Információtechnológia

FOLYTATÓDIK AZ APPLE RENDBETÉTELE

Átszervezés minden fronton

Igen rövid idô telt el azóta, hogy az Apple alapító atyja, Steve Jobs visszatérte nyomán megkezdôdött a padlón lévô cég ügyeinek rendbetétele. Az utóbbi hetekben a kereskedelem és a szoftverellátás átgondolása és átszervezése jelentették azokat a lépéseket, amelyekkel igyekeznek hatékonyabbá tenni a vállalat mûködését.

Az Apple bejelentette, hogy beszünteti termékei forgalmazását négy nagy országos kereskedelmi hálózatban. A lépéssel egy idôben szorosabbra fûzik a CompUSA nevû hálózat és az Apple kapcsolatait. Minderre az a magyarázat, hogy egyedül ez utóbbi cég volt hajlandó támogatni az Apple bolt a boltban koncepcióját, azaz azt, hogy az egyes számítógépes cégek termékeit elkülönítve, önálló standokon árulják a nagy áruházakon belül. A CompUSA tapasztalatai az Apple-t látszanak igazolni. Amióta áruházaikon belül kialakították a csak Apple-termékeket kínáló mini boltokat, 3-ról 14 százalékra emelkedett azok eladásának részesedése az áruházlánc teljes számítástechnikai termékforgalmából

Az Apple ezer dollárral csökkentette számos asztali számítógépe és notebookja árát. Egyes esetekben az áresés a 33 százalékot is elérte, így a PowerBook 1400c/166-os gép egy dollár híján háromezer helyett 1999 dollárba kerül. A notebookok piacán a PowerBook 2400c/180 említhetô, melynek árát 2499-rôl 1999 dollárra csökkentették. Az árengedmények feladata, hogy fenntartsák a cég profitabilitásának javulási tendenciáját: az elmúlt negyedévben &endash; a szakmai közönség némi meglepetésére &endash; 47 millió dolláros profitról számolhatott be az Apple. A teljesen kiépített régebbi rendszerek leárazása ugyanakkor egyelôre nem jelent alapvetô változást az Apple stratégiájában.

Az Apple alaposan átszervezi leányvállalatát, a Claris Corp.-ot. Az utóbbi nevet változtat és kettô kivételével minden egyéb terméke kikerül katalógusaiból. Háromszáz kereskedelmi, illetve marketingtevékenységgel, valamint a ClarisWorks fejlesztésével foglalkozó alkalmazottat bocsátanak el. A változtatás indoka az, hogy a cég &endash; új nevén FileMaker Inc. &endash; legsikeresebb termékeire, a FileMaker Pro adatbázisszoftverre, illetve a HomaPage webhelyfejlesztô csomagra koncentrálhasson, miközben az Apple továbbviszi a Claris-vonal legjobb darabjainak kereskedelmét és marketingjét. Az elsôként említett szoftver egyébként a legsikeresebb Macintoshon futó adatbázis-kezelô és második helyen áll a Windows alatt futó adatbázisszoftverek között is. A szoftverügyi átszervezés másik kiemelkedô eleme, hogy az Apple átveszi az ellenôrzést a Claristól a MacOS operációs rendszer elôállítása és kereskedelme fölött.

 

Elôre

Tartalom

Hátra


KERESKEDELEM AZ INTERNETEN &endash; HAZÁNKBAN

Adatbáziskezelô webszerverrel

Már Magyarországon is mûködik az Apple Online Store a http://store.apple.hu cím alatt &endash; igaz, még nem a teljes termékskálával, mint Amerikában. Oláh Gergelyt kérdeztük meg az Apple hazai vezérképviseletétôl, a HDS Kft.-tôl a szolgáltatás tapasztalatairól, technikai hátterérôl.

&endash; Európában másként szervezik meg az online értékesítést. Itt egyelôre nem forgatják fel a viszonteladói rendszert, azaz az Interneten keresztül megrendelt árukat valamely viszonteladó szállítja le. Hazánkban még messze nem kapható a teljes termékskála az Interneten keresztül, egyelôre csak néhány termék körébôl lehet válogatni és rendelni. Fokozatosan fogjuk bôvíteni a termékpalettát, és idôvel komolyabb termékeket is meg lehet az Interneten keresztül rendelni.

&endash; Hogyan illeszkedik ez a hazánkban meglévô viszonteladói rendszerhez?

&endash; Az internetes vásárlás során vagy a vevô eleve kiválasztja, hogy melyik dealertôl szeretné megkapni az árut, vagy pedig ránk bízza a választást, hogy kivel küldetjük ki. Mindkét esetben azonban fôszabály, hogy az általunk megszabott áron kell megtörténnie az eladásnak.

&endash; Mikor jutunk el oda, hogy hazánkban is "testreszabott" gépet rendelhessen valaki az online boltból?

&endash; Eleinte akciós termékeket fogunk kínálni, ha az elektronikus kereskedelem jobban elterjed Magyarországon, és a fizetôképes kereslet is bôvül, akkor minden bizonnyal nálunk is lehetôvé válik a Macintosh számítógép vásárlásának amerikai módja.

&endash; Milyen technikai háttér teszi lehetôvé az elektronikus vásárlást?

