inter

Nyilvános távközlés

Milyen legyen az egységes hírközlési törvény?

Segítse a versenyt

Csak nemrégiben fogadták el az új hírközlési törvény téziseit. Ennek kapcsán beszélgettünk Marchhart Pállal, a Vodafone távközlés-politikai igazgatójával arról, milyen változásokra lesz szükség a távközlés terén, hogy megfeleljünk az európai szabályoknak.

- Milyen változásokat hoz majd az új Egységes Hírközlési Törvény?

- Magyarországon ma olyan piac van, ami nem azonos szabályozási elvek alapján épül fel, mint az európai. Ennek egyik eleme, hogy a távközlés bizonyos területeire jellemzôek a monopóliumok. Az új EHT-nek véleményem szerint két nagy feladata lesz. Az elsô: felkészíteni az országot az Európai Unióban való részvételre távközlési szempontból és felkészíteni ezzel együtt a monopóliumok megszûntére. A második feladat: megoldani a különbözô területek egységes szabályozását. Eddig csak távközlési törvény volt, ami a távközlést szabályozta, a készülô hírközlési törvény pedig már a kapcsolódó területeket is, a hírközlést, informatikát és az elektronikus média területeit is szabályozni fogja. (Ez a tartalom szabályozásra nem vonatkozik.)

- Mennyire vagyunk elmaradva az uniós szabályoktól?

- Vannak különbségek, amelyek közül a legdrámaibb egyértelmûen az, hogy Magyarországon bizonyos területeken a szolgáltatásokat monopol helyzetben levô cégek nyújtják. Ennek nyilván meg kell változnia és erôsödnie kell a versenynek, hogy a szolgáltatók egyre jobban, egyre olcsóbban tudjanak szolgáltatni és végül az elôfizetô egyre nagyobb palettából választhassa ki azt a szolgáltatást, amit használni fog. A másik terület a konvergencia: valóban szükségessé vált, hogy ezeket a törvényeket egységes szabályozás keretei közé foglalják. Érdekes, hogy például Magyarországon a vezetékes és mobil szolgáltatók is nyújtanak voice over IP szolgáltatást, ugyanakkor a voice over IP szolgáltatás két világnak a találkozási pontja, egyrészt a távközlés, másrészt az Internet világának. Ennek megfelelôen elég sajátos a szabályozása. Például egy mobilszolgáltató a klasszikus koncessziós szolgáltatását üzletszabályzat alapján nyújtja, míg az IP szolgáltatást vállalkozási feltételek alapján. Itt nem az elnevezésbeli különbség az érdekes, hanem az, hogy erre egy külön szabályzatot kell készíteni, a kettô nem dolgozható egybe, mert az egyiknek a Távközlési Törvény, a másiknak pedig az Internet szabályozásának megfelelôen kell felállnia. A készülô Hírközlési Törvénynek az ilyen típusú anomáliákat meg kell szüntetnie.

- Szerepel-e majd az új törvényben a hívószámok hordozhatósága?

- A tézisek közt szerepel, hogy a számhordozhatóságot meg kell valósítani. Mi is úgy gondoljuk, hogy ez egy nagyon fontos eleme az új szabályozásnak. Azt jelenti majd, hogy az elôfizetô szabadon tud szolgáltatót változtatni anélkül, hogy a hívószámát változtatni kellene. Ilyenkor a teljes számot viszi magával, az elôhívó számot is, a hívószám hordozhatósága a vezetékes számokra is vonatkozni fog. Ez szintén a verseny erôsödéséhez vezet majd. Szakmai szempontból a számmezô ugyanolyan szûkös erôforrás, mint a frekvencia. Egészen bizonyos, hogy a jövôben egy számmezô használatáért egy szolgáltatónak ugyanúgy fizetnie kell majd, mint ahogy a frekvenciák használatáért fizetnek.

- Mennyire európaiak az összekapcsolási díjak Magyarországon?

- Az összekapcsolási díj belföldi (mobil) hívások esetében jelenleg 11,39 Ft. Ebbôl 3,89 Ft-ot mindenképpen a Matáv kap, 7,50-et pedig vagy ô, vagy valamelyik LTO, vagyis az a szolgáltató, akinél a hívás végzôdik (vagy ahol kezdeményezték). E díjak összegének mindenképpen lényegesen csökkennie kell. Az EU szerint költségalapúnak kell lenniük. A költségalapúság egyrészt azt jelenti, hogy az, aki az összekapcsolást végzi, ne kapjon többet, mint amit a saját költségei indokolnak (plusz egy elvárható, ésszerû profit) -, illetve azt jelenti, hogy valamilyen szempontból a távolsággal arányos legyen az összekapcsolás díja. Az EU adott is egy ajánlást arra, hogy ilyen elvek mellett körülbelül mekkora az összekapcsolási díjak elfogadható mértéke. Ennek alapján Magyarországon a mobil szolgáltatók legalább az ötszörösét fizetik azoknak a díjaknak, amit egy hasonló helyzetben levô szolgáltató fizet az EU-ban. Ez az igazi akadálya a további díjcsökkentésnek.

- Miért van itthon ilyen magas díj?

- A monopolhelyzet miatt az összekapcsolási díjak mértékét szükséges hatóságilag szabályozni. A probléma az, hogy a hatóság túl magasan állapítja meg ezeket a díjakat. Amikor a Vodafone pályázott, azt annak a biztos tudatában tette, hogy 2000. január elsejétôl a magyarországi összekapcsolási díjak az európai uniós szabályozással közel azonosak lesznek. Ez egy nagyon fontos költségelem egy szolgáltató életében. Amikor a Prímatel konzorcium azt a bizonyos 48 milliárd forintot meghaladó koncessziós díjat megajánlotta, a döntés egyik eleme az volt, hogy a tenderezési folyamat során a Minisztériumtól olyan ígéretet kaptunk, miszerint 2000. január 1-tôl az összekapcsolási díjak lényegesen alacsonyabbak lesznek. Mi azt szeretnénk most látni, hogy a Minisztérium megtartja az ígéretét, és a díjak meg fogják közelíteni az európai ajánlásokban meghatározott értéket. Ezáltal elôsegítik majd a mobil telefónia és a távközlés fejlôdését. Ha ez nem valósulna meg, akkor a mobil szolgáltatókat és közvetve az elôfizetôket is tetemes kár éri.

- A Vodafone új szereplô a hazai piacon. Mennyire jöttek be az elôzetes számításaik?

- 1999-ben egy hónapot mûködött a Vodafone, ez alatt sikerült elérnünk azt az elôfizetôi számot, amit terveztünk. Az igazi nagy kérdés az, hogy mennyivel sikerül majd túllépni a 2000-re tervezett elôfizetôi számot. 2000 végére 200000 Vodafone elôfizetôt prognosztizálunk, ami jó piacpolitikával akár még ennél több is lehet. Az elôfizetô szempontjából nézve a Vodafone-nak van a legjobb országos lefedettsége, hiszen a belföldi barangolási szerzôdés révén mind a három hálózatnak (Pannon, Westel 900, Vodafone) a bázisállomásai az elôfizetô rendelkezésére állnak.

- Hol tart a saját lefedettségük?

- Nagy Budapest teljes területe, hat vidéki nagyváros és részben az összekötô utak vannak lefedve. Úgy tervezzük, hogy ennek az évnek a végére közel teljes - de legalább is 80 százalékot meghaladó - lefedettséget hozunk létre.

Érsek Teodóra

Karrierlehetôség multicégeknél

Tudásexport Magyarországról

Még nem mondható általánosnak, de már elôfordul, hogy a multicégek magyar szakembert alkalmaznak a hazánkon kívüli feladatok ellátására is. Jó példa erre a 36 éves Wágner Tibor esete, akit a közelmúltban neveztek ki az Ericsson közép-európai regionális igazgatójává. Elsôként arról faggattuk, mi kell ahhoz, hogy egy magyar szakember sikeres legyen a nemzetközi porondon is?

- Szerintem kell hozzá nagy adag energia, szorgalom, alázat, jó adag szerencse, és kellenek emberek, akik támogatják adott esetben.

- A szakmai tudás természetes követelmény. Hogyan alakult e téren a fejlôdése?

