint 28,8-as szoftveralapú modem van benne. Mindkét féle memóriából van azonban bôvítôhelye, így lehetôvé teszi felhasználói számára a home banking, point-of sale szolgáltatások igénybevételét. Web böngészôje HTML 3.2 kompatibilis, így kezelni tudja a táblákat és kereteket is. A már piacon levô termék ára 650 dollár alatt marad valamivel.
Igyekezett
túltenni az elôbb említett két
cégen a Samsung &endash; amely web
böngészôvel egybeépített
telefonját videotelefon képességekkel is
ellátta. A H.323 és H.324 protokollokat
támogató készülék színes
CCD kamerát, 5,6 inches TFT képernyôt,
kihúzható billentyûzetet tartalmaz. A
hálózatra kapcsolódáshoz 33,6
kilobites modemet, Ethernet csatlakozót tartalmaz,
és értelemszerûen ISDN vonalra is
csatlakoztatható. Web böngészô programja
szintén HTML 3.2 kompatíbilis, és a
kártyaolvasó bôvítôhely
révén szintén alkalmas elektronikus
kereskedelmi alkalmazásokra is. Ára a tervek szerint
1000 dollár alatt marad.
Sajnos, egyik készülék várható hazai forgalmazásáról (és áráról) sem sikerült egyelôre információt szerezni. Kedvezô árfekvés esetén mindenesetre Magyarországon is lökést adhatnának az Internet otthoni terjedésének, hiszen figyelembe véve a PC-k árát és gyors avulását a webböngészôs telefon gazdaságosabb megoldás lehet.
B. J.
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Tartalomszolgáltatók az Internet használatáról
Lemaradunk Európától?
Két internetes tartalomszolgáltató, a HVG Online és az Internetto szerkesztôsége pamfletben fordult a nyilvánossághoz a háló használatát akadályozó magas telefontarifák miatt. Magyarországon mindössze a lakosság 2 százaléka, 250-300 ezer felhasználó fér hozzá az Internethez, miközben az európai maximumot Izland képviseli 45 százalékos aránynyal. A bekötött háztartások aránya még rosszabb: a nyugat-európai átlag 4 százalékkal szemben csak 0,7 százalék. Ezeket a rossz alapadatokat a magas telefontarifák rovására írják a kiadvány szerzôi, azzal támasztva alá véleményüket, hogy a Matáv éjszakai kedvezménye nyomán a korábbi kétszeresére nôtt a 22 óra utáni Internet-forgalom, illetve a monori távközlési körzetben, ahol szétválasztották az adat- és a beszédkommunikációt, az olcsóbbá vált adatkapcsolatnak köszönhetôen ötszörösére nôtt az internetezés idôtartama.
Nem vitatja a két szerkesztôség a Matáv elmúlt öt évben elért eredményeit s azt sem, hogy a fejlesztések költségeinek meg kell térülniük. Ugyanakkor úgy fogalmaznak: a részben még monopolhelyzetben lévô telefontársaságoktól elvárható, hogy tovább finomítsák tarifapolitikájukat, például az éjszakai kedvezményt kiterjesszék szombat-vasárnapra is, vagy olyan kék számokat vezessenek be az internetezôk számára, amelyek olcsóbban igénybe vehetôk, vagy az elôbb említett példát követve válasszák szét az adat- és beszédtovábbítást, olcsóbbá téve az elôbbit. Mindez feltétele annak, hogy Magyarország ne maradjon le ezen a téren, végsô soron az információs társadalom kialakulásában Európától és a világtól.
Az internetezôk nevében fellépô szerkesztôségek pozitív diszkriminációt várnak azon az alapon, hogy ha igaz az az állítás, miszerint az Internet jelentôsége csak a vasút múlt századi elterjedéséhez hasonlítható, akkor minden eszközzel támogatni kell használatát.A weben közösen szerkesztett kiadványukat nyomtatott formában 500 példányban juttatták el olyanokhoz, akik szerintük tehetnek az ügyben valamit. Az anyag a hálón is megtalálható: http://helyzet.internetto.hu.
(k)
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Elektronikus kereskedelem
Vámmentesség az Interneten
Még ki sem alakultak az elektronikus kereskedelem írott és íratlan szabályai, az Egyesült Államok máris azt javasolja a világkereskedelmi szervezet (WTO) tagországainak, hogy nyilvánítsák vámszabad tevékenységgé az Interneten folyó kereskedelmet. A kezdeményezés elfogadása a jelenlegi gyakorlat jóváhagyását jelentené, hiszen pillanatnyilag semmiféle vám vagy határátlépési illeték nem terheli az Interneten továbbított küldeményeket. Ugyanakkor az egyes országok nem szívesen mondanának le a virtuális árucsere adóztatásáról, ennek szabályai azonban egyelôre kidolgozatlanok.
