Teszteltük

Nokia 5100 plusz Camera Headset

Egyre több felhasználó igényli, hogy mobiltelefonját extrém körülmények között is használhassa. Extrém körülmények között nem feltétlen kell nagyon különleges dolgokra gondolni, általában a fröccsenô víz, por, sár, bizonyos határok közötti ütés- és karcállóság sorolható ide. Tavaly már bemutattuk a Nokia ezen szegmensre gyártott termékét, a Nokia 5210-est. Idôközben ezt a terméket is elérte a frissítés, az újabb extrém körülmények között használható termék az 5100-as típus, s többek között abban is különbözik az 5210-estôl, hogy színes kijelzôt, valamint sokkal több funkciót integráltak bele.

Panasonic DMR-HS2 DVD felvevô

Talán az egyik, leghoszszabb ideig élô technológia rohanó világunkban a filmek rögzítésére használt VHS technológia. Amikor úgy öt-hat évvel ezelôtt megszületett a digitális filmfelvételi rendszer, a DV technológia és szabványa, sokan várták, hogy az asztali videomagnókat is idôvel a DV kazettákra épülô megoldás szoríthatja ki. Ez nem történt meg, sôt, úgy tûnik, megmarad a videokamerák információhordozójának.

Panasonic PT-AE200 házimozi projektor

Lapunk nyomtatott változatának hasábjain már olvashatták tapasztalatainkat a Panasonic DMR HS2-es, merevlemezzel kombinált DVD recorderérôl. A DVD felvevô kipróbálása természetesen nem lett volna igazi hozzáillô házimozi projektor nélkül, így a Panasonic hazai képviseletétôl a PT-AE200-as projektort is kipróbálhattuk.

Csak saját eredményeivel elégedett a PanTel Még 2001 decemberében írtuk lapunkban, hogy a hazai távközlési liberalizáció, a valódi verseny megindulása legalább egy évet csúszni fog. Sajnos, jóslatunk rossz volt, mert ma már úgy tûnik, hogy az igazi verseny a 2001 végi jogszabályi startdátum helyett körülbelül két és fél év késéssel indulhat csak el. Természetesen kíváncsiak vagyunk, hogy ilyen helyzetben egy alternatív távközlési szolgáltató hogyan képes boldogulni a magyar piacon. Ezúttal Jan Muldert, a PanTel Rt. vezérigazgatóját kérdeztük meg vállalata 2003. évi terveirôl és várható eredményeirôl, továbbá a magyar piaci kilátásokról, várható jogszabályi változásokról.	Az IVSZ a "piaci torta" növeléséért Az elmúlt egy év alatt jelentôs változásokon ment keresztül a hazai információtechnológiai ipar érdekvédelmi szervezete, az IVSZ. A változásokról, az IVSZ lobbyerejérôl és céljairól is beszélgettünk dr. Kóka Jánossal, az Elender Rt. vezérigazgatójával, aki "civilben" az IVSZ elnöke. - Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alapvetôen az egyik célja a hazai IT piac "tortájának" növelése, a piac bôvülésének segítése. A piac bôvülése mint cél több értelemben is megfogalmazható. Egyrészt belföldön, amin belül említésre érdemes a kormányzati szektor is; másrészt a külföldi piacok, elsôsorban az EU országainak irányában; végül, de nem utolsósorban lehetnek egyes országok is célként megjelölve.
Mi az a munkavállalói PC program? Nem csak az internet használati díjai és a telefontarifák akadályozzák hazánkban az internet terjedését. Mint azt korábbi számunkban, az IHM távközlési helyettes államtitkárával, Pataki Dániellel készített interjúnkban is bemutattuk, az internet penetrációjának dinamikus növekedését akadályozó tényezôk között az egyik fontos ok a háztartások alacsony számítógéppel való ellátottsága. Részben ebbôl a felismerésbôl is született az IHM gondozásában az úgynevezett munkavállalói PC program.A program megszületésének hátterérôl, indokoltságáról és az eddigi tapasztalatokról Jambrik Mihállyal, az IHM közigazgatási államtitkárával beszélgettünk.	Új utakon a Matáv Sokat és régóta beszélnek már a távközlés és az informatika konvergenciájáról, de a mindennapi gyakorlati életben még nem túl gyakori, hogy egy-egy vállalat a szolgáltatásainak felépítésében, kínálatában az ebbôl eredô elônyöket is kihasználja. Ezt a lépést tette meg a Matáv azzal, hogy novembertôl Üzleti Megoldások Üzletága kibôvíti kínálati palettáját, és moduláris felépítésû, komplett megoldáscsomagokkal lép a piacra. A lépés hátterérôl Tankó Zoltánnal, a Matáv vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
3G szolgáltatások Magyarországon Kissé erôsödni látszik az elmúlt hónapokban a vita arról, jó-e, hogy Magyarország még nem osztotta ki a harmadik generációs mobiltelefon szolgáltatások (3G) licenceit. Az egyik távközlési berendezésgyártó cég hazai vállalatának szakmai napján ezzel kapcsolatban is érdekes vita bontakozott ki, ahol Drozdy Gyôzô hozzászólása alaposan felbolygatta a kedélyeket. Idôközben pedig két hazai szolgáltató is demonstrálta technológiailag 3G képességét, miközben üzletileg kérdésesnek ítélte azt. Ezért megkerestük a Pannon GSM vezérigazgató-helyettesét, fejtse ki Olvasóink számára is, mit és miért gondol a 3G rendszerekrôl.	Új trend: a MobiTrend NEM is olyan régen még természetes követelménynek tûnt egy vállalkozás számára (különösen, ahol már egy-két tucatnyi vagy még több alkalmazott is dolgozott), hogy a cég bôvülésével együtt távközlési rendszerének kiépítésére, fejlesztésére adott esetben milliós nagyságrendû összegeket költsön el. Eleinte csak arról volt szó, hogy a cég majd minden alkalmazottjának legyen melléke - ehhez persze komoly vezetékes hálózatot is ki kellett építeni, ami adott esetben a telephely(ek) jellegétôl függôen akár magának a vállalati telefonalközpontnak a beruházási költségét is elérô kiadást jelentett a vállalat számára.