A voksoktól a számítógépes végeredményig
Mondd, te kit választanál?
Nem
kis feladat országgyûlési
választást lebonyolítani, több
millió szavazólapot feldolgozni és
kiértékelni. A magyar választási
rendszer ráadásul bonyolult is, ennek
fényében tehát joggal lehetünk
büszkék rá, hogy olyan informatikai rendszer
mûködik a választások
hátországaként, amelyik a hitelesített
választási eredményt gyakorlatilag az
urnák lezárása után
két-három órával igen nagy
pontossággal elôrevetíti. A
Belügyminisztériumban
dr. Tóth Zoltán
informatikai és távközlési miniszteri
biztost kérdeztük meg, milyen feladatok elé
állítják a választások a
tárcát és hogyan oldják azokat
meg.
&endash; A választások kapcsán két tényezôre kell figyelni. Az elsô a választási rendszer szakmai tartalma, a második a mögötte álló informatikai rendszer. Az elsônek kell prioritást adni, mert csak így lehet igazán jól mûködô informatikai rendszert építeni hozzá. Szakmai szempontból a magyar választási rendszer a következôképpen épül fel. A választópolgárok két szavazatot adnak le, ennek alapján háromféle képviselôt választanak meg. Az egyik szavazatot a választók az egyéni választókerületi jelöltekre adják le. Ez a francia szisztémát képviseli, ebben az a jelölt gyôz, amelyik megszerzi a szavazatok 50 százalékát plusz egyet; miközben feltétel, hogy a szavazásra jogosultak legalább 50 százaléka plusz egy polgár elment szavazni. Ilyen módon 176 mandátum sorsáról döntenek a választók. Azonban hazánkban sok párt van, ezért a szavazatok szétforgácsolódnak, emiatt többnyire szükség van második fordulóra is az egyéni szavazókerületekben. Ekkor már a relatív többség is elég a jelölt megválasztásához, de a második fordulóban már csak az elôzô voksoláskor az elsô három helyen végzett jelöltek indulhatnak el. Ekkor már a részvételi arányban is csak 25 százalék plusz egy szavazópolgár szükséges a szavazás érvényességéhez.
&endash; Az egyéni szavazaton kívül azonban van még egy szavazati lehetôség a választó kezében. Ez mit takar?
&endash; A második szavazatot pártlistára lehet leadni. Ebben az esetben az ország 20 területi egységre van felosztva (a fôváros és a 19 megye), és az adott területen belül az elért szavazatok arányában osztják meg a pártok között a mandátumokat. Ezzel a választók 152 mandátum sorsát határozzák meg. Van egy küszöbérték is, amit 5 százalékban határoznak meg a jogszabályok, ez alatt pártlistán nem lehet a parlamentbe kerülni képviselôként. Értelemszerûen, ha egy párt nem éri el az 5 százalékot pártlistán, de van egyéni jelöltje, amelyik az adott körzetben nyer, akkor az a parlament tagjává válik. Ezt a listás módszert Hagenbach-Bischoff rendszernek is nevezik.
&endash; A két szavazólapon keresztül azonban háromféle képviselô sorsa dôl el. Melyik a harmadik elem?
&endash; Összegyûjtik a szavazókörzetekbôl és a listákról azokat a szavazatokat, amelyek mandátumot nem eredményeztek, de olyan jelöltek, illetve pártok kapták, amelyek az 5 százalékos küszöböt meghaladták. Ezen töredék szavazatok alapján további 58 mandátumot osztanak szét a pártok között. Ezt az elvet D'Hont rendszernek hívják.
&endash; Hogyan juthatnak el az egyéni és a listás jelölésekhez a pályázó politikusok és képviselôk?