Nem olyan egyszerû az internetes kereskedelem, mint az elsô pillanatban látszik. A honlapok óriási tumultusában nehéz kitûnni, ezért grafikailag és tartalmilag egyaránt nagyon gondosan kell megtervezni az elektronikus kereskedelemben használatos webhelyeket. A marketingszakértôk nem ajánlják, hogy a reklámújságok stílusában készüljenek ezek a honlapok, ezzel szemben olyan részletes technikai leírások, kezelési utasítások közlését ajánlják, amelyek terjedelmük miatt nem jelenhetnek meg a hirdetésekben, viszont alaposan bemutatják a kínált terméket.
A tengerentúlon igyekeznek ösztönözni az elektronikus kereskedelmet, máris garantálták, hogy 2000-ig sem adózási, sem vámterhek nem fogják sújtani az ilyen típusú árucserét és nem fogják korlátozni vagy ellenôrizni az online pénzforgalmat. Magyarországon ezzel szemben a telefonvonalak használatának költségei is jóval magasabbak az észak-amerikainál és jóval nehezebb lesz olyan vevôkört találni, amely hajlamos az Interneten keresztül vásárolni.
Az elektronikus kereskedelem vámmentességére vonatkozó USA-javaslat elfogadása természetesen nem a világhálón rendelt fizikai árukra vonatkozna - amelyekrôl hatályos WTO-szabályok rendelkeznek -, hanem az audio- és videotermékekre, a tanácsadásra, a tervezési, a számviteli, a marketing- és a szoftverszolgáltatásokra, egyszóval minden olyasmire, ami elektronikus úton is továbbítható.
Mint a kezdeményezést ismertetô Reuters-tudósításból kiderül, a javaslat része Clinton elnök Internettel kapcsolatos terveinek, amelyek ötletadója Ira Magaziner, az elnök Internet-tanácsadója. A szakértô nemrég kijelentette: a kormány várakozásai szerint az elektronikus kereskedelem lesz a következô 25 év gazdasági fejlôdésének motorja. Magaziner a jelenlegi gazdasági változásokat az ipari forradalomhoz hasonlítja, azzal a kiegészítéssel, hogy a mostani átalakulás tízszer olyan gyors, mint 19. századi elôdje.
Egy nemrég publikált felmérés adatai alátámasztani látszanak jóslatait. Ezek szerint ugyanis 2002-re az idei 8 milliárdról 327 milliárd dollárra emelkedik az Interneten elköltött összeg nagysága. Ha a pénzügyi szolgáltatások, például a részvénykereskedelem is a hálóra kerül, akkor a végösszeg még ennek is többszöröse lehet.
Az elektronikus kereskedelem szabadságával kapcsolatos javaslat csak önmagában látszik egyszerûnek (a meglévô gyakorlat jóváhagyásának), ám ha hozzáveszünk két, a közelmúltban elfogadott WTO-megállapodást, akkor megnô jelentôsége. Ezek szerint a tagországok többsége 2000-ig fokozatosan eltörli a számítógépekre és más high-tech berendezésekre kivetett vámokat, illetve &endash; országonként eltérô idôpontig &endash; megnyitják az alapvetô távközlési szolgáltatások nemzeti piacait a külföldi cégek elôtt.
Szakértôk felhívják a figyelmet arra a reálpolitikai körülményre, hogy egyes országok akkor sem mondhatnak le vámbevételeik jelentôs részérôl, nemzetgazdaságuk ilyen eszközökkel való védelmérôl, ha az elektronikus kereskedelemben lehetetlenné válik ezek kivetése és behajtása. Ezek az országok más eszközöket alkalmazhatnak, például betilthatnak bizonyos szolgáltatásokat, korlátozhatják egyes áruk forgalmát. Miután az Internet nem ismeri az országhatárokat, mûködéséhez az érintettek együttmûködésére van szükség.
A vámszabadság elvének elfogadása emellett nem ad választ számos, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos nyitott kérdésre - derül ki a Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnokságán (VPOP) készült szakértôi elemzésbôl. Ilyenek: a magánélet védelme az elektronikus behatolókkal szemben; a kriptográfiai szabályozás, vagyis annak rendezése, hogy mennyire liberalizálható a titkosított digitális adatrögzítésre vonatkozó módszerek kereskedelmi forgalma; az illegális tartalmak (terrorizmus, pénzmosás) kiszûrése; a nemzetközileg eltérôen szabályozott jelenségek (pornográfia, politikai propaganda és társai) egységes kezelésének megoldása; a speciális engedélyhez kötött foglalkozások gyakorlásának szakmai ellenôrzése (például az orvosok, ügyvédek elektronikus úton végzett munkáját nem garantálhatják az egyes országok erre vonatkozó törvényei).
A VPOP-dokumentum tanúsága szerint az adózás szempontjából a vámmal ellentétes megközelítés tapasztalható mind az európai, mind az észak-amerikai szakértôk körében. Egyik csoport sem támogatja az adómentességet, ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az adózási szabályoknak a kereskedelem jellegétôl függetlenül egységesnek kell lenniük. Ilyen értelemben az elektronikus kereskedelemben részt vevô áruk az áfa-körbe tartoznának.
Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban tehát egyelôre nem született egységes nemzetközi állásfoglalás. Ugyanakkor az ebben leginkább érintett országok meghozták a politikai döntést az Internetben rejlô gazdasági, politikai és egyéb lehetôségek kihasználására, illetve az ehhez szükséges nemzetközi keretek kialakítására.
A brüsszeli bizottság idén január elején elfogadott egy javaslatot, amelynek alapján az Európai Unió tárgyalásokat kezdeményez egy úgynevezett nemzetközi kommunikációs charta létrehozására. Az elképzelések szerint ennek részeként kidolgoznák az elektronikus kereskedelem akadályait felszámoló módszereket is. A magyar vámigazgatás folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi szabályozás alakulását.
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Keresni tudni kell
Böngészés a weben
Egyre inkább hangsúlyozza mindenki manapság, hogy az Internet milyen hihetetlen méretû és gazdagságú információs adatbázis. Mégis sokan, mikor elôször leülnek a világhálóba bekötött gép elé, nem tudják, hogy mihez kezdjenek vele. Ha elôre kapunk egy címet, amit csak be kell gépelnünk, esetleg egy bizonyos céget vagy terméket akarunk megkeresni a hálózaton, akkor valószínûleg gyorsan sikerrel járunk. (A nagyobb cégek &endash; fôleg Amerikában &endash; viszonylag könnyen megtalálhatók a weben. Az Adobe cég címe például www.adobe.com, de a legtöbb nagyvállalaté is hasonlóan "egyszerû"). Így tehát, ha nem is tudjuk biztosan mit keresünk, egy-két próbálkozás után jó eséllyel rábukkanunk a keresett információra, de legalább is egy olyan oldalra, amely linkeken keresztül elkalauzol bennünket a megfelelô helyre.
Hogyan is keressünk?
Más a helyzet azonban, ha egy általánosabb témakör érdekel bennünket. Ekkor valamivel nehezebb dolgunk van, de ebben számíthatunk az Internet keresôkre. Ezek a programok mindenki számára hozzáférhetôek a világhálón és tetszôleges témában képesek megkeresni mindazokat a helyeket a világon, amelyek az általunk megadott témával kapcsolatosak. Ennek azonban van egy feltétele: tudni kell keresni. Ez magyarul sem mindig egyszerû feladat, a nemzetközi keresôkben pedig elengedhetetlen, hogy jól ismerjük azt a nyelvet, amelyen keresni akarunk (ez nem feltétlenül az angol). A kereséshez ugyanis egy vagy több szót adhatunk meg, közöttük tetszôleges logikai kapcsolattal és a program ennek megfelelôen fogja kiadni az eredményt. Ez az eredmény a témával kapcsolatos weboldalak listája, ami ügyes keresés &endash; vagy nagyon elvont téma &endash; esetén egy-két tucat, de rossz kulcsszavakkal több ezerre is rúghat.
Példaként tegyük fel, hogy a vándormadarak vonulásának útvonala érdekel bennünket, az egyszerûség kedvéért magyarul. Ekkor a vándor vagy a madár szóra keresni meglehetôs dôreség lenne, hiszen ezek számos más helyen is elég gyakran elôfordulnak. Sokkal célszerûbb a vándormadár szóra vagy a vándor és madár szavakra együtt keresni. A legtöbb keresôrendszer ugyanis lehetôséget ad logikai kapcsolatokra a szavak között. Így ha két szót adunk meg és kapcsolattal, nagyobb eséllyel találjuk el a keresendô oldalakat. Hasonlóan kereshetünk kifejezéseket is, ahol a megadott &endash; többszavas &endash; kifejezés azonos formában kell elôforduljon. Az és kapcsolatot általában a + jelzi (fenti példánkban ez +madár +vándor lenne), míg a kifejezést idézôjel vagy kötôjel (például "madár vonulás" vagy madár-vonulás). Ezek persze csak általános útmutatást jelentenek, hiszen minden keresô másként kezeli a beírt adatokat.
