Compaq-Digital hadüzenet
Reszkessetek, no name gyártók
Fôleg az olcsó, névnélküli, nemritkán "harmadik dzsunka balra" módon összeszerelt és árusított gépek ellen hirdetett árháborút a Compaq és a Digital. A no name gépek Magyarországon a korábbi években elsôsorban a fizetôképes kereslet alacsony volta miatt kezdtek elterjedni &endash; "a Trabant is elvisz ugyanoda, ahova a Mercedes" filozófiával. Azonban nem mindegy, hogy mennyi idô alatt, hány megállással, milyen komfortérzet és biztonság mellett történik meg mindez. A Compaq most bemutatott új gépe, a Deskpro 1000 mindössze 182 ezer forintba kerül, ezzel a kis és középvállalkozások számára is elérhetôvé válnak minôségi, márkavédjeggyel szavatolt, három évig garanciális számítógépek. Érdekességként megemlítjük a típus fôbb alapparamétereit: 200 megahertzes Pentium MMX processzor, 16 megabájt EDO RAM, 256 kilobájt másodszintû gyorsítótár, S3 Trio 1 megabájt DRAM, PCI-ISA buszarchitektúra, USB csatolók, 1,6 gigabájtos Enhanced IDE merevlemez, elôre telepített Windows 95. A gép számos bôvítési lehetôséggel rendelkezik (meghajtók, PCI és ISA kártyahelyek), viszont a CD ROM meghajtó opcióként rendelhetô hozzá.
A Compaq bejelentésével összhangban dobta piacra a Digital is a no name kategóriára kihegyezett gépét, a Digital PC 3010 tipusjelût. Felszereltségében hasonló jellegû, mint a Compaq gép, azzal a különbséggel, hogy processzora az AMD K6-os 200 megahertzes változata. A Digital gépe 169 ezer forintos nettó áron vásárolható meg a kijelölt viszonteladóknál. A Digital emellett a csúcsgépek kategóriájában is lényeges árcsökkentést hajtott végre, így az Alpha processzoros, Windows NT-t futtató belépô kategóriájú szerverek ára most már az Intel processzoros szerverek árával került egy sávba.
IBM szoftvercsomagok NT-re
Másfajta versenybe kezdett az IBM. Nem mindenki tudja, de az IBM a világ legnagyobb szoftverfejlesztô cége is, ebbôl származó árbevételei meghaladják a Microsoft bevételeit is. Most Windows NT platformra az IBM és Lotus techológiák integrálásával olyan csomagokat dobtak piacra, amelyek a vállalkozások széles skálájára teszik elérhetôvé a komoly üzleti alkalmazásokat is az IBM által nyújtott megbizhatóság és nagy teljesítmény mellett. A lépés hátterében az áll, hogy a piaci trendek szerint a Windows NT várható potenciális piacából csupán 10 százalék az operációs rendszerbôl várható bevétel, a többi a rajta futtatható üzleti alkalmazásokból jöhet össze. Az IBM úgy gondolja, hogy AS/400-as, RS/6000-es valamint Warp Server platformjai megbízhatóbbak és jobb teljesítményt nyújtanak a Windows NT-nél. Azonban ha egy vásárló már elkötelezte magát az NT mellett, akkor az IBM igyekszik jobb alkalmazási megoldásokat nyújtani számára az NT platformon is. Azaz abból a bizonyos 90 százalékos tortaszeletbôl kíván minél nagyobb szeletet megszerezni magának.
Amennyiben ez a stratégia az IBM, és más, Microsoft konkurens cégek számára is sikeres &endash; és egyéb területek is fejlôdnek, mint például a Java operációs rendszer és alkalmazások &endash; akkor valóban megtörténhet az, amit Robin Bloor jósolt a Microsoftról. Annak hagyományos munkaasztali piacai telítettek, tehát az NT lehet számára az egyik stratégiai terület bevételeinek további növeléséhez. Ha azonban e terület bevételeinek javát &endash; az alkalmazási piacot &endash; "eleszik" elôle a versenytársak, akkor valóban olyan figurává válhat a Microsoft, amelyik egy égô kötélhídon szalad át, remélve, hogy hamarabb átér, mielôtt az elég alatta... Az IBM az NT platformú alkalmazások fejlesztésébe már eddig is 100 millió dollárt fektetett be, ami azt jelzi, hogy a feladatot nagyon is komolyan veszik.
