NYILVÁNOS TÁVKÖZLÉS
Matáv-kábeltévé
Fehér foltok tûnnek el
Már
csak napok kérdése, hogy megjelenjen a piacon
új profiljával a Matáv. Hat budapesti
kerületben
kábeltévé-szolgáltatásokkal
állnak a fogyasztók rendelkezésére
július elsejétôl. A
kábeltévé-hálózat
fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseinkre
Hámori Ferenc, a Matáv
médiaprogram és üzletfejlesztési
stratégiák osztályának vezetôje
válaszolt.
&endash; Milyen elgondolás alapján döntött úgy a Matáv, hogy kábeltévé-szolgáltatással is foglalkozik?
&endash; Erre annak a hat kerületi polgármesternek a megkeresése késztetett bennünket, akik 1996-ban azzal a kéréssel fordultak a Matávhoz, hogy velük együtt vizsgáljuk meg a lehetôségét, hogyan lehetne kerületükben korszerû kábeltévé-hálózatot kiépíteni. Az önkormányzatokat több kábeltévés társasággal folytatott eredménytelen tárgyalás késztette arra, hogy hozzánk forduljanak, mivel a telefonfejlesztés során a Matávval kapcsolatban jó tapasztalatokat szereztek a megelôzô években.
&endash; Melyik az a hat kerület, ahol a kábelrendszer kiépítése folyik?
&endash; Ez a X., a XVI., a XVII., a XVIII., a XX. és a XXIII. kerület. Ebbôl három kerületben az Elsô Pesti Telefontársaság mûködik közre a munkában, amely a távközlési szolgáltatásokat is nyújtja a Matáv nevében. Miután a Matáv elvállalta, hogy megvizsgálja az ügyet, készítettünk egy megvalósíthatósági tanulmányt és tájékozódtunk arról, hogy várhatóan mit igényel a piac. S noha ezen a területen voltak és vannak is kábeltévé-szolgáltatók, illetve -hálózatok, a terület nagyobbik része a mai napig is ellátatlan, fôleg a családi házas területen. A számításokra alapozva arra az eredményre jutottunk, hogy hosszú távon is megfelelô ez a piac számunkra, érdemes tehát belevágnunk. Mivel a hat kerületben összesen 160 ezer lakás van, ezért ez egy meglehetôsen nagyméretû hálózatépítés, aminek a tervezését tavaly ôsszel végeztük el és idén tavasszal láttunk hozzá az építéséhez. A bekapcsolások július elején kezdôdnek és a kerületek lefedése a jövô év végéig valósul meg, amikor is bárki rendelkezésére tudunk majd állni, aki ilyen szolgáltatást igényel.
&endash; Milyenek a kábelhálózat mûszaki jellemzôi?
&endash; A gerinchálózat jelentôs mértékben üvegszálas és csak a lakásokhoz legközelebb esô néhány száz méteren halad hagyományos, a kábeltévé céljára használt koaxiális kábel.
&endash; Milyen volumenû a beruházás?
&endash; Három év alatt valamivel több mint hárommilliárd forintot kell beruházni. Ez a Matáv összes beruházásaihoz mérve, ami évente közel 100 milliárd forint, nem is nagy befektetés. Ugyanakkor jelentôs összeg ahhoz viszonyítva, hogy kábeltévé-fejlesztés és -beruházás új területeken elhanyagolható mértékben történt az utóbbi években.
&endash; Mikorra térül meg a beruházás?
&endash; Arra számítunk, hogy 6-7 év alatt ez megtérülô beruházás lesz.
&endash; Mit tud nyújtani a Matáv a kábeltévések szolgáltatásához viszonyítva?
&endash; Kábelhálózatunk, amit mi létesítünk, Magyarország egyik legjobb, ha nem a legjobb hálózata lesz. Korszerû, úgynevezett csillagpontos hálózat épül, rendkívül nagy sávszélességgel, ami a felhasználók szempontjából elsôsorban azt jelenti, hogy a szolgáltatható csatornák száma nagymértékben bôvíthetô, másrészrôl pedig a jó technikai minôség a fogyasztók számára nagyon jó képminôségben fog tükrözôdni. Induláskor 34 programot kínálunk három programcsomagban. Az 1 számú alapcsomag 14 programot tartalmaz, a 2 számú csomag 24-et és a 3. csomag még további 10 programot kínál, összesen harmincnégyet. Tervezünk egy mozicsatornát is, ez várhatóan az HBO lesz. A programok még nem 100 százalékig véglegesítettek, mivel jelenleg is folynak a tárgyalások a mûsorszolgáltatókkal. A kínálatunkban tíz rádiócsatorna is szerepel. A késôbbiekben elképzelhetô a bôvítés. A hálózat ugyanis mûszakilag lehetôvé teszi, hogy akár duplájára vagy azon felül, tehát 80-ra is növeljük a programok számát. A késôbbiekben az analóg csatornák mellé további több tucat digitális csatornát el lehet még helyezni a rendszerbe. A hálózat emellett képes olyan szolgáltatásokra, bár ezek jelenleg nincsenek beépítve a rendszerbe, amelyek kétirányú átvitelt igényelnek, szemben a kábeltévé egyirányú terjedésével. Azaz távközlési szolgáltatásokat lehet vele nyújtani. Elsô lépésként az Internet-szolgáltatás merül fel, aminek a gazdaságosságát, üzleti tervét már vizsgálja a Matáv és elképzelhetô, hogy még ez év vége elôtt bevezeti ezt a szolgáltatást. Hosszabb távlatban akár telefonszolgáltatás vagy adatátvitel is elképzelhetô a rendszeren. A hálózatot elôrelátóan építettük meg, hogy ha a piaci helyzet úgy hozza és a technológia ára ezt reálissá teszi, akkor be tudjuk vezetni.
&endash; A kábeltévé mibe fog kerülni a fogyasztónak?
&endash; A belépési díj induláskor 12 500 forint, ami piaci ismereteink szerint nagyon méltányos. A programcsomagok árai havi 480 forinttól indulnak és 1 200 forint a harmadik csomag ára. A mozicsatorna költsége ezen felül mintegy 1 500 forint.
&endash; A Matáv lépéséhez hogy viszonyulnak a terület kábeltévé-szolgáltatói?
&endash; A kerületekben három jelentôsebb és több kisebb terület van lefedve kábeltévével. A szolgáltatók nem túl lelkesek, hogy az eddig biztos piacukon a Matáv versenytársként jelent meg. A konfrontációt és az ütközéseket lehetôség szerint próbáljuk mérsékelni egyrészt azzal, hogy az új építésû hálózatok az elsô lépésben nagyobb részt elkerülik &endash; kisebb átfedésekkel &endash; ezeket a területeket, másrészt pedig a három nagyobb társaságból kettôvel tárgyalásokat kezdtünk az esetleges megvételrôl. A tárgyalások elég jól haladnak elôre. Az üzlet létrejötte esetén át tudjuk alakítani a hálózatot a sajátunkhoz hasonlóvá, és ilyen módon egységes, korszerû hálózattal tudunk szolgáltatást nyújtani a kerületben. A harmadik társaság tulajdonosa viszont elzárkózott ettôl a lehetôségtôl, így ezeken a területeken, ha nem is rögtön, de egy idô után versenyhelyzet alakulhat ki, mivel a Matáv arra törekszik, hogy minél több ügyfelet tudjon bekapcsolni és minél nagyobb területet lásson el szolgáltatásával. Ezt szem elôtt tartva nem fogunk megállni a hat kerületben, hanem továbblépve folytatjuk a fejlesztést egyenlôre Budapest területén. Emellett vidéken is meg fogjuk vizsgálni a lehetôségeket.
Halay Edit
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Ifabo-körkép
Útban a kétsávos GSM felé
Nem volt könnyû a hannoveri Cebit után nagy újdonságot kiállítani az Ifabón. Számos nagy cég standján panaszkodtak is amiatt, hogy a kiállítás minden évben egyre többe kerül, miközben gyakorlati hasznossága megkérdôjelezhetô. Ennek ellenére csak ott volt szinte minden jelentôs távközlési cég, az ô kínálatukból mutatunk be néhányat a teljesség igénye nélkül. A Motorola a mobiltelefonok széles skálájával jelent meg az Ifabón. Az új 87 grammos StarTAC mellett nagy sláger volt a cd920 és cd930-as készülék, melyek már a GSM 1800-as hálózattal is együtt tudnak mûködni. Miután ezeket a készülékeket a CeBIT kapcsán már részletesen bemutattuk (Modem Kor 1998. április), így most a stand többi újdonságára koncentráltunk.