- Eredetileg villamosmérnök vagyok, 1986-ban végeztem a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskolán. Ezen felül tavaly MBA diplomát szereztem a Veszprémi Egyetemen. Annak idején fejlesztômérnökként indult a pályám, de másfél év után a kereskedelem felé kezdtem kacsingatni. Egy darabig osztrák és magyar cégeknek voltam a magyarországi képviselôje. Igazán azonban a karrierem kezdetét a Panasonichoz való belépésemtôl, 1992-tôl számítom. Két évig területi képviselôként Kelet-Magyarországot jártam, a dealer hálózat kiépítése volt akkor a feladatom. Utána marketing menedzser lettem. A Panasonicnál nagyon sokat tanultam. Ennél a bonyolult mátrix szervezetnél tanultam meg, hogy milyen a nemzetközi környezetben a munkavégzés, a kommunikálás, itt volt alkalmam kitûnô rálátást szerezni az egész marketinges munkára. Nagy részét az ott tanultaknak ma is használom. Azóta a többi cégnél, ahol megfordultam, csak finomodtak az ismereteim. Közel öt évet töltöttem a Panasonicnál. Amikor már nem élveztem, mert rutinszerûvé vált a munkám és az elôbbre jutásra sem volt lehetôség, új kihívást kerestem.

- Ez volt a Sony?

- 1997-ben a Sony Hungáriánál új területre hívtak, értékesítési és marketing menedzseri pozícióba. Ebben a munkakörben a szórakoztató elektronika minden ágával foglalkoztam. Beletartozott a PlayStation, a videó játék, a számítástechnika, az elem üzletág, a kazetta, a floppy és az autórádió, amit együtt new bussinesnek neveztek. "Ebben van a jövô!" hangsúlyozták és azt ígérték, hogy minden támogatást megadnak ezen területek jelentôs fejlôdéséhez. Az ígéretekbôl azonban az eredményességhez szükségesnél kevesebb valósult meg. Sikerorientált ember vagyok, így ez a helyzet engem elkedvetlenített. Ekkor érkezett az Ericsson ajánlata.

- Bizonyára könnyû volt a választás...

- Az elôbbiek ellenére három hónapig gondolkoztam, hogy elfogadjam-e az Ericsson ajánlatát. Ma már nyugodtan mondhatom, jól döntöttem. Ez a cég nagyon jól felépített mátrix szervezet, amit gazdag szociális és kulturális hálóval erôsít meg. Magasan az eddigi legjobb munkahelyemnek tartom. Itt értékesítési és marketing igazgatói pozícióba kerültem, amely egy másfajta megközelítést igényelt részemrôl.

- Milyen elgondolás vezette az Ericssont, hogy éppen önt választotta ennek a feladatkörnek az ellátására?

- Talán amiatt kerültem ide, hogy a mobiltelefon hasonló termékkategóriává kezd válni, mint a szórakoztató elektronika és a számítógépek, amiben nekem nagy tapasztalataim voltak. Persze a végzettségem mellett az angol nyelvtudásom is szerepet játszott abban, hogy rám esett az Ericsson választása. Mint marketing igazgató felelôs vagyok azért, hogy milyen a mobiltelefon értékesítés nagyságrendje; milyen a piaci részesedés és hogy milyen a márka image. Ez egy rendkívül összetett feladat, amelyet igyekeztem nagyon lelkiismeretesen csinálni és komolyan igénybe is vette a képességeimet. Mindemellett nagyon tanulságos is volt, mivel ilyen felelôsséggel és önállósággal eddig még nem kerültem szembe. Ráadásul elôdömtôl elég jó piaci pozíciót vettem át. Korábbi tapasztalataim alapján ezzel együtt voltak olyan ötleteim, elképzeléseim, amelyekkel új nézôpontokat hoztam e területre, ami nem vált kárára az egész tevékenységnek.

- Két évi munka után egy belsô álláshirdetési pályázat megnyerésével az Ericsson mobiltelefon üzletágának közép-európai igazgatója lett. Mi ebben a pozícióban a feladata?

- Kilenc ország tartozik hozzám: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Magyarország, Macedónia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia. Budapesten van a régió igazgatósága. Itt néhány munkatárssal támogatjuk ezeket az országokat és felelünk értük marketing, vevôszolgálati területen. Minden országban a mobil szolgáltatókkal tartjuk a kapcsolatot és olyan üzleti konstrukciókat alakítunk ki, hogy amikor üzletkötési lehetôség nyílik, minket válasszanak, ne a konkurenciát. A munka marketingkommunikációs oldala - a reklámok, hirdetések, promóciók, az ehhez kapcsolódó stratégiai és taktikai elgondolások - is az én feladatkörömhöz tartoznak.

- Egy ilyen pozícióban a munkaidô minden bizonnyal nem napi nyolc óra.

- Hetente legalább három napot külföldön vagyok. A hét két itthon töltött napja alatt pedig próbálom behozni azt, amit nem tudok elvégezni a távollétem miatt. Ez is napi tíz óránál hosszabb elfoglaltságot jelent az irodában.

- Hogyan viseli mindezt a család?

- Nemrég született meg a második kislányom, aki még csak három hetes. A kinevezésem egy plusz öröm mindehhez - ugyanakkor nem könnyû idôszak ez sem nekem, sem nekik. A jelenlegi családi életem és a munkám összhangja messze van az optimálistól. Idôvel szeretném ezt kiegyensúlyozni. A jövedelemszerzésen kívüli családi terhek nagy részét a feleségem vállalja magára, hiszen én csak a hétvégeken vagyok az övék.

- Meddig lehet, vagy érdemes ezt a feszített munkát folytatni?

- Idôvel biztosan váltani kell. Nagyon remélem, hogy nem ez a karrierem legfelsô csúcsa az Ericssonnál, hanem vezet innen még feljebb is út. Egyébként is ambiciózus vagyok és az új pozíciómban mindent meg fogok tenni azért, hogy eredményesnek ítéljék meg azt, amit csinálok. Bízom benne, hogy lesznek még további lehetôségek elôttem.

Halay Edit

Info 2000 májusban

Ismét megrendezi Magyarország legnagyobb infokommunikációs szakkiállítását a Budapesti Vásárközpontban a Hungexpo Rt. A május 9-13-a között tartandó kiállítás Info 2000 névre hallgat. A szakkiállításon a legnagyobb területet az informatika termékcsoport kiállítói foglalják majd el. Az elôzô évi rendezvényhez hasonlóan a kiállítás tematikájában az információtechnológia, az adat- és telekommunikáció, a repró- és másolástechnika, valamint a tanácsadás szerepelnek. A programok kidolgozásába és véglegesítésébe a Hungexpo bevonta a szakmai szervezeteket, mint az Informatikai Vállalkozások Szövetségét, a MAK-ot, az NJSZT-t, valamint a HTE-t.

Fejlôdô tudakozó

Majdnem ötös

Fôleg a belföldi és nemzetközi tudakozó minôségi fejlôdésén vehették észre az ügyfelek azt a változást, amelyet a MATÁV Kezelôi- és Információszolgáltató Központ munkatársai hajtottak végre az utóbbi években. Ma már mindenki elismeri, hogy a MATÁV tudakozó szolgáltatása európai színvonalú. Az ügyfelek egy ötjegyû skálán 4,56 pontra értékelték a tudakozót egy tavalyi felmérés alapján, ami jelzi az elismerést. A tudakozó 1998 óta ISO 9000 minôségbiztosítási rendszert üzemeltet. Ferenci Richárddal, a MATÁV Kezelôi- és Információszolgáltató Központjának igazgatójával a központ munkájáról, a tudakozóban történt változásokról beszélgettünk.

- A kezelôi tevékenység egyik legfontosabb része a tudakozó, amely információszolgáltatást jelent. A másik a távirat szolgáltatás, amelynek forgalma sokat változott az utóbbi idôben. Évekkel ezelôtt jelentôsen csökkent a szolgáltatás iránti igény, de a csökkenés megállt, jelenleg nem változik lényegesen a táviratfeladások száma. Az ügyfelek fôleg üdvözlô típusú táviratokat küldenek egymásnak, ezek általában dísztáviratok. Információs tevékenységünk része a telefonkönyvvel kapcsolatos adatállomány összegyûjtése, az adatok kezelése, s a könyv terjesztése.

- Milyen volt a korábbi tudakozó, s miért kellett megváltoztatni?