&endash; Ahhoz, hogy egyéni jelölt legyen valaki, 750 ajánlást kell összegyûjtenie saját szavazókörzetében. Ezek az ajánlószelvények azok a bizonyos "kopogtatócédulák". Van feltétele annak is, hogy egy párt területi listát állíthasson. Egy adott megyében, vagy a fôvárosban legalább a választókörzetek egynegyedében kell tudni egyéni jelöltet állítani. Ahhoz pedig, hogy országos listához jusson egy párt, szervezet, legalább hét területi listát kell tudnia állítani. Ez a hét terület állhat a fôvárosból és hat megyébôl, vagy hét megyébôl is. Tehát ez az a szakmai feltételrendszer, amelyet a választási informatikai rendszernek ki kell szolgálnia. Lépcsôzetesen nehezedô feltételekrôl van szó, akár a jelölteket, akár a számításokat nézzük.
&endash; Hogyan lesz a szavazókörzetekbeli alapdokumentumokból számítógépes adatállomány?
&endash; Az alapdokumentumok a körülbelül 11 ezer szavazókörzetben keletkeznek, a leadott szavazatok alapján 11-11 ezer jegyzôkönyv készül, hiszen egyéni és listás szavazatokat adunk le. Az ideális az lenne, ha minden szavazókörbe számítógépet és adatátviteli utat lehetne telepíteni, sajnos ezt ma még nem tudjuk megoldani. Az adatok innen az ország 3200 településének polgármesteri hivatalaiba kerülnek. Körülbelül 1000 önkormányzat van számítógépesítve, de ezek még nincsenek hálózatba kötve. Az adatok egy része tehát itt már számítógépre kerül, és egy egyszerû ellenôrzô rendszeren jut keresztül.
&endash; Milyen úton lesz ebbôl végeredmény a központi számítógépben?
&endash; Az önkormányzatoktól részben floppy lemezen, részben jegyzôkönyvek formájában 149 városba kerülnek el az adatok. Ez egy ellenôrzô szint, itt már helyi hálózatok mûködnek, amelyek az adott megyeszékhellyel távoli hálózati kapcsolatba vannak kötve. A megyeszékhelyekrôl (ahol szintén vannak LAN, WAN hálózatok) kerülnek az adatok a fôvárosba, a Balázs Béla úti számítóközpontba. Itt történik meg az adatok országos összesítése, különbözô szempontok szerinti csoportosítása, feldolgozása.
&endash; Hogyan jutnak el innen az adatok például a televízióba?
&endash; A számítóközpontbôl elágazások vannak, mégpedig az alábbi helyekre. Egyrészt az Országos Választási Bizottság székhelyére a Duna Palotába, másodszor a pártok budapesti székházaiba, harmadszor az ezeket igénylô televíziókhoz, végül, de nem utolsósorban az Internetre. A http://www.valasztas.hu név alatt ugyanis szinte online módon nyomon követhetôek az események, nemcsak a választás során, de már azt megelôzôleg, a jelöltállítási folyamatoknál is. Az Interneten angolul is elérhetô mindez az információ, értelemszerûen a "valasztas" szó helyett az "election"-t kell beírni a böngészôprogram keresôjébe.
&endash; Mennyi idô alatt jutunk el a választások végeredményéhez?
&endash; Az urnákat 19 órakor zárják le a szavazás napján. Ekkor kétféle eredménymegállapító rendszer lép mûködésbe, egy elôzetes, és egy végleges. Az elôzetes rendszert a köztisztviselôk mûködtetik a közigazgatási intranetnek is nevezett, még nem teljes mértékben országos számítógépes hálózat révén. Ez egy gyors rendszer, azonban az így kapott végeredmény nem hitelesíthetô &endash; bár a tapasztalatok alapján nagy pontosságú. A végleges eredménymegállapító rendszer manuális, ezt a választási bizottságok csinálják a jegyzôkönyvek alapján. Ennek az adatfeldolgozása lassú, de az eredmény garantáltan hiteles, hiszen ebbe a folyamatba a jogorvoslati elemek is beépülnek.
&endash; Hogyan épül fel az említett közigazgatási intranet hálózat?