Díjnyertes a Novell
A Cebiten az Innovation of the Year díjat kapott a hálózati kategóriában a Novell NDS for NT terméke. A program egy régi problémára nyújt megoldást. A Microsoft örökletes tartományalapú hálózati struktúrája miatt a Windows NT rendszerek nehezebben menedzselhetôk, mint a Novell címtárára épülô hálózatok. Az NDS for NT címtárszolgáltatást készít az NT Server operációs rendszerhez. Szintén a Novellel kapcsolatos, hogy az Oracle-lel közösen bejelentették: a Novell NetWare felhasználói megkapják az iparág vezetô adatszerverét, az Oracle 8-at. Minden NetWare 4.11 és afeletti változat ötfelhasználós Oracle 8-at fog tartalmazni.
Java OS készül
Az IBM és a Sun összefogásában JavaOS for Business néven Java-alapú hálózati operációs rendszer fejlesztése indul el. Ennek révén nemcsak virtuális Java gépeken lesznek majd futtathatók a Java alkalmazások, hanem kifejezetten a Java alkalmazások futtatására optimalizált operációs rendszerû gépeket is piacra dobnak majd. Az IBM 1999-tôl nagyteljesítményû Network Station hálózati számítógépéhez fogja ajánlani az új operációs rendszert. Ezt úgy tervezték, hogy kliens-számítógépként bármilyen hardver- és szoftverplatformmal használható és menedzselhetô legyen.
Intelligens épület
A Synergon-Matávcom konzorcium nyerte el a Lurdy Ház komplex informatikai és telekommunikációs rendszerének kiépítésére szóló megbízást. Mivel az üzletek és irodák elosztása sosem végleges, az "örökmozgó" épületnek megfelelô rendszert kell kiépíteni. Erre nyújt megoldást a Synergon Intelligens Épületek Koncepciója. A rendszer alapinfrastruktúráját a több, mint 4000 végpontos struktúrált hálózat adja, amelynek optikai szálas és category 5-ös árnyékolt rézkábeles megoldásai az ATM rendszerek használatát is lehetôvé teszik. A telekommunikáció Bosch Euro ISDN alközpont révén szolgálja ki majd az ügyfeleket.
Hazai Java szövetség
Az IBM Magyarország, az IQSOFT, az Oracle Hungary, a Novell Magyarország és a Sun Magyarország létrehozta a Szövetség a Java technológiáért szakmai tömörülést. Fô célkitûzésük a Java-technológiára és a Corbára alapozott szabványos, platformfüggetlen, komponensalapú fejlesztési technológia, illetve alkalmazásai elterjedésének segítése a hazai informatikusok körében. A technológiatranszfer hatékony megvalósításában jelentôs szerepet kap a magyarországi Java honlap felállítása, a Java-felhasználók, illetve a Java iránt érdeklôdôk címlistájának kialakítása és karbantartása, a hazai Java-alapú informatikai megoldások közös bázisának létrehozása.
IQSOFT- IFS együttmûködés
A nagy értékû, professzionális szoftverek magyarországi piacának egyik vezetô szereplôje az IQSOFT. Az integrált vállalatirányítással kapcsolatos tevékenységét az IFS Industrial and Financial Systems hivatalos disztribútoraként folytatja. Az IQSOFT és az IFS Industrial and Financial Systems (Svédország) között 1998. március 10-én megszületett megegyezés értelmében az IFS szakmai befektetôként tôkét hoz az IQSOFT-ba. Az IQSOFT zártkörû tôkeemelése után az IFS 25 százalékos részesedést szerzett az IQSOFT-ban.
Honlap
Tartalom
Hátra
A vegyipartól az atm hálózatig
Feltörekvô harmadik generáció
Egyik alapvetô jellemzôje az infokommunikáció fejlôdésének, hogy dinamikus kis cégek jelennek meg a piacon, akik bátran felveszik a versenyt a nagyokkal &endash; és sokszor nem is esélytelenül. Az Amerikában jól megfigyelhetô tendenciával már hazai környezetben is találkozhatunk. Jó példája ennek a CORE Computer Kft., melynek nevével már februári számunkban találkozhattak az Olvasók a Mol Rt. ATM gerinchálózatára kiírt pályázat kapcsán.
Ungvári
László, a cég ügyvezetô
igazgatója mindjárt egy meglepetéssel
szolgál, mert a cég története
egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza. A
Vegyipari Számítóközpont még
jóval a rendszerváltás elôtt vegyes
vállalatot hozott létre a bécsi CORE Computer
GmbH céggel. Az akkori viszonyokat jól
tükrözô piaci rést célzott meg a
cég, ugyanis használt
számítógépek behozatalára
szakosodott. A nagygépek, mainframe-ek behozatala az akkori
embargós, devizahiányos világban kapós
portékának bizonyult. Az angol CORE Computer Ltd.
Prágában és Pozsonyban maga hozott
létre kirendeltséget ugyanerre a célra, de
1989&endash;90 körül profilt váltottak, mert a
hálózatokban látták az igazi
üzletet. A CORE Computer GmbH azonban még
hosszú ideig szállított az orosz piacra, ahol
még volt kereslet a használt gépek
iránt. Idôközben az 50-50
százalékos osztrák&endash;magyar
vállalat a Vegyipari
Számítóközpont megszûnése
után teljes egészében külföldi
tulajdonban került, s így a CORE Computer holding
harmadik tagjává vált.A
profilváltás ideje 1995-ben érkezett el,
ettôl kezdve foglalkozik az itthoni cég
hálózati elemekkel, de mint Ungvári elmondta,
ez még csak az útkeresés idôszaka volt.
Az elsô hálózati partner egy LAN
eszközökkel foglalkozó dán cég, az
Olicom volt. Hamar létrejöttek az elsô
üzletek, de látták, hogy ezzel sokáig
nem lehet életben maradni, bôvíteni kell a
partnerek körét. Ekkor került a képbe
néhány feltörekvô cég, a Fore
Systems, a Xylan és a Shiva. Az elsô idôkben
alvállalkozókkal kezdôdött meg a
közös munka, de ez sem tûnt perspektivikusnak.Az
igazi változást 1996 vége hozta, amikor
kialakult a mai három tagú,
ütôképes menedzsment. A szakmában
felhalmozott tapasztalatok, a hozott kapcsolatok hamar
eredményhez vezettek, s cég tavaly már
átlépte a bûvös 1 millió
dolláros árbevételi határt. A
közeljövôben a cég létszáma
Ungvári László tervei szerint meg fog
duplázódni.
Sándor
Tamás mûszaki igazgató a cég piacon
vállalt kettôs szerepét mutatta be
elôször. A CORE Computer egyrészt hat
külföldi partner disztribútoraként
lép fel a piacon, másrészt kiemelt
ügyfelei felé saját
vállalkozásban rendszerintegrátorként
is tevékenykedik. A cég alapvetôen a nagy
sebességû kapcsolt gerinchálózati
megoldásokra koncentrál. Partnereik ebben
Sándor megfogalmazása szerint harmadik
generációs, most felnövekvô, de
már jó nevû cégek. Az elsô
generációt a nagynevû patinás
cégek képviselik, mint az IBM vagy a Digital, a
második generációt pedig a Cisco és a
körülötte felnôtt, ma már nagynak
mondható cégek jelentik. Az említett harmadik
generációt a néhány évvel
ezelôtt feltûnt cégek
alkotják.
A legfôbb partner a Fore Systems, mely az ATM piac 30 százalékát uralja és már a világban és itthon is neve van. A következô partner a négyéves múltra visszatekintô, de igen dinamikusan mûködô Xylan. Filozófiájukat a "mindent-mindennel összekötni" elv határozza meg, s igen nagy számú illesztôkártyával rendelkeznek kapcsolástechnikai téren. Megmaradt az eredetileg egyetlen Olicom kapcsolat is, fôként a kiegészítô elemek, LAN, Token Ring csatlakozások területén, bár már az Olicom is foglalkozik ATM-mel. A távoli hozzáférési rendszerek területén van otthon negyedik partnerük, a Shiva, melynek a fejlett piacokon már jól csengô neve van, bár itthon még kevéssé ismerik. Különleges igények kielégítésére szakosodott az ötödik partner, a Computerm. Ez a kicsi cég kizárólag IBM nagygépek csatornaillesztéseinek a tetszôleges távolságra való kiterjesztésével foglalkozik, igaz, abban utolérhetetlen. Végül a hatodik partner a hálózati analizátorok, mérôberendezések terén számít feltörekvô cégnek, ez a Tekelec.Ami az ügyfélkört illeti, Sándor Tamás elsôként a Mol Rt.-t emelte ki. Ez a kapcsolat 1995-ben kezdôdött, amikor Xylan berendezéseket telepítettek Százhalombattára, az ottani campus ellátására. Ugyancsak Xylan hálózatot telepítettek Bábolnán, majd az MTI-nek és az Eximbankban. A Fore rendszerek terén elôször az adapterkártyák voltak a kelendôek. A CORE ügyfele volt ebben az Ericsson, a Silicon Graphics és a Matáv is. Különösen érdekes alkalmazás a TV3 számára készült nagy sebességû videoeditáló hálózat, mely szintén Fore eszközökkel lett megvalósítva. Ugyancsak Fore kapcsolókkal készült el a Debreceni Orvostudományi Egyetem több campust ellátó hálózata. A legnagyobb siker ezen a fronton is a Molhoz fûzôdik, a tavaly októberben kiírt ATM-pályázat megnyerése révén. Ennek az elsô, kísérleti vonala Budapest&endash;Budafok&endash;Százhalombatta&endash;Szolnok nyomvonalon már elkészült, s ezzel megszületett az elsô nagytávolságú ATM-rendszer az országban, melynek egy része 622 Mbit/s-os sebességgel mûködik. Munkáiban a CORE Computer jelentôs mértékben támaszkodik hazai partnereire: a Flash'4 Kft-re, az InNet Kft-re és a SciNetwork Kft.-re, a Montana Rt.-re és a Bihari Vállalkozás Kft.-re. Ami a jövôt illeti, Ungvári László optimista választ adott. A verseny ugyan állandó erôfeszítésekre készteti a céget, de ennek egyre inkább megvan az eredménye. A piac még nem túl nagy, de az elektromos szolgáltatókkal, a Matávval, a bankokkal és az egyetemekkel kialakuló kapcsolatok további fejlôdési lehetôséget biztosítanak a cégnek.
B. I.
Honlap
Tartalom
Hátra
Teszteltük: clarisworks office 5.0 for windows
Integrált iroda kicsiknek
Az irodai szoftverek piacán mára meghatározóvá vált Microsofttal szemben alternatívaként &endash; PC-s platformon &endash; szinte már csak a Corel és a Lotus Office csomagját lehet felvonultatni. Vagy például a Macintosh világból "átcsempészett" ClarisWorks csomagot, amely fôként azok számára kínál ideális megoldást, akik felesleges konvertálások nélkül szeretnének kommunikálni a Macintoshon futó programokkal. A nyomdai elôkészítô munkában meghatározó piaci részesedésû Apple gépekkel ugyanis &endash; minden ellenkezô híresztelés ellenére &endash; a PC-s programok még ma sem tudnak zökkenôk nélkül együttmûködni.
Egy csomagban hat progam kedvezô áron
A ClarisWorks 5.0 (for Windows) voltaképpen hat programból áll, amelyek teljes értékû irodai csomaggá léptetik elô, noha közelebbrôl szemügyre véve a Claris inkább a Microsoft Works csomagjával van egy "súlycsoportban", mint mondjuk az Office 97-tel. A Claris javára mutatkozó tekintélyes árbeli különbségek mellett azt is meg kell jegyezni, hogy a két rendszer között meglehetôsen nagy a tudásbeli különbség &endash; ezúttal az MS Office javára. Ami azonban az alapfunkciókat illeti, a Claris kétségkívül fölényben van a kezelhetôség és konfigurálhatóság szempontjából.
