Mibe kerül majd a
mûködô TB informatika?
Két év és sok milliárd...
Nem
kis feladatra vállalkozott az új kormányzat,
amikor elhatározta, hogy a
Társadalombiztosításnál
tapasztalható „dzsungelban" rendet rak. Dr. Frajna
Imrét, a Fidesz-MPP frakcióvezetô
helyettesét kérdeztük meg, milyen feladatokkal
és egyéb nehézségekkel kell
megküzdeni ezen a területen. Elsôként arra
voltunk kíváncsiak, hogy a
tb-járulékok nyilvántartásával
és beszedésével kapcsolatos
funkcióknak az APEH-hez kerülése mennyibe fog
kerülni, illetve késôbb milyen
megtakarításokat hozhat?
&endash; Mindenképpen több milliárd forintba fog kerülni csak informatikai háttér (hardverek, szoftverek, rendszerintegráció) szempontjából a fejlesztés. Az APEH-nél ugyanúgy ki kell majd építeni a teljes járuléknyilvántartó rendszert, valamint a szükséges pontokon az adatcsere modulokat, mint ahogy a Társadalombiztosításnál meg kellene tenni, ha ott maradt volna a feladat. Pontos számokat ugyanakkor még nem lehet mondani a beruházás várható költségeirôl. Az APEH jelenleg vizsgálja ugyanis, hogy saját meglévô rendszerében milyen fejlesztésekre, hardver és szoftver cserére valamint bôvítésekre van szükség a TB feladatoktól függetlenül is. Ennek keretében fel fogják mérni, hogy a TB-nél is meglévô rendszerek elemeit mennyiben lehet majd használni, integrálni az új informatikai megoldásokban.
&endash; A járulékfizetô polgárok tapasztalata, hogy a társadalombiztosítási rendszerekben az ott elköltött sokszáz milliós, vagy éppen több milliárdos informatikai beruházások ellenére finoman fogalmazva is nagy rendetlenség van az adatok körében. Miben látja ennek okát?
&endash; Az a helyzet, hogy a TB-nél minden informatikai célú fejlesztés irdatlan pénzbôl egy nem mûködô rendszert eredményezett. Erre elég nehéz racionális magyarázatot adni. A különbözô informatikai fejlesztések során el lehet követni szakmai hibákat is, azonban ésszerû magyarázatot ez sem ad arra, hogy miért vallott kudarcot szinte minden informatikai fejlesztés a TB-nél. Az ember kénytelen arra gondolni, hogy talán az is elôfordulhatott, hogy ott valakiknek nem volt érdeke, hogy a rendszer átlátható legyen.
&endash; A járuléknyilvántartási és beszedési feladatoknak az adóhatósághoz kerülése hozhat-e megtakarítást például a személyi költségek terén?
&endash; Elsô lépésben biztosan nem, késôbb valószínûleg igen. Amint a párhuzamos funkciókat felderítjük és megszüntetjük, lesznek felszabaduló munkaerôk. Ez nem feltétlen jár elbocsátásokkal, hiszen ezek az emberek remélhetôleg használhatóak lesznek például a megerôsítendô ellenôrzési apparátusban.
&endash; Az APEH-hez került funkció mûködôképessége szempontjából kritikus tényezô lehet az adatbázis. Ha ugyanis azokkal az adatokkal lesz feltöltve, amelyekkel a járulékfizetôknek állandó vitája volt &endash; hiszen sokaknak kellett többször bejelenteni ugyanazt a tényt, a TB-nél mégsem jelent meg ez a nyilvántartásban &endash;, akkor a helyzet semmit sem fog javulni...
&endash; Egy ilyen méretû nyilvántartási rendszert egészen egyszerûen képtelenség papíron menedzselni. Erre a meglévô személyi állomány sem volt elegendô, számos esetben a járulékfizetôk problémája egyszerûen abból eredhetett, hogy az apparátus képtelen volt feldolgozni ekkora mennyiségû papíron érkezô dokumentációt. Tehát nagyon fontos fejlesztési feladat az is, hogy a papíron érkezett dokumentumok végre bekerüljenek az informatikai rendszerbe, valamint a késôbbiek során kevesebb papíralapú iratot kelljen feldolgozni, rendszerbe vinni. Ez arra ösztökéli a kormányzatot is, hogy jelentôsen egyszerûsítse a vállalkozások adózással és járulékfizetéssel kapcsolatos adminisztrációs terheit is.
&endash; Mennyire futurisztikus az az elképzelés, hogy az állampolgár mondjuk megkeresi az illetékes hatóság internet oldalán a bevallási oldalt, megfelelô módon digitálisan azonosítja magát, majd elektronikus úton leadja a bevallását, amely így azonnal bekerül az adatbázisba?
&endash; Ez valóban követendô cél lehetne, sajnos, ma még nem megoldott az elektronikus dokumentumok hitelesítése, annak dokumentálása, hogy valóban attól a személytôl érkezett, akinek a nevében feladták. Amint a digitális azonosításra is kidolgoznak egy megfelelô módszert, ehhez hozzáigazítják a jogszabályi környezetet, akkor már használható lenne egy ilyen elektronikus bevallási mód is. Ez a probléma világszerte nincs még megoldva, de tény, hogy sok helyen dolgoznak ennek megoldásán, hiszen számos országban küszködnek hasonló dokumentumkezelési, feldolgozási problémákkal az államigazgatásban.
&endash; Visszatérve az újonnan felépülô informatikai rendszerre, a kulcskérdés a hiteles adatokkal való feltöltés lesz. Ez várhatóan mennyi idôt vesz igénybe?
&endash; Ezt mindenképpen szeretnénk megoldani, de ahogyan látjuk, a meglévô irathalmaz feldolgozása legalább egy, de inkább kettô évet fog igénybe venni, és ez is igen sok pénzbe kerül majd. De elkerülhetetlen feladat, mert a papírformátumú iratok jelenlegi tárolási rendje a legelemibb biztonsági követelményeknek sem felel meg, semmi sem garantálja a legjobb szándék mellett sem, hogy ne vesszenek el, tûnjenek el iratok adott esetben a folyosókon tornyosuló kötegekbôl.
&endash; Mennyiben lehet a TB-költségvetések megtervezésének folyamatosan nagy hibaszázalékait az induló alapadatok bizonytalanságára hárítani?
&endash; Ez talán kisebb súllyal szerepelt benne. Sokkal nagyobb szerepe volt ebben annak a ténynek, hogy a Pénzügyminisztériumban a korábbi kormányzat alatt számos kozmetikázás történt. Hogy értsék is, mire gondolok: ha egy adott évben az infláció miatt a gyógyszerárak 20 százalékkal emelkedtek, akkor egészen egyszerûen nem lett volna szabad ezen az oldalon 5 százalékos költségnövekedést tervezni.
B. J.