&endash; Egyszerre több kisérleti rendszert mûködtetünk már. Az elsô Nógrád megyében zajlik, ahol a Tákisszal összefogva 128 községet kapcsolunk rá 4 városra, azt pedig a megyeszékhelyre számítógépes hálózaton keresztül. Ez a rendszer nemcsak a választások miatt épült ki, fô célja, hogy Nógrád megyében az Internetet minden község elérhesse; valamennyi körzeti rendôr az összes központi országos adatbázissal kommunikálni tudjon. Egy másik kisérletet indítottunk Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Mivel ott kevesebb a pénz, ezért fokozatosan épül ki a hálózat. A harmadik projekt Makó és 16 vonzáskörzeti települése környékén folyik, a negyedik Szigetváron és a közelében levô 62 községben. Végül Székesfehérváron is van egy kisérleti projektünk, amelynek célja, hogy teljes körû belsô hálózat mûködjön, amelyen ügyviteli-iktatási rendszer mûködhet. Ezek TCP/IP alapú hálózatba kötve mûködnek, routerek biztosítják közöttük a biztonságos kapcsolatot, az átviteli út a Matávtól vagy a helyi telefontársaságtól bérelt ISDN, vagy bérelt vonali csatlakozás.
&endash; Milyen hardvereket és szoftvereket használnak e hálózatoknál?
&endash; A számítógépeket tekintve IBM, Digital és Siemens gyártmányúakat használunk. A 149 városban az IBM RISC 6000-es alapú gépei dolgoznak, a területi központokban az IBM RISC-es és a Digital Alpha, illetve VAX rendszerei. A PC-ket a közbeszerzési tender eredményeképpen az Albacomp szállítja, a routereket pedig a Cisco adja a hálózathoz. Az adatok feldolgozásában az Oracle adatbáziskezelôi segítenek, és Lotus Notes alapú ügyviteli rendszereket telepítettünk. Az egész közigazgatási intranet hálózat kiépítésében emellett partnercégeink még az IDOM, valamint a KFKI Direkt is.
&endash; Mire kell még alkalmasnak lennie a közigazgatási intranetnek a választások kiszolgálásán kívül?
&endash; Már ma is háromféle másik feladatot ellátunk ezen keresztül. Az egyik a mûvelôdési tárcával közös projekt, a diákigazolványok kiállítása ezen hálózat segítségével történik, ami a visszaélések megakadályozásában is segít. A Népjóléti Minisztériummal történ megállapodás értelmében ezen a hálózaton keresztül fog majd mûködni a gyámügyi rendszer, valamint a környezetvédelmi tárcával és a MEH-hel történt megállapodás értelmében a területfejlesztési rendszerek is ezen a hálózaton fognak mûködni. Tárgyalunk másokkal is, más feladatok ellátásáról, így például szeretnénk, ha a városokban olyan okmányirodák mûködhetnének, amelyek e hálózat segítségével három kivételével mindenféle okmányt kiállíthatnának a polgárok számára. A három kivétel az az útlevél, a személyi igazolvány, valamint a jogosítvány. Természetesen ezekhez az adatfelvétel ezekben a városi irodákban történne meg, csak az elkészítésük történne központilag. A mûködési költségek nélkül mai árakon 2 milliárd forintba kerülne a rendszer országossá történô kiterjesztése.
B. J.
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
A menedzselt vonalaktól az adatbáziskezelôkig
A jelszó a hetes
Még a tavalyi népszavazás elôtt alaposan felújították a magyar választási szervezetek által használt távközlési rendszereket, így most csak kisebb bôvítéseket kellett elvégezni - tudtuk meg Feczkó Ivántól, a Matáv illetékes vezetôjétôl. A Dunapalotában kihelyezett alközpont mûködik, a központi választási szervezet számára tartalék átviteli utak állnak rendelkezésre, amelyek bármilyen hiba esetén azonnal igénybe vehetôk. A Matáv ezentúl megerôsített szolgálatokkal, ügyeletekkel készül a fôpróbákra és a választási napokra. A területi államigazgatási szervek menedzselt bérelt vonalakon továbbítják majd a választási adatokat, tartalékként ISDN-kapcsolatok állnak rendelkezésükre. Az egyéni választókerületek szintén ezt a két összeköttetési módot használhatják a hagyományos telefonvonalak mellett.