- Az új tudakozó rendszer 1997. március elsején kezdte meg mûködését. Elôtte minden megyeszékhelynek volt külön tudakozója, de közöttük semmiféle kapcsolat nem létezett. Központilag Budapestrôl kaptak információkat, de ezek meglehetôsen lassan, sokszor csak hetek, hónapok múltán érkeztek meg a helyi tudakozókba. Utána eljött a számítógépes korszak, de a központok még mindig nem voltak összekapcsolva. Az ügyfél ezért sokszor csak pontatlan, idejétmúlt adatokhoz juthatott hozzá, arról nem is beszélve, hogy a tudakozó gyakran foglaltat jelzett. A korábbi rendszer fenntartása ráadásul drága is volt.

- Hogyan épül fel az új tudakozó rendszer?

- Ez már egy tudakozónak fogható fel, noha három helyszínen mûködik: Budapesten, Pécsett és Miskolcon. Egy tudakozó, mert egy adatállományból dolgoznak valamennyien. Az ügyfelet bármelyik helyre kapcsolhatják, bár a hívásoknak prioritásuk van: a budapesti hívásokat elsôsorban Budapestre kapcsolják, s ha ott nincs kapacitás, átkapcsolják Pécsre vagy Miskolcra. Az ügyfél ebbôl semmit nem vesz észre. Híváskor az ügyfél nem hall csörgést, hanem egybôl egy automata hang szólal meg: "Halló, itt a MATÁV belföldi tudakozó", majd zene szólal meg.

- Korábban általános volt a panasz, hogy állandóan foglaltat jelzett a tudakozó. Most mennyi idôbe telik, hogy kapcsolják a kezelôt?

- Mérjük, mennyi idô telik el, mire a kezelô bejelentkezik, s ennek alapján állapítjuk meg a minôségi mutatónkat. Ez jelenleg 1,5 másodperc, ami jó eredmény. A hírközlési minisztérium azt írja elô, hogy a hívások 92 százalékát 20 másodpercen belül kell fogadni, a MATÁV ugyanakkor a hívások 95 százalékát fogadja 20 másodpercen belül. Vagyis jobb eredményt érünk el, mint amire a minisztérium kötelez. A 95 százalékon felüli 5 százalék azokat az eseteket jelzik, amikor - bár ritkán - torlódás van. Olykor elôfordul, hogy csúcsidôben egyszerre túl sokan hívják fel a tudakozót, s hiába dolgozik minden kezelônk a három helyszínen, néhány ügyfelünknek 20 másodpercnél több ideig kell várnia a kapcsolásra. Ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy amíg a kezelô nem jelentkezik, nincs számlázás, egyébként pedig a tudakozónak egységes díjazása van, bárhonnan is hívják az országból.

- Mennyi az adatszolgáltatás átlagos ideje?

- Ez a másik lényeges paraméterünk. Tavaly az elvárás 30 másodperc volt, valójában azonban 29,7 másodperc volt az adatszolgáltatás átlagos ideje. Ez kiváló teljesítmény, Európában az egyik legjobb átlag.

- Milyen újdonságnak számító szolgáltatások kapcsolódnak a belföldi tudakozóhoz?

- Tavaly április elsejétôl vezettük be a gyorshívást. Ezzel az érdeklôdô ügyfélnek felajánljuk, azonnal kapcsoljuk az általa kért számot. Ez sokaknak kényelmes, hiszen nem kell feljegyezniük a számot, nem kell tárcsázniuk, tehát például a mobilról telefonálók láthatják a hasznát. Díjazás csak akkor történik, ha a hívott fél felveszi a kagylót. Egyébként valamennyi mobil telefonról is felhívható a belföldi tudakozó (a 198-as számon). Különféle adatokkal nemcsak a MATÁV ügyfeleit, hanem más távközlési cégeket is kiszolgálunk, így például a Déltáv, a Jásztel, a Digitel 2000 ügyfeleit. Az UTI helyi koncessziós távközlési társaságnak ugyanakkor saját tudakozója van. A távközlési cégek ismerik egymás adatállományát, mert kötelesek átadni egymásnak saját adataikat. A mobil cégekkel más a helyzet, mert esetükben nincs kötelezettség, velük külön meg kell állapodni. A MATÁV tudakozója tartalmazza a Pannon GSM és a Westel 450 elôfizetôi adatait is, mert megegyezést kötöttünk, de nincs ilyen megállapodásunk a Westel 900-zal és egyelôre a Vodafone-nal sem.

- Mennyi hívást regisztrálnak átlagosan?

- Évente átlagosan 40 millió hívás érkezik, ami napi 110-140 ezres átlagot jelent, hétvégén kisebb ez a szám. Összesen 350 munkahelyünk van, csúcsidôben tehát egyszerre maximum ennyi helyen fogadhatjuk a hívásokat.

- Miben azonos, illetve más a 199-en hívható nemzetközi tudakozó?

- Ez szintén nonstop szolgáltatás, s az ügyfelek bármely ország elôfizetôi adatai után érdeklôdhetnek. Az adatszolgáltatás szintén gyors, bár itt értelemszerûen lassúbb, mivel ez bonyolultabb folyamat. Néhány perc alatt mindenesetre megadjuk a kért adatokat.

- Milyen feladataik vannak a telefonkönyv adatainak összeállításában?

- Az adatállományt a mi központunk állítja össze, s végül mi terjesztjük a könyveket. Jelenleg mintegy 4 millió adatot kezelünk, amelyeket állandóan frissíteni kell, s ôrködni a minôségükön. Arra gondolok, hogy figyelnünk kell például a cégek neveinek azonos megjelenésére, ellenkezô esetben szinte lehetetlen megtalálni ôket. Az ügyfelek sokszor inkább a tudakozót veszik igénybe, ha egy adatot keresnek, mert az gyorsabb, kényelmesebb és pontosabb információt közöl, mégha ezért a hívás díjával fizetni is kell.

Csarnai Attila

Bemutatkozik a Puskás Tivadar Távközlési Technikum

Távközlési oktatómûhely

Az itt tanuló gyermek beszéljen angolul, használja a számítógépet, tudjon úszni, biciklizni, legyen jogosítványa, s legalább egyszer menjen el az Operába - fogalmazza meg tömören elvárásait tanítványaival szemben Horváth László, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója, aki mintegy szlogenként használja a fenti mondatot.

A budapesti Gyáli úton található épületben 1906 óta folyik tanítás. Itt lakott és tanított többek között Tolnay Henrik mérnök, a Csepeli Szikratávíró egykori igazgatója is. Kezdetben postai tanonciskola volt, majd távközlési technikum lett, késôbb fôiskola is mûködött az épületben. A fôiskola 1974-ben költözött Gyôrbe, s Széchenyi Istvánról neveztek el. Jelenleg a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban az oktatás öt éven át folyik a 14-19 esztendôs diákok számára, akik távközlési és informatikai technikusok lesznek, ami középfokú szakmai végzettségnek felel meg. A Matáv az általa létrehozott Távközlési Oktatási Alapítványon keresztül tartja fenn az intézményt.

- Hányszoros a túljelentkezés és hogyan kerülhetnek a diákok a technikumba? - kérdeztük Horváth László igazgatót.

- Átlagosan 3-5-szörös a túljelentkezés, de tavaly hatszor annyian kívántak beíratkozni, mint amennyi tanulót felvehettünk. Lányok jóval kevesebben vannak, mint fiúk, létszámuk évfolyamonként legfeljebb kettô-három. Évfolyamonként három osztályt indítunk, de van négy osztály is. Egy osztályban maximum 30 diák tanul, tehát nincs túlzsúfoltság. A felvételi elôtt az általános iskola nyolcadik osztályos tanulói számára, akik érdeklôdnek iskolánk iránt, ingyenes felvételi elôkészítôt tartunk matematikából, fizikából és informatikából. A felvételinél nagyon komoly szûrôt alkalmazunk: írásbeli vizsga van matematikából, fizikából, helyesírásból, ezt követi az alapos beszélgetés. A fölvett, még nyolcadikos diákok a felvételi után, májusban két hétig iskolánkba járnak, hogy szokják a környezetet. Olyan tréningen vesznek részt, amelyen a tanulás módszertanát sajátíthatják el, megtanulnak jegyzetelni, beszélni, vázlatot írni, könyvtárat használni. Közben odafigyelünk arra is, hogy megtudjuk: mennyi könyvük van otthon, van-e számítógépük, hogy pontosabb képet alkothassunk leendô diákjainkról. A "beszoktatás" része, hogy kerékpárral elmegyünk Lakihegyre, a már nem mûködô rádióadóhoz - ez mintegy 30 kilométerre található az iskolától -, hogy lássák, a távközlési technika honnan és hogyan alakult ki. A biciklizés ráadásul az egészséges életmód része.

- Mi történik a felvételi vizsgák után?

- Az összes szülôt behívjuk, s jómagam beszélek velük a célokról, tennivalókról, arról, hogy olyan szakembert akarunk képezni a gyerekekbôl, akik képesek eltartani saját magukat és a családjukat is. Ezek hasznos beszélgetések, mivel a szülôk is tisztábban látják az elvárásokat. Minden évben megismételjük ezeket az összejöveteleket. A tanév elején, szeptemberben gólyatáborba mennek a gyerekek, ahol a közösség összeszoktatására helyezzük a hangsúlyt.

- Milyen jellegû képzés folyik az iskolában?

- Az elsô évfolyamon szakmai alapozás, amolyan kedvcsináló oktatás folyik. A nyelvoktatásnak megkülönböztetett szerepe van. A diákok kis csoportokban minden nap tanulnak angolul, s a harmadik év végén mintegy kétharmaduk sikeresen teljesíti a középfokú Pitman nyelvvizsga követelményeit. A többiek egy alapfokú szintet teljesítenek, s ez beszámít az egyetemi, fôiskolai felvételibe. Az ötödik évben szakmai angol nyelvet tanulnak a diákok, s akadnak olyanok, akik megpróbálják megszerezni a felsôfokú nyelvvizsgát. Évente átlagosan húszan Angliában töltenek néhány hetet nyelvtanulással, ami sokat lendít tudásukon. Fakultatíve németül is tanulhatnak a növendékek.

- Hogyan jelenik meg egy távközlési technikumban az informatika?

- Az iskolában fontos szerepet játszik az informatikai oktatás. A diákok a második év végére úgynevezett ECDL vizsgát tesznek, amely azt jelenti, hogy a sikeres vizsgázó használói szinten ismeri, kezeli a számítógépet. A bizonyítványt egész Európában elfogadják. Az érettségi, vagyis a negyedik év után középfokú informatikai szakvizsgát tesznek le a diákok, s csak ezután mehetnek az ötödik osztályba.

- Milyen más tantárgyakat oktatnak még?

- Érettségi tantárgy a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, emellett például kémiát is tanulnak a gyerekek. Az oktatásban kiemelkedô szerepet tulajdonítunk a testnevelésnek, mivel fizikailag is edzett, a megterheléseket jól bíró embereket akarunk nevelni. Az iskolában, s késôbb az életben is nagy a szellemi megterhelés, s ezt fizikailag bírni kell. Nálunk minden diák megtanul úszni, s rendszeresen eljárunk kerékpározni. Ezek a túrák több naposak, sátorban lakunk, magam is részt veszek rajtuk. Jó alkalmat kínálnak arra, hogy a társaság összeszokjon, alkalmazkodjon, a gyerekek edzettekké váljanak, erôsödjék a csapatszellem. Az iskola minden igényt kielégítô tornacsarnokában zajlanak a testnevelési órák. Szintén odafigyelünk arra, hogy lehetôség szerint minél többen megszerezzék a jogosítványt, mivel manapság ez már elengedhetetlen az életben. Ezért az iskolában fakultatív tanfolyamokat indítunk, amelyen a diákok túlnyomó többsége részt vesz, s végül mintegy nyolcvan százalékuk megszerzi a jogosítványt.

- A végzettek hány százaléka tanul tovább, illetve milyen szakmát kapnak azok, akik a technikum elvégzése után dolgozni mennek?

- A negyedik évfolyam után diákjaink mintegy 50-60 százalékát felveszik valamelyik egyetemre vagy fôiskolára. Fôleg a Kandó Kálmán Mûszaki Fôiskolán, a Gyôrben található Széchenyi István Fôiskola távközlési tagozatán, illetve a Budapesti Mûszaki Egyetem villamosmérnöki karán tanulnak tovább tanulóink. Akiket felvesznek az egyetemre, fôiskolára, azok is zömmel itt maradnak, s elvégzik az ötödik évfolyamot, melynek végén távközlési és informatikai szakemberek lesznek. Olyan szakmákban járatosak, mint az informatika, átviteltechnika, kapcsolástechnika, adatátvitel, rádiótechnika. Ez utóbbi esetében külön ágazat a mobil és a mûsorszórás. Tanulóink ezután különféle távközlési és informatikai cégnél helyezkedhetnek el.

Cs. A.

Szakmai nézôpont

Van-e hazánkban Call Center?

Nap mint nap hallunk ACD, Call Center, CRM (Customer Relationship Management), és hasonló rendszerekrôl, de hogy valójában mit is jelentenek ezek a kifejezések azt talán legtöbben körülírni sem tudnák. Jelen írásban - melyet szakmailag Philippovich Ákos fogalmazott meg - a Kapsch Telecom cégálláspontját tesszük közzé e témában

Igen furcsa, hogy vannak Magyarországon cégek, akik - noha kellene némi tudással rendelkezniük a Call Centerekrôl - szándékos ferdítésekkel elôször összezavarják az olvasót, majd kijelentik (és megbízhatatlan piaci felmérésekkel próbálják igazukat alátámasztani), hogy bizony ôk a Call Center és/vagy CRM rendszerek magyarországi vezetô szállítói.

Micsoda tévedés!

Magyarországon ugyanis elvétve fordul elô Call Center (a tízet alig haladhatja meg az összes Call Center rendszer száma), és NINCS egy CRM rendszer sem!

A Call Centert ne tévesszük össze az ACD-vel! A következôkben szigorúan szakmai szempontból fogjuk ezen állításunkat bebizonyítani, egyben megpróbálunk utat mutatni a piac szereplôinek felelôs és objektív magatartásunkkal. Úgy hisszük, egyik szállítónak sincs szüksége arra, hogy egy nem létezô piacon (a magyar Call Center piacról beszélünk) nem létezô eredményeit próbálja bizonygatni.

Elôször próbáljunk elfogadható definíciókat találni a kifejezésekre. Jó ha tudjuk, hogy mindegyik a -marketingesek szüleménye", és ebbôl következôen ezeket mindenki akkor és úgy használja ahogy az neki tetszik. Talán az ACD (Automatic Call Distribution) - mint a legrégebbi (szinte ôskori, a '80-as évekbôl) - az egyetlen kifejezés, amely jelentésében fedi azt ami, és mind a gyártók, mind a (leendô) felhasználók helyesen használják.

ACD rendszerrel van felszerelve a legtöbb magyarországi vállalat (már aki egyáltalán használ valamiféle telefonon történô ügyfélkiszolgálással foglalkozó részleget), beleértve a bankokat, biztosítókat, help-deskeket (szolgáltatók zöme) és ügyfélszolgálatokat. Az ACD nem válik Call Centerré attól, hogy valamilyen szintû és felületû riportgenerátor alkalmazás fogadja az alközpont kapcsolástechnikai jellegû adatait.

De hogy a helyzet még rosszabb, arra jellemzô a leginkább elterjedt "legyen pár fôvonal és majd beleszólunk ha hívnak" álláspont a mai átlag magyar vállalkozásánál.

Mikortól beszélhetünk hát Call Centerrôl?

A Call Centerek három fô ismérve:

1. a kapcsolástechnológia, amelyet alkalmaz alkalmas arra, hogy mérje, analizálja és az IT rendszerrel integrálja a hívásfolyamatokat, építi és karbantartja az ügyfelek adatait, esetleg képes elôre jelezni erôforrás igényeket,

2. az üzleti folyamatok felépítése, amely nem egy púpként adja hozzá a telefonos ügyfélkapcsolati megoldást a hagyományos struktúrához, hanem azt integrálja, sôt sokszor a középpontba állítja,

3. a humán erôforrásokat felkészíti és folyamatosan ellenôrzi a célból, hogy képes legyen megfelelni a (ma még csak kezdeti formában meglévô ügyfelek) elvárásainak.

Mi a CRM (Customer Relationship Management)?

