EGYSÉGES KORMÁNYZATI HÍRKÖZLÔRENDSZER
Milliárdos havi megtakarítás?
Fél
évszázados, megszakítás
nélküli "munkaviszony" után, február
28-ával nyugdíjba vonul a sokaknak olykor
státusszimbólumot is jelentô K-vonal. A
végképp megszûnô, csaknem 1700 vonalas
rendszer azonban csak egy a kormányzati munkát
elôsegítô, több mint féltucat,
összességében 250 ezer
vonalkapacitású telefonrendszer közül.
Ezért a költségtakarékos
mûködés és a megfelelô
biztonság érdekében a kormány
egységes és közös kormányzati
távközlôrendszer (KTR)
létrehozását határozta el &endash;
tudtuk meg Horváth
Jánostól, a
Miniszterelnöki Hivatal helyettes
államtitkárától.
&endash; A sok rendszer fenntartása a kormány szerint semmiképpen sem indokolt, hiszen ezek összehangolása, fejlesztése a szükségesnél jóval nagyobb forrásokat köt le. Határozott szándék tehát, hogy a közigazgatási, a rendvédelmi és a fegyveres erôk meghatározott szervezeteit kiszolgáló, egységes és közös hírközlô hálózat jöjjön létre. Ez nem teljesen újonnan kiépítendô fizikai hálózatot, hanem a jelenleginek egységes szerkezetbe foglalásával létrejövô, logikailag zárt, hangot, képet és adatot egyaránt továbbítani képest rendszert jelent. Az új hálózat részben a jelenlegiek közösen végrehajtott rekonstrukciójából jönne létre oly módon, hogy &endash; jelentôs költségmegtakarítással &endash; a különbözô, eddig egymástól jóformán független fejlesztéseket egységes mederbe terelnénk.
&endash; A fentiekbôl az következik, hogy korszerû, digitális rendszerben gondolkodnak. Milyen speciális feltételeknek kell megfelelnie az egységessé váló új hálózatnak?
&endash; A logikailag zárt rendszernek természetesen biztosítania kell a különbözô védelmi szinteket, attól függôen, hogy a hálózat használója hol helyezkedik el a vezetési hierarchiában.
&endash; Az új rendszer létrehozásakor gondolnak az EU-, illetve a NATO-csatlakozásból fakadó feltételekre?
&endash; Természetesen. A csatlakozás egyik feltétele a korszerû, az EU-tagok kormányzati rendszerivel azonos biztonsági szintû infrastruktúra megléte, s ezzel a rendszerrel ezt biztosítani tudjuk.
&endash; Mekkora vonalkapacitásúnak kell lennie a kormányzat egységesülô hírközlôrendszerének?
&endash; Vezetékes telefonvégberendezést tekintve 180&endash;200 ezresnek, vezeték nélküli mobiltelefonban pedig további 60&endash;80 ezresnek.
&endash; E jókora rendszer kiépítése nyilvánvalóan nem kis összegbe kerül. Milyen beruházási keretben gondolkodnak, s honnan teremtik elô a pénzt?
&endash; A közigazgatásban és a rendészeti szférában a telefonköltség évek óta növekszik. Tavaly egy fô egy hónap alatt átlagosan 12 ezer forintot "telefonált el" vezetékes hálózaton, a teljes költség pedig ennek durván kétszázezerszerese, amire még rájön a vezeték nélküli rendszerek használati díja is. A kormány javaslata szerint a kormányzati távközlésre fordított összegeket egy csatornába kell terelni, s gazdaságossági számítások alapján kell a már taglalt, egységes rendszert létrehozni. Ily módon jelentôs megtakarítás érhetô el. A külföldi tapasztalatok szerint a közcélú és a zárt kormányzati hírközlô rendszer használata az utóbbi javára fele vagy még ennél is kevesebb költséget jelent. Arra kell törekedni, hogy a kormányzati munkához szükséges telefonkapcsolatok jelentôs része e rendszeren belül bonyolódjék, ez ugyanis mindenképpen olcsóbb, mint ha külsô hálózatokon keresztül jönne létre a beszéd-, kép- vagy adatátvitel. A jelenlegi rendszerek fenntartási költségei is jókorák, érthetô tehát, hogy ezeket a pénzeszközöket is az új feladat megoldására fordítanánk.
&endash; Az új rendszer létrehozása a napi sajtóban felröppent hírek szerint 70 milliárd forintba kerülne.
&endash; Ez akkor lenne igaz, ha az egészet zöldmezôs beruházásként, a nulláról kezdenénk. Csakhogy az általam az elôbbiekben említett költségátcsoportosítással az egységes rendszer létrehozásának kiadásai jelentôsen csökkenthetôk. Valamekkora pénzmennyiséget természetesen mozgósítani kell, hiszen a jelenlegi rendszereket korszerûsíteni, egyes elemeit cserélni kell Nem lenne szerencsés a nagyságrendrôl találgatni azért sem, mert valójában most kezdjük el felmérni, hogy a jelenlegi technikai eszközökbôl melyek integrálhatók az egységes hálózatba. Az azonban bizonyos, hogy minél késôbb lépünk, annál többet kell költenünk.
&endash; Ki üzemeltetné az új kormányzati hírközlôrendszert?
&endash; A kormányzati apparátusban ma is vannak a jelenlegi rendszereket üzemeltetô szervezetek. A kormány tervei szerint az egységes rendszert egy a szolgáltatások és a tulajdonok integrálásával létrehozott szervezet mûködtetné, oly módon, hogy amint lehet, azt külsô, szerzôdéses partnerekkel végeztetné el.
&endash; Tudomásom szerint felmerült, hogy az új rendszert akár az Antenna Hungária is üzemeltethetné. Ez mennyire reális elképzelés?
&endash; Kincstári tulajdonban komoly, például a BM vagy a HM által üzemeltetett infrastrukturális rendszerek vannak. Köztük olyan vezetékes hálózatok, amelyekkel az Antenna Hungária nem is rendelkezik. A vezeték nélküli hangátvitel terén is azt kell mondanom, hogy a BM és a HM sokkal több átjátszótornyot birtokol, mint az Antenna Hungária. Ily módon ez utóbbinál jelentôs beruházással jelentôs építkezéseket kellene lebonyolítani, míg a kincstári tulajdonú hálózatok &endash; úgymond &endash; kéznél vannak. Mindazonáltal nem kizárt, hogy az Antenna Hungária is valamilyen szerephez jusson. Annál is inkább, mert minden részfeladatot a közbeszerzési törvénynek megfelelôen tendereztetni kell.
&endash; Mikor kezdheti meg mûködését az egységes kormányzati hírközlôrendszer?
&endash; Az új rendszer elsô fázisa a tervek szerint 1999-ben indulhatna el, a teljes kiépítés 2&endash;4 év alatt látszik megvalósíthatónak. Az új rendszerre ugyanis csak úgy lehet átállni, hogy közben a régiek mûködnek, az új tehát csak fokozatosan hódíthat teret.
Fehér György