&endash; Különösebben nagy erôforrásra, programfejlesztésre nem volt szükség. Az alkalmazást futtató hardver egy szokványos 7200-as Power Macintosh, a felhasznált program pedig a FileMaker Pro 4.0-ás verziója. Az egész rendszer felépítése, a program beállítása magának a FileMaker Pro-nak a telepítésével együtt is csak egy hetet vett igénybe.

&endash; Mit tud ez a program, és milyen kiegészítésekre volt még szükség?

&endash; A FileMaker Pro egy relációs adatbázis-kezelô szoftver, amely számos beépített elônnyel bír. Egyrészt támogatja a teljes MacOS ToolBoxot, ezáltal minden, az AppleScript-eket és Apple Event-eket kezelô programmal könnyen együttmûködik. Az adatrekordokon belül akár QuickTime VR mini mozit is lehet csinálni. Másrészt az is nagy elônye e programnak, hogy van egy saját, beépített webszerver-modulja. Tehát a 7200-as gépen úgy fut éjjel-nappal az online értékesítési megoldás, hogy nincs is rajta külön webszerver, hiszen a feladatot a FileMaker Pro ellátja.

&endash; Mire kell figyelni egy értékesítési online rendszer megtervezésekor?

&endash; Az értékesítési rendszer öt darab egymással relációs kapcsolatban álló adatbázisból és a hozzájuk tartozó keresômodulból áll. Az adatbázisok a következôk: termékek; vásárlók; megrendelések; bevásárlókocsik; viszonteladók. Amire nagyon oda kellett figyelni, az az egyes adatbázisok információtartalmának, a köztük levô kapcsolatnak a megtervezése volt. Nem mindegy, hogy az egyes adatmezôk hogyan mutatnak egymásra, milyen adatok kapcsolódnak másik adatbázis adataihoz és így tovább. A FileMaker Pro tartalmaz többfajta minta adatlapot, HTML standard lapot is, a FileMaker Pro által ismert speciális utasításokkal. Önmagában ezekbôl is felépíthetô egy Internetes online értékesítési rendszer, különösebb programozói tudás nélkül is. Mi a rendszer részét alkotó viszonteladói adatbázist intranet adatbázisnak is használjuk. A viszonteladók dinamikus HTML lapját kell csak karbantartani, minden frissítést csak ezen az egy adatbázison kell megcsinálni, az összes többi, ilyen adatot tartalmazó HTML lapot, adatbázist a FileMaker Pro automatikusan karbantartja. A FileMaker Pro Windows-os környezetben is megvásárolható, ha valaki a fentieket ki szeretné próbálni Intel alapú gépen.

B. J.

 

Elôre

Tartalom

Hátra


HYPER-CASH A GYORS PÉNZKÜLDÔ

Magyar szabadalom világhódítás elôtt

Egy percen belüli készpénzátutalásra ad lehetôséget &endash; megvalósulása esetén &endash; az a magyar világszabadalomból született üzleti vállalkozás, amelyrôl a feltaláló és tulajdonos Kónya Árpádot kérdeztük meg.

&endash; Amerikában tartózkodtam, amikor az ottani úgynevezett gyors pénzátutalási rendszerek nehézkességét felismerve megalkottam a találmányt. A szabadalmi eljárás lefolytatásához a világ egyik legjobb szabadalmi ügyvédjét bíztam meg Washington D.C.-ben. Ezáltal a Hyper-Cash névre hallgató rendszer világszabadalmi védettség alatt áll. A Western Union nevû, gyors pénzátutalási rendszerben utazó cég évi 30 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le, az én találmányomhoz képest nehézkesen és lassan mûködô rendszerben.

&endash; Mit tud a Hyper-Cash rendszer?

&endash; Röviden összefoglalva: akár országok közötti, akár országon belüli átutalások esetén is akár 1 percen belül megérkezhet az átutalt pénz a címzetthez. Értelemszerûen ehhez az szükséges, hogy mindkét fél egy banki ATM automatánál legyen valahol. A dolog az alábbiak szerint zajlik: A pénzt küldeni kívánó fél odamegy egy utcai ATM automatához. Behelyezi bankkártyáját &endash; ami lehet hagyományos mágneskártyás, vagy a mi általunk kibocsátandó chipkártyás, smart card rendszerû &endash;, azonosítja magát PIN kódjával. Ezután kiválasztja a Hyper-Cash pénzküldési módot, az elküldeni kívánt összeget és annak pénznemét. Megadja a címzett bankszámlaszámát, vagy azonosító kódját. Ha a küldô fél bankkártyáján van fedezet, akkor a címzett egy percen belül akár egy másik városban levô ATM automatánál a saját bankkártyájával máris felveheti a szóbanforgó összeget.

&endash; Ha jól értem, ez a hagyományos, postai rózsaszín csekkes pénzküldési módszernek lehet elsôsorban nagy konkurenciája.

&endash; Annak is, de nem csak annak. Éppen azért épül a chipkártyás rendszerre és nagyobb tudású ATM automatákra, hogy sok más szolgáltatást is el lehessen a rendszeren keresztül érni. Mondok példákat rá: Szeretnénk csatlakoztatni az automatákat az ingatlan- és céges nyilvántartási rendszerekhez, így ott helyben akár &endash; megfelelô díjazás ellenében, amelyet a chipkártyáról írnak jóvá &endash; céginformációkat hívhat le az automatából az utca embere is. Amennyiben sikerül megállapodni a Szerencsejáték Rt.-vel, akkor akár totó-lottó fogadásokat is lehet majd feladni az automatán keresztül. Tervezzük azt is, hogy Internet-alkalmazásokat is lehessen használni az automatákon keresztül. Tehát tulajdonképpen sokfunkciós eszközökként tudjuk majd használni a Hyper-Cash rendszer révén a chipkártyákat és az ATM automatákat.