Ugyancsak
kétsávos készülék, de kimondottan
a kezdô felhasználókat és a
szélesebb rétegeket célozza meg a cd160-as
készülék. Ez a készülék a
már kapható d160-as kétsávos
megfelelôje, mely szintén képes a
beszéd közbeni sávváltásra,
akárcsak drágább testvérei. A
karcsú készülék 225 grammos és
összesen 4&endash;5 óra beszélgetési
idôt vagy 80&endash;90 óra készenlétet
biztosít tulajdonosa számára. Bár a
cd160 szerényebb szolgáltatásokkal
rendelkezik, mint a cd900-as sorozat, de azért a
gyorsmenü ebben is megtalálható, valamint
alkalmas konferenciahívásra,
SMS-üzenetküldésre és külön
hangpostagombbal is rendelkezik.
Bázisállomás másfél óra alatt
Alaposabban megismerkedhettünk a Motorola kicsi, könnyen telepíthetô bázisállomásaival, melyek már szintén alkalmasak a kétsávos mûködésre. Az M-Cellarena fantázianévre hallgató, 40 liter térfogatú és 20 kg alatti bázisállomás elsôsorban olyan területek lefedésére alkalmas, mint a pályaudvarok, sportstadionok vagy a nagyobb bevásárlóközpontok. A mintegy fél óra alatt telepíthetô bázisállomások lehetôvé teszik az igen nagy forgalom lebonyolítását is, tekintettel arra, hogy hatósugaruk kicsi, és így sok mikrocella fedi le a területet. Az M-Cellarena rendszer rugalmasságát tovább növeli az SFH (Synthesised Frequency Hopping &endash; szintézeres frekvenciaváltás) képesség, aminek a lényege, hogy az egymást követô TDMA idôszeletekben a berendezés másik vivôfrekvencián továbbítja a jeleket. A frekvenciaváltásos üzemmód elônye, hogy egyetlen cellában több vivô is használható, mely így fokozott védelmet nyújt az interferenciazavarokkal szemben és egyszerûbbé teszi a tervezési munkát. A GSM 900 és 1800 megahertzes sáv együttes használata tovább növeli a forgalomáteresztô képességet azáltal, hogy a kétsávos készülékekkel azon a sávon teremt kapcsolatot, melyek kevésbé foglaltak.
Pikocellás rendszer mint mobil alközpont
Még ígéretesebbnek tûnnek az M-Cellaccess rendszer által kínált elônyök. Ez a bázisállomás elsôsorban a nagy forgalmú beltéri területek ellátását képes megoldani. A 10 kg-nál könnyebb, esztétikus kivitelû bázisállomás jól beilleszkedik a beltéri környezetbe és mindössze negyed óra alatt telepíthetô. A kis teljesítmény következtében a 100 méternél is kisebb sugarú pikocellák igen hatékonyan képesek az épületeket ellátni, aminek következtében mind a minôség, mind a forgalomáteresztô-képesség jelentôsen javul. Az M-Cellaccess rendszerhez tartozó Cluster Controller 12 bázisállomás vezérlését tudja ellátni, ezen keresztül kapcsolódnak az egyes bázisállomások a GSM-hálózathoz is. Természetesen az M-Cellaccess bázisállomásai is egyaránt képesek a GSM 900 és a GSM 1800-as hálózat kezelésére.
Mint Dalos Ottó, a Motorola Cellás Infrastruktúra divíziójának marketing menedzsere elmondta, az M-Cellaccess rendszer alkalmazásának egy érdekes formája lehet, ha a pikocellás rendszer, mint az iroda vezeték nélküli alközpontja funkcionál, s az ezen belüli hívások díjmentesek. Megoldható, hogy a hívások csak akkor legyenek díjkötelesek, ha kilépnek ebbôl a rendszerbôl a GSM-hálózat felé. Ilyen és hasonló megoldások persze csak a szolgáltatóval egyeztetett módon valósíthatók meg, viszont egy új távközlési kultúrát teremthetnek meg az irodaházak, intézmények, bevásárlóközpontok területén.
TETRA-alkalmazás a gyakorlatban
A Motorola az Ifabón is kiállította TETRA rendszerét, melyet már az ôszi Motorola Napokon is alkalma volt a szakmának kipróbálni. Most azonban egy olyan alkalmazási példát lehetett a gyakorlatban is megtekinteni, mely bizonyára sikert arat a TETRA leendô felhasználói között. A Dermo Print Kft. által kifejlesztett ujjlenyomat-azonosító rendszert kapcsolták össze a TETRA-készüléken keresztül a távoli számítógépes központtal, mely a lenyomatokat és a hozzájuk tartozó információkat tárolja.
A bemutatott alkalmazás segítségével pillanatok alatt lehet ellenôrizni egy járôrkocsiból is, hogy a benne ülô személy szerepel-e az ujjlenyomat-nyilvántartásban vagy sem. Az ujjlenyomat letapogatását egy kis berendezés végzi, mely egy prizma segítségével egy nagy pontosságú mikroobjektívre, egy töltéscsatolt (CCD) mátrixra képezi le. A nagyfelbontású eszköz digitalizálja az ujjlenyomatot, majd az információt a gépjármû TETRA-készülékén keresztül, mint adatfolyamot küldi be a központba. Ott a nyilvántartó számítógép elvégzi az azonosítást, mely az ujjlenyomatokra jellemzô egyedi sajátossági pontok alapján történik. Általában 8&endash;12 ilyen egyedi sajátossági pont egyezése esetén a személyazonosságot a világon mindenütt perdöntô tényezôként elfogadják, azonban a magyar fejlesztôk által kidolgozott azonosító rendszer, az FRS (Fingerprint Recognition System) 16 pont egyezése esetén ad ki információt a személy azonosságára vonatkozóan. A rendszer tehát igen biztonságos.
A gyakorlati bemutatón láthattuk, hogy az ujjlenyomat levételétôl számított 2-3 mp múlva már megjelent a járôrkocsi kijelzôjén az azonosított személy neve, ami jelentôs egyszerûsítés a sokszor több órát vagy napot igénybe vevô hagyományos azonosítási módszerekhez képest. A TETRA rendszer nagy sebességgel juttatja el a digitális információkat a központba, ez tehát nem okoz jelentôs késleltetést. A rendszert megkíséreltük megzavarni oly módon, hogy egy cérnaszál segítségével vágást imitáltunk az ujjlenyomaton. Nos, a rendszer még két vágás esetén is biztonsággal ismerte fel az ujjlenyomatot, ami azt mutatja, hogy nem lehet egykönnyen megakadályozni az azonosítást.
Színgazdag Nokia
A
Nokia a közönségcsalogató
showmûsorát az 5100-as mobiltelefon-család
köré szervezte. A családban
kétféle készülék
található, a Nokia 5100-as a 900 megahertzes GSM
hálózaton, míg a Nokia 5300-as az 1800
megahertzes hálózaton használható. A
készüléket a nagyközönség
részére szánták, ezért a
felhasználóbarát kezelés mellett
fontos az új, Xpress-on elôlapok gyors és
különleges eszközök nélküli
cserélhetôsége. Az ügyfél
már a készülék
megvásárlásakor négyféle
&endash; kék, zöld, piros és sárga
&endash; elôlap közül választhat, de
emellé még hétféle színû,
fémesen csillogó kiegészítô
elôlap is kapható. A mindössze 143 gramm
súlyú készülékek akár 5
óra beszélgetést vagy 230 óra
készenlétet viselnek el
újratöltés nélkül. Akinek ez
kevés, az egy különleges, 1500
milliamperórás lithium-ion akkumulátorral 8
óra beszéd vagy 380 óra
készenlét (ez több, mint két
hét!) mellett is dönthet. A
készülék a jól bevált Navy
gombbal kezelhetô, s az egyediséget
segítendô, 30-féle csengetési hang
állítható be rajta. Unalomûzônek
pedig három játék is futtatható a
nagyméretû, grafikus kijelzôn.
Emellett természetesen kiállította a Nokia a CeBIT-en már nagy sikert aratott Nokia 9110 kommunikátort és a 8810-es exkluzív rádiótelefont, amit már korábban bemutattunk (Modem Kor, 1998. április). Mint Ménesi Zsolt, kereskedelmi és marketing igazgató elmondta, a Nokia 5110 már nyártól, míg a Nokia 9110 kommunikátor és a 8810 ôsztôl lesz kapható a boltokban.
A GSM mellett a másik sláger a Nokia TETRA rendszerének élô bemutatója volt. Bár a Nokia már több pilotprojektet is telepített Európában, most elôször lehetett Magyarországon kipróbálni a berendezést. A TETRA rendszer egyaránt fontos a zárt szervezetek kommunikációjának biztosításában és az olyan polgári jellegû alkalmazásokban, mint a nagy közmûvek vagy a közlekedési infrastruktúra mûködtetése. A két alkalmazás technológiailag nem különül el egymástól, azonban az eltérô frekvenciasáv miatt mégiscsak külön kell kezelni a kormányzati és a polgári használatot. A Nokia rendszere természetesen mindkét feladat megoldására alkalmas. A cég már aláírta az elsô országos TETRA hálózat kiépítésére szóló szerzôdését is a finn belügyminisztériummal.
Csúcsminôségû monitorok
A Nokia egy másik, egyre sikeresebb profilja a monitorgyártás. A legújabb modelleket a hazai kizárólagos disztribútorral, a Computer 2000-rel közösen mutatták be. A Nokia monitorok a piaci árskála felsô tartományában helyezkednek el, fôként az igényes vevôket célozták meg termékeikkel. A korszerû technológia és az elegáns formatervezés, valamint a tökéletes képminôség azonban megmagyarázza a magas árat. A most bejelentett 17''-os 447Xs típusjelû monitora a 100 fokos, rövid nyakú képcsônek köszönhetôen 10%-kal rövidebb, mint hagyományos társai, ezzel helyfoglalása nem nagyobb, mint 14''-os társaié. Maximális felbontása 1280x1024 képpont 80 Hz-es képfrissítés mellett, de a 17''-os monitoroknál szokásos 1024x768 felbontást már 100 Hz-es frissítéssel tudja megjeleníteni a képernyôn. Új ergonómiai elvek alapján készült el a 19''-os 446Xs típusjelû monitor. Ennek tervezésénél már maximálisan figyelembe vették a WHO felmérését, mely megállapította, hogy milyen állásban a legkevésbé fárasztó a képernyô folyamatos figyelése. A rossz szögben nézett monitor ugyanis a szemet és a nyakat jelentôsen igénybe veszi, s ez kihatással van a munkateljesítményre is.
Az igazi slágert azonban a Nokia új aktív TFT monitorai jelentették. Az 500Xa 15,1'' képfelülete vízszintesen 110, függôlegesen pedig 140 fokos szögbôl, míg a 400Xa mindkét irányból 160 fokos szögbôl látható. Mindkét modell 1024x768 képpontos felbontással dolgozik és beépített sztereo hangszóróval és mikrofonnal rendelkezik. Az egyszerû csatlakozást a plug&play funkció segíti. Az igen vonzó monitorok már megvásárolhatók a Computer 2000-nél.
Két sávra hangolva
Lapzártakor érkezett a hír, hogy a Nokia is megjelent a piacon elsô kétsávos készülékével, a Nokia 6150-nel. A Királyhágó téren a Nokia mintabolt megnyitásakor bejelentettek szerint a kétsávos készülék a 6100-as család összes szolgáltatásával rendelkezik. A 142 grammos készülék tizenegy napos készenlétre alkalmas akkumulátorral fog rendelkezni, s fekete, eloxált kék és kaméleonzöld színekben fog a piacra kerülni. A készülék a közeli napokban érkezik Magyarországra, további részletek ismeretében a következô számunkban még viszszatérünk a témára.
B. I.
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
A Simoco is készen áll
Internet-hozzáférés Tetra rendszerrel
Fél évvel ezelôtti számunkban részletesen foglalkoztunk a TETRA (Terrestrial Trunked Radio) rendszer felépítésével, szolgáltatásaival (Modem Kor 1997. november), s bemutattunk két mûködô rendszert, a Motorola és a Nokia berendezéseit. Természetesen mindkét cég kiállította készülékeit az idei CeBIT-en (és a hazai Ifabón is), de itt már egy harmadik gyártó, a SIMOCO TETRA rendszerét is módunk volt a gyakorlatban kipróbálni.
A SIMOCO 1996 júliusában alakult meg, mégis igen hosszú múltra tekinthet vissza, a cég ugyanis a Philips privát mobil rádió divíziójából jött létre. A SIMOCO központja Angliában van, s a rádiórendszerekkel foglalkozó cég jelenleg 1400 alkalmazottat foglalkoztat szerte a világon. A TETRA elemeinek kidolgozására 60 millió fontot költöttek és a légiirányítási berendezésekkel foglalkozó osztrák Frequentis céggel közösen fejezték be a fejlesztést.
A SIMOCO egyaránt gyártja a TETRA hálózat infrastrukturális részeit, központi vezérlését és a különbözô végberendezéseket. Az akkumulátor nélkül 398 grammos készülék ütés- és rezgésálló kivitelben készül, tokozása megvédi a környezeti por- és vízszennyezéssel szemben (homok, permetezô esô és a többi). A 100x64 képpontos, grafikus, háttér-megvilágításos LCD kijelzô megkönnyíti a kezelést és az érkezô üzenetek, adatok elolvasását. Nagyteljesítményû akkumulátora 72 órás készenlétet biztosít. A készülék 1 wattos és 3 wattos kivitelben, kézi, illetve gépkocsiba szerelhetô kivitelben készül. Természetesen a SIMOCO TETRA rendszere is képes a 28,8 kilobit/másodperces adatátvitelre, hiszen ez fontos eleme a szabványnak.
A SIMOCO idén januárban &endash; Európában elsôként &endash; bemutatta a TETRA rendszeren keresztüli Internet-elérést és a videoátvitelt. A speciális feladatot teljesítô egységek számára ezek a lehetôségek különösen fontosak lehetnek. A SIMOCO már az elsô szállítási szerzôdéseket is megkötötte komplett rendszerek telepítésére. Az Egyesült Királyságban mûködô West Midlands Ambulance Service (WMAS) mentôszolgálat, mely 1100 alkalmazottjával a második legnagyobb ilyen szervezet az országban, a SIMOCO-tól rendelte meg a kommunikációját biztosító TETRA rendszert. A 29 mentôállomással és 300 jármûvel rendelkezô szolgálat közel 900 négyzetkilométeres mûködési területét 6 bázisállomással fogják ellátni. A WMAS számára rendkívül fontos a hatékony kommunikáció, mert évi 300 ezer riasztást kell kezelniük a mintegy 3 millió lakosú területen.
A másik &endash; mostani hetekben reflektorfényben levô &endash; helyszín, ahol a SIMOCO TETRA rendszere szolgálatot teljesít, a Stade de France, az 1998-as futball világbajnokságra épült stadion Franciaországban. A stadiont és környékét ellátó TETRA hálózatot használják a rendfenntartó erôk, a mentôk, a tûzoltók és a biztonsági rendôrség. Ugyancsak a SIMOCO szállítja a svéd Gotland sziget kommunikációs rendszerét egy nagyobb konzorcium keretében. A Svédországtól 90 km-re fekvô népszerû üdülôszigeten a rendôrségtôl kezdve a közszolgáltatókig, valamint a mentôszolgálatok egy közös TETRA rendszert fognak használni. A svédek ezt egyben kísérletnek is tekintik, mert Gotland szigete kicsiben modellezi a svéd kommunikációs igényeket, tehát ideális a TETRA-val szemben támasztott követelmények gyakorlati tesztelésére.
A szerzôdések megkötésével párhuzamosan a SIMOCO csatlakozott a TeleDanmark együttmûködési tesztjéhez, melyben eddig a Motorola és a Nokia berendezéseinek együttmûködési képességeit vizsgálták. Az együttmûködési teszt azóta befejezôdött, az eredmények kiértékelése folyik, de az áprilisi TETRA konferencián annyi már kiderült, hogy a tesztben elért eredmények mindhárom rendszer esetében felülmúlták az elvárásokat.
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Kerekasztal a TETRA-ról
A Híradástechnikai Tudományos Egyesület TETRA szakosztálya kerekasztal vitát rendezett májusban a hazai TETRA-hálózat alapkérdéseivel kapcsolatban. A háromórás vitán sok érdekes vélemény, gondolat felmerült. Körvonalazódott, hogy három szereplô készülôdik a TETRA rendszerrel való színre lépésre. Az egyik szereplô az Antenna Hungária, a másik a Westel 450 és a harmadik egy döntôen külföldi konzorcium, melyet a Transelektro képvisel.
A vitában az is kiderült, hogy véleménykülönbség van a TETRA jogi státusát illetôen a KHVM és a HIF között. A kérdésre, hogy a polgári sávban mûködô TETRA a Távközlési Törvény alapján hova sorolandó, a KHVM azt a választ valószínûsítette, hogy a TETRA ebben az értelemben országos közcélú rádiótelefon-hálózat, s mint ilyen, a koncessziós körbe tartozik. A HIF viszont hajlott arra, hogy nem a technológiát, hanem magát a szolgáltatást kell minôsíteni, s ebben az esetben a TETRA nem tartozik a koncessziós körbe. Persze, mások szerint még az is kérdéses, hogy egyáltalán a polgári TETRA szolgáltatásra illik-e a "közcélú" elnevezés. Hangsúlyozzuk, ez a beszélgetés egy kerekasztal-vita volt, tehát nem az a fontos, hogy ki mit mondott, hiszen inkább az együttgondolkodás, a problémák felszínre hozása volt a cél.
A levonható tanulság inkább az, hogy még mindig jócskán vannak tisztázatlan pontok a hazai távközléssel kapcsolatos szabályozási terminológia terén. Jó lenne ebben a kérdésben a KHVM-nek, a HIF-nek és a TMMB-nek összefognia és jogi, mûszaki és nemzetközi szóhasználati szempontokat egyaránt figyelembe véve pontosítani, mi mit is jelent. Elvégre minden szabályozás legkisebb értelmes építôeleme a szó. Az épület azonban csak akkor áll meg a lábán, ha tudjuk, mit jelentenek a szavak.
(A Hírközlési Fôfelügyelet és a közlekedési, hírközlési tárca véleménykülönbsége magától megoldódhat, ha a megalakuló új kormányban Katona Kálmán, a HIF egyik jelenlegi alelnöke kapja meg a hírközlési tárcát. A fogalmakat ezzel együtt célszerû tisztázni az azonos értelmezéshez. &endash; A szerk.)
(bartolits)
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Új hírközpont a tûzoltóságnál
Gépesített riasztás
Öt ember munkáját végezheti el egy a Fôvárosi Tûzoltóparancsnokság új hírközpontja segítségével. A berendezés szállítására kiírt tendert a Siemens Rt. nyerte el Hicom Trading rendszerével. Ez a megrendelô igényeinek megfelelô szoftverrel mûködik, amit a tûzoltóság és a Siemens szakemberei közös munkával fejlesztettek ki. A program automatikusan elvégzi a korábbi "kézi munkát", egyesíti a részmunkaköröket &endash; ennek köszönhetô, hogy a segélyhívásokat kezelô ügyeletesek a korábbi munkamegosztás helyett egyedül oldják meg a riasztásokkal járó részfeladatokat.
Maga a hívásközpont a tûzoltósági hírrendszer technikai és agyközpontja &endash; tudtuk meg Erdei Mihály ezredes tûzoltási és mûszaki mentési fôosztályvezetôtôl. Ez a rendszer határozza meg mennyi idô alatt, mi és hogyan történjen a segélykérô jelzés beérkezésétôl a tûzoltók helyszínre érkezéséig. A hírrendszertôl függ, milyen hatékonysággal tudnak információt cserélni egymással, illetve a hírközponttal a tûzoltók.
A régi hírközpontot a hetvenes években telepítették. Ennek mûködési módján nem változtatott lényegesen, hogy a nyolcvanas évek elején ellátták egy úgynevezett szerállapottáblával, amelyen könnyen nyomon követhetô volt, hogy az egyes tûzoltólaktanyákban elhelyezett tûzoltó gépjármûvek és egyéb technikai eszközök éppen bevetésen vannak-e vagy bent tartózkodnak, s így riaszthatók.
A parancsnokság a rendszerváltás óta folyamatosan kereste egy számítógéppel támogatott rendszer telepítésének lehetôségét, végül 1996-ban tudtak anyagi forrásokat szerezni a projekthez. A KHVM-tôl pályázati úton 75 millió, a Fôvárosi Önkormányzattól további 40 millió forintot kaptak a beruházásra. Az 1997 elsô felében kiírt tender nyomán a Siemens, amelyet a bírálók egyhangúlag hirdettek ki gyôztesnek, szeptemberben látott munkához, s az új hírközpont egy hónapja, Flórián napjától üzemel, továbbra is Budapest és 21 fôváros környéki település tûz- és elemi csapások elleni védelmét segíti. A berendezés emellett a fôvárosi és a tizenöt kerületi parancsnokság közös telefon-alközponti rendszereként is funkcionál. Érdekes összehasonlítani, hogyan zajlott le egy riasztás a régi, illetve hogyan történik az új hírközpontban.
A régi rendszerben két fogadóállomáson vették a 05-ös számon érkezô hívásokat. Az újon 4 plusz egy helyen csöröghetnek a 105-ös hívások. A régi rendszerben a következô lépésben a híradó ügyeletes lejegyezte a szükséges adatokat, majd átadta az írott dokumentumot a részlegvezetônek, aki az információk alapján döntött: melyik tûzoltólaktanyából, milyen tûzoltó gépjármûvek szükségesek egy adott esemény felszámolásához. Ezután rádióösszeköttetésen keresztül szóban kiadta a parancsot az érintett kerületi parancsnokságnak. A kerület híradó ügyeletese leírta a szóban kapott riasztást, majd intézkedett, hogy a laktanyában lévô egységek kivonuljanak a helyszínre.
Az új hírközpontban a híradóügyeletes a riasztás nyomán a szükséges adatokat betáplálja a számítógépbe. A monitoron megjelenik az adott helyszín (budapesti, fôváros környéki térképrészlet) és az esemény súlyosságának megfelelô (elôre betáplált) optimális riasztási rend (melyik laktanyából, milyen tûzoltó gépjármûvek szükségesek). Ezután az ügyeletes a számítógéppel végrehajtja a riasztást: azaz vagy elfogadja a felkínált kombinációt, vagy mérlegel, ha indokolt növeli vagy csökkenti a riasztandó egységek számát. A riasztás az érintett kerületi parancsnokság hírközpontjában automatikusan írásban (kinyomtatva) megjelenik, a riasztással egyidejûleg a kerületi parancsnokság szertárában felgyulladnak a villanyok, a szertárkapuk kinyílnak, a közlekedési lámpa átvált. Ugyanez az eljárásbeli különbség jelenik meg olyan egyéb részfeladatok esetében, mint például a mentôk értesítése: míg korábban erre külön gondolni kellett és külön vonalon kellett hívni a társszervet, addig most a számítógép felkínálja a lehetôséget, csak "le kell okézni" és megy a hívás.
Az új rendszer nagyobb hatékonysága nyilvánvaló. A fôvárosi parancsnokság és a Siemens folyamatosan oktatják a munkatársakat és a szoftver fejlesztésérôl sem mondtak le. Ez utóbbi már erôsen pénzkérdés &endash; a parancsnokság igyekszik újabb erôforrásokat szerezni. Egyik további tervük szerint olyan rádióösszeköttetést teremtenek a helyszínre érkezô kocsik és a központ között, hogy az idôigényes és hibalehetôségeket tartalmazó beszédre minél kevésbé legyen szükség. Ennek megfelelôen automatizálni akarják a helyszínre érkezô kocsik "megérkeztünk" jelzését: a kintiek "gombnyomása" alapján a rendszer magától módosítja majd a hírközpont adatbázisában az adott egységrôl pillanatnyilag tárolt információt és így tovább. A vegyi anyagokról szóló lexikonok anyaga is a számítógépbe kerül majd, hogy ne kelljen a polcon keresgélni az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat.
S ha lehet szubjektív véleménnyel zárni: még a fotók sem adják vissza elég hûen, milyen megdöbbentô a különbség a régi és az új hírközpont között, aminek tükrében még nagyobb tisztelet illeti a tûzoltókat azért, hogy a "régi rendszer" idején is helyt tudtak állni.
K. S.
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Elektronikus adóbevallás az EDI-vel
Információ és áru éppen idôben
Az elektronikus kommunikáció forradalmát éljük. Számos különbözô varázsszó forog közszájon &endash; az egyik közülük az EDI. Az EDI az Electronic Data Interchange (elektronikus adatcsere-kommunikáció) rövidítése. Olyan szabványos eszköz ez, amely lehetôvé teszi az üzleti kommunikációt különbözô informatikai rendszert használó cégek között. Elôször a hatvanas évek vége felé merült fel igény olyan egységes adatkommunikációra, amely meggyorsíthatja az üzleti folyamatokat különbözô cégek, nagyvállalatok között. Az EDI pontosan ezt nyújtja. Teljesen platformfüggetlen, így bármilyen informatikai rendszerhez csatlakoztatható. A mögötte álló elgondolás viszonylag egyszerû: a vállalat informatikai rendszere kifelé egy fordító modulon keresztül kommunikál, amely képes EDI-szabványos EDI-üzenetek elôállítására és fogadására. A partner cégnél ugyanilyen fordító mûködik, így a két a rendszer tökéletesen érti egymás szavát.
Az EDI haszna az üzleti kommunikáció gyorsításában és hatékonyabbá tételében rejlik. Mindazokat a papírokat, amelyeket korábban postán, jobb esetben faxon kellett elküldeni a partnernek, most egyszerûen a hálózaton keresztül lehet továbbítani. Itt csak az egyik szempont az, hogy az átviteli sebesség így nagyságrendekkel megnövekszik, a dolog másik aspektusa, hogy kiküszöbölhetô az emberi tényezô, ami például egy rosszul olvasható fax kibetûzésénél óhatatlanul belép. Mivel EDI-vel az adatok csak egyszer kerülnek a számítógépre, a tévedés lehetôsége is kisebb. Ezenkívül elôny a szabványosítás is, így minden partner felé azonos módon tudunk számlát, visszaigazolást, rendelést, bizonylatot, miegymást küldeni, úgy, hogy mindezt a saját vállalati informatikai rendszerünkkel állítjuk elô.
NEMCSAK NAGYVÁLLALATOKNAK
Korábban az EDI-megoldás a nagyvállalatok privilégiuma volt, hiszen jelentôs beruházást jelentett a cég informatikai rendszerének átalakítása és az EDI-szerver felállítása. Az Internet térhódításával ez a költség is drasztikusan leesett, hiszen ma már az egyik legfontosabb tényezô &endash; a hálózat &endash; eleve rendelkezésre áll. Ma már tehát nem kirívó eset, hogy Interneten keresztül, WEB-EDI segítségével kommunikáljon két cég. Természetesen az adatok titkosítva közlekednek az Interneten keresztül, így nem áll fenn annak veszélye, hogy illetéktelenek is hozzáférhetnek a bizalmas adatokhoz. Ehhez persze az kell, hogy olyan szolgáltatót találjon, aki lehetôvé teszi a WEB-EDI használatát. WEB&endash;EDI hozzáférést ma még hazai szolgáltató nem kínál.
Elérhetô azonban tradicionális értéknövelt hálózati EDI-szolgáltatás. Magyarországon a Matáv kezdett elôször ilyen tevékenységbe rEDInet néven. Itt a szolgáltató nem csak a hálózati kapcsolatot biztosítja, de a fordítást is az EDI és a felhasználó rendszere között.
Az egyik legfontosabb EDI-felhasználó Magyarországon az APEH. Itt tavaly június óta mûködik az a rendszer, amelynek segítségével a havi áfa-bevallásokat lehet eljuttatni a hivatalba. Egyelôre ez csak lehetôség, de az APEH tervei között szerepel, hogy bizonyos bevallások esetén ezt kötelezôvé teszi. A rendszer mûködik, mindössze egy apró szépséghibája van: jelenleg az elektronikusan kezelt iratok nem tekinthetôk hitelesnek. Így &endash; bár az adatfeldolgozást megkönnyíti és gyorsabbá teszi, a hitelesítés körülményes marad, hiszen azt papíron kell a cég képviselôjének cégszerûen aláírni. Erre nyújthat majd megoldást a digitális aláírás törvényszintû elfogadása, hiszen ezzel tökéletesen kiküszöbölhetô lenne a papír a folyamatból és teljesen jogszerû maradna az eljárás. Ez pedig nem csak könnyebbséget és gyorsaságot jelent, hanem papírkímélô is egyben.
JUST IN TIME BESZÁLLÍTÁS AZ EDI SEGÍTSÉGÉVEL
Magyarországon több cég foglalkozik EDI-megoldásokkal, például a Synergon Informatika Rt., ahol Kormány Pál vezeti az elektronikus kereskedelem EDI-üzletágat. Véleménye szerint az EDI nem egyszerûen egy új technológia, amit csak alkalmazni kell &endash; az EDI-hez szemléletváltásra van szükség. Igazi hatékonyságát akkor használhatjuk ki, ha teljesen átállunk mûködésben és gondolkodásban egyaránt.
Jelenleg nálunk az EDI-alkalmazók fôleg olyan nagy forgalmú cégek közül kerülnek ki, ahol a napi forgalom jelentôs. Ezek az élelmiszereket és egyéb fogyasztási cikkeket forgalmazó cégek. Az új szemlélet ott lép be, hogy az áruház készletének megfelelô szegmensét a beszállító on-line látja és ellenôrzi. Amikor a raktárkészlet csökken, az EDI-n keresztül automatikusan generálnak egy megrendelést és a beszállító már szállíthat is. Ez persze azt jelenti, hogy a beszállító bármikor betekinthet a raktárba &endash; legalábbis a rá vonatkozó részbe. Ugyanakkor az eddigieknél sokkal hatékonyabb utánpótlást, és ennek következményeként kisebb raktárkészletet, rövidebb átfutási idôt és végsôsoron alacsonyabb költségeket eredményez a módszer.
Az iparban hasonló a helyzet. Még mindig a raktárkészlet példájánál maradva: az EDI segítségével megoldható a JIT (just in time &endash; éppen idôben) szállítás, azaz hogy az alkatrész vagy nyersanyag-beszállító akkorra hozza az áruját, amikor az a gyártási folyamatban felhasználásra kerül. Így közel nulla a raktárkészlet.
Mindent összevetve tehát az EDI egyre nagyobb létjogosultságot nyer, az internetes megoldás segítségével nem csak a nagyvállalatok, hanem a kisebb cégek számára is. Sôt, ki tudja, lehet, hogy hamarosan mindennapi életünknek is részese lesz.
Jakab Zsolt
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Új Matáv marketingeszköz
Tûzfalból városképi elem
Új színfoltot vitt a fôváros életébe a Matáv. A Széna téren, valamint a Márvány utcában két tûzfalat festettek be, azonban a korábbi reklámtûzfalaktól eltérô módon, ugyanis a falfelületekre nem direkt reklámokat raktak. Dr. Nagy Bálintot, a cég PR-igazgatóját kérdeztük az ötlet hátterérôl.
&endash;
A két tûzfal kifestése a Matáv
márkaépítési programjának a
része. Ma már sokkal inkább a tömegekhez
szólunk, és a szolgáltatásaink
megítélésének javulása is
megengedi ilyen jellegû
imázsépítô eszközök
használatát. A telefonálás, és
ezzel együtt a Matáv egyre inkább az emberek
életének mindennapi részévé
válik. Miközben a Matáv számára
fontos, hogy az emberekhez közel álló,
barátságos szolgáltató képet
adjon magáról, a két tûzfallal
szeretnénk új színben is feltûnni. A
kedvesség és a humor az, ami pluszt ad ebben a
két tûzfalban.
&endash; A hazánkban korábban reklámcélra igénybevett tûzfalak szinte kizárólag direkt termék-, vagy cégreklámok voltak. Miért tért el ettôl a Matáv?
&endash; Azt gondoljuk, hosszabb távon ez talán szimpatikusabb. A két tûzfallal szeretnénk, ha a városképbe illô módon válnánk az emberek mindennapjainak részévé, például azzal, ha mondjuk találkozási pontként is bevonul a köztudatba ez a két hely: "találkozunk a Széna téri Matáv falnál". Másrészt az is szempontunk volt a két tûzfal befestésénél, hogy városképbe illô, esztétikus felületet hozzunk létre, amitôl szebbé válik az adott környék. Ezt egy direkt reklámmal nehéz lenne elérni. A grafikusaink mindig felmérik elôször a terepet, mi illik az adott helyre. Törekvéseink sikerét talán az is jelzi, hogy a városvédô Ráday Mihály is pozitívan nyilatkozott e két tûzfalról.
&endash; Terveznek további ilyen jellegû megjelenéseket?
&endash; Szeretnénk, de ennek van azért két korlátozó tényezôje. Az egyik, hogy kevés a jó tûzfal. A másik, hogy az önkormányzatok is kicsit nehézkesen állnak hozzá az ügyhöz, pedig ezek nem olyanok, mint más direkt reklámok. Az ötlet egyébként már korábban megszületett, de úgy éreztük, csak a Matáv megítélésének javulása után nem vált ki visszatetszést egy ilyen marketinglépés.
&endash; Más országokban van hasonlóra példa?
&endash; Amerikában, Ausztriában is találni ehhez hasonló imázsépítô megoldásokat. Bécsben például a Whiskas ház vonult be a városlakók köztudatába. Magyarországon eddig ezt az eszközt nem alkalmazták a cégek, csak direkt reklámként használták a tûzfalakat.
&endash; Mennyibe kerül egy ilyen tûzfalfestéses marketinglépés?
&endash; A bérleti díjak (amit minimum egy évre kell számolni, hiszen nem rövid távú megoldásként szoktak szánni egy ilyen festést), a tervezés, kivitelezés költségei összességében nem haladják meg egy 2-3 egész oldalas hirdetés árát a Népszabadságban.
B. J.
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Be part of tomorrow &endash; bemutatkozó Bell Labor
Naponta három szabadalom
Igen jó ötlettel lepte meg a Lucent Technologies a hazai szakmai közönséget április végén, májusi számunk lapzártája után. Egésznapos termékbemutató vagy showmûsor helyett a cég patinás kutatólaboratóriumának, a Bell Labsnak néhány vezetô kutatóját hívták meg, akik a telekommunikáció jövôjét igyekeztek felvázolni a különbözô területeken. A Bell Labs mintegy 23 ezer embert foglalkoztat szerte a világban, köztük 1200 kutatót. Mint Füzes Péter, a Lucent Technologies Magyarország Kft. ügyvezetô igazgatója bevezetôjében elmondta, az óriási kutatóintézet az elméleti eredményeket igen hamar innovatív technológiákká konvertálja, melyet igyekszik közel vinni a vevôkhöz. Jelenleg már húsz országban van kutatási bázisa a Bell Labsnak, bár a munka döntô része továbbra is Amerikában folyik. A kutatás ütemére jellemzô, hogy az utóbbi években átlagosan naponta(!) három szabadalom születik a Bell Labsnál. Az érdekes, az egyes témákat jól áttekintô elôadások közül a következô számokban többet is összefoglalunk.
Elsôként Michael Skarzynski, a Bell Labs Inferno Network Software nevû leányvállalatának az elnöke a távközlés jövôjérôl adott egy áttekintô összefoglalást. Véleménye szerint a távközlési iparban lezajló forradalmi változásokat kétoldalú folyamat váltja ki. Egyrészt a technológiai haladás folyamatosan lehetôvé teszi az új termékek és szolgáltatások megjelenését, másrészt a piaci és üzleti környezet alakulása erôs igényt támaszt irányukban. A technológia tehát nyomja, az igények pedig húzzák a távközlési fejlôdést.
Skarzynski a környezeti változások közül kiemelte a konvergenciát, ahol a telefónia, az adathálózatok, az informatika és a tartalomszolgáltatás rohamosan egyesül, kialakítva egy új média iparágat. Ezt a folyamatot a dereguláció is segíti. Másik fontos húzóerôként az Internetet jelölte meg, melynek komoly szerepe lesz az otthonok elérésében a szolgáltatások terén. A harmadik jelentôs környezeti változás a mobilitás terjedése, míg a negyedik &endash; kissé még bizonytalanul körvonalazott, de egyre határozottabban terjedô &endash; terület a multimédia alkalmazások terjedése. A technológiai haladás tekintetében úgy tûnik, a fejlôdés lelassulásának semmiféle jele sincs. Az áramköri chipek sûrûsége és sebessége 18&endash;24 havonta, az optikai átviteli kapacitás évente megkétszerezôdik. Ugyancsak megkétszerezôdik két-három évente az Internet-elôfizetôk, és évente az Internet-hosztok száma. A félvezetôgyártásban megjelennek a néhány atom széles tranzisztorok, mely megnyitja az utat a gigabites memóriák és a gigautasítás/másodperc sebességû processzorok megvalósítása elôtt. Ugyancsak megjelennek az egyetlen chipen létrehozott komplex rendszerek is, amik tovább csökkentik a méretet és az árakat egyaránt. Hasonló fejlôdési lehetôségek állnak a hozzáférési rendszerek elôtt. A lakásokig elérô vezetékes hálózat kapacitására a megabájtos nagyságrend lesz a jellemzô, míg a vezeték nélküli hozzáférés is gyors ütemben lehetôvé fogja tenni a multimédia szolgáltatások bevezetését. A vezeték nélküli elôfizetôi hurok rohamosan csökkenô ára Skarzynski szerint 2001 után már alatta lesz a hagyományos vezetékes megoldásokénak.
A nagytávolságú összeköttetések terén tízévenként százszoros sebességnövekedést mutatnak a trendek. A Bell Labs már 400 gigabit átvitelére képes másodpercenként egyetlen optikai szálon, s hamarosan a terabites sebesség lesz a természetes. Távlatilag a teljes mértékben optikai hálózatok kialakulásával kell számolni, ahol a be- és kicsatlakozások (add/drop multiplexerek) is teljesen optikai úton fognak mûködni. Ugyancsak mindennapossá válnak a fotonikai kapcsolóelemek. Ami pedig mindennek a távközlési víziónak a vezérlését illeti, a feldolgozó kapacitás és sebesség tíz évente körülbelül hatvanszorosára nô, s minden téren az összetett szoftverrendszerek fogják a kulcsszerepet játszani. Egy átlagos háztartásban hamarosan 50&endash;100 mikroprocesszor lesz található a legkülönbözôbb eszközökben. Ugyanez lesz a jellemzô a nagy hálózatok terén is. A nagy hatékonyságú, valós idejû adatbázisok által támogatott intelligens hálózatok eddig elképzelhetetlen szolgáltatásokat fognak tudni nyújtani. Nagy szerep jut majd a szolgáltatások használatában a beszédfelismerésnek és a médiakonverziók megvalósításának is. A jövô mindenképpen a személyre szabott szolgáltatások irányába mutat.
Az adathálózatok fejlôdésében az ATM alapon megvalósított IP csomagkapcsolás lesz az uralkodó irányzat Skarzynski szerint. Az ATM kapcsolók már a 600 gigabit/másodperces sebességet ostromolják, s a Lucent már dolgozik az ugyanekkora sebességû router megvalósításán is. Ezzel párhuzamosan növekszik a hálózatok biztonsága és a minôség is, ami alapvetô a mindennapi alkalmazások elterjedését illetôen.
A Bell Labs Nobel-díjasai:
- Clinton J. Davisson &endash; 1937., fizikai Nobel-díj az elektron hullámtermészetének felismeréséért
- John Bardeen, Walter H. Brattain, William Shockley &endash; 1956., fizikai Nobel-díj a tranzisztor felfedezéséért
- Philip W. Anderson &endash; 1977., megosztott fizikai Nobel-díj a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetének elméleti kutatásáért
- Arno A. Penzias, Robert W. Wilson &endash; 1978., fizikai Nobel-díj a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás felfedezéséért
- Steven Chu &endash; 1997., megosztott fizikai Nobel-díj az atomok lézerfénnyel történô lehûtésének és elfogásának módszere kidolgozásáért
***
A Bell Labs története
- A Bell Labs 1925-ben jött létre az AT&T és a Western Electric kutató-fejlesztô részlegének egyesítésével. Az Alexander Graham Bell nevét viselô laboratórium tevékenysége már a harmincas években is igen széles volt. A nagytávolságú televíziózás elsô kísérleteitôl a rádiócsillagászatig terjedô kutatási munka egyaránt hozott elméleti és gyakorlati eredményeket, így az elektron hullámtermészetének felismerése ugyanúgy a Bell Labs kutatóinak nevéhez fûzôdik, mint például a mesterséges gégefô kifejlesztése.
- A Bell Labs hírnevét azonban a tranzisztor létrehozása és az információelmélet alapjainak a lerakása alapozta meg hosszú idôre. Szintén a nevükhöz fûzôdik a UNIX operációs rendszer kifejlesztése, a C programnyelv létrehozása, de az elsô tároltprogram-vezérlésû telefonközpont, a No.1 ESS megalkotása is. A Bell Labs munkáját fémjelzi, hogy megalakulása óta több, mint 35 ezer szabadalom birtokosa, s nyolc kutató kapott Nobel-díjat olyan eredményekért, melyeket a laboratóriumban értek el.
(b-i)
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
A hírközlés története XXIV.
A Teréz és a József központ megszületése
Az LB rendszerrôl a CB rendszerre történô áttérés nem csak az elôfizetôi készülékek egyszerûsödése miatt volt lényeges, hanem a telepítendô központ helyfoglalása szempontjából is. A CB rendszerben a hívásjelzô lámpái és a hozzájuk tartozó multiplikáció csak negyedakkora helyet foglalt, mint az LB központok esôlemezes jelfogói. Ezzel a technológiával akár tízezer vonalas kapacitású telefonközpontot is lehetett építeni. Meg is született az elhatározás: Budapest egész telefonforgalmát egyetlen központban kell koncentrálni és a többi &endash; régebbi technológiájú LB központot meg kell szüntetni. A döntés komoly feladatokat rótt a postára, hiszen az összes készüléket ki kellett cserélni, a telefonvonalakat máshova vezetni. Ugyanakkor azonban az összevonásnak elônyei is voltak. A kapcsolások felépítésénél elmaradt az átkérô hálózat alkalmazása és a többszöri kezelôi beavatkozás. Ez a szolgáltatás minôségére is jó hatással volt.
A közös telephely céljaira a Nagymezô utca 54&endash;56. számú telket jelölték ki és még 1901-ben megkezdôdött az építkezés. A telefonközpontot 22 ezres végsô kapacitásra tervezték, de az elsô lépcsôben ebbôl csak tízezer vonalat kívántak kiépíteni. Akkoriban már több gyártó is elérhetôvé vált a piacon, ezért a telefonközpont beszerzésére árlejtést tartottak (ma úgy mondanánk, tendert írtak ki; lehet, hogy a századfordulón egy szebb nyelvet beszéltünk?). A helyi forgalom ellátása mellett az árlejtés már a nemzetközi vonalakat kapcsoló interurbán központra is vonatkozott.
Talán meglepô, de a felhívásra hét ajánlat érkezett. Bár a kiírás már lehetôséget adott automata központ megajánlására is, de ekkor még ebben a kapacitástartományban nem volt kiforrott megoldás az automata kapcsolásra, így mind a hét ajánlat manuális központra vonatkozott. A bíráló bizottság &endash; melyben neves postamérnökeink, Kolossváry Endre, Vater József, Balla Pál és Hollós József is részt vettek &endash; végül az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és a Western Electric Co. közös ajánlatát fogadta el. A döntés nagy jelentôségû volt a magyar híradástechnikai ipar fejlôdése szempontjából, hiszen jelentôs üzlethez és élvonalbeli technológiához jutatta az Egger-féle társaságot. A Western minden szükséges szabadalmat átengedett a magyar cégnek és az üzlet biztonsága érdekében kezességet vállalt a EIV Rt. munkájáért. A Teréz központ 1904-ben került üzembe.
A Teréz központ üzembe állításával megvalósult a koncentrált budapesti hálózat. Létrehozásához 35 ezer méternyi hosszban kellett a 42 törzskábelt átforgatni a Teréz központ rendezôjéhez. A kezelôk kényelmesebb körülmények között körülbelül kétszerannyi kapcsolást tudtak létrehozni, mint a régebbi hálózatban, amire szükség is volt a forgalom folyamatos növekedése miatt.
A Teréz központ ebben a formájában &endash; kapacitásbôvítésekkel &endash; egészen 1928-ig ellátta a feladatát, azonban az "egy város &endash; egy központ" elvet nem sokáig lehetett tartani, ugyanis az elôfizetôi létszám oly mértékben nôtt, hogy a multiplikációs mezôket a kezelôk már csak állva tudták volna elérni. Ezért 1908-ban a posta újabb építkezésbe kezdett a Mária Terézia tér 17&endash;19. számú telken. A ma is eredeti funkcióját ellátó épület 1912-ben készült el, a teret ma Horváth Mihály térként ismerjük, a központ pedig &endash; szintén a városnegyedrôl &endash; a József nevet kapta.
A József központba &endash; bár közben majdnem tíz év eltelt &endash; pontosan ugyanazt a központot tervezték, mint ami a Terézben több mint 18 ezer vonalon már kiválóan mûködött. A József központ induló kapacitását már 15 ezer vonalra méretezték és eredetileg 1914-ben kellett volna elkészülnie, azonban közbeszólt az I. világháború, így csak 1917-ben kezdte meg mûködését. A Teréz és a József központ között újra be kellett vezetni az átkérô vonalas kapcsolást, ami ismét nehezítette a központok kezelését, üzemeltetését.
A CB rendszer bevezetése összességében sikeresnek bizonyult, s a nagyobb vidéki városokban szintén erre tértek át. 1903-ban a fiumei, 1905-ben a zágrábi, 1906-ban a szabadkai és a pécsi, 1908-ban a szegedi és a gyôri, 1910-ben a brassói központ lett CB rendszerû. 1911-ben a pozsonyi, a nagyváradi és a soproni, 1913-ban a miskolci, 1914-ben a marosvásárhelyi és 1915-ben a temesvári központ következett a sorban. A forgalom növekedése ennél a tempónál is gyorsabban növekedett, és ennek egyik oka az átalánydíjas telefon volt, ugyanis az elôfizetôk így nem voltak érdekeltek a használat visszafogásában. Ezért 1924-ben Budapesten, majd 1930-ban vidéken is bevezették a beszélgetésenkénti számlázást. A szállított központok erre alkalmasak voltak, tehát technikai nehézség nem jelentkezett, ettôl kezdve a berendezések minden egyes hívást automatikusan regisztráltak és az a beszélgetés hosszától függetlenül egy önálló díjtételnek számított. Ezzel a megoldással a napi 15 hívásos (!) hívásátlag Budapesten 7 hívásra, vidéken 2 és fél hívásra esett vissza. A központok és a kezelônôk ezzel átmenetileg tehermentesültek, a végsô megoldást azonban csak az automata telefonközpontok megjelenése hozhatta meg.
Dr. Bartolits István
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Magyarország a hatodik helyen
Nokia K+F központ Budaörsön
Bár még csak ideiglenes helyszínen, de felavatta Budaörsön az Atronyx központban a Nokia Telecommunications az ország legnagyobb távközlési K+F centrumát. A végleges kutatócentrum késôbb épül fel, de a munkatársak felvétele már folyamatban van.
A most felavatott centrumban két kutatóintézet is lesz. Az egyik a mobiltelefon-üzletág fejlesztési központja, mely 2000-re már több, mint 550 távközlési szakembert kíván foglalkoztatni és fô feladata a harmadik generációs UMTS rendszerekkel kapcsolatos szoftver modulok kidolgozása és tesztelése lesz. Ezt a részleget Keith Sutton vezeti, aki korábban már sikeresen útjára indított egy Nokia kutatóintézetet Dallasban is. A másik kutatóintézet a Nokia Research Center része lesz, s szoros kapcsolatban áll a Helsinkiben, Tamperében és Bostonban mûködô NRC egységekkel. Ez a távlatilag 30 szakembert foglalkoztató központ olyan távközlési szoftverek elvi tervezésével és kidolgozásával foglalkozik majd, mint a hálózattervezési eszközök vagy a mobil Internet- szolgáltatások. A kutatórészleget Dr. Élô Gábor irányítja.
Az avatóünnepségen Kari Lahtinen elmondta, hogy a Nokia az ezredfordulóra megduplázza a magyarországi létszámát, de már jelenleg is a hatodik helyen áll az alkalmazottak létszámát illetôen. A Nokia ugyan multinacionális cég, de intenzív képzési lehetôséget és változatos karriert kínál a hazai szakemberek számára, sorait többnyire magyar mérnökökkel kívánja erôsíteni. Mivel a Nokia termékeit már ma is 35 ország 70 szolgáltatója vásárolja rendszeresen, széles piac várja az új fejlesztési eredményeket. A fentieket megerôsítendô, a Nokia hét magyar mûszaki felsôoktatási intézménnyel &endash; négy budapestivel és három vidékivel &endash; írt alá együttmûködési szerzôdést, melynek keretében az idén egyedi jelleggel az oktatási eszközök beszerzéséhez nyújtanak támogatást. Részt vesz a Nokia az új típusú gyakorlati képzési formákban és elôsegíti a hallgatók korszerû információs lehetôségekhez jutását is. Ugyancsak részt vesz a Nokia az egyetemközi Objektum Orientált Szoftvertechnológiai Központ létrehozásában is.
Tartalom
Honlap
Elôre
Hátra
Egy igazi diva a Sci-modemnél
Elegáns megoldások az Eicontól
Egyre több kisvállalkozás és otthon berendezett iroda kiszolgálásában nyújt segítséget az ISDN bevezetése, azonban a távközlésben kevésbé járatos tulajdonosoknak nem is olyan egyszerû dolog eldönteniük, milyen eszközöket szerezzenek be az igényeiket legjobban kielégítô konfiguráció kialakításához. A SCI-Modem Távközlési és Tanácsadó Kft. már eddig is sok segítséget tudott adni tanácsaival ezekben a kérdésekben, idén azonban az Eicon Technology magyarországi disztribútoraként mutatott be hatékony eszközöket az Ifabón.
Az 1984-ben alapított Eicon Technology elsôsorban hordozható és asztali PC-k, PC alapú szerverek vállalati hálózatokhoz, IBM nagygépekhez és az Internethez vagy intranetekhez történô távoli csatlakozására kínál szoftver- és hardvermegoldásokat. A már több, mint 70 országba szállító cég a DIVA termékcsaláddal jelent meg Magyarországon.
ISDN KAPCSOLAT PC-N ÁT
A DIVA-család legegyszerûbb tagja a DIVA T/A terminál adapter, ami nem más, mint egy PC-hez csatlakoztatható külsô ISDN modem. A terminál az egyik oldalon egy ISDN 2B+D alaphozzáférést tud kezelni, míg a másik oldalon a PC soros portjáról egészen 230 kbit/s sebességig tudja kezelni az adatokat. A terminál adapternek van két hagyományos analóg telefoncsatlakozója is, így a már meglévô analóg berendezések &endash; telefonkészülék, üzenetrögzítô vagy telefax &endash; a DIVA adapter segítségével szintén használni tudják az ISDN-vonalat. Az adapter segítségével könnyen megvalósítható egy olyan egyszerû irodai környezet, ahol az Internet-elérés, az elektronikus levelezés és a vállalati intranethez kapcsolódás a PC megbontása nélkül megoldható az ISDN-vonalon, ugyanakkor a hagyományos eszközök is csorbítatlanul elláthatják a feladatukat. A DIVA T/A már kapható, ára 70 ezer forint körül van.
Minôségileg más megoldást kínál a DIVA Pro 2.0 interfész kártya, melyet a PC egyik szabad kártyahelyére kell beépíteni. A kártya szintén ISDN 2B+D alaphozzáférést fogad, s ezen keresztül bonyolítható le az ISDN adatátvitel. Emellett azonban a kártya tartalmaz egy DSP-t (Digital Signal Processor), melynek segítségével analóg modemként, illetve hagyományos G3-as telefaxként is tud mûködni. Ez a rendkívül egyszerû megoldás lehetôvé teszi a használója számára, hogy a hagyományos világgal és az ISDN-világgal egyaránt fel tudja venni a kapcsolatot adatátvitel terén. A két kapcsolat egy idôben is használható, tehát egyetlen kártya segítségével 64 kilobit/s sebességgel Internetezhetünk, miközben a másik csatornán egy hosszabb analóg G3-s telefax elküldése zajlik. A kártya egyszerûbb változata, a DIVA 2.0 interfész kártya szintén ISDN 2B+D hozzáférést fogad, de a DSP-t nem tartalmazza, az analóg világgal tehát nem tud szót érteni. A DIVA Pro 2.0 kártya egyaránt kapható ISA és PCI buszhoz illeszthetô kivitelben, sôt a mobil alkalmazások kedvéért elkészült a PCMCIA változat is, mely a notebook PC-khez használható kiválóan. Az ISA kártya 70, míg a PCI és a PCMCIA kártya 87 ezer forint körüli áron kapható.
A DIVA-család legújabb tagja a DIVA BRI-2M szerver kártya, mely Novell Intranetware vagy Windows NT szerverbe építve képes a hálózat használói számára egyidejûleg biztosítani az ISDN, Internet- vagy intranet-hozzáférést. A kártya egy ISDN alaphozzáférést tud kezelni, mely akár a cég ISDN telefonközpontján keresztül is csatlakozhat a szerverhez. A megoldás így egyaránt biztosítja a külsô munkatársak vagy mobil kapcsolatban lévôk hozzáférését is a fenti hálózatokhoz. A kártya nagysebességû RISC processzora segítségével egyaránt képes az analóg fax, modem vagy a GSM rendszer adatforgalmának a kezelésére a V. 110 szabvány szerint. A kártyának létezik a PRI-30M változata is, mely hasonló feladat ellátására egy ISDN primer hozzáférést tud fogadni és szétosztani a hálózat használói között, azonban a hazai viszonyok között inkább a DIVA BRI-2M lehet a piaci sláger. Ez a megoldás ugyanis nagyon hatékonyan biztosítja a kicsi és közepes irodák kommunikációs igényeit egy vagy több 2M kártya segítségével. A kártya ára 150 ezer forint körül várható.
KOMPLETT IRODAI CSOMAG
Az Eicon berendezések forgalmazását a SCI-Modem &endash; aki a Matáv ISDN és Internet-szolgáltatásainak, valamint a Matávcom alközpontjainak is a viszonteladója &endash; komplex megoldáscsomagokban is vállalja. A Gladiátor megoldáscsomag a DIVA T/A terminál adapterre épül és otthoni irodák egyszerû kialakítását oldja meg. A Szenátor megoldáscsomag a DIVA 2.0 vagy DIVA Pro 2.0 kártyán alapul, s kisebb irodákban vagy komolyabb otthoni alkalmazásban elônyös. Mindkét esetben tartalmazza a csomag az ISDN-kapcsolat és az Internet-hozzáférés biztosítását is. Végül az Imperátor megoldáscsomag kis és közepes irodák számára biztosítja a rendszer felépítését egy Bosch I3 ISDN alközpont és a DIVA BRI-2M kártya segítségével.
B. I.