A könnyebb összetett keresésre használhatjuk a Metasearch keresôt (www.metasearch.com), itt ugyanis anélkül, hogy tudnunk kellene, melyik keresô pontosan milyen kódolást használ, megadhatjuk a keresendô szót, szavakat vagy kifejezést, majd egy gombnyomásra a Metasearch felkínál vagy egy tucatnyi keresôt, amelyek közül tetszés szerint választhatunk. Ekkor az egyes keresôket már a nekik megfelelô kódolással hívja meg a Metasearch.
Ha a gondosan kigondolt kulcsszavak ellenére is több száz oldalt kapunk eredményül, egyes keresôk megengedik, hogy újabb keresést kezdjünk &endash; ez alkalommal csak a már megtalált oldalakon belül. Így lépésrôl lépésre finomíthatjuk a témánkat, egészen addig, amíg elfogadható mennyiségû oldalt kapunk végeredményül. Gyakran az elsô ránézésre ijesztô mennyiségû oldalszám valójában csak néhány webhelyet takar, ahol az adott témával több oldalon át foglalkoznak. Visszatérve a fenti példánkhoz, lehet, hogy találunk egy olyan webhelyet, amely számtalan oldalon keresztül fejti ki az ornitológia rejtelmeit. Ez esetben az adott helyhez tartozó összes oldalt nagy eséllyel megtalálja a keresô program, mégis elég nekünk ennek a webhelynek a nyitó oldala. Onnan ugyanis könnyebben bebarangolhatjuk ezeket az oldalakat.
Az összetartozó oldalak felismerésében, illetve a megfelelô/nem megfelelô találatok kiszûrésében segít a felsorolásban a megtalált oldal elsô egy-két sora, illetve címe. Sokszor már az elsô néhány szóból is kiderül, hogy az adott oldalt érdemes-e megnézni közelebbrôl vagy sem. Hasonlóképpen az oldal címe is árulkodó lehet &endash; elôfordulhat, hogy a szöveg teljesen értelmetlen kriksz-kraksz és a cím végzôdése .jp, azaz Japán. Ebbôl sejthetô, hogy az oldal kódolása a két bájtos japán szabványnak felel meg és valószínûleg egy kukkot sem fogunk érteni belôle a közbeszúrt angol kifejezéseken kívül.
Hasonlóképpen az is elôfordulhat, hogy egy téma mélyebb megismerésére törekszünk, amit a keresô napilapok oldalain is megtalál &endash; ez valószínûleg azt jelenti, hogy az adott témáról írtak a lapok, de mélyebb taglalást itt ne várjunk. Ha tudományos területet keresünk, nagyobb eséllyel találunk részletes információt a .edu, esetleg .org végzôdésû címeken (oktatási intézmények és különbözô szervezetek), mint a .com (kereskedelmi) címeken.
Angoltudás elôny
Az eredményes és alapos kereséshez persze jó, ha beszéljük az adott nyelvet, amin keresünk. Ez legtöbbször az angol, hiszen a világháló jelentôs része angol nyelvû, de ez nem feltétel, hiszen a keresôprogramok bármilyen nyelvû szót, kifejezést megtalálnak. Így tehát kereshetünk a nemzetközi keresôkkel magyar oldalakat is &endash; ekkor csak a keresô kezeléséhez kell ismernünk valamilyen szinten az angol nyelvet.
Magyar keresôk
Akinek még ez is gondot jelent, annak rendelkezésére állnak a magyar keresôk, mint például a Heuréka (http://heureka.hungary.com/) vagy a HuDir (http://hudir.hungary.com/) amelyek segítségével magyar nyelven kereshetünk a magyar lapok között, sôt, a keresô program adatbázisából nem csak kulcsszavak szerint találhatjuk meg az általunk keresett témakört, hanem az elôre elkészített kategóriákban is böngészhetünk kedvünkre. Szintén magyar keresô a Kiki (http://www.hungary.com/kiki/) amely azonban nem csak oldalak, hanem személyek, e-mail címek után is kutat. Itt azonban feltétel, hogy a keresett személy/oldal elôbb feljelentkezzen a keresôbe.
Kis gyakorlattal tehát könnyen megtalálhatjuk azokat az oldalakat, amelyek igazán érdekelnek bennünket. Ha közben szinte véletlenül találunk egy-két olyan linket, ami szintén érdekes lehet &endash; akkor menthetetlenül elkezdünk szörfözni...
Jakab Zsolt