&endash; Mi történik akkor, ha valakinek pénzt küldenek, de valami oknál fogva hosszabb ideig nem veszi fel a neki címzett pénzt?

&endash; Ebben az esetben egy hét letelte után a rendszer visszaküldi a pénzt a feladónak. A rendszer újdonsága, hogy nem bankszámlák között mûködik, hanem a chipkártyák között. Értelemszerûen a meglévô bankkártyákról is igénybe lehet azért venni a szolgáltatásait.

&endash; Milyen fázisban tart a megvalósítás?

&endash; Tavaly felállítottuk a rendszert kiszolgáló központi szervert, kifejlesztettük a rajta futó szoftvert. A szervert idôvel egy katasztrófatûrô Tandem gépre cseréljük. A Hyper-Cash mûködéséhez szükséges szoftvert Fucskár Attila fejlesztette, akit a legtehetségesebb magyar matematikusok és fizikusok között tartanak számon. A rendszer biztonságtechnikai átvilágításáért, a különféle kódolásokért, vírusvédelemért Leitold Ferenc a felelôs, aki szintén elismert matematikus és világszerte ismert vírusszakértô. A Hyper-Cash Inc. hazai leányvállalata részvénytársasági formában mûködik, és folyamatosan építjük ki a rendszer felállításához szükséges partnerkapcsolatokat is. Az EuroNet lesz a fô partnerünk az ATM automaták hálózatának kiépítésében. A tervezett tôzsdei és brókeri információs rendszer szolgáltatásához a Fornaxot szeretnénk partnernek megnyerni. Tárgyalásokat kezdtünk a Matávval is, szeretnénk elérni, hogy a kibocsátandó Hyper-Cash smart cardokkal a kártyás telefonfülkékbôl telefonálni is lehessen, illetve hogy azokon keresztül ezek elektronikus pénzzel feltölthetôk legyenek. A projekt beindulásában nagy szerepe volt Kunos Péter bankár úrnak is, aki mindvégig támogatta elképzeléseimet.

&endash; Ha ennek csak a fele megvalósul, már az is jelentôsen megbolygathatja a hazai üzleti gyakorlatot...

&endash; Más terveink is vannak. A rendszer akár arra is alkalmas lehet, hogy &endash; amennyiben a választópolgárok kopogtatócédula helyett egy kártyát kapnak &endash; választásokat bonyolítsunk le rajta keresztül. Óvatos becslés szerint is feleannyiból megoldható ezen keresztül a választások lebonyolítása, mint a ma használt rendszerben.

&endash; Mikorra várható a szolgáltatás elindulása?

&endash; Terveink szerint ebben az évben országosan igénybe vehetô lesz a Hyper-Cash rendszer.

&endash; Országok közötti átutalási lehetôségrôl is szó volt. Ezek szerint máshol is épül ilyen rendszer?

&endash; Terveink szerint idôvel világméretû hálózatot építenénk ki. Az a célunk, hogy a jelenleg a Western Union által uralt 30 milliárd dolláros piacból kiszakítsunk egy szeletet magunknak.

***

A 28 éves Kónya Árpád az ELTE programozó-matematikus szakán ismerkedett meg a szoftverek világával. Már az egyetem alatt vállalkozásokba kezdett, késôbb Amerikában is eltöltött néhány évet. Magyarországon az Elite Plussz Kiadói Kft-je volt mindeddig a legismertebb vállalkozása. Kónya Árpád egyébként vegetáriánus és állatvédô, cégei nyereségébôl az állatokkal törôdô magánszemélyeket és alapítványokat támogat. Aki fel szeretné venni vele a kapcsolatot a Hyper-Cash rendszer, vagy más ügy miatt, az alábbi címen és telefonszámon teheti meg: 2000 Szentendre, Kovács L. u. 36/a. Személyhívó: 06-50-408-966. Telefax: (06 1) 155-6964. E-mail: hypercash@hotmail.com

(X)

 

Elôre

Tartalom

Hátra


MARKETINGTRÜKK, VAGY IGAZ TÖRTÉNET?

A roswelli titok

Tavaly év végén jelent meg az USA-ban a Pocket Books kiadónál Ret. Col. Philip J. Corso: The Day after Roswell címû könyve, mely Magyarországon is nagyon gyorsan megjelent, A roswelli titok címmel az Aranyhal könyvkiadónál, a szokottól eltérôen egészen jó fordításban. Bevezetôül ennyit kell elmondani róla: a könyv meghökkentô dolgokat állít.

Maga a szerzô &endash; akirôl annyit sikerült kideríteni, hogy létezô személy és valóban dolgozott a könyvében emített beosztásokban &endash; szürke eminenciása volt a második világháború környékén és nem sokkal azután bekövetkezett amerikai technikai forradalomnak. Feladata volt a hírszerzô egységek révén megkaparintott technológiai eszközökhöz tartozó gyártástechnológiai eljárások kifejlesztetése és ezen eszközök gyártatása a hadsereg udvari szállítóinál. A feltétel mindössze annyi volt: szabadalmaztathatják maguknak, gyárthatják akár a polgári változatot is, de soha, semmiképpen nem mondhatják meg, hogyan jutottak hozzá a technológiához, a tudáshoz.

