Ha gyôz az NC, és vele a Java
Hogy ne kelljen programozóvá válni
Mai világhálózatunkra rengetegféle számítógép csatlakozik, ezek hardver- és szoftverplatformja eltérô. Egy-egy cégen belül is elôfordul, hogy különbözô gyártóktól szerezték be a hardver-berendezéseket, amelyek összekapcsolása gondokat okozhat. A hálózati számítástechnika térhódításakor a felhasználó gyakran ugyanazokkal az apró, de bosszantó problémákkal kénytelen megvívni, amelyek &endash; persze kicsiben &endash; a dobozban, borítékban hordott lemezek korát jellemezték: ha 4-es verzióban van elmentve, akkor az én 2-esemmel nem tudom kinyitni; de ha én hozzányúlok a Macintoshon, mentéskor PC-s kiterjesztést kell adnom, hogy a kollégám az otthoni PC-jén el tudja olvasni. Ehhez képest forradalminak mondható a Lotus SmartSuite Beta 2 verziója, mely több mint ötvenféle formátumot képes megnyitni, negyvenféle formátumba képes menteni, tizenhatféle képformátumot ismer. A felhasználó persze még jobban örülne, ha a világ számítógépei közös nyelven értetnék meg magukat azokkal, akik nem akarnak programozók lenni.
Mindig egyformán mûködik
A hálózati munkaállomások és terminálok, késôbb a web-technológiákat használó Network Computing megjelenése a számítástechnikusok körében is egyre sürgetôbbé teszi az igényt a platformfüggetlenség iránt. A nagy gyártók támogatják az NC-t, a szabványosítás terén pedig úgy tûnik, a Java programozási nyelv tör elôre, egyes vélemények szerint az egyáltalán nem szabványtisztelô Microsoft fölött is gyôzedelmeskedhet.
A Java programok nem tartalmaznak gép- vagy operációs rendszerfüggô elemeket, minden esetben egyformán viselkednