JANUÁRI DÍJEMELÉSEK
Változott a szabályozás is
Mint
minden évben, év elején idén is
új távközlési tarifák
léptek életbe. Ezekkel kapcsolatban
kértünk interjút Jambrik
Mihálytól, a
Matáv közgazdasági
ágazati igazgatójától.
&endash; Milyen körülmények határozták meg az 1998-as hatósági áremelést?
&endash; A távközlési tarifák jelenlegi szabályozása 1994-tôl él, amikor is a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi minisztérium mint árszabályozó hatóság az ipari termelés belföldi árindexének növekedéséhez kötötte a tarifaemelést és meghatározta azt is, milyen mértékben nôhet az összes távközlési tarifa átlagosan. Közismert, hogy nem egyforma a profittermelô képessége az egyes telefondíjaknak.Viszonylag alacsony jövedelmezôségûek a helyi hívások, míg nagyobb nyereséget tartalmaznak a távolsági és a nemzetközi díjak. Ilyen körülmények között a távközlés piacán a verseny az újonnan jötteket juttatná elônyhöz, mivel azok a nagyobb nyereségû területre mennének, míg a korábbi szolgáltatóknak ott maradna a veszteséges piac. Az árak kiegyenlítésével részben ezt a helyzetet próbálja megelôzni az új szabályozás.
&endash; Miben változott az 1998-as tarifaszabályozó rendelet a korábbihoz képest?
&endash; Az árak meghatározásánál az ipari termelôi árindex helyett 1998-ban a fogyasztói árindex lett az alap. Ugyanakkor a hatósági követelmények szerint nem a teljes fogyasztói árindex éves növekedésének mértékében lehet emelni az árakat, hanem annál 2 százalékkal kevesebbel. Ha a korábbi rendelet marad érvényben, akkor a Matáv átlagosan 18,9 százalékos emelést hajthatott volna végre, míg az új rendelet értelmében ez 16 százalékra csökkent. Cégünk átlagban véve teljes mértékben kihasználta az áremelési lehetôséget. A nagy távolságú hívások díjai kisebb mértékben, a kis távolságú hívásokéi az átlagnál nagyobb mértékben emelkednek és ez a nemzetközi tendenciával megegyezik.
&endash; Milyen elveket követ a Matáv a szabályozó által biztosított szabadságon belül?
&endash; A Matáv tarifapolitikája az, hogy a különbözô forgalmi díjakat, amennyire a szabályozás engedi, közelíteni akarja egymáshoz. Úgy gondoljuk, igazságosabb dolog egyforma tarifát fizetni az embereknek ott, ahol egy primer körzetnyi területen belül nem kell körzetszámot tárcsázni. Ezért a Matáv évek óta jobban emeli a helyi díjat és kevésbé az 1-es díjkörzeti díjat. Az idén a helyi díjakat átlagosan 26,9 százalékkal emeltük, míg az 1-es díjkörzeten belüli hívások díját csak 5,2 százalékkal. De ezek is csak átlagok, ezen belül például csúcsidôben az 1-es díjzónában csökkent a díj az átlagárhoz képest.
&endash; Milyen változás történt az agglomeráció tarifaszabályozásában?
&endash; A korábbi minisztériumi szabályozás szerint Budapest környékén 44 településnél, ha Budapestet hívták vagy Budapestrôl hívták ôket, ezt úgy kellett tekinteni és annyit kellett fizetni, mintha egy primer körzetben lennének, bár nem ott voltak. A jogszabály szerint ez a budapesti agglomerációs díj, amely ugyanannyi, mint az 1-es körzet díja. Idén a minisztérium úgy változtatott a jogszabályon, hogy a 2-es díjkörzet lett a budapesti agglomeráció díja, s mivel a budapesti agglomeráció átmegy a primer körzeti határon, ezért 20 százalékkal lett drágább a tarifája, mint a primer körzeten belüli telefonálás díja.Tehát plusz 20 százalék, továbbá mivel a Matáv 5,2 százalékot emelt az 1-es díjkörzetben, a kettô együtt 24 százalék lett.A Matávval szemben e tekintetben a helyi társaságok eltérô díjpolitikát folytatnak. A helyi díjat nem emelik annyira mint az 1-es díjkörzet díját, amire még rájön a plusz 20 százalék. Így a helyi társaságoknál 45, sôt 60 százalékos is lehet az agglomerációs tarifaemelés.
&endash; Hogy alakul a Matávnál a forgalom a tarifaemeléssel?
&endash; Az a tapasztalat, hogy az áremelést követôen visszaesik a forgalom, fôleg amikor megkapják az ügyfelek az elsô számlát, de azután ez a forgalom újra visszaáll a korábbi szintre. Egy ideig kevesebbet telefonálnak az emberek, de arra még nem került sor, hogy tömegesen lemondják a telefont.
H. E.
Elôre
Tartalom
Hátra
BAGLYOK ÉS INTERNET-TANULÓK ELÔNYBEN
Kedvezmény éjszakára
Ki
üzleti célból, ki hobbiból, mások
csak tanulási céllal lépnek az Internet
sztrádájára az éjszakai
órákban és barangolnak a
világhálón. Számuk egyre
növekszik. Ôk azok, akik sokkal többet
használják a telefont éjszaka, mint nappal.
Ebbôl kifolyólag akarva-akaratlan ôket
sújtotta leginkább a Matáv éjszakai
tarifáinak emelése. Rájuk gondolva
lépett életbe február 1-jével az a
Matáv-kedvezmény, amely az éjszakai
órákban 53 perc, azaz a 100 forint plusz
áfás díjtétel elérése
után ingyenessé tette a helyi hívások
folytatását &endash; mondta lapunknak
Nagy Gábor, a
Matáv
osztályvezetôje. Ez a kedvezmény az este 10
óra és a reggel 5 óra között
megkezdett és befejezett hívásokra
érvényes.
Az internetezôk számára ez nagyon jó lehetôség, hiszen azok, akik kezdô felhasználók az igen kedvezô díjazás mellett megtanulhatják az Internet használatát, másrészt a rendszeres Internet-felhasználók költségei is csökkenthetôk ily módon. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kedvezmény elsôsorban a lakosság költségérzékeny részét érinti és nem elsôsorban az üzleti felhasználókat. Ez a díjkedvezmény az év végéig van érvényben.
A Matáv Internet-szolgáltatóként való megjelenése a piacon tavaly májusban igen hasznos volt &endash; hangsúlyozza Nagy Gábor. Ennek a nagy versenytársnak a belépése ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi, 20-30 ezer forintos havi Internet-elôfizetési díjak &endash; amelyeket viszonylag szûk réteg engedhetett meg magának &endash; 4-5 ezerre csökkenjenek. Ennek eredményeképpen az elmúlt háromnegyed évben megduplázódott az Internet hazai elôfizetôinek a száma és ez volt az a körülmény, ami lehetôvé tette, hogy az Internet általánosan hozzáférhetô eszközzé váljon az emberek jelentôs része számára, hasonlóan bármely más kommunikációs technológiához.
Ebben az évben a Matáv a csomagjait úgy rendezte át, hogy azok végre lehetôvé teszik akár a legkorszerûbb ISDN-hozzáférést is kedvezô áron. Egyetlen olyan áremelés történt, amely nem az inflációval van kapcsolatban, ez pedig az úgynevezett korlátlan hozzáférés költségét érinti, amelyet két részre bontottak. Az egyik részben egy 55 órás hozzáférési idôt tartalmaz az ár, amely így 5500 forintba kerül, a másik a teljesen korlátlan hozzáférést biztosító csomag, ami jelenleg 10 ezer forintért vásárolható meg, ha valaki havonta fizeti a díjat. Mivel éves és féléves elôfizetési lehetôségek is vannak, ezek kihasználásával a havi díjaknál olcsóbban lehet hozzáférni az Internethez. A tapasztalatok szerint viszonylag kevés felhasználó az, aki 55 óránál tovább vette igénybe az Internetet. Az átlagos, tipikus felhasználó sokkal kevesebb idôt töltött el a hálón.
Jövôre várhatóan lesz olyan csomag, amely olcsóbbá teszi a világháló elérését a nappali órákban is.
H. E.
Elôre
Tartalom
Hátra
HANGPOSTA ÉS PRIVÁT BOX
A foglalt vonal sem akadály
Három hónappal ezelôtt vezette be a piacra a Matáv hangposta-szolgáltatása alapcsomagját. Ez ugyanúgy mûködik, mint ahogy az megszokott a mobilszolgáltatóknál &endash; tájékoztatta lapunkat Domoszlai László, a Matáv hangposta-szolgáltatásának termékmenedzsere. Technikai szempontból ez a lehetôség minden esetben telefonvonalhoz kötött, ami azt jelenti, hogy amennyiben a hívott ügyfél foglalt vagy nem felel, a hívás átirányítódik a Matáv hangpostarendszerébe, ahol digitálisan tárolják az üzeneteket. Ezeket az üzeneteket a világ bármely pontjáról lehallgathatja a hangpostabox tulajdonosa, titkos kód védelme mellett, vagyis illetéktelen azokhoz nem juthat hozzá.
A Matáv hangpostájának másik nagyon fontos szolgáltatási csomagja a privát box, ami kifejezetten azoknak nyújt segítséget, akiknek nincs telefonvonala. Privát boxot vásárolhat akár egy nem a Matáv szolgáltatási területen élô személy vagy akár egy külföldi is. Aki ismeri a privát box azonosítóját, az üzenetet küldhet, amit a box tulajdonosa bármikor, bárhol lehallgathat, akármilyen telefonkészülékrôl, ami tone üzemmódban mûködik.
Az eddigi tapasztalatok szerint a privátbox-szolgáltatást az egyetemisták, a fôiskolások és a katonák veszik elsôsorban igénybe. Ez a nemzetközi tapasztalatokkal is összhangban van. Ennek a rétegnek nagyon magas a kommunikációs igénye, de a kollégiumi, a laktanyai, illetve az albérleti vagy hasonló körülmény között nem rendelkezik saját telefonvonallal. Ezért ez a természetes célpiaca a terméknek. A fiatalok nagyon fogékonyak erre a szolgáltatásra és igyekeznek azt mihamarabb birtokba venni. Az üzenetek hosszúsága egyébként kétperces, az eltárolt és új üzenetek száma egy idôben tizenöt lehet, amit idôrôl idôre törölni kell.
A hangpostának sok olyan tulajdonsága van, ami megkülönbözteti versenytársától, az üzenetrögzítôtöl. A hangposta ugyanis akkor is tud üzenetet tárolni, ha a hívás közben foglalt a hívott vonala. Ez az, amire a normál üzenetrögzítôk nem képesek. A Matáv szeretné elérni, hogy minden vezetékes Matáv-telefon képes legyen hangposta-szolgáltatást nyújtani, amire egyenlôre nincs mód, ugyanis központfüggô a dolog. Továbbá szeretnék elérni azt is, hogy ha egy új üzenet érkezett a hangpostaboxra, akkor azt megváltozott tárcsahanggal jelezze a készülék. Jelenleg ezt az igényt még nem tudja minden Matáv-központ teljesíteni, de várhatóan ezen is változtatnak.
A privát box, mint szó volt róla, az ifjúság körében arat sikert, de természetes piaca ennél szélesebb körû lehet. Például, ha valaki újsághirdetést ad fel és nem szeretné közzétenni a saját telefonszámát vagy sok telefonhívást vár, de azokat nem a saját telefonján akarja fogadni, akkor egy privát box nagyon sokat segíthet.
(Halay)
Elôre
Tartalom
Hátra
VÁLTOZÁSOK FUTÓSZALAGON
Vezércserék, további beruházások
Pár héttel ezelôtt sajtótájékoztatón mutatkozott be a MATEL/CGSAT csoport új vezérigazgatója, a kanadai születésû Némethy Zsolt, aki egyúttal széles ívû körképet adott a társaság helyzetérôl és terveirôl is. A MATEL/CGSAT csoporthoz négy primer körzet tartozik: a váci és gödöllôi körzet, ahol a Digitel 2002 Rt. a szolgáltató, valamint a szegedi és szentesi körzet, ahol a Déltáv Rt. látja el a feladatokat. Némethy bejelentette: a csoport teljesítette koncessziós kötelezettségeit, melyek keretében 255 millió dollárot fektettek be. Ennek eredményeként a Déltáv területén kétszeresére, míg a Digitel 2002 területén három és félszeresére növelte a cég a telefonhálózatot és egyben kínálati piacot teremtett. A cég 2002-ig további 65 millió dolláros befektetésre készül, valamint most írt alá egy 165 millió dolláros refinanszírozási hitelszerzôdést az eddigi hitelállomány feltételeinek módosítására. A MATEL/ CGSAT csoport az eddigi befektetôi szerepkörbôl most ügyfélorientélt piaci szereplôvé kíván átalakulni. A távlati célok között &endash; az üzleti eredményektôl függôen &endash; a tôzsdére vitel is szerepel. A társaság gondja leginkább az, hogy a jövô a szabályozás jelenlegi ártorzító hatása miatt nehezen tervezhetô. A Matáv Rt. által kért hálózati összekapcsolási díjak számításaik szerint ugyanis mintegy háromszoros mértékûek a nyugat-európai díjakhoz képest, ami természetesen jelentôsen megnehezíti az LTO-k mûködését. Némethy úr megerôsítette, hogy idén a KHVM elé viszik ezt a kérdéskört. A jelenlegi körülmények között a MATEL/CGSAT nem számíthat arra, hogy 2002-ig megtérül a befektetett tôkéje, márpedig a koncesszió megvásárlásakor ez határozott elképzelés volt.A fenti nehézségek &endash; melyet a hatóságok remélhetôleg hamarosan megoldanak &endash; nincsenek közvetlen összefüggésben az idei tervekkel, melyek között mind a négy körzetben szerepel az ISDN bevezetése és a szentesi és szegedi körzetben a távközlési értelemben nehezen megközelíthetô tanyavilág telefonnal való ellátása is.
Nokia kutató-fejlesztô egységek hazánkban
Ahhoz, hogy magyar távközlési szakemberek továbbra is aktív szerepet tudjanak vállalni a legkorszerûbb rendszerek, technológiák létrehozásában, a hazai K+F bázisok jelenthetik az igazi hajtóerôt. Ebbôl a szempontból is különleges jelentôsége van a Nokia januári bejelentésének, mely szerint két kutatási központot is Budapesten kívánnak létrehozni 1998-ban. Az egyik kutatási központ a Nokia Telecommunications égisze alatt fog mûködni, feladata mobil távközlési szoftverek és alkalmazások létrehozása lesz. A másik kutatási központ a Nokia Research Center, a Nokia kutatási központjának a része lesz.Az elsô, nagyobbik kutató-fejlesztô centrum feladata a jelenlegi GSM- és a harmadik generációs UMTS- (Universal Mobile Telecommunications Systems) rendszerekkel kapcsolatos fejlesztésekbe való bekapcsolódás lesz. A tervek szerint magának a kapcsolástechnikai rendszernek, valamint a barangolással kapcsolatos adminisztrációs rendszernek a kialakításában kap jelentôs szerepet a budapesti centrum, melynek vezetôje Keith Sutton lesz, aki két évvel ezelôtt Dallasban hozott létre egy hasonló Nokia K+F központot. A budapesti centrum az ezredfordulóra már 500 távközlési és szoftver fejlesztô szakember foglalkoztatását tervezi. A másik centrum a Helsinkiben, Tamperében és Bostonban mûködô Nokia Research Centre, a Nokia kutatási központjának a munkájába kapcsolódik be, feladata olyan komplex távközlési szoftver rendszerek fejlesztése, mint például a hálózattervezési programcsomagok vagy a mobil Internet-szolgáltatások támogató programjai. A 30 magasan kvalifikált kutató-fejlesztô munkáját Élô Gábor fogja irányítani. Kari Lahtinen, a Nokia Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója elmondta, hogy már munkája megkezdésekor az volt a célja, hogy ez a bejelentés még az ezredforduló elôtt megtörténhessen. Magyarország mellett szólt a jó minôségû oktatás, az alapos távközlési és szoftver alapokat adó egyetemek és a magyar szoftver mérnökök jó híre és nagy száma.
Új alközpont a Lucentnél
Új, a kis- és középvállalkozások számára szánt alközpontot mutatott be nemrégiben a Lucent Technologies. A Definity ProLogix névre hallgató rendszer azt a szabadon maradt piaci rést fedi le, ami a szerényebb tudású Definity BCS és az igen összetett, nagyobb kapacitású Definity ECS között létezett. A tipikusan 40&endash;400 mellékállomással rendelkezô alközpont elérhetô áron nyújtja mindazokat a szolgáltatásokat, melyek kényelmessé teszik egy kisebb cég kommunikációját. A megcélzott vevôkörbe azok a Definity hálózattal rendelkezô ügyfelek is beletartoznak, akik kihelyezett irodáikban, kisebb telephelyeiken ugyanazokat a szolgáltatásokat szeretnék elérhetô áron megvalósítani, mint az anyacégnél mûködô Definity ECS. Az új alközpont alapvetôen a régebbi kártyaválasztékra épül, ez garantálja, hogy ha a cég továbbfejlôdik, akkor sem kell áttérni más típusú berendezésre: a meglévô kártyák egy nagyobb teljesítményû Definity ECS-ben is felhasználhatók. A berendezésnek új a szekrénye és a processzorkártyája, továbbá már az európai ízlésnek megfelelô kinézetû digitális készülékekkel szállítják. Tudásban megközelíti az alközpont a nagyobb testvéreket, hiszen az automatikus hívássoroló vagy a DECT-indulócsomag is része a szolgáltatási választéknak. A Lucent a Dataquest legújabb felmérésében bízva várja a Definity ProLogix sikerét. A felmérés szerint a nyugat-európai távközlési beruházásokból 60-70 százalékot képviselnek a 100 vonal alatti berendezések, míg további 20 százalékuk a 100&endash;400 mellékállomás közötti tartományba esik. Az új alközpont pedig éppen ezt a szegmenst célozza meg.
B. I.
Elôre
Tartalom
Hátra
SZÁZEZER EMBERT IS ÉRINTHET MAJD
Távmunkavégzési kísérlet a Matávnál
Most
még csak kísérleti jelleggel vette
kezdetét a távmunkavégzés
januártól a Matáv
Rt.-nél. A hazai viszonylatban teljesen
új típusú tevékenységrôl
és bevezetésének
körülményeirôl Tankó
Zoltán üzletági
igazgatótól
érdeklôdtünk.
Mint elmondta a Munkaügyi Minisztérium által kezdeményezett távmunka bevezetése érdekében munkálkodó csapatban &endash; az akadémiai és egyetemi résztvevôk mellett &endash; a Matáv is komoly szerepet vállalt. A Matáv feladata lett a technológia biztosítása és kísérleti bevezetése. A távmunkát &endash; kísérleti jelleggel &endash; a fordítóknál vezette be a cég, miután ez olyan szellemi tevékenység, amely megfelel az új típusú munka elvárásainak. Itt volt a leggyorsabban alkalmazható a távmunka, a munka megszervezése nem igényelt különösebb módosítást, mivel itt már kialakult rendszerrôl volt szó.
A kísérlet bevezetésével egy idôben a fordítók otthonában található számítógépeket összekötötték a Matáv fordítóirodájával. Ezen az összekötetésen keresztül lehet beküldeni az elvégzett munkát a központba és ugyancsak ezen keresztül lehet továbbítani az új munkát a fordítókhoz. A kísérletre vár majd annak eldöntése, milyen gyakorisággal járjanak be a munkatársak a céghez az emberi kapcsolatok biztosítása céljából, és ott milyen tevékenységet végezzenek. A technológiai háttér &endash; ez ma már elmondható &endash; teljes egészében adott ezen a területen. A budapestieken kívül vidékiek is részt vesznek a Matáv kísérletében. Számuk jelenleg nem túl nagy, 40-50 ember, de Tankó Zoltán véleménye szerint a jövôben akár 100 ezren is lehetnek, akik Magyarországon távmunkavégzésre gondolhatnak.
Nem változott a kísérletben foglalkoztatottak munkaviszonya. Korábban is szerzôdéses munkaviszonyban voltak és jelenleg is abban vannak. A távmunkakísérlet április, május táján ér véget. Ekkor vonja le a Matáv a Munkaügyi Minisztériummal közösen a kísérlet tapasztalatait, amelyeket országos viszonylatban általánosítani lehet majd a távmunka szervezésében.
Ezzel egy idôben lehet majd pályázni a Munkaügyi Minisztérium által létrehozott alapok támogatásaira &endash; ezeket a keretösszegeket a távmunka sikeres beindításának érdekében szedték össze. Az alapok kifejezetten a nôk és a mozgássérültek távmunkában való foglalkoztatását hivatottak támogatni. A Matáv a minisztériummal együttmûködve tervez bizonyos kedvezményeket a távmunkavégzôk számára. Ezenkívül megpróbál egy az üzleti körre vonatkozó speciális csomagot összeállítani, amelyet standard csomagként ajánlhat a távmunkában részt venni kívánóknak.
Halay Edit
Elôre
Tartalom
Hátra
ALTERNATÍV SZOLGÁLTATÓ
Sínre került a megegyezés
Szinte karácsonyi ajándékként, december 18-án írta alá az MKM-Tel Kft. és a Unisource N.V. a közös társaság mûködését szabályozó részvényesi megállapodást. Ha a tervek valóra válnak, akkor ezzel az eseménnyel megalakult az alternatív távközlési szolgáltató társaság Magyarországon. Ennek a bizonyítására persze csak 2002. január elseje után kerülhet sor, hiszen a jelenlegi szabályozás eddig biztosítja a beszédátviteli monopóliumot a Matáv és a helyi koncessziósok számára, de szolgáltatói szemüveggel nézve ez már nem is olyan távoli idôpont.
A társaságot életre hívó MKM-Tel igen fiatal cég: 1997. július 3-án alakult meg az ágazati miniszter hozzájárulása alapján és a 2184/1997 számú kormányhatározat segítségével. A társaságot a MÁV Rt. (75,54 százalék), a KFKI Számítástechnikai Rt. (20,86 százalék) és a Mol Rt. (3,6 százalék) hozta létre 27,8 millió forintos törzstôkével abból a célból, hogy a MÁV &endash; és esetlegesen a Mol &endash; optikai kábelhálózatát és vonaljogait kihasználva hozzanak létre szolgáltató társaságot. Egy héttel késôbb, július 10-én megjelent a társaság felhívása, melyben stratégiai befektetôt keresett tervei megvalósításához.
A kiírás szerint a pályázó csak kisebbségi tulajdonrész megszerzésére lesz jogosult a zárt körû tôkeemeléssel 100-150 millió dolláros alaptôkéjû Rt.-ben. A szigorú feltétel ellenére is 12 cég vásárolta meg a részletes pályázati kiírást, a szeptember 29-i határidôre azonban csak egy érvényes ajánlat érkezett egy konzorciumtól. Ennek tagjai a svájci, holland távközlési vállalat és a svéd Telia közös globális szolgáltató vállalata, a Unisource, valamint a magyar Antenna Hungária Rt. voltak. A bíráló bizottság október 17-én kihirdette a gyôztest, majd a tárgyalások eredményeként született meg az aláírt megállapodás. Eszerint a 100 millió dolláros alaptôkébôl a MÁV 25,1 százalékot, a Mol Rt. 20,9 százalékot, a KFKI 5 százalékot birtokol, míg a Unisource N.V. 49 százalékot jegyez.
Az AH vezetôi is ott voltak az aláírásnál, a toll után azonban még nem nyúltak. Máté István elmondása szerint ennek az az oka, hogy az aláírás idôpontjáig nem született meg a megállapodás a Unisource és az AH között minden tekintetben. Az Antenna Hungária számára a szerzôdés vételi opciót kínál, így késôbb is lehetôségük lesz bekapcsolódni a társaságba.
A megalakult társaság ambiciózus terveket forgat a fejében. Önálló országos hálózatán nyújtott szolgáltatásaival a magyar üzleti piacot kívánja megcélozni, s az elkövetkezô években 20 százalékos piaci részesedés megszerzésére törekszik. Ezt fôként menedzselt bérelt vonali szolgáltatásokkal, adatátviteli szolgáltatásokkal (csomagkapcsolás, kerettovábbítás, LAN összekapcsolás), Internet-szolgáltatásokkal és virtuális magánhálózati szolgáltatásokkal igyekszik elérni.
B. I.
Elôre
Tartalom
Hátra
VÁLLALATI HÍREK KÜLFÖLDRÔL ÉS HAZÁNKBÓL
Jó eredmények, új szolgáltatások
A GLOBAL ONE, a Deutsche Telekom, a France Telecom és a Sprint közös vállalkozása két új Weben át elérhetô szolgáltatást jelentett be. Az egyik a Global Web Conferencing, ami egy olyan Web-alkalmazás, amely lehetôvé teszi audiokonferenciák szervezését egyszerûen a résztvevôk asztali számítógépeinek felhasználásával. A Global Web Call egy "call me" ikon megjelentetését jelenti a Web-oldalakon, amelyekre az oldal látogatójának csak rá kell kattintania, hogy felhívja az oldal tulajdonosát.
ISDN-SZOLGÁLTATÁST vezetett be a monori primer körzetben február 1-jétôl a Monor Telefon Társaság Rt. Az új lehetôséget elsôsorban üzleti elôfizetôinek szánja a cég (a zöldmezôs beruházások kivitelezôi egyenes elvárják, hogy ISDN-vonalat kapjanak), ugyanakkor a megszállottan internetezô egyéni elôfizetôk egy része is igényli ezt a szolgáltatást.
KINEVEZTÉK a Lucent Technologies igazgatótánácsának új elnökét. A posztot Richard McGinn, a cég 51 éves elnök-vezérigazgatója nyerte el. McGinn, aki az alapítás óta áll elnökként a vállalat élén, 1997 októbere óta pedig egyben vezérigazgató is, 28 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a távközlési technológiák területén. A kinevezéssel szinte egy idôben tették közzé: a cég eredménye az 1997-es pénzügyi év 1997 szeptember 30-ával végzôdô negyedik negyedévében 44,7 százalékkal, 369 millió dollárra nôtt az elôzô év megfelelô idôszakának 255 millió dollárjáról.
SZPONZORÁLJA az Ericsson az Európai Atlétikai Szövetségen keresztül az idén augusztusban Budapesten megrendezendô Atlétikai Európa Bajnokságot. Az atlétika középpontjában a kiemelkedô teljesítményekre képes ember áll, s ezeket az eszméket vallja az Ericsson is. A cég hazai vállalata is kapcsolódik az eseményhez, hiszen a Westel 900-al közösen támogatják a verseny egyik magyar esélyesét, Kiss Balázs kalapácsvetôt is.
AZ SZJA-BEVALLÁS kitöltését segítô szoftvert készített a Saldo Rt. A program ingyenesen letölthetô az Internetrôl a http://www.datanet.hu/mozaik/saldo címrôl. Február végére készül el a társasági adó bevallását segítô szoftver, ami ugyanezen a címen lesz elérhetô.
A CORE Computer Kft. a SciNetwork-kel és a Montanával közösen nyerte meg a Mol Rt. ATM gerinchálózatára kiírt pályázatát. Ez lesz az elsô hazai országos gerinchálózati rendszer, amely az ATM technológiára támaszkodva multimédia alkalmazásokat is támogat. Az elsô szakasz, melynek üzembe helyezése megkezdôdött, a Lágymányos&endash;Budafok&endash;Százhalombatta&endash;Szolnok csomópontok összekötését valósítja meg optikai szálon 622 megabit/másodperces sebességgel, üzembe helyezése folyamatban van. A teljes projektet a Mol Telecom tartja kézben.
AZ EUROWEB Internet Szolgáltató Rt. a tömegkiszolgálás helyett az igényes vállalati felhasználók minôségi kiszolgálását állítja tevékenysége középpontjába. A cég 1997 elsô napjaiban alakult, amikor az EUnet, az E-net és az Internet Hungary cégek tulajdonosai megegyezést írtak alá az amerikai EuroWeb International jogelôdjével, a HTEL-lel. A több éves tapasztalattal rendelkezô cég nagy sebességû nemzetközi kapcsolatait vezetéken 1,5 megabit/ másodperces sávszélességgel a TMI, mûholdon pedig 512 kilobit/másodperces sebességgel az MCI biztosítja.
A MOTOROLA nyilvánosságra hozta 1997-es éves beszámolóját. A teljes árbevétel az 1996-os 28 milliárd dollárról 29,8 milliárd dollárra nôtt, ami 7 százalékos emelkedést jelent. A nyereség 1,18 milliárd dollár lett. Az év során a celluláris üzletág árbevétele 10 százalékkal nôtt és elérte a 11,9 milliárd dollárt. Az ûr- és rendszertechnológiai szegmens bevétele 2 százalékot csökkent, de ez az Iridium rendszerrel kapcsolatos tevékenységek ütemezésének a következménye. Robert L. Growney elnök-vezérigazgató szerint a Motorola 1997 végére befejezte a kilépést a nem stratégiai fontosságú üzletágakból. Ezen folyamat extra költségeinek ellenére a nyereség még így is magasabb lett, mint az elôzô évben.
A SYNERGON Informatika Rt. túlteljesítve az egyesülés évére készített terveit, 4,7 milliárd forintos forgalommal és 390 millió forintos adózás elôtti eredménnyel zárta az 1997-es esztendôt. A IV. negyedévi bevétel önmagában 1,8 milliárd forint volt. Csak decemberben 850 millió forintos forgalmat bonyolított a cég. Ez év januárjától csak egy jogi személy, a Synergon Informatika Rt. létezik, független marad viszont az 1997 decemberében 100 százalékos Synergon tulajdonba került Integra Rt. Idén január elsejétôl a szervezetet mátrix struktúrájúra alakították át, további informatikai cégek felvásárlásával kívánják a profilt bôvíteni. Már tárgyalnak a 80 fôt foglalkoztató Quality Consulting Kft. felvásárlásáról, mely SAP-rendszerekkel kapcsolatos tanácsadást végez. A Synergon 1998-ra 8,1 milliárd forintos forgalomra számít.
Elôre
Tartalom
Hátra
A HÍRKÖZLÉS TÖRTÉNETE XX.
A hazai ipar kezdetei
Ezt megelôzô számunkban a telefonkészülékek fejlôdésének elsô lépéseivel foglalkoztunk. Természetesen ez a folyamat hazánktól távol zajlott, azonban meglepôen hamar kialakult az itthoni híradástechnikai ipar is. Nagyot lendített ezen Puskás Tivadar, aki Amerikából szinte egyenesen hazahozta a telefonközpont gondolatát, de a gyökerek még ennél is korábbra nyúlnak vissza.
A monarchia elég korán kezdett el távíró berendezéseket használni, ezek javítására, karbantartására már az 1860-as években felvetették egy komolyabb javítómûhely létrehozását. Elôször két osztrák mûszerészmestert hívott meg a Posta Bécsbôl a profil kialakítására, akik mûhelyt is létesítettek. 1868-ban Weirich Ágost, 1872-ben Weimer Vilmos költözött Bécsbôl Budapestre, s ezzel megindult a magyar távírókészülék-gyártás és ezzel párhuzamosan a hazai mûszerészek kiképzése.
Az elsô önálló magyar híradástechnikai iparos Egger Béla Bernát volt, aki eredetileg lakatosnak tanult, majd egészen fiatalon került ki Bécsbe dolgozni. A nyílt eszû fiatalembernek hamar az érdeklôdési körébe kerültek azok az elektrotechnikai készülékek, melyekkel Bécsben találkozott, s bár nem mérnöknek tanult, de megfigyeléseit ügyesen ötvözve gyakorlatias tudásával, pár év alatt otthonosan mozgott az elektrotechnika világában. 1862-ben önálló céget is alapított, melynek profilja távírógépek és kiegészítô berendezések gyártása volt. Egger Magyarországra is szállított, így pontosan látta, hogyan fut fel a hazai piac, mire van leginkább szükség. Tíz évvel késôbb, 1872-ben elérkezettnek látta az idôt, hogy kilenc alkalmazottal Budapesten is nyisson egy távírdaszerelô mûhelyt.A Dorottya u. 9. alatt létesült kis mûhely hamarosan átköltözött a Rudolf rakpartra (ma Széchenyi rakpart), s oly mértékben megnôtt, hogy 1874 decemberében Egger Béla önálló gyár létesítésére kapott iparjegyet.
A
gyár igen jól prosperált, a Magyar Posta
mellett a Magyar Államvasutak is felvette Eggert a
szállítók listájára. A
távírók mellett 1884-ben megszületett az
elsô Egger-féle telefonkészülék
is. 1888-ban újabb termékkel, a
szénszálas izzólámpával
gazdagodott a kínálat. A gyár ebbôl
naponta ezer darabot állított elô. Ehhez
azonban már kicsi volt a Rudolf rakparton lévô
gyár és Egger új gyárat
épített a Huszár utca 7. alatt. Ez a
gyár már exportot is bonyolított
Oroszország, Szerbia és Románia felé,
termékpalettáján megjelentek a fali, majd az
asztali távbeszélô
készülékek is. 1892-ben megszerezték a
Berliner-féle mikrofon szabadalmát és
gyártási jogát, ezzel jelentôsen
megjavult a készülékek
beszédminôsége. Nem véletlen
tehát, hogy ettôl kezdve hosszú idôn
keresztül az egyetlen
készülékszállítója volt a
postának. Egger a
készülékgyártás mellett a
postával együttmûködve megindította
távbeszélô-kapcsolók és
-központok hazai fejlesztését és
gyártását is, melyet elôtte a Bell
Manufacturing Co.-tól importáltak.
1876-ban Neuhold János távírda-építészeti kisiparos és mérnök is iparengedélyt kapott egy mûhely létesítésére. Neuhold a kezdetben tíz mûszerészt foglalkoztató kis üzemet a Stáció utca 22. szám alatt (ma Baross utca) rendezte be. A cég nagyrészt vasúti távírdagépek javításával, majd késôbb gyártásával is foglalkozott. A soproni születésû Neuhold a katonai pályát 1866-ban, 26 évesen hagyta el a porosz&endash;osztrák háborúban szerzett sebesülése miatt, ô is ezután tanult bele az elektrotechnika rejtelmeibe. A váltás azonban olyannyira sikeres volt, hogy 1879-ben már a Dohány utca 80 alatti telken épített 150 munkást foglalkoztató gyárat. Ez a telephely már nem csak távírókkal, hanem vasútbiztosító berendezések gyártásával is foglalkozott. A skála igen széles volt, a karos védjelzôk, toronymûvek, jelfogók, állomási ébresztôk és állomási kikapcsolók mind itt készültek. Neuhold azonban hamar felismerte a telefonnak nevezett újdonság fontosságát, s az 50 állomásos pécsi telefonközpontot 1881-ben már az ô irányításával szerelték fel. Az alapvetô profil azonban a jövedelmezô és biztos piacot jelentô vasútbiztosító berendezésgyártás maradt olyannyira, hogy 1885-ben a Damjanich utcába &endash; még nagyobb területre &endash; települt át a gyár. A cég "Neuhold János Vasúti Szerelvények és Elektrotechnikai Gépgyár Rt." néven részvénytársasággá alakult s egészen 1891-ig fényesen üzemelt. Ekkor azonban megtört a jó üzletmenet, megcsappantak a rendelések, s 1894-ben a részvénytársaság átalakult, a részvénytöbbséget egy belga társaság szerezte meg. Neuhold ugyan kereskedelmi igazgató maradt, de csak fél évig, ekkor ugyanis a belgák alapvetôen megváltozatták a gyártmányprofilt. Ezzel Neuhold nem értett egyet és kivált a cégbôl. A történetnek azonban ezzel nincsen vége, mert fél évvel késôbb a Szilágyi utca 3. alatt megkezdte tevékenységét a "Neuhold és Társa Vasútfelszerelési és Villamossági Gépgyár", mely több száz munkást foglalkoztatott. Egyik legfôbb gyártmánya az Agar-féle harangjelzô volt, ami alapvetôen egy vezetékes váltóáramú távolsági figyelmeztetôrendszer volt, de vezetékén a pályaôrök és az állomások között telefonálni is lehetett.
A harmadik szereplô a piacon a Deckert és Homolka cég volt. Deckert és Homolka 1872-ben alapította meg vállalatát Bécsben. A sikeresen induló cég a magyar piacra is be akart jutni, ehhez 1888-ban fióküzletet nyitott Budapesten. Állami megbízásokat azonban továbbra sem kapott, mert annak feltétele volt a hazai gyártás. Ezért megvették a Weimer-féle Izabella utcai, 12 fôt foglalkoztató kis üzemet, s ettôl kezdve már sikerrel szerepeltek a magyar piacon.A három céggel még találkozni fogunk a sorozatban, hiszen jogutódaik késôbb is meghatározó szerepet játszottak a magyar hírközlés történetében.
Bartolits István
Elôre
Tartalom
Hátra
NEMZETKÖZI KONFERENCIA BUDAPESTEN
DECT és CDMA rendszereké a jövô
Itt Budapesten, a Hilton szállóban rendezte meg legutóbbi nemzetközi konferenciáját a londoni székhelyû Vision in Business cég, mely több más üzleti terület mellett a távközlés fejlôdési trendjeit is nyomon követi.
A konferencia a helyhezkötött vezeték nélküli hozzáférés (FWA &endash; Fixed Wireless Access) közép- és kelet-európai helyzetével foglalkozott. Sem egzakt definíció, sem egységes mûszaki szabványok nincsenek ezekre a berendezésekre és dedikált frekvenciasáv sem létezik erre a célra. Az egyes típusokban csak az a közös, hogy az elôfizetô a rádiós szakasz ellenére sem rendelkezik szabad mozgással, készüléke hagyományos telefoncsatlakozóba dugható. A szabványosítás a mai helyzetben már elkésettnek látszik, hiánya miatt viszont sok egyedi rendszer fejlôdött ki, a kis sorozatú gyártás pedig nem segíti az árak csökkenését.
RLL 63 ezer négyzetkilométeren
A hazai helyzetet Simon Gyula, a Hírközlési Fôfelügyelet elnöki tanácsadója ismertette. Elôadásában felvázolta a hazai távközlés utóbbi tíz évének szabályozási hátterét, a szolgáltatói struktúrát, majd a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata alapján ismertette az FWA rendszerek hazai frekvenciakiosztási lehetôségeit. Végezetül bemutatta az NMT, TACS és DECT rendszerû rádiós elôfizetôi berendezések hazai alkalmazási körzeteit.A hazai körképet további tényekkel színesítette Klaus Schau, a Magyarcom hálózatfejlesztési tanácsadója. Elmondta, hogy a Matáv területén már 63.600 négyzetkilométert fednek le az FWA rendszerek, melyek döntô többségét a Motorola szállította. 1997 végéig 132 ezer elôfizetôt látott el a Matáv Rt. RLL berendezések segítségével. Dr. Bausz Andrea, a PKI Távközlésfejlesztési Intézet munkatársa a kialakuló, mintegy 160 ezer elôfizetôt ellátó Matáv FWA hálózat optimalizálási kérdéseivel foglalkozott Kiácz Balázzsal közös elôadásában. Ignéczi László, a Jásztel marketing és szolgáltatási igazgatója arról számolt be, hogy ôk 3240 vonalat mûködtetnek az Ericsson RAS1000-es rendszerével. Az 1994-ben kiválasztott analóg rendszer ma is mindenki számára kielégítô módon mûködik. Nehéz kérdéseket vet fel viszont a jövô, mert a használt frekvenciatartomány sorsa is bizonytalan és az analóg rendszerrel olyan új szolgáltatások igénybevétele is gondot jelent, mint például az ISDN.
RITKÁN LAKOTT KÖRZETEKBE CDMA VALÓ
A közép- és kelet-európai országokból érkezett elôadók többsége is pilot projektekrôl vagy már mûködô rendszerekrôl számolt be. Bulgáriában például a DECT rendszerrel folynak kezdeti kísérletek tapasztalatszerzési céllal Szófia, Várna és Burgasz térségében. A nehézséget az okozza, hogy a sáv egy részében kormányzati célú pont-pont átviteli rendszerek dolgoznak. Az elôadó, Vesselin Demirev szerint a DECT jó szolgálatot tesz a sûrûn lakott városi területeken, viszont a rurál területeken a CDMA technológia lehet az ideális megoldás.
Kezdeti kísérletekrôl számolt be az észt elôadó, Juri Joema, aki nagy meglepetést keltett a felvetített adatokkal, Észtországban ugyanis a 32-es telefonsûrûség mellett a lakosság 10 százaléka rendelkezik mobil telefonnal. Az FWA kísérleteket RAS1000 berendezésekkel folytatják. A holland PTT Telecom elôadója, Anne Visser arról számolt be, hogy Romániában CDMA rendszerrel folynak kísérletek. Az Aradon települô kísérleti, 1000 elôfizetôs hálózatot a Lucent Technologies "Airloop" berendezéseivel valósítják meg. Csehországban már nagy számban elterjedtek a DECT alapú rendszerek, de Prágában a Hughes GMH2000 berendezése lát el több, mint 40 ezer elôfizetôt.
Terjed a nagyvárosokban is
A fejlôdési trendeket a Strategis Group konzultánsa, Jake Saunders igyekezett prognosztizálni. Szerinte 2000-re a fejlett távközléssel rendelkezô országokban 29 millió, az elmaradottabb országokban 31 millió különbözô technológiájú FWA alapú telefonvonal fog üzemelni. Elôrejelzései szerint azonban 2005-re az arányok gyökeresen megváltoznak. Az FWA rendszerek ugyanis egyre inkább versenyképesek lesznek a vezetékes hálózattal, tehát nem csak a nehezen elérhetô településeknél, hanem a nagyvárosokban is egyre gyakrabban fogják a szolgáltatók ezt a rendszert választani. A fejlett országokban így 2005-re már megközelíti a 150 milliót az üzemelô FWA berendezések száma, míg a fejlôdô területeken ez csak 54 millióra fut fel.
Zbigniew Kostrzewski, a Motorola Poland üzemeltetési igazgatója megkísérelte a nagyszámú technológiai megoldást összehasonlítani. Véleménye szerint az FWA rendszerek elterjedésének fontos hajtómotorja, hogy az elôfizetôi rendszerek üzemeltetési és karbantartási költségeiben a kiszolgált végberendezésekre 53 százalék esik, a maradék 47 százalékot pedig a hozzáférési hálózat üzemeltetése, karbantartása "eszi meg". Érdemes tehát ebbôl a 47 százalékból a lehetô legnagyobb részt megtakarítani. Ehhez azonban ki kell választani azt a technológiát, mely a megtakarítások mellett a lehetô legjobb minôséget nyújtja a használóknak. A minôségi vizsgálatoknál azonban figyelembe kell venni, hogy más technológia tûnik a legjobbnak laboratóriumi körülmények között, mint valós környezetben, ahol fontosabb a zajok iránti fokozottabb érzékenység, mint a hangzáshû átvitel.
Kisebb üzemeltetési költség
Összességében úgy tûnik, hogy a makrocellás mobil rendszerekre alapozott FWA rendszerek fogják a minôség megtartása mellett a legjobb üzemeltetési kihozatalt adni. Ezeknél a rendszereknél akár 1000-1200 elôfizetôi vonalat is üzemeltethet egyetlen karbantartó évi 50&endash;100 dolláros költséggel. Ugyanez az érték Kostrzewski szerint a hagyományos vezetékes vonalak esetében elérheti a 250-300 dollárt (például Deutsche Telekom, France Telecom), miközben tipikusan 200-300 vonalra jut egy karbantartó.
Mûszaki és marketingszempontból egyaránt érdekes volt az a kerekasztal-beszélgetés, ahol hat vezetô gyártó &endash; az Alcatel, az Ericsson, a Hughes, a Motorola, a Nokia és a Nortel &endash; mutatta be rendszerét és annak elônyeit. A vitában szintén tettenérhetô volt a sokszínûség.
Az Ericsson DRA 1900-as rendszere a DECT technológiára alapozza a berendezést, míg a Nokia Easywave a jól bevált GSM technológia egyszerûsített változataként jelenik meg. A Motorola a CDMA technológiát tartja igazán perspektivikusnak a jövôre nézve, amit ugyan nehéz Európába behozni, de Lengyelországban már megtört a jég. Ugyancsak ezt alkalmazza a Nortel Proximity rendszere. A kétnapos konferencia során azért abban egyetértés alakult ki, hogy a DECT és a CDMA rendszerek kezdenek mennyiségi fölénybe kerülni, s egyre inkább ez látszik a jövô útjának.
B. I.
Elôre
Tartalom
Hátra
DIGITÁLIS TELEFONTECHNIKA AZ ONKOLÓGIÁN
Saját melléken hívhatók a betegek
Három éve megszûntek az ingyenes magán-telefonhívások az Országos Onkológiai Intézetben. A digitális telefonrendszer telepítésének köszönhetô megtakarítás évi több millió forintos nagyságrendû, ugyanakkor Skriba Zoltánné gazdasági igazgató ezzel egyenrangúan fontosnak tartja, hogy a technikai változás eredményeként mind a 342 betegágy mellé telefonkészülék került. Így &endash; bizonyos korlátozásokkal &endash; ismerôseik, szeretteik saját, közvetlen mellékükön hívhatják fel a betegeket.
Szórádi Gábor, a rendszert szállító Siemens Rt. telefonalközponti ágazatának értékesítési fômérnöke megjegyzi, hogy a technika csak a lehetôséget teremti meg a telefonálás költségeinek ellenôrzésére. A siker feltétele, hogy a rendszer üzemeltetôje az "újítás mögé álljon". Az Onkológiai Intézet esetében &endash; ahol a HICOM 300-as családhoz tartozó rendszert szereltek fel &endash; ez azt jelenti, hogy az új telefonálási szabályok alkalmazásakor nem tettek kivételt: a fôorvosoktól kezdve az ápolónôkig bárki kaphatott saját, magánhívásokra is jogosító PIN-kódot, ugyanakkor beosztásra való tekintet nélkül mindenkinek ki kell fizetnie magánbeszélgetéseit.
Ehhez persze a reklamációkat maximális pontossággal és korrektséggel kell kezelni. Erre megvan a lehetôség: ha valakinek kifogása van, megkaphatja a PIN-kódjával kezdeményezett hívások listáját. (A személyiségi jogok védelme miatt ezt csak személyesen lehet igényelni és átvenni.) Reklamáció hiányában a magántelefonálások költségét automatikusan levonják az érintettektôl. Ehhez segítséget nyújt, hogy a telefonalközpontot és az intézet központi számítógépét összekötötték, így a telefonszámlák elektronikus úton továbbíthatók a bérosztály adatbankjába.
Ami a hivatalos telefonhívásokat illeti, ezeknél sincs személyre vagy szervezeti egységre vonatkozó költségkorlát, hiszen egészen más lehet az az indokolt kiadás, amelyet egy beosztott orvos, egy nemzetközi kutatásokban is részt vevô fôorvos, illetve egy portás vagy egy anyagbeszerzô "eltelefonál" minden hónapban. A kiugróan magas összegeket persze érzékeli a rendszer. Ilyenkor a kórház vezetése rákérdezhet a gyakori vagy hosszú hívások okára.
A kiadások fékezését (és részben megint csak a viták megelôzését) szolgálja a jogosultságok hierarchiája. Helyi, országon belüli, illetve nemzetközi hívásokra szóló személyes PIN-kódokat osztottak ki, a korábban említett elvek alapján.
Persze nem minden kórházi dolgozó kért jogosultságot intézményen kívüli telefonálásra. Nekik is megvan a lehetôségük arra, hogy a kórházi mûködéshez tartozó ügyekben felhívják a társintézményeket, esetleg a mentôket és a többit. Ehhez rövidített, négyjegyû hívószámokat (pillanatnyilag mintegy 250-et) használhatnak, amelyeket az alközpont konvertál át az intézmény falain kívüli telefonhívássá.
Mindezen lépéseknek köszönhetôen a havi telefonszámla negyven százalékkal csökkent a korábbi idôszakhoz képest, és ennek az alacsonyabb összegnek is körülbelül az egynegyedét a dolgozók fizetik, minthogy nagyjából ennyi a magánhívásaik összdíja. E megtakarítás jelentôségét érzékelteti, ha figyelembe vesszük, hogy az intézet teljes dologi kiadásainak körülbelül három százaléka a telefonhasználat költsége.
Átvitten megtakarítást hozhat, hogy a PIN-kódok kiadásánál gondoltak a gazdálkodás, a költségelemzés szempontjaira is. Olyan számrendszert dolgoztak ki, amely lehetôvé teszi, hogy bizonyos szempontok alapján, osztályonként, gazdálkodási egységenként elkülönítsék a hívásokat, összegezzék azok díját, s ennek segítségével elemzéseket készítsenek, amelyeket aztán figyelembe lehet venni a szervezeti átalakításokkor, a korház mûködtetésének racionalizálásakor.
A digitális technika persze nem csak pénzügyi elônyökkel jár, hanem lehetôvé tesz olyan megoldásokat, amelyek megkönnyítik a betegek és a kórházi dolgozók mindennapi életét. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy az új alközpont mellékállomásainak száma gyakorlatilag tetszés szerint bôvíthetô. Ez ugyanis lehetôvé tette, hogy minden beteg ágya mellé telefonkészülék kerüljön. Ennek volt egy másik feltétele is, nevezetesen az, hogy a kórházi napirend sértetlen maradjon. Ezért a betegtelefonok hétköznap csak délután négy és nyolc óra között, hétvégén délelôtt tíz és este nyolc óra között üzemelnek. A betegek egyébként a kórház területén lévô nyilvános állomásokról telefonálhatnak kifelé. Az ágyak melletti telefonok nôvérhívó készülékekként is mûködnek &endash; tehát segítségükkel megduplázták a nôvérhívórendszert &endash;, ezenfelül ha a beteg rosszullétében leveri a kagylót, akkor a telefon néhány másodperc múlva jelez a nôvér asztalán, felhívva a figyelmet a bajra.
Az intézmény területén, épületeiben sokat mozgó alkalmazottak pagert kaptak. Erre átirányíthatók hívásaik, a kijelzôn megjelenô hívószám alapján megállapíthatják ki kereste ôket. A felsô és középvezetôk hangpostafiókot kaptak &endash; újabb megtakarítás: nem kellett üzenetrögzítôket beszerezni. A telefonrendszert bérli az Onkológiai Intézet, annak tulajdonosa a MatávCom. A következô lépés az ISDN bevezetése lesz.
(komó)
Elôre
Tartalom
Hátra
TECHNOLÓGIÁK TALÁLKOZÁSA BALATONFÜREDEN
Távdiagnosztika a kardiológiában
Maga az elv húszéves. Szoftvervezérlésû telefonközpontokat a világon több helyütt &endash; köztük hazánkban is &endash; egyszerre kezdtek el fejleszteni. A nyolcvanas évek végére megszülettek a sorozatgyártásra érett megoldások, ám itthon még bô fél évtizedet kellett arra várni, hogy elterjedjenek a vállalati digitális alközpontok. A Balatonfüredi Állami Szívkórházban így ez a technológia nagyjából egyidejûleg vált elérhetôvé az informatika olyan új vívmányával, mint kardiológiai távdiagnosztika &endash; tudtuk meg Berényi István fôorvos fôigazgatóhelyettestôl.
Hogy miért kellett Magyarországon a kilencvenes évekig várni a szoftvervezérlésû telefon fôközpontok közcélú hálózati megjelenéséig, annak egyik okát abban látja Schuller Attila a Kapsch Telecom Kft. termékmenedzsere, hogy fô részeik COCOM-tilalom alá estek. A közép-kelet-európai rendszerváltás azután utat nyitott az olyan cégek elôtt is, mint az osztrák Kapsch. Ez a vállalat a kanadai Northern Telecomtól vásárolt licenc alapján nemcsak fôközpontokat gyárt, hanem teljesen digitális telefonalközpontokat is, amelyek technológiáját folyamatosan továbbfejleszti. (A régió országainak sajátos, egymástól is eltérô közcélú telefonhálózatai magas szintû alkalmazkodóképességet követelnek meg az alközponti gyártóktól. Jellemzô, hogy az idôközben NorTel-re rövidült nevû kanadai cég oroszországi szállításainál a Kapsch által kifejlesztett közcélú hálózati interfészeket veszi igénybe.)
A digitális, szoftvervezérelt alközpontokat alapvetôen két tulajdonságuk teszi képessé a költségellenôrzésre. Az egyik az, hogy segítségükkel tetszés szerint lehet a mellékállomásoknak jogosultságokat adni, a másik, hogy a jogosultak hívásai nyilvántarthatók. Külön kódja lehet minden dolgozónak és beosztástól függôen engedhetô meg kinek-kinek az, hogy hova telefonálhat. Önálló kódot kaphatnak és ezzel önálló telefonszámlájuk lehet projekteknek vagy mondjuk egy a cég épületén belül dolgozó vállalkozónak, például egy örzô-védô szervezetnek. Ezek csak az alapvetô lehetôségek, ezekbôl és a központok további tudásából tetszés szerint választhat a megrendelô.
A balatonfüredi kórházban telepített Meridian 1 Option 11 típusú Kapsch-alközpontnak indulásként ezeket az alaptulajdonságait használják ki. A kórházi alkalmazottak többsége kapott kódokat, külön a magán- és a hivatalos hívásokra. Az elôbbiek díját minden hónapban ki kell fizetni. Az utóbbiakra beosztástól, munkakörtôl függô kereteket állapítottak meg, ha ezeket valaki jelentôsen átlépi, megvizsgálják mi volt ennek az oka. Az egyik kolléga kódján például kiugróan magas telefonszámla jelent meg néhány hónappal ezelôtt, de az érintett tagadta, hogy többet telefonált volna, mint máskor. A hívott számok listáján egy különösen sûrûn szerepelt. Ezt felhívva kiderült, hogy az illetô egyik munkatársa &endash; valahogyan megtudva a kódot &endash; az ô számlájára telefonált igen sûrûn a barátjának. Ha tudja, hogy a hívások listázhatók, bizonyára nem próbálkozott volna meg ezzel a csalással...
Végül is durván ötvenszázalékos megtakarítást értek el az új központ üzembe helyezésével néhányszor százezer forintos telefonszámlájukon, pedig még a berendezés bérleti díja és a szerzôdéses távfelügyelet költsége is terheli az intézményt.
A költséggazdálkodáshoz tartozik, hogy jelenleg is fut egy olyan projekt, amelynek önálló költségvetése van, és ilyenek a késôbbiekben is várhatók. Ezek önálló kódot kapnak, így önálló telefonszámlával rendelkezhetnek, amit a projekt terhére lehet elszámolni. A mostani esetben gyógyszerek bevezetésével kapcsolatos együttmûködésrôl van szó külföldi partnerintézménnyel.
A balatonfürediek számozott gyógyszerfajtákat kaptak, az egyes betegek adatait faxon, telefonon eljuttatják a társintézménybe, ahol ennek alapján kijelölik, hányas számú készítményt kell alkalmazni és errôl értesítik a szívkorházat. A folyamatos telefonos információcsere költségét a külföldi partner fizeti. A mindenkori összeg a projektkód alapján egyértelmûen kiszámolható.
Az alközponti fejlesztéssel együtt növelték a mellékek számát is, osztályonként két telefont lehet használni, minden vizsgálóhelyiség önálló készüléket kapott és a betegek folyosónként két telefonon hívhatók. (Ebben a kórházban többségben vannak a járóbetegek.) A külföldieknek értékesített &endash; tehát nem tb-ellátás alapján mûködô &endash;, önálló betegszobákban természetesen külön telefonkészülék van.
A Balatonfüredi Állami Szívkorházban megteremtették a személyi és technikai feltételeit az EKG-vizsgálatokkal kapcsolatos távkonzultációknak. Ennek feltétele most már csak az, hogy a szakorvosok, netán a szívbetegek rendelkezzenek olyan készülékekkel, amelyekkel gyorsan elvégezhetôk az EKG-vizsgálatok és ennek jelei telefonvonalon keresztül közvetíthetôk a kórházba. A dolog jelentôségét az adja, hogy a betegség tünetei természetesen nem mindig akkor jelentkeznek, amikor az orvos a közelben van. Ha a szívbeteg rendelkezne a kórházhoz telefonon át kapcsolható berendezéssel, akkor panaszai pillanatában készíthetnének EKG-t szívmûködésérôl, és azt az orvosok azonnal láthatnák.
Az aprófalvas környezetben lévô, a kórházhoz hasonló egészségügyi intézmények ezzel nagy segítséget nyújthatnának az arra rászorulóknak. A szükséges berendezések talán a Dunántúl északnyugati megyéinek világbanki és európai uniós projektjei keretében beszerezhetôk lesznek.
A kórházi kommunikációval kapcsolatos megoldások bemutatására még visszatérünk lapunk következô számaiban, hiszen a piac többi szereplôjének (Alcatel, Bosch, Ericsson, Lucent, Matávcom) is van közlésre érdemes mondanivalója e témában.
k. s.