A könyv eltûnt volna az ufológikus vagy éppen a katonai memoárok tengerében, ha nem történik néhány egybeesés. Az egyik automatikus. A könyvben lefektetett tények megtörténte óta eltelt a szokásos húsz-, illetve ötvenéves kivárási idô, ami után a legtöbb katonai okmány hozzáférhetôvé válik. A másik egy ballépés: az amerikai légierô kiadott egy jelentést. A roswelli sivatagban soha semmikor nem zuhant le idegen civilizációs repülôeszköz, ôk kísérleteztek. Az emberben, ismervén a hivatalos emberek krónikus "igazmondó" hajlamát, rögtön felmerül a kétség. Ha nem volt igaz, akkor vajon ennyi idô után minek cáfolni?

A könyv azt állítja, hogy 1947. július elejének egyik hajnalán a New Mexico szövetségi állambeli Roswell városka mellett lezuhant egy repülô test, amelyben a földinél lényegesen fejlettebb intelligencia halottaira, valamint technikai eszközeikre bukkantak. Mint a szerzô elmondta: különösen ügyeltek arra, hogy ahhoz a beszállítóhoz juttassanak nagy titokzatosan a leletekbôl &endash; mondván, az oroszoktól vagy a náciktól szerezték &endash;, ahol volt már kutatás az adott technológia létrehozása irányában, de megakadt. Az amerikai technológia megtorpanás utáni látványos fellendülését ez, majd még több lezuhant, késôbb lelôtt repülôeszköz berendezéseinek visszafejtése hozta létre.

Mindez azonban a könyvvel együtt megmaradt volna egy ufológikus áltudományos mûvének, ha a jelen pillanatokban zajló alapvetô technológiai átalakulás &endash; mely nem tûnik a korábbi fejlesztésekbôl szervesen következônek &endash;, valamint az American Computers Company nevû cég sorozatos termékbejelentései, más cégek újdonságai nem látszanának megerôsíteni ezt a vonalat. Nem tudhatjuk, hogy Roswellben mi történt valójában. Éppenséggel az is lehet, hogy egy gigantikus marketing-, átejtési kampánynak vagyunk részesei. Mindenesetre nem árt emlékezni arra, amit Corso könyvében állít:

Tudomása szerint ebbôl a technológiai csomagból kapott az AT&T Bell Laboratories, a Licon Labs Lexington, valamint azok a cégek, amelyekbôl a Silicon Valley mai óriás vállalatai kinôttek: az Intel és a Texas Instruments, az IBM, a National Semiconductor. A technológiát kapottak sora nem rekonstruálható pontosan. Mindenesetre a hallgatás falát egy cég, az American Computers Company megtörte, amely a titkossági idôk letelte után kiállt a nyilvánosság elé az eszközökkel és a technológákkal.

Érdemes áttekintést tenni: a könyv és egyéb források szerint mit köszönhetünk a roswelli csomagnak:

&endash; a tranzisztor

&endash; Intel típusú mikroprocesszorcsalád, ahol a megjelenô processzorok egyetlen a jövôben létezô processzor egységekre szétszedett, majd fokozatosan újra építkezô változatai

&endash; kevlárszálak

&endash; optikai kapcsolók

&endash; optikai szálak

&endash; lézer, félvezetô lézerek &endash; gyakorlati megvalósítása a hagyományos lézerek második generációja &endash;

&endash; éjjellátó képerôsítô eszközök, nagy érzékenységû kamerák

&endash; térbe vetítô megjelenítô (American Computers)

&endash; sok állapotú félvezetôk: transcapacitor (TCAP) StrataFlash (Intel)

&endash; 512 megabájt, majd 1 gigabájt kapacitású operatív tár chip (Intel vagy Tata Semiconductors, India)

&endash; lopakodótechnológia (Hughes Aircraft)

&endash; nagy kapacitású 90&endash;270 gigabájtos félvezetô merevlemez-helyettesítô tároló (American Computers&endash;Tata Semiconductors)

&endash; az "élére állított tranzisztor" elvét követô, buborékokkal szigetelt félvezetô anyagstruktúrák (Texas Intsruments)

Gigantikus marketingtrükk vagy realitás: az ezredfordulóra kiderül. Tény, hogy az elkövetkezendô két évben több történhet az elektronikában, az informatikában mint eddig összesen. Vessünk rá egy pillantást.

 

Elôre

Tartalom

Hátra


AMERICAN COMPUTERS CORPORATION

A titoktörô

Igen furcsa közleményekkel állt elô a múlt év vége felé hivatalos webhelyén az American Computers Company. Ez egy olyan PC-tervezéssel és -összeszereléssel foglalkozó, az USÁ-ban ismert vállalkozás, amelyiknek lehetôsége van tajvani cégekkel karöltve saját félvezetôgyártást is folytatni.

A cég Web-címe igen rövid idô alatt, már az elsô közlemények után látogatott lett. Olyannyira, hogy kénytelenek voltak egy nagy kapacitású tükörszervert is felállítani, miként a nagyok tették a marsi cipôsdoboz kalandozása idején. Lehetetlen az ott összehányt és egyre inkább halmozódó anyagokat itt ismertetni, ezért angolul tudóknak mindenesetre álljon itt a két webcím: www.american-computers.com/ roswell.htm, vagy:

www.accpc.com/roswell.htm

A cég egyik legfontosabb bejelentése, hogy 850 dolláros áron rövidesen elérhetôvé válik egy merevlemezt helyettesítô félvezetô alapú nem felejtô tárolóeszköz. Ez az úgynevezett TCAP technológián alapul, ahol egy félvezetônek nem csak két állapota lehet. A tranzisztor és a kondenzátor látszólagos kombinációjával létrehozott eszköz jelenleg 256 diszkrét állapotot vehet fel a benne tárolt töltések mennyiségétôl függôen, de az ezredfordulóig megvalósítható az 512 alapállapot is.

A TCAP technológia mindenképpen létezik. Több szabadalmi bejelentés foglalkozik vele. Sôt az Intel is bejelentett &endash; természetesen semmiféle Roswellre nem utalva egy hasonló másik eszközt &endash; a StrataFlash memóriát. Itt az eszközben a töltések négy diszkrét szintje különböztethetô meg.

A két technológia annyiban megdöbbentôen közös, hogy a tranzisztor egy szigetelt poliszilícium kondenzátort tartalmaz, amelyet tartós tárolás céljára fel lehet tölteni szabad elektronokkal. Az adott cella aszerint jelez nulla vagy egy számjegyet az olvasáskor, hogy a szigetelt réteg fel van-e töltve elektronokkal vagy sem. Itt már az elsô ismert változatokban a flash memóriában az elemsûrûség jelentôsen megnôhetett, mert egybitnyi információhoz egyetlen tranzisztor &endash; ellentétben a korábbi kapus rendszerrel &endash; elegendô volt. A statikus RAM mindezt 6 tranzisztorral oldotta meg, az EEPROM két kondenzátorral és egy tranzisztorral operált bitenként.

A flashmemória különleges elônye, hogy egybitnyi információ tárolásához csak egyetlen tranzisztor felhasználását teszi szükségessé. Ezzel ellentétben a statikus RAM (SRAM) egy bit tárolásához 6 tranzisztort, a dinamikus RAM (DRAM) 1 tranzisztort és egy kondenzátort, az EEPROM pedig egy tranzisztort és két kondenzátort használ. Az Intelnél rájöttek, hogy itt valójában egy különleges analóg tárolási lehetôségrôl van szó, ami óriási ugrás lehetôségét hordozza magában. Míg a korábbi eljárásnál egy cella csak egy bitet (ezen belül a kettes számrendszernek megfelelô nulla vagy egy számjegyet) volt képes tárolni, addig a flash egyetlen miniatûr cellájában &endash; a rátöltött elektronok számától függôen &endash; értékek széles skáláját tükrözheti, a teljes feltöltöttség és a kiürített állapot között. Elvileg 'n' azaz korlátlan számú állapotot tükrözhet a rendszer.

Ha Roswelltôl eltekintünk, akkor is egy informatikai minôségi ugrás elôtt állunk. Ugyanakkor a processzortechnológiának is lépnie kell valamerre. Célszerû, ha lecseréljük a jól bevált logikai kapus tranzisztoros barkácsintelligenciát, kell valami más helyette.

A sejtpocesszort eddig a hihetetlenül magas igényelt elemsûrûség miatt nem nagyon lehetett az eddigi technológiákkal megvalósítani. De mi van akkor, ha egy elem 'n' funkciót képes ellátni, éppen azért, mert állapotainak száma is több mint kettô? Nos, akkor át kell értékelni a sebességrôl és a technológiáról alkotott eddigi álláspontunkat.

A TCAP és a StrataFlash elvén építhetô olyan processzor, melynek bonyolultsága már megközelíti azt, amit a sejtprocesszoroktól elvárunk. Az American Computers az ezredvégre ígéri a hagyományos technológiákkal teljesen kompatíbilis sejtprocesszorát. Mások egyelôre hallgatnak. Ehhez mindenesetre segítséget adhat a Texes Instruments új félvezetôgyártási technológiája. Itt a lapka méretét egy új szigetelôanyag, a gázbuburékokat tartalmazó szilíciumhab segítségével jelentôsen csökkenthetik és a hagyományos tranzisztortechnológiát átalakíthatják. Ugyanis így a nagy helyigényû elem a lapka mélységében alakítható ki, a szigeteléshez szükséges hézagok, azaz a gap mérete jelentôsen továbbcsökkenthetô.

Az American Computers másik újdonságcsoportja a térbe vetítô lézermegjelenítôkkel foglalkozik. Az elve elvben mûködhet, csak az a kérdés, valóban mûködni fog-e mindez? Mindenesetre rövidesen mindezt saját szemünkkel látnunk kell.

Az ACC az utóbbi idôben mintha kissé megrettent volna a folyamattól, amit elindított. Web hostján igencsak értékes és látszólag komolytalan anyagok kezdenek megjelenni (példul a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban), amely itt Magyarországon is visszatartott mértékadó gazdasági lapokat, hogy egyáltalán foglalkozzanak ezzel a látszólag hihetetlennek látszó technológiai "szemétgyûjteménnyel". De ha egy mûszaki szakember orra nem csal, akkor az ott bejelentett eszközök rövidesen a boltokban lesznek. Roswellel vagy anélkül, de léteznek. Ha igaz mindez, akkor új Intel született?

Mi várható a fentiek mellett? Megjelenik az 512 megabájtos, majd az 1 gigabájtos operatív tárnak alkalmas SD-RAM lapka, vélhetôen TCAP-rokonságot mutató technológiával. Már megjelentek a Soltek olyan alaplapjai, amelyek képesek kezelni ezt az új elemet. Ugyanakkor a háttérben zajló folyamatokat, a hagyományos technológia válságát néhány dolog jól mutatja:

&endash; jelentôsen esnek a RAM-árak;

&endash; a legnagyobb merevlemezgyártók racionalizálás címén munkásaik és fejlesztôik több mint kétharmadát elbocsátották. A Malaysiában és a Koreában a hagyományos másolásra, utángyártásra épülô high-tech gazdaság válságban van, miként Japán, Hongkong is gyengélkedik. A hagyományosan innovatív indiai és tajvani gyárak pedig ontják új termékeiket, termékbejelentéseiket, ôket a válság kevessé érinti;

&endash; egy fejlesztô-gyártó tajvani cég vajon miért dob piacra olyan alaplapot, amelyik egy még nem létezô memóriát képes kezelni? Nyilván azért, mert neki van mintadarabja és tudja, mikorra fog megjelenni mindez;

&endash; egy merevlemezgyártó cég vajon miért adja el a vezérlési interface licencét egy killer technológiát alkalmazó cégnek, tudniillik az Adapec és a Western Digital eladta a szabványaik és interface felületeik nem kizárólagos alkalmazási jogát az American Computers gigabájtos tárolóihoz. Nyilván azért, mert benne szeretne maradni, ha másként nem, alap-licencszolgáltatóként az üzletben.

Mindezek fényében másként kell majd értelmeznünk a Cyrix-féle egyprocesszoros gép koncepcióját, hiszen ha a tárolóelem is félvezetô, akkor semmi akadálya egy tokba akármennyi memória és háttértár beépítésének. És ezzel a korlátlan tárolási lehetôséggel azután várhatóan élni is fognak a bigware-gyártó cégek, hiszen minek optimalizálják a programjaikat. Hely az van....

Kis János

 

Elôre

Tartalom

Hátra


HÁLÓZATMENEDZSELÉS TIVOLI MÓDRA

Multiplatformos megoldás

Ma már elengedhetetlen feltétele a nagyobb vállalkozások versenyképességének a hálózati informatikai rendszerek kiépítése. Üzemeltetésük azonban költséges, különösen akkor, ha abban több, különbözô szállítótól származó rendszer is megtalálható. A heterogén hálózatok felügyeletére nyújt elegáns megoldást a ma már az IBM tulajdonában lévô Tivoli Systems cég integrált, nyitott, keresztplatformos rendszere, a TME 10 hálózat- és rendszerfelügyeleti programcsomag.

A Tivoli céget 1989-ben alakította két, volt IBM programozó, Todd Smith és Robert Fabio. Legfôbb terméküket, a Tivoli Management Environment (TME) névre hallgató kezelôfelületet 1992-ben jelentették be. A bemutatkozás sikeres volt: 1994-ben a Tivoli már 27 millió dolláros bevételt mondhatott magáénak 1,4 millió dollár profit mellett. 1995 márciusában sikerrel jelent meg a Tivoli a tôzsdén is. A céget az IBM 1996. január 30-án vásárolta meg 743 millió dollárért, mely jelenleg az IBM üzleti egységeként mûködik, megtartva a Tivoli nevet. A cégnek 1800 alkalmazottja van és 162 (!) országban mûködik, köztük Magyarországon is. Frank Moss, aki jelenleg a Tivoli vezetô igazgatója, egyben az IBM alelnöki posztját is betölti.

A TME 10 (Tivoli Management Environment) 29 különbözô platformot képes támogatni, melyek között olyan alapvetô rendszerek szerepelnek, mint például az OS/390, az OS/400, 14-féle UNIX rendszer, az OS/2, a NetWare, a Windows 3.x, a Windows '95 vagy a Windows NT. A felhasználó számára a hálózatfelügyelet tekintetében a TME 10 elfedi ezeket a különbségeket és egységes felületet nyújt a vállalatok számára legfontosabb felügyeleti tevékenységük ellátásához.

A Tivoli TME rendszerének magját a TME 10 keretrendszer (Framework) adja. Ez a modul biztosítja az összes többi TME modul futási környezetét, valamint tartalmazza azokat az alapvetô rendszerelemeket, mint például az egységes grafikus felhasználói interfész, az adatbázis, valamint más kiszolgáló programok, melyek a többi modul számára közösek. A TME 10 felhasználó adminisztrációs modulja (User Administration) az informatikai rendszeren dolgozók és munkacsoportjaik menedzselését látja el a szervereken. A programcsomag elosztó és telepítô modul (Software Distribution) távolról, központi helyrôl biztosítja a különbözô platformok számára a szükséges szoftvermodulok letöltését, telepítését az összes felhasználó gépére. A TME 10 leltár modul (Inventory) naprakészen nyilvántartja, hogy a hálózat számítógépein milyen hardverkonfiguráció és milyen telepített alkalmazások találhatók. Az elosztott teljesítményfigyelô rendszer (Distributed Monitoring) lehetôvé teszi a földrajzilag elosztott, különbözô szállítók termékeibôl felépített és eltérô operációs rendszereket használó számítógéphálózat állapotának folyamatos figyelését, tehát biztosítja a gépek erôforrásai feletti integrált áttekintést. A TME 10 központi eseménykonzol (Enterprise Control) pedig az aktív beavatkozás lehetôségét biztosítja az egész céghálózatra nézve egységes kezeléssel. A rendszer nyitottságát a Tivoli/Plus modulok reprezentálják. Ezek azok a külsô alkalmazások, melyek ugyan nem Tivoli-termékek, de a TME 10 keretrendszerhez képesek illeszkedni és azon keresztül hálózat- és rendszerkezelô megoldásokat nyújtani. A Tivoli nyitott alkalmazási interfészeit már több, mint 450 gyártó támogatja, közülük mintegy 300 a Tivoli stratégiai partnere is egyben. Olyan nevek szerepelnek köztük, mint a 3COM, a Bay Networks, a Cisco, az IBM vagy a Digital.

A TME 10 rugalmasan méretezhetô megoldás, így a rendszer képes együtt nôni a céggel, tehát fokozatos beruházási politikával lehet kiépíteni a felügyeletet. A Tivoli vállalati szintû megoldást nyújt, nem kíván a kis hálózatok felügyeleti rendszereivel versenyezni. Péter Zoltán, az IBM Magyarország Tivoli termékmenedzsere elmondta, hogy egy átlagos Tivoli-rendszer kliensgépre lebontott ára 600-700 dollár körül mozog. Ezt igazolják az International Data Corporation vizsgálatai is, mely tíz TME rendszert alkalmazó cégnél vizsgálta a beruházást és annak hatékonyságát. A vizsgálat eredményei szerint száz felhasználóra a beruházás 69 626 dollár volt, s az éves megtakarítás &endash; mely több tételbôl tevôdik össze &endash; 221 367 dollárnak adódott. A rendszer telepítése tehát 115 nap (!) alatt térült meg az IDC felmérése szerint. Nem véletlen, hogy a Tivoli külföldi ügyfelei között olyan cégeket találunk, mint az Ameritech, a Reuters, a Nomura vagy a New York-i Tôzsde. Hazai referenciaként Kiss Tibor, az IBM Magyarország szoftver üzletág-igazgatója a már bevezetési fázisban lévô Mol Rt.-t említette. Ugyancsak Tivoli-rendszer üzemel az ABN Amro Banknál, ahol a folyamatos üzletmenet szintén alapvetô követelmény, de a TME 10 fog ôrködni a SuliNet hálózat fölött is. Az IBM hazai partnerei a Tivoli rendszerek telepítésénél a Dataware-Answare, az LNX és a USER cégek.

Bartolits István

***

15 millió dolláros rendelés

Egy évig tartó alapos termék- és vállalatkiértékelés után kapta meg a megbízást a Tivoli a Reuters globális hálózatának a teljes hálózat- és alkalmazás-felügyeleti rendszerének telepítésére. A 15 millió dolláros szerzôdés keretében a 161 országban mûködô, több, mint 15 500 saját és ügyfelekhez kihelyezett szervert és asztali számítógépet tartalmazó hálózat erôforrás-kezelését fogja megoldani a TME 10 rendszer. A Reuters, mint vezetô nemzetközi pénzügyi információkkal és hírekkel foglalkozó hírügynökség számára igen fontos, hogy információs rendszere állandóan felügyelt legyen és egységes módon biztosítsa a bonyolult és összetett IT infrastruktúra rendelkezésre állását.

 

Elôre

Tartalom

Hátra


TAVALYI EREDMÉNYEK

Kinek fenn, kinek lenn...

A SUN Microsystems üzleti évének 1997. december 28-ával lezárult második negyedévében rekordbevételt ért el. Az összeg 2 milliárd 450 millió dollár, ami az elôzô üzleti év azonos idôszakához képest 18 százalékos növekedést jelent. Az eredmény az egyszeri felvásárlásoktól eltekintve 223,2 millió dollár volt, ami az elôbbivel megegyezô összehasonlításban 25 százalékos gyarapodást jelent.

SCANNELT információk hálózaton át való közvetítésére hozták forgalomba az AXIS 700-as hálózati scanszervert. A berendezés hálózatba kötésével könnyen eloszthatók a vállalatok alkalmazottai között a papírra jegyzett &endash; a szerverhez kapcsolt scanneren bevitt &endash; információk. Az AXIS 700-as sokféle scannerrel alkalmazható, függetlenül mûködik a fájlszerverektôl, illetve a PC-ktôl.

KOMPATÍBILISSÉ kívánják tenni 56 kilobit/másodperces sebességû modemjeiket, illetve modemlapka-készleteiket a Lucent Technologies és az 3Com Corporation. Az együttmûködés eredményeként a két cég modemtermékei megfelelhetnek a V.pcm néven ismert, kialakulóban lévô új ipari szabványnak.

A LIAS-NETWORX Hálózatintegrációs Kft. túlteljesítve 1997-es tervét 1,8 milliárd forint forgalmat ért el. Ez az 1996-os bevételhez képest 50 százalékos növekedést mutat. A cég tavalyi projektjei közül kiemelkedik a Teve utcai Rendôrségi Igazgatási Központ telefon- és számítógép-hálózatának kiépítése. Idén a Földhivatalok, a Honvédelmi Minisztérium és a MÁV számára építenek országos hálózatot.

ALPHA szuperszámítógépen alapuló számítástechnikai rendszert szállít a Digital Equipment Corporation (DEC) az Egyesült Államok nukleáris fegyvereivel kapcsolatos szimulációs tesztek elvégzésére. Az Energiaügyi Minisztériummal kötött, 11 millió dolláros megállapodás keretében elsôsorban a fegyverek tárolásának megbízhatóságát, például földrengésbiztosságát kívánják ellenôrizni.

ÁTTÖRHETI az 1000 megahertzes sebességi határt a Digital február 2-án bejelentett legújabb, Alpha 21264-es kódnevû processzorcsaládja. Ennek a harmadik generációs Alpha-családnak ötször nagyobb a teljesítménye, mint a jelenleg forgalomban lévô, illetve a közeljövôben piacra kerülô más processzoroké. Szintén a Digitallal kapcsolatos, hogy 3,324 milliárd dollár bevétellel és 74,8 millió dollár nettó profittal zárta pénzügyi évének decemberben zárult második negyedévét. A megelôzô pénzügyi év hasonló idôszakával csaknem azonos bevétel mellett a profit több mint duplájára növekedett idén.

ÚJ NAGYFÔNÖKE van a Silicon Graphicsnak. Richard E. Belluzzo elnök-vezérigazgató korábban a Hewlett-Packard számítógéprészlegét vezette. Belluzzo teljes eddigi karrierjét a HP-nál futotta be, 22 év alatt számos kulcspozíciót töltve a stratégiai tervezés és a marketing területén.

TORTÁVAL dobálták meg Bill Gatest, a Microsoft vezérét brüsszeli látogatása során. Hogy pontosan miért is kenték össze a szoftvervállalkozó-technológiai látnok szemüvegét és arcát ily módon, az mindeddig nem derült ki. A Microsoft fontolgatja, hogy tegyen-e feljelentést.

EZER MEGAHERTZES mikroprocesszor-prototípust mutatott be az IBM. A jelenlegi leggyorsabb IBM-processzor 350 megahertzen üzemel. A cég ez év végére tervezi 500 és 750 megahertzes PowerPC processzorok gyártását is, mégpedig az úgynevezett réztechnológia felhasználásával. A réz jobban vezeti az áramot, mint az alumínium, ezért a mikroprocesszorok méretcsökkentése és teljesítménynövelése szempontjából kulcsfontosságúnak tartják felhasználását. Sokan úgy vélik, a réztechnológia teheti lehetôvé, hogy a számítógépipar továbbra is gyorsan fejlôdjön.

AZ IBM ÉS AZ EDS, az 1998-as labdarúgó-világbajnokság hivatalos információtechnológiai szállítója szoftverszállítási egyezmény aláírását jelentették be. A megállapodás, amit a felek a szoftverüzlet legnagyobb ilyen szerzôdésének tartanak, lehetôvé teszi az EDS számára több IBM-termék felhasználását. Az IBM gyakorlatilag teljes szoftverkínálatát elérhetôvé teszi partnere számára, ideértve a munkacsoportszoftvereket (Lotus), a rendszerfelügyeleti programokat (Tivoli), valamint az adatkezelési szoftvereket is (DB2). E csomag értéke akár másfél milliárd dollár is lehet.

IDÉN IS A NOVELL adta és felügyelte a davosi világgazdasági fórum résztvevôinek üzenetkezelô rendszerét és az Internet-kapcsolatot. Az IntranetWare kiszolgálón futó GroupWise 5 klienskiszolgáló szoftver adta a rendszer alapját. Ez sokféle üzenetkezelôhöz tartalmaz e-mail-átjárót és támogatja a legjelentôsebb Internet-tallózókat. Feladata volt: biztosítsa, hogy az üzenetek küldése és fogadása mellett az érintettek el tudjanak érni minden tárolt információt egymásról, a világ országairól és vállalatairól. A Novell Internet-központjában, a kongresszusi központ és a nagyobb szállodák egyes pontjain terminálokat helyeztek el. Ezeken keresztül a fórum résztvevôi üzenetet tudtak váltani munkatársaikkal.

Robotpilóta a Scala-tól. A világpremierrel egyidôben mutatta be a Scala integrált vállalatirányítási rendszere 5-ös verziójának magyar változatát. Ennek legfontosabb újítása, hogy futtatható a Microsoft BackOffice családba tartozó SQL szerveren is, kihasználva a relációs adatbázis környezet által nyújtott lehetôségeket; az új termék felhasználójának a 2000. év problémáitól sem kell félnie. A Scala termékei az integrált vállalatirányítási rendszerek között a legtöbb, 180 installációt mondhatnak magukénak a hazai piacon.

KIOSZTOTTÁK "Az év informatikai menedzsere" díjakat, melyet elsô ízben hirdetett meg az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. A kisvállalkozások kategóriájában Kürti János és Kürti Sándor lettek az év menedzserei, míg a multinacionális vállalatok kategóriájában Beck György, a Digital Magyarország vezérigazgatója vehette át a kitüntetô címet.

 

Elôre

Tartalom

Hátra