A program elônyei között említhetjük például, hogy rengeteg szöveges fájlformátumot ismer (sokkal többet, mint a Word), és a stíluskezelése is áttekinthetôbb. A fogyatékosságokat sem hallgathatjuk el: az Undo mindössze egy lépéses, nem választhatunk nézeteket, és például beszúráskor a szöveg minden esetben magával cipeli a formátumbeállításokat (azaz nincs Paste special). Kissé ügyetlen megoldásnak hat, hogy dokumentum megnyitásakor okvetlenül ki kell választani a forrásdokumentum formátumát, különben a program nem hajlandó beolvasni. Mindezek azonban nem befolyásolják lényegesen a Claris használhatóságát.
A ClarisWorks 5.0 tartalmaz egy szövegszerkesztôt, egy táblázatkezelôt, egy adatbázis-kezelôt, egy festô-, egy rajzolóprogramot, valamint egy kommunikációs modult. A programot elindítva egy párbeszédablak jelenik meg, amelyben kiválaszthatjuk a kívánt funkciót. Az asszisztensek száma hét, segítségükkel naptárt, névjegykártyát, családi könyvelést és a többi hozhatunk létre, mégpedig mindössze három-négy lépésben.
Sablonok sablongyûteményekkel
A felhasználó kényelmét szolgálja a több mint 200 sablon, amelyeket a program "stationary" névvel illet. Úgy mûködnek, mint az MS Office-beli sablonok, sôt még inkább úgy, hiszen némelyik sablon &endash; itt index &endash; valójában maga is sablongyûjtemény, amely ráadásul további szöveges útbaigazítást ad a dokumentum elkészítéséhez. Természetesen nemcsak szöveget, hanem táblázatot, adatbázist, sôt prezentációt is elôállíthatunk a sablonok segítségével.
Ismer sok szövegfájlformátumot
Mint már említettük, a ClarisWorks meglehetôsen sok fájlformátumot ismer. Gond nélkül beolvassa például a Word 97 és az Excel 97 formátumot (bár nem mindig a helyes fontot választja ki), ezenkívül ismeri a korábbi Word formátumokat, a Lotus 1-2-3 és a Works számos verzióját, valamint néhány adatbázisformátumot &endash; hogy csak a fontosabbakat említsük. Számos képformátumot is kezel, közte a BMP-t, a PCX-et, JPEG-et, GIF-et, EPS-t és társait.Az 5.0-s verzióban megszépült környezet fogadja a felhasználót, bár itt még nem alkalmazták a Windows-programoknál elterjedôben lévô lapos gombokat. Az eszközsor szabadon mozgatható a képernyôn, sôt lebegô palettaként is kezelhetô. Több gombsor (Default, Internet, Assistant, Document) áll rendelkezésünkre, amelyek közül egy pop-up menübôl választhatjuk ki a megfelelôt. Az eszközkészlet természetesen testre szabható, átszerkeszthetô. Új szerepet kapott a vonalzó is, amely itt nemcsak méricskélésre szolgál, hanem a dokumentum alapbeállításait is tárolja. Ehhez képest a stílusok a betûjellemzôket (félkövér, aláhúzott, áthúzott stb.) ôrzik.
Beépített Internet funkciók
A programcsomag bôségesen tartalmaz Internet funkciókat. Természetesen írja-olvassa a HTML állományokat, de van külön Internet eszközkészlete is, amellyel Web-oldalakat tervezhetünk. Az elôzô verzióhoz képest az Internet eszközök jelentik a legnagyobb változást. Az Internet funkciókat külön eszközkészlet tartalmazza. Az egyik gombra kattintva például közvetlenül a Clarisból elindíthatjuk a böngészôprogramot, a másik gombbal megnyithatunk egy URL címet, a harmadikkal megnyithatunk egy dokumentumot a böngészôben és így tovább. A feldolgozás alatt álló dokumentumba linkeket szúrhatunk, vagy linkké konvertálhatjuk a kijelölt szövegrészt. Az már csak hab a tortán, hogy a kedvenc Web-oldalak számára külön gombokat hozhatunk létre az eszközsorban. Bármely dokumentumot közvetlenül HTML formátumban menthetjük ki. A Configure HTML gombra kattintva háttérrôl is gondoskodhatunk, a rendelkezésünkre álló GIF-ekbôl kiválasztva egy megfelelôt.A Claris programok a kerettechnika révén mûködnek együtt. Bármely dokumentumban létrehozhatunk egy keretet, amelybe azután egy másik Claris dokumentumot szúrunk be. Az eljárást tipikusan arra használhatjuk fel, hogy egy szöveges dokumentumba képet vagy táblázatot iktassunk. A keret funkció egy további eszközkészletbôl választható ki, amely az ablak bal oldalán jelenik meg. A dokumentumba &endash; drag and drop technikával &endash; clipartokat is beszúrhatunk, amelyekbôl bôséges választék áll rendelkezésünkre, kategóriák szerint csoportosítva.
B. F.
Honlap
Tartalom
Hátra
Új szelek a nyomdaiparban II. rész
Digitális nyomdagépek
Az elmúlt alkalommal (3. évf 9. szám 48. old.) kis áttekintést adtunk a digitális nyomdai elôkészítés és a hi-fi color nyomtatás lehetôségeirôl. Most a digitális nyomdagépekrôl lesz szó.
A digitális nyomdagépek elve meglehetôsen leegyszerûsítve és sarkítva azonos az asztali nyomtatókéval &endash; legalább is abból a szempontból, hogy itt sincs közbülsô lépcsô a számítógépen megtervezett kiadvány és a nyomtatott eredmény között. A digitális nyomdagépek képesek közvetlenül a számítógép adatait papírra vinni, mégpedig nyomdai minôségben és termelékenységgel. A hagyományos nyomdai sokszorosítást számos fázis elôzi meg: a számítógépen elkészített kiadványt elôször le kell világítani, azaz egy olyan filmet kell létrehozni, amit majd a nyomda sokszorosítani tud. A levilágított filmet elô kell hívni. A kész színkivonati filmekrôl általában készült úgynevezett proof, ami a próbanyomást hivatott helyettesíteni és a színhelyesség ellenôrzésére szolgál. Ezután a nyomda megkapja a kész filmeket és a proofot, és a montírozónak el kell helyeznie a filmeket úgy, ahogy a kiadvány a papírra kerül. Ha a montírozó kész, a filmet a nyomólemezre fotózzák, majd a nyomólemezt helyezik a nyomdagépbe és indulhat a nyomás.
A digitális nyomdánál a közbülsô fázisok kimaradnak, hiszen filmre, elôhívásra, montírozásra és nyomólemezre itt nincs szükség. Ennyivel gyorsabb és olcsóbb az eljárás. Nem is beszélve arról, hogy itt a montírozó munkáját a számítógép végzi, ami nagyobb pontosságot ad. Ezenfelül a digitális nyomda sokkal rugalmasabb, mint a hagyományos, mivel egy adott szériából akár minden egyes nyomat különbözô lehet. Így könnyen készíthetünk személyre szabott dokumentumokat nyomdai minôségben.
Bár jelentôs megtakarítást érünk el a hagyományos nyomda közbülsô lépéseinek kihagyásával, a digitális nyomdatechnika ma még meglehetôsen drága, így az egy példányra jutó költség viszonylag magas. Ez a költség azonban gyakorlatilag csak változó költséget jelent, a digitális nyomda fix költsége nulla. Ezért a kis szériák esetében szinte ez az egyetlen járható út. Valahová 1000 és 3000 példány közé tehetô az a darabszám, ahol a hagyományos nyomda egy példányra jutó fix költségei már a digitális nyomtatás költségei alatt maradnak. Ez persze sokban függ a kiadvány paramétereitôl: oldalszám, méret, papírminôség és a többi. Látható tehát, hogy néhány tíz vagy néhány száz példány esetében lényegesen olcsóbb lehet a digitális nyomda. A digitális nyomdatechnika másik gondja a színhûség, illetve a nem nagy színterjedelem. A jelenlegi berendezések még meglehetôsen elmaradnak a hagyományos négyszínnyomástól, nem is beszélve a hat-, illetve hétszínnyomással készített hi-fi color nyomatokról. Ha tehát kiadványunk nagyon színérzékeny, nem biztos, hogy a digitális nyomdából kielégítô eredményt kapunk.
Létezik
egy köztes megoldás is, amolyan "öszvér"
&endash; ám ez gyakran nagyon jó
választás lehet. Ez a CTP (Computer To Plate
&endash; számítógéprôl
nyomólemezre) technológia, amely abban
különbözik a fent ismertetett
eljárástól, hogy itt a
számítógépbôl
közvetlenül a nyomólemezt kapjuk digitális
eljárással, amit azután egy
hagyományos ofszet nyomdagépen használhatunk.
Itt is megtakaríthatjuk a levilágítás,
elôhívás és montírozás
költségeit és színhelyességi
szempontból is tökéletesen olyan képet
kapunk, mint egy hagyományos nyomdában, hiszen
tulajdonképpen az. Itt azonban nincs
lehetôségünk az egyes példányok
személyre szabására és a
digitális nyomólemeznek is van valamekkora fix
költsége. Az Agfa Chromapress berendezése a
lézernyomtatók mûködési
elvéhez hasonlóan dolgozik. LEDek által
kibocsátott lézerfénnyel
világítják meg a nyomóhengert, amely
helyileg statikusan feltöltôdik és a
száraz festékanyagot a papírra juttatja. Ezt
utána egy hôkezelô egység fixálja
a papíron. A Chromapress tekercsnyomó gép
és a papír mindkét oldalát egyszerre
képes megnyomni, végül pedig a megfelelô
méretre vágja az oldalakat. Így egy oldal
akár 180 cm hosszú is lehet. A Chromapresst egy
PowerPC 604-es processzorú gép szolgálja ki.
A Xeicon DCP, az IBM 3170 és a Scitex Spontane
berendezések hasonló eljárást
alkalmaznak.
Az Indigó E-Print 1000 mûködési elve is valamelyest emlékeztet a lézernyomtatóéra, itt azonban töltéssel rendelkezô festékcseppeket fecskendeznek a megfelelôen feltöltött nyomóhengerre. Ez átadja a festéket egy gumihengernek és az nyomja meg a papírt, akárcsak a hagyományos ofszet gépeken. Az Indigo egyetlen hengerrel dolgozik, az viszi fel mind a négy színt négy fordulat alatt. Éppen ezért négynél több &endash; legfeljebb hat &endash; színt is használhatunk. Az Indigo íves gép és a nyomáshoz speciális bevonattal rendelkezô papírra van szükség. Ha a papír mindkét oldalát meg akarjuk nyomni, az Indigo automatikusan fordítja az oldalt, ez azonban 4+4 szín esetén kétszer annyi idôt vesz igénybe, mint az egyoldalas nyomás, ami jelentôsen befolyásolja a termelékenységet. Itt is lehetôségünk van személyre szabott, egyedi példányok nyomására. Az Indigo E-Print 1000 kiszolgáló gépe egy SunSPARC. A Heidelberg Quickmaster DI sokkal közelebb áll egy hagyományos ofszet géphez, hiszen ilyen nyomdafestéket használ. Itt tulajdonképpen egybeépítettek egy átalakított ofszet nyomdagépet egy CTP berendezéssel. A nyomólemez a nyomóhengeren belül, tekercselve található, amire digitálisan vezérelt lézerrel viszik fel a kiadvány oldalait. Mivel a szilikon alapú nyomólemezen a nyomóforma végleges, újabb nyomathoz a lemeztekercs tovább tekeredik, majd az újabb formát beégeti a lézer. Ez egyben azt is jelenti, hogy a személyre szabott kiadványok készítése itt nem megoldható. A gép íves papírt használ és egy menetben viszi fel rá a négy színt, de a másik oldal nyomásához újra be kell adagolnunk a papírt. Mivel az eljárás nagyon közel áll az ofszet nyomtatáshoz, gyakorlatilag ugyanaz a minôség érhetô el vele, ugyanakkor a beépített digitális lemezkészítéssel a digitális nyomtatás majdnem minden elônyét élvezhetjük. A Heidelberg gépét egy DEC Alpha számítógép szolgálja ki.A digitális nyomtatás tehát új lehetôséget visz a kiadványok piacára. Olyan kiadványokat is készíthetünk velük, amelyek eddig csak csillagászati áron lehettek volna megvalósíthatók.
Jakab Zsolt