Technikai szempontból újdonság, országgyûlési választásokon most debütál az Internet, pontosabban a Matávnet által nyújtott Internet-kapcsolat létesítésének lehetôsége.A plusz szolgáltatások költségeit alapvetôen a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal, a területi hivatalok, illetve az egyéni jelöltek állják. Feckó Iván úgy véli, sem számukra, sem az ország számára nem lesz felesleges kiadás ez, hiszen a tavaly év végi népszavazáson a választási számítástechnikai, illetve távközlési rendszerek kitûnôre vizsgáztak.
Az egyik legfontosabb része a választási eredményeket feldolgozó rendszernek az adatbázis-kezelô környezet. Az Oracle Hungary szállította az ehhez szükséges szoftvereket, amelyek feladatairól Klotz Tamást kérdeztük a szállítónál.
&endash; Az Oracle 7-es adatbázis-kezelôket a 139 városban levô végpontokon telepítettük, amelyek mondhatni on-line kapcsolatban állnak a központban mûködô szerverrel, amelyen a 7-es Enterprise szerver verziója fut. Az említett 139 végpontban minden információt összegyûjtenek, és különbözô tûzfalakon, routereken keresztül 5&endash;10 perces idôközönként jutnak el a frissítések a központi gépen lévô adatbázisba. Természetesen nem egyszerre jön a frissítés minden helyrôl, hiszen az egyes választási bizottságok eltérô ütemben dolgoznak. Ezért a központban levô gépen gyakrabban aktualizálódnak az adatok. A központi szervert a Belügyminisztérium munkatársai rákötötték egy Oracle web alkalmazásszerveren keresztül egy webszerverfarmra is. Azért lehet webszerverfarmról beszélni, mert a feladatokat 4-5 gép között osztják meg.
Elôre definiáltak több kategóriában olyan adatformákat, amelyeket vélhetôen a leggyakrabban kérdeznek meg. A legkeresettebb 20&endash;25 ilyen riportot percenként, a többi viszonylag gyakori kérdésre választ adó 40&endash;45 formát ötpercenként frissítik fel a központi adatbázisból az alkalmazásszerveren keresztül a weboldalon. Ha valaki egy olyan kérdésre kér választ, amelyik nincs benne ebben az elôre definiált körben, akkor is viszonylag gyorsan lefuttatják a gépek a válaszadáshoz szükséges adatfeldolgozási folyamatot. Ez az idô egyébként csak internetezô mércével mérve tûnhet hosszúnak, hiszen egy 10&endash;20 másodperces válaszadási idô a számítógép elôtt ülve tûnik csak hosszúnak. A gyakrabban kérdezett adatokat egy-két másodpercen belül kiírja a képernyôre a szerver.
A rendszer egyébként arra is alkalmas, hogy akár valódi on-line üzemmódban mûködjön. Az alkalmazásszervert PL/SQL-ben írták, 2.1-es verziója IBM gépen fut. Az Oracle a rendszer megtervezéséhez szoftvert és tanácsokat adott, a kivitelezést a BM szakemberei maguk végezték.
(b-k)
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Választási informatikai rendszer
Út a közigazgatási intranethez
Már dolgozott a Belügyminisztériumnak az 1994-es választásokon az IBM, akkor RS 6000-es gépeket szállítottak az OVK egyéni választókerületi székhelyeire. Ez a munka elnyerte a BM bizalmát. Ezért, amikor a népszavazáshoz, illetve az idei választásokra gondolva a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal (KöNyVH) közbeszerzési pályázatot írt ki a feladatok megoldására, az IBM-et is felkérték, hogy adjon be pályázatot. A Zalaszám Kft.-vel közösen beadott pályázattal az IBM elnyerte a megbízatást, amely tulajdonképpen három részbôl: egy jogi, igazgatási, infrastruktúra- valamint alkalmazásfejlesztési projektbôl áll. Gögge Pétert, az IBM projektfelelôsét kérdeztük e munka hátterérôl, a megoldandó feladatokról.
&endash; A feladatok kapcsán az IBM vállalta, hogy felelôs az infrastruktúra fejlesztési részéért, az üzemeltetésért, a kapcsolattartásért a pártok felé. Stratégiai projekt menedzsmentet hoztunk létre, amelyben benne vannak a KöNyVH munkatársai, a szállítók munkatársai egyaránt, és az egész projekt irányításáért ez a testület felelôs. Az önkormányzatok és a Tákiszok munkatársaival folyamatosan együttmûködtünk a projekt tervezése során is.
&endash; Mit foglal magában az infrastruktúra fejlesztése?
&endash; Ennek keretében a KöNyVH-ban felállítandó központi számítógépparktól elindulva az alábbiak a feladatok: a Magyar Televízióban, a Duna Palotában, a Belügyminisztériumhoz csatlakoztatáshoz egyaránt ki kell építeni az informatikai hátteret, ugyanakkor tartani kell a kapcsolatot a pártok központjaival is, hiszen hozzájuk is el kell majd juttatni a megfelelô adatokat. Emellett az Állami Nyomdával is egyeztetni kell, hiszen ôk nyomtattak minden, a választással kapcsolatos hivatalos iratot, okmányt, kezdve a kopogtatócédulától a szavazólapokig. Természetesen hozzá tartozik a Matávval való együttmûködés kérdése is, hiszen például ôk az Internet-szolgáltatók ahhoz, hogy a választásokat a világhálón keresztül, külföldrôl is nyomon lehessen követni. Az eddig elmondottak képezik az infrastruktúra építés központi szintjét.
Ennél egy fokozattal lejjebb a megyék vannak, ott a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok, a Tákiszok a partnerek, illetve Budapesten a Fákisz. További alsó szintet képezi még 148 egyéni választókerületben levô információs csomópont. Az IBM felelôs az említett szinteken található eszközök integrálásáért, beleértve ebbe az országos hálózat kiépítését, a bérelt, illetve ISDN-vonalak mûködését, de még a Digital Alpha számítógépeinek rendszerbe illesztését is.
&endash; Az 1994-eshez képest mi változott a választási információs rendszer mûködtetésében?
&endash; Több területen is okultunk a tapasztalatokból, illetve az eltelt négy év technikai, technológiai eredményeit igyekszünk beépíteni az új rendszerbe. Ebbe beleérthetô például az, hogy 1994-ben az alkalmazások nagyobb része clipperben volt megírva, mára viszont egységes adatbázis-kezelô rendszert használunk, az Oracle-t. Az erre való áttérést az IDOM vezette. Emellett 1994-ben még a különbözô helyek között kapcsolt vonalon történt az adatátvitel, ma pedig a legtöbb helyen ISDN-, vagy bérelt vonal adja az adattovábbítási hálózatot. Természetesen az alkalmazott számítógépek is korszerûbbek, nagyobb teljesítményûek. A már említett 148 egyéni választókerületi központban RS 6000-es Unix alapú gépek, a Tákiszoknál Digital Alpha számítógépek, a központban pedig AS/400-as és Alpha számítógép üzemel.
A projekt keretében a 3200 önkormányzat egy részében IBM PC-t is telepítettünk, amelyet az Albacomp szállított. Ezeket végül is Win 95 operációs rendszerrel láttuk el, bár tudjuk, hogy mûködési biztonság szempontjából ez nem ideális megoldás. Azonban figyelembe kellett vennünk, hogy a Network Computerek még nem igazán kiforrott technológia, hiába lényegesen olcsóbb az üzemeltetése. Másrészt sajnos az NC-kre még jóval kevesebb, a választások utáni munkában is használható alkalmazás áll készen. Végül, de nem utolsósorban tekintettel kellett lennünk arra, hogy lehetôleg olyan rendszert telepítsünk az önkormányzatokhoz, amely kezelésének elsajátítása a legegyszerûbben megoldható, figyelembe véve az esetleg már meglévô PC-s, windowsos ismereteket. Ezzel együtt is számos helyen oktatást kellett szervezni a Win 95-höz is, nemcsak az Oracle, AIX és Lotus alkalmazásokhoz. Egy darabig gondolkodtunk a stabilabb Windows NT rendszerben is, de árban nem volt megfelelô, így elvetettük.
&endash; Mennyiben volt jó próbája a rendszernek a népszavazás?
&endash; Örömünkre szolgált, hogy már akkor különösebb gond nélkül megoldotta a feladatokat, azonban jó alkalom volt arra, hogy élesben is kipróbáljunk dolgokat, és lássuk, melyek a rendszer azon elemei, amelyeken változtatni szükséges. Végsô soron itt egy több, mint 200 végpontos országos hálózat leszállítása, beüzemelése, üzemeltetése a feladat, ami nem kis erôfeszítést követelt a projektben részt vevô minden szállítótól. Szerencsére kooperatív kapcsolat alakult ki közöttünk, mindenki igyekezett tudása legjavát adni. Nem is lehet ezt másként tenni, hiszen ez egy olyan reflektorfényben mûködô rendszer a választások idején, amely esetleges látványos hibák, zavarok esetén mindenkire árnyékot vet.
&endash; A már említett nem IBM-szállítókon kívül mely cégek vesznek részt a munkában és mit tesznek hozzá?
&endash; A KFKI Direkt szállítja a hálózathoz a Cisco routereket, üzemelteti a hálózatot, folyamatosan felügyel annak biztonságára. Az operatív feladatok elvégzéséhez együttmûködtünk az Intersoft cégcsoporthoz tartozó ISH-val.
&endash; Egy ilyen hálózat mûködtetésénél mindig felmerül a kérdés: mennyire védett az illegális behatolók ellen?
&endash; Speciális, hackerfigyelô alkalmazások is futnak a rendszeren. Ennek köszönhetjük, hogy bár volt sikertelen próbálkozás a rendszer feltörésére, az illetôt meg is tudtuk fogni. A biztonságot más szempontokból az adja, hogy minden lényeges elem clusterba kötve, megduplázva mûködik. Természetesen gondoskodtunk a megfelelô helyeken a szünetmentes áramforrásokról, illetve az önálló áramellátási lehetôségrôl is. Emellett létrehoztunk három olyan mobil csapatot az országban, amelyek elôre összeállított, alkalmazásokkal telepített munkaállomást az ország bármely pontján három órán belül üzembe tudnak helyezni, pótolva egy bármilyen oknál fogva kiesô szervergépet.
&endash; Az adatok internetes elérését milyen módon teszik lehetôvé?
&endash; A már említett biztonsági elemek mellett az volt a célunk, hogy a nagyszámú lekérési feladatot megosszuk, ezért egy webszerverfarmot állítottunk fel RS 6000-es és AS/400-as gépekbôl. Ez utóbbi kifejezetten a választásokkal kapcsolatos történeti adatbázist tárolja és kezeli az ilyen irányú lekéréseket, hogy a többi gépet ezzel ne terheljék. Emellett a Matáv 4x2 megabites sávszélességû kapcsolatot ad a hálózat eléréséhez, így egyszerre 2000 egyidejû hívást, lekérést tudunk kezelni. Természetesen az egyes Internet-szolgáltatók már nem képesek ilyen sávszélességet nyújtani elôfizetôiknek, így az ô oldalukon lehetnek torlódások.
Budai János