A CRM az alábbiak szerint definiálható:

1. médiától függetlenül képes a felmerült igényeket közvetíteni a megfelelô helyre,

2. automatizáltan (a front és back office integrációjával), a legfontosabb elemként épül be az üzleti stratégiába,

3. nem tranzakció-orientált, hanem valóban kapcsolat-orientált, azaz felhasználja az ügyfélrôl eddig szerzett tapasztalatokat

A Kapschnak nincs szüksége arra, hogy versenytársainak tapasztalatlan és felelôtlen nyilatkozói miatt helyreigazításokat kérjen, de fontos kiemelni azt a tényt, hogy - a Datamonitor, mint az egyik legnagyobb független tanácsadó cég kutatása szerint - Kelet-Európában meghatározó és egyértelmûen piacvezetô pozíciója van az ACD és Call Centerek terén (szállított rendszerek számát és az operátorok számát tekintve is), valamint hogy licenc partnere, a NortelNetworks világ- és Európa viszonylatban is egyértelmûen piacvezetô a Call Centerek számunkra érdekes szegmenseiben.

A Kapsch több száz elégedett ügyfele és több száz ACD illetve Call Center operátora a bizonyíték arra, hogy lehet dolgokat jól csinálni akkor is, ha csak konkrét, létezô feladatokról és piacokról beszélünk.

Kapsch Telecom Magyarország

(Természetesen szívesen fogadjuk

Olvasóink észrevételeit a témával

kapcsolatban. A szerkesztô.)

Vodafone-Mannesmann frigy

Békés megegyezéssel ért véget a Vodafone és a Mannesmann 3 hónapja tartó állóháborúja. A 180 milliárd euróra becsült ügylet során a Mannesmann 49,5 százalékban részesedik a közös cégbôl, a Vodafone pedig 58,96 részvényét adja minden egyes Mannesmann papírért. A közös vállalatnak Düsseldorf marad az egyik székhelye. Az egyesüléssel a világ legnagyobb mobil szolgáltatója jön létre, hiszen a Vodafone 19 millió brit és 12,5 millió amerikai és ázsiai elôfizetôjéhez csatlakozik a Mannesmann 17 millió német és olasz ügyfele. A megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Unió illetékes testületeinek is.

Béke poraira

2000. januárjának elejétôl szépen csendben megszüntette a C3 a több éve mûködtetett ingyenes internet hozzáférést. Az Országház utcai épületükben az évek során heti maximum 4 órás ingyenes internet használatot tettek lehetôvé magánszemélyek számára, melyre elôzetesen jelentkezni kellett. Karácsony elôtt tudták meg az érintettek, hogy a téli szünetben átalakítás miatt zárva lesz az intézmény, ezért nem fogadtak jelentkezéseket januárra. Az ünnepek után derült ki, hogy a C3 vezetôsége úgy döntött, hogy nem folytatja tovább ezt a tevékenységet. A C3 a Soros Alapitvány három éves támogatásával jött létre, azóta önállóan kell megszereznie a programjai finanszírozásához szükséges hátteret. Létrehozták a Freemail ingyenes levelezési rendszert, és több száz non-profit szervezet (NGO) számára tettek lehetôvé kék számon keresztüli internet elérést, valamint 10 MB méretû webtárat adtak a C3 szerveren. Tavaly kénytelenek voltak eladni a Freemail szolgáltatást a Matávnet számára, melynek révén továbbra is fent tudják tartani az elsôdlegesen fontos nemzetközi kulturális tevékenységüket. A Matávnet a Freemail-t az "Origo" portáljába integrálta, és vállalta, hogy a C3 szerveren helyt kapott szervezetek megtarthatják a webhelyüket.

A Matáv 2000. évi díjai

Tarifastruktúrában is közelebb az EU-hoz

Még nem történt a MATÁV életében a február elsejétôl bevezetett tarifaváltozáshoz hasonló belsô struktúraváltozás. A fejlett távközlésû országokban ugyanis már régóta úgy alakítják a díjakat, hogy magasabbak a havi díjak, és alacsonyabbak a forgalmi díjak. Ez a díjkiegyenlítési tendencia kezdôdött most el a MATÁV-nál, amely megfelel a fejlettebb országok távközlési tarifastruktúrájának, és szükséges feltétele a közelgô teljes liberalizációnak. A részletekrôl Kozma Zsoltot, a MATÁV gazdasági szabályozói osztályvezetôjét kérdeztük.

- Összességében hogyan változtak meg idén a tarifák?

- Egy tarifa-elem nôtt, mások csökkentek, azaz az elôfizetési díj drágult, a forgalmi díjak olcsóbbak lettek. A cég éves szinten mintegy 3,5 százalékkal emelte hatósági telefondíjait. Ez 2,5-3,5 százalékkal alacsonyabb, mint a tervezett infláció mértéke (6-7 százalék), és kevesebb, mint fele a KHVM rendeletében megállapított törvényes díjemelési lehetôségnek (8,9 százalék). A MATÁV 9-14 százalékkal csökkentette a helyi, a belföldi és a nemzetközi hívások forgalmi díjait, s a kapcsolási díj is mintegy 9 százalékkal lett kevesebb. A havi elôfizetési díjak ugyanakkor 49,9 százalékkal nôttek: az egyéni fôvonal a korábbi 1512,5 helyett 2267,5 forintba kerül.

- Mi indokolta a tarifaváltozást?

- A MATÁV azért változtatta meg árait, mert a teljes liberalizációra, a versenyre való felkészülés idôszakát éli. Az eddigi árstruktúra nem tükrözte a költségorientáltságot, a szolgáltatások közötti költségarányokat. Ennek az árstruktúra kialakulásának történelmi okai vannak, például politikai, szociális szempontokat vettek figyelembe, s kevésbé gazdasági, üzleti okokat, s ez tarthatatlanná vált. Ez a gondolkodás nem magyar specialitás, hiszen a fejlettebb távközléssel rendelkezô országok - például az EU államai - korábban már szintén átalakították tarifaszerkezetüket.

A MATÁV a mostani átalakítással sem érte el az EU szintjét, de a törekvés az, hogy ezt megközelítse, az árak tükrözzék a költségorientáltságot. Eddig ugyanis keresztfinanszírozás történt, hiszen a viszonylag magasabb forgalmi díjjal finanszírozta a cég az alacsony elôfizetési díj költségeit. Aki tehát sokat telefonált, finanszírozta azt, aki kevesebbet telefonált. Az elôfizetési díj a mostani változtatás után is alatta marad a költségeknek, a forgalmi díj pedig magasabb, de az árak mégis jobban igazodnak már a költségekhez.

- Számításba vették-e az ügyfelek reakcióját?

- Igen, ezt is figyelembe vettük, hiszen ez lényeges piaci szempont. Ezt tükrözi, hogy az áremelés alatta maradt a megengedettnek, s olyan csomagot is kidolgoztunk, amely kedvezô megoldás lehet a ritkán telefonálóknak. A tarifaváltozás fôleg a keveset telefonálókat érinti rosszabbul, a gyakrabban telefonálók számára viszont elônyös. Ez ösztönzô is egyben, hogy az emberek olcsóbb forgalmi díjakért többet telefonálhatnak.

Újdonság a biztonság csomag bevezetése az egyéni ügyfelek számára: a szolgáltatást azoknak ajánljuk, akiknek a telefon leginkább arra szolgál, hogy ôket bármikor felhívhassák, ôk maguk azonban ritkán kezdeményeznek hívást. Elôfizetési díjuk maradt a tavalyi, s havi bruttó 250 forint erejéig beszélhetnek az idei csökkentett forgalmi díjjal. Ha ennél többet telefonálnának, háromszoros forgalmi díjat kell fizetniük.

- Vannak-e adatok arról, mekkora lehet az elôfizetôk körében ez a réteg, akiknek ez a csomag a jobb?

- Fogyasztási, telefonálási szokásaik alapján az elôfizetôk mintegy 15-20 százalékát érintheti ez a lehetôség, számukra jelenthet megtakarítási lehetôséget, azaz kedvezô megoldást.

- Mikor számíthatnak arra a MATÁV ügyfelei, hogy hasonlóan a fejlettebb országokhoz, nálunk is jelentôsen csökkennek majd a forgalmi díjak?

- A nyugati országokban jelenleg valóban csökkennek a forgalmi díjak - miközben korábban ôk is megemelték az elôfizetési díjaikat -, mivel ôk már túl vannak a teljes liberalizációra való felkészülés szakaszán, s már javában tart a verseny. Ez a tendencia nálunk is érvényesül majd, s ennek kedvezô hatását az ügyfelek is érezni fogják.

(csarnai)

Az év menedzsere

Straub Eleket, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatóját választották az 1999-es év menedzserének - jelentette be Lepsényi István, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke pénteken. Az ötödik alkalommal meghirdetett pályázatra 20-an adták be munkájukat, közülük 19-et fogadtak el. A címet a MOSZ-on kívül a Napi Gazdaság, a Figyelô, a Népszabadság, az Üzleti Hét, valamint a Világgazdaság címû újságok képviselôibôl álló szakmai zsûri ítélte oda. Az 55 éves Straub Elek 1996 óta a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója. Irányítása alatt a társaság a régió egyik legeredményesebb, legnagyobb vállalatává, nemzetközi színtéren is sikeres tôzsdei szereplôvé vált.

Vivendi tarifa

A Vivendi Telecom Hungary csoportnál, amely a Matáv után az ország legnagyobb helyi távközlési szolgáltatója, az átlagos telefondíj emelés mértéke körülbelül 4 százalékos. A Vivendi csoporthoz tartoznak a Déltáv, Digitel 2002, Jásztel koncessziós társaságok (valamint idén tavasztól, a jogi procedúra befejezése után a UTI társaságok is). Ezeken a koncessziós területeken (LTO) 30.8 százalékkal emelkedtek meg az egyéni elôfizetôk havi elôfizetési díjai. Ezzel szemben a Matávnál ez az emelkedés 49,9 százalék. Az emelt elôfizetési díj így 1220 Ft-ról 1596 Ft-ra emelkedett. Az üzleti fôvonal havi elôfizetési díja 1990 Ft-ról 2985 Ft-ra nôtt. A forgalmi díjak valamelyest csökkentek, és ezeken a területeken is átrendezôdött a helyi és helyközi zónák tarifáinak aránya. A belföldi távolsági díjak átlagosan 10 százalékkal, a nemzetközi hívások díjai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A Matávhoz hasonlóan itt is meghirdettek egy úgy nevezett kisfogyasztói csomagot azoknak, akik keveset telefonálnak, és nem szeretnének jelentôsen magasabb elôfizetési díjat fizetni. Így lehetôség van a tavalyi elôfizetési díjat választani, de ebben az esetben a jogszabály által is meghatározott háromszoros beszélgetési díjat kell fizeti. Az elôfizetô az így fizetendô forgalmi díjból 66,7 százalékos, de legfeljebb havonta nettó 300 Ft kedvezményre jogosult.

Magyar találmány a világsiker útján

Lézerrel a kábel helyett

700000 dollárt fektetett be a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap által létrehozott Hungarian Innovative Technologies Fund a LaserBit Kommunikációs Rt-be. A LaserBit fô terméke az ugyanerre a névre hallgató adatátviteli berendezés, mely kábelfektetés nélkül áthidal néhány száz métertôl akár 2,5 kilométerig terjedô távot is, akár optikai kábellel vetekedô sebességû átvitellel.

A LaserBitet a Crown-Tech Kft. tulajdonosai, Gyôri Béla és Pallagi János fejlesztették ki - mint mondták, inkább erre költötték a cégnél képzôdô nyereséget, mint Mercedesekre... A LaserBit számos referenciát mondhat magának nemcsak itthon, de külföldön is. Így például sikerült már eladni a terméket Kuvaitban, Kanadában, Izraelben is. E jó referenciák keltették föl a technológia iránt a HITF figyelmét is. A befektetésre szükség is volt, hiszen akkora a kereslet a LaserBit iránt itthon és külföldön, hogy már nem gyôzték a gyártást. A befektetés természetesen abban is segít, hogy a berendezést folyamatosan továbbfejleszthessék.

A LaserBit készülékek ideális megoldást jelenthetnek például olyan esetekben, amikor a kábelek lefektetése bármely okból nem megoldható, vagy különbözô épületekben található nagy sebességû hálózatok gyors és gazdaságos összekapcsolására. A rendszer lehallgathatatlan, így a zárt célú hálózatokat üzemeltetôk részére is biztonságos megoldást nyújt. Tartalék rendszerként is kiválóan alkalmas, a vezetékes rendszer vagy a kábelek sérülésének esetére. A lézeres adatátviteli berendezések nagyon gyorsan telepíthetôk, s frekvenciaengedélyre sincs hozzá szükség.

Semmis a postatender

Tavaly decemberben a PanTel és a GTS Magyarország által alkotott konzorcium nyerte meg a Magyar Posta mintegy 2,5 milliárd forint érték távközlési pályázatát. A Matáv - arra hivatkozva, hogy a nyertes pályázó nem felel meg a kiírásnak mûszaki alkalmasság és technológiai szabványosítottság tekintetében - azonnal megtámadta a döntést. Az ügyben eljáró Közbeszerzések Tanácsának döntôbizottsága a tender eredményét megsemmisített. Az események nyomán a Posta új tendert kénytelen kiírni. Mint azt a PanTel és a GSM konzorcium közös közleményében hangsúlyozza, sajnálatos módon a Közbeszerzések Tanácsa olyan jogi érv alapján minôsítette érvénytelennek a PanTel-GTS konzorcium ajánlatát, amely ellentétben áll a konzorcium tenderanyagával, illetve azt figyelmen kívül hagyja.

Sokoldalú GSM-adapterek

Nincs több elvágott vezeték

Egyre terjednek azok a GSM alközponti adapterek és más kiegészítôk, amelyek felhasználási módjairól tartott bemutatót nemrégiben a Kern Communications System.

Mi minden lehet az indokunk arra, hogy ilyen berendezést üzemeltessünk? A legkézenfekvôbb ok a költségmegtakarítás és az, hogyha nincs lehetôség vezetékes adattovábbításra. Ez utóbbi helyzetre lehet példa a közlekedés, a buszok, kamionok, amelyekrôl GSM adapter segítségével különbözô adatokat (például pozíció) továbbíthatunk rendszeresen. Az is elôfordulhat, hogy egy kiépített infrastruktúra nélküli helyen, egy kezdôdô építkezésen így létesítsünk telefonkapcsolatot. Ugyanilyen jó példa lehet egy kiállítási pavilon.

Ha viszont van egy irodaházunk, ami rendelkezik vezetékes telefonnal, még akkor is nagy hasznát láthatjuk egy GSM adapternek. A Kern által bemutatott termékek rengeteg szolgáltatást, lehetôséget és elônyt biztosíthatnak.

Az egyszerûbb típus, a Cellulink GSM adapter képes analóg, ISDN, ISDN II vonalakhoz illeszkedni és használható külsô GSM telefonnal is, elsôsorban Ericsson készülékekkel, valamint Nokia 2110-essel.

Az Eurocell GSM adapter hangátvitelre és SMS-ek továbbítására alkalmas. Beépített vagy külsô GSM telefonnal mûködhet, programozható, soros porttal rendelkezik. Telefonalközpontok mellett, költségmegtakarításra alkalmazható, úgy, hogy egy nagyobb cég ezen a készüléken keresztül intézi a mobilhívásait, alacsonyabb tarifáért.

A Celluline GSM adapter már jóval több funkcióval rendelkezik, képes adat és fax átvitelre is. Szabadon illeszthetô fô- vagy mellékoldalra. Képes analóg fôvonalat adni és fogadni, faxot, SMS-t, adatokat továbbítani. Mivel GSM készülékrôl van szó, segítségével olyan szolgáltatások is elérhetôk, mint mondjuk a hívásátirányítás.

Állítható paramétereinek köszönhetôen igényeink szerint használhatjuk. Például ha cégünknek van egy vezetékes fôvonala is, akkor megadhatjuk, hogy milyen elôhívószám vonatkozzon arra, hogyha GSM számot hívunk ezen berendezés segítségével, és így kedvezôbb tarifáért beszélhetünk. Arra is képes, hogy automatikusan válasszon a vezetékes és GSM hívás között aszerint, hogy milyen számot - 20-as, 30-as, 70-es mobilt - hívunk. Sôt, akár betáplálható a különbözô szolgáltatók tarifa/idô táblázata, hogy az adott napszakban magától eldöntse, merre olcsóbb a hívás, a vezetékes vonalon-e, vagy a GSM hálózaton. Ugyanígy az is költségmegtakarítás, ha a többi dolgozó hordozható GSM telefonjáról a GSM adapter számát hívja és nem a vezetékes központot.

Az adatátvitel a beépített GSM modem segítségével valósulhat meg. A GSM modem vezetékes adatátvitel helyett használható, alkalmazására kitûnô példa a távfelügyelet, azon belül pedig a liftek és a riasztók. Képzeljük el, mennyit ér egy rendôrséghez bekötött vezetékes riasztórendszer, ha a betörô elvágja a zsinórt. És képzeljük el, mennyire meglepôdik ugyanez a betörô, ha nem tudja, hogy a régi mellé egy GSM rendszert is betettünk, ami gond nélkül továbbítja a riasztást... Egy ilyen távfelügyeleti rendszer kiválóan alkalmas arra is, hogy mondjuk ital-automatákat felügyeljen, amelyekhez nehéz lenne vezetékes kapcsolatot kiépíteni, így viszont bármikor beszámolhatnának róla, hogy például elfogyott belôlük az ásványvíz.

A költségmegtakarítás terén nem csak azzal takaríthatunk meg pénzt, hogy adott hálózaton belül bonyolítjuk a hívásokat, vagy azzal, hogy bizonyos szolgáltatók rendelkeznek kedvezményes csomagokkal kifejezetten ilyen készülékek részére. Most, hogy egyre több szolgáltató fog lehetôséget adni az IP alapú telefonbeszélgetésre, és ezzel az olcsóbb nemzetközi hívásokra, hasznos lehet egy ilyen, adatátvitelre is képes berendezés, ami ezt is kezelni tudja.

(ét)

Áttekintô a Set-top box alkalmazási területeirôl

Ez mindennek a teteje?!

Az egyik legrégebbi kommunikációs eszköz, a televízió is sok változáson ment keresztül 1939 óta, amikor az RCA bemutatta a Zworykin féle elsô elektronikus TV-t. Az elektronikus távolbalátó készülék a háború után kezdte élni virágkorát. Az 50-es években színessé vált a kínált látvány, és ezzel az újdonsággal szinte napjainkig bezárult az elôrelépések sora. A digitális technika elôretörése két területen kezdte átszabni a családok legfontosabb tagjának képességeit. A megszokott képminôséget gazdaságosabb kódolási megoldás segítségével több mint négyszeresére lehetett javítani, másrészt egy kiegészítô eszköz alkalmazásával beleszólhatunk a nekünk küldött programok alakításába. A set-top box (STB), a TV-re helyezhetô egység az utóbbi tulajdonságot, a kétirányú kommunikáció képességét adja a TV-n keresztül. Az elsô STB típusok telefonon keresztül tették lehetôvé az ügyfél számára a programok kiválasztását. Többnyire az internetezés és fizetô TV csatornák közül lehetett így választani. Ezt egy induló pontnak tekintve nézzük meg hol tart most az STB ipar és a szolgáltatás.

Egy tipikus példa

A set-top gyártók közül a General Instrument vallja magát a legnagyobbnak. Becslések szerint már 4,3 millió dobozt adtak el a piacon, továbbá 850 kábeltévés hálózatot okosítottak fel set-top szolgáltatásokra. Ezzel mintegy 38 millió potenciális felhasználóval rendelkezik a cég, akikbôl a kábeltelevíziókkal kötött szerzôdések alapján három éven belül 15 millió már valóban ügyfél lesz. Milyen szolgáltatások érhetôk el ezen az újszerû digitális hálózaton? A GI nagy sikerrel dobta piacra a DCT-2000 típusú set-top dobozt. Ezen az eszközön keresztül digitális, tömörített és interaktivitást támogató jelfolyamok jutnak el a végekre. A DCT-2000 modern szolgáltatások sokszínûségét teszi lehetôvé, melyek eddig egy csokorban nem voltak elérhetôk. Ilyenek a VOD (Video on Demand), a VOD internetes megfelelôje a Pay per View (PPV), Internet, elektronikus Yellow Pages, elektronikus otthoni bevásárlás, interaktív játékok, interaktív távtanulás. Hamarosan megjelenik a DCT-5000+, ami a legújabb generációval szembeni elvárásoknak fog megfelelni. A régebbi testvéréhez képest a PC jelleg megerôsödik. Nagyobb operatív memóriát építettek be, javultak a grafikai lehetôségek és egy beépített merevlemez tároló gondoskodik a felhalmozott információ mentésérôl.

Az új fejlesztés igyekszik követni a szabványosítást, és egy DOCSIS kábelmodemmel is rendelkezik. A legérdekesebb megoldást "tripe-tuner"-nek nevezték el. A fejlesztôk úgy alkották meg a dobozt, hogy egy idôben lehessen videózni, internetezni és VoIP (internetes) telefonbeszélgetést folytatni (VoIP - Voice over Internet Protocol).

IBM típusú válasz a kihívásra

Az IBM a gyártói tapasztalatát nyújtja a set-top box felhasználóinak. Egy olyan rugalmas fejlesztési módszert dolgozott ki, ami a set-top eszközök lehetséges moduljait engedi kombinálni a konkrét igények szerint. Az IBM felismerte, hogy a jelenlegi megoldások nagyon különbözôek, és a fejlôdési útvonal bizonytalansága miatt egyre költségesebb univerzális készüléket gyártani. Egy erre a célra készült tervezô eszközzel összeállított konfigurációból végül egyetlen chip lesz, ami a kívánt set-top box lényegét hordozza magában. Az IBM Blue Logic technológiája és a saját Core+ tervezô módszer 20 építô elembôl áll. Ezek közül a legfontosabbak a nagy teljesítményû PowerPC RISC processzor sorozat és az MPEG-2 digitális képfeldolgozó modul, ami a multimédiás szolgáltatások hordozója és gondoskodik a rendelkezésre álló átviteli kapacitás gazdaságos felhasználásáról.

A kifejlesztett dobozok képesek programokat fogadni kábelrôl, mûholdról vagy bérelt vonalról. A hálózati oldalról nézve, a set-top interfész vezérlôjének 400Mbit/másodperces adatsebessége elegendô arra, hogy egy LAN adatforgalmát kiszolgálja. Az alkotó modulok között szerepel olyan is, ami a felhasználói felület intelligens megvalósításáról gondoskodik.

A GI és az IBM set-top termékei jó bizonyítékai a konvergenciáról szóló, sokat hallott gondolatoknak. Ezeken a dobozokon egyaránt megfigyelhetô a szórakoztató és a távközlési szolgáltatások közeledése, valamint a számítástechnika és a távközlési ipar egybeolvadása.

Verseny a még csak készülô tortaszeletekért

Bill Gates azzal különbözteti meg magát a többi üzletembertôl, hogy sokkal elôbbre is tud tekinteni a jövôben. Ez az elôretekintés eredményezte 1997-ben az amerikai WebTV megvásárlását. Akkor a Web-en történô televízió "sugárzás" éppen csak bontogatta szárnyait. Az újszerû tartalomszolgáltató felvásárlása mellett a Microsoft gondoskodott az ügyfelek elérésérôl is és egymilliárd dollárt fektetett Amerika akkori második legnagyobb kábeltévés szolgáltatójába, a Comcast-ba. A Comcast jelenleg ellenáll a Microsoft hódító tervének és nem hajlandó elkötelezni magát a Microsoft saját márkaneve mellett. Mi a menekülési útvonal a Microsoft számára? Ez év közepén megegyezés született arról, hogy a General Instruments lehetôvé teszi a Windows CE operációs rendszer futtatását a set-top dobozain. Ebbôl 10 millió darabot fog az AT&T a kábelhálózatára installálni. A Microsoftnak az AT&T ezt a kis szívességet 5 milliárd dollár fejében vállalta fel.

OpenTV - milliós elôfizetôi táborral

A WebTV nagy ellenlábasa az OpenTV, ami mögött a SUN Microsystems és a MIH Ltd. áll. A SUN - a JAVA programozási nyelv kifejlesztôje - az utóbbi évben erôsen nyitott a távközlés irányába. A MIH 40 országban jelenlévô multimédia birodalom, vezetô szerepet tölt be az interaktív programok bevezetésében. Az OpenTV-nek egyedül Angliában 1 millió elôfizetôje lehet az év végére.

A set-top iparból származó profit további várományosa az AOL. Saját szolgáltatásuk az AOL Web, szintén a televíziókat célozza meg és nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív programokra. Az ô sikerük kulcsa az lehet, hogy jelenleg a legnagyobb on-line Internet-szolgáltató, 17 millió ügyféllel a háta mögött.

A gyártók közül az IBM és GI mellett említhetnénk a Scientific-Atlanta céget, amely optikai hálózatra szabta a set-top termékét. Az Echostar, a Seca és a New Datacom olyan set-top box-okat tervez, melyek mûholdon keresztül nyújtanak interaktív szolgáltatásokat. A Zenith Electronics dobozának cserélhetô modulja vezetékes és vezeték nélküli multimédia forrásokkal egyaránt összekapcsolható. A Zenith a Smart Card használatával teszi egyszerûvé a fizetést, illetve számlázást. Erre a kártyára a szolgáltató határozott idôre és program fajtákra szóló engedélyt tölthet, ami lejárat után frissíthetô.

Mit hoz a jövô

A trendeket vizsgálók két különbözô utat képzelnek el az elektronikus otthon kialakulására. Az egyik a set-top box jellegû otthoni hálózat, ahol az intelligenciát az okos doboz hordozza. Erre kapcsolódnának a telefon, a TV és a PC mint kommunikációs eszközök. A másik irányt az elosztott intelligencia képezi, ahol az elôbb említett készülékek önállóan fejlôdnének tovább. A költséghatékonyság az elôbbi - home-hub - elképzelést indokolja, bár a set-top jövôjét befolyásolja a szükséges szabványok megszületése és azok gyártói elfogadása.

A dobozok felhasználói nem csak a szolgáltatónak küldenek adatokat, hanem egymással is akarnak kommunikálni. Ehhez legalább a fizikai csatlakozásoknak kell egységesnek lenniük és platformfüggetlen alkalmazásokat kell fejleszteni. Pozitív jelek már láthatók, hiszen megjelentek a domináns eszközgyártók a piacon, akik felismerték a nyitottság elônyeit, továbbá az MPEG-2 digitális videó kódolás is - mint hordozó réteg - egységes irányt mutatnak a fejlesztôknek.

A központi doboz sorsát befolyásolja majd a harmadik generációs terminálok megjelenése is, mivel bôvülni fog a multimédiára alkalmas hozzáférési eszközök száma, ráadásul idôvel a szolgáltatások teljes körûen mobillá válnak. Kérdés, hogy a fizetô mozicsatornák közötti szörfözés mikor párosul az Interneten való barangolás igényével.

Csak két jelentôs piaci régiót tekintve is érdekes, hogy Európában és Amerikában a televízió elterjedtsége egyezô, ellenben a háztartásokra esô PC-k számában jelentôs elmaradásunk van. A set-top box által nyújtott kényelemnek és sokoldalúságnak rá kell találni a felhasználóira.

Csepeli Csaba

A hírközlés története XL.

Az elektronikus televízió gondolata

Míg Európában a mechanikus televízióval megindultak a rendszeres adások, addig mások már az elektronikus televízió gondolatával foglalkoztak. Elôzô számunkban már utaltunk rá, hogy a BBC is érezte, elôbb-utóbb véget ér a mechanikus televisor idôszaka, mert jelentôs minôségjavulást - melyre mai szemmel nézve igencsak rászorult az akkori átviteli minôség - csak teljesen elektronikus technológiával lehet elérni.

Az elektronikus televízió gondolata több mérnök fejében is felmerült egymástól függetlenül. Életútjuk késôbb több helyen találkozott, keresztezte egymást, sokszor konfliktusokhoz is vezetett, sôt ezek egy része még ma sem zárult le teljesen. Kicsit hagyjuk el tehát Nagy-Britanniát, a BBC-t és Baird élettörténetét és sorban vegyük fel a történet többi szálát, hogy aztán ezek találkozásából megszülessen a mai televízió ôse.

Az orosz Boris Rosing már 1907-ben javasolta a Braun-féle katódsugárcsövet az elektromos jelek fényjelekké való visszaalakítására. 1911-ben összeállított egy kísérleti elrendezést, melyben a mechanikusan bontott képet a Braun-féle katódsugárcsôvel próbálta a vevôoldalon visszaalakítani. Hosszú ideig tartó kísérletei azonban nem vezettek gyakorlatban is használható megoldáshoz.

A "Nature" 1908. júniusi számában a londoni Archibald Campbell Swinton a "Distant Electric Vision" címû olvasói levélben veti fel a gondolatot, hogyan lehetne a kétsugaras katódsugárcsövet egyszerre adás és vétel céljaira felhasználni. Három év múlva, az 1911. decemberi számban pedig már részletes leírást ad az adó- illetve vevôkészülékrôl, illetve az elektronikus képátvitel alapelvérôl.

Történetünk következô alakja, Philo T. Farnsworth (1906-1971) az amerikai Utah államban született és gyermekkora egyáltalán nem úgy alakult, hogy a televízióhoz bármi köze lehessen. Már elmúlt tíz éves, mikor átköltöztek az Idaho-beli Rigby mellé, ahol Farnsworth meglepetéssel fedezte fel, hogy a házakba be van vezetve a villany. Ettôl kezdve az iskola és a farmon végzett munka mellett minden idejét elromlott elektromos berendezések megjavításával és elektrotechnikai folyóiratok olvasásával töltötte a farmon kialakított búvóhelyén.

Éppen ezekben a folyóiratokban találkozott 1922-ben a -Pictures That Could Fly Through the Air" címû cikkel, mely a televízió elvi lehetôségérôl - talán éppen Rosing és Swinton elképzeléseirôl - értekezett. Ettôl kezdve Farnsworth szeme elôtt éjjel-nappal a katódsugaras képbontás és visszaalakítás megvalósításának a gondolata lebegett. A történetírók szerint, miközben a ló-vontatta arató-cséplôgéppel rótta a farmon egymás mellett oda-vissza a sorokat, fokozatosan gondolta ki az elektronikus képbontás részleteit, ahol a tûvékony elektronsugár ugyanígy pásztázza a képet és alakítja át impulzusokká és fordítva.

A fejében összeállt elképzelést egyetlen személlyel, iskolai kémiatanárával, Justin Tolmannal osztotta meg. Tolman már elsô perctôl felfigyelt Farnsworth képességeire és sokat foglakozott vele délutánonként is. Farnsworth ôt tartotta az egyetlen olyan személynek, aki meg tudja érteni gondolatait, kívülállóként meg tudja ítélni, hogy van-e realitásuk és ugyanakkor meg is bízhat titoktartásában. Tolman korábban nem hallott a televízióról, néhány hétnyi beszélgetés után azonban meg volt gyôzôdve arról, hogy Farnsworth táblára rajzolt vázlata valóban mûködôképes lehet.

A Farnsworth család 1923-ban átköltözött a Utah állambeli Provo-ba, s az ifjú a Bringham Young University kötelékében folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg a Gardner családdal, ahol a legidôsebb fiú, Cliff Gardner egyidôs volt Philoval és szintén rajongott a rádiókért és más elektronikus berendezésekért. Ezen kívül azonban más is vonzotta: Elma Gardner, Cliff húga, aki késôbb Philo felesége lett. A házassághoz azonban megélhetési forrás is kellett, így Cliff és Philo 1926-ban Salt Lake City-ben rádiójavítással kezdett foglalkozni. Az üzlet ugyan nem ment túl jól, de munkájuk során összeismerkedtek két befektetésekkel foglalkozó ügynökkel, akik fantáziát láttak Philo elképzelésében. Hosszú, éjszakába nyúló beszélgetés után George Everson és Leslie Gorrell 6000 dollárt ajánlott fel a prototípus elkészítésére azzal, hogy ezt a pénzt úgyis szerencsejátékra szánták, hát most a televízióra teszik fel.

Ezzel az éjszakai beszélgetéssel vette kezdetét Farnsworth életének az a szakasza, mikor nekikezdhetett megvalósítani addigi álmait. Gyors házasság, majd kemény munka következett, de hamar kiderült, hogy a felajánlott 6000 dollár nem elég ahhoz, hogy elkészüljön a mûködô modell. George Everson hajlamos volt újabb összeggel támogatni a munkát, de elôbb meghívta egy mérnök ismerôsét, arra kérve, hallgassa meg Farnsworth ötletét és ítélje meg, van-e realitása a tervek megvalósításának.

Dr. Smith úgy készült, hogy egy fél órát szán a beszélgetésre, de végül is több, mint öt órán át beszélgetett elmélyülten Philoval, s a végén egyértelmûen állást foglalt amellett, hogy az elképzelések újszerûek és kivitelezhetôek. Aznap este George újabb 25000 dolláros támogatást ígért Philo munkájához, ami már valóban elég nagy összeg volt ahhoz, hogy több változatban is ki lehessen próbálni az eddig csak fejben létezô elképzeléseket.

dr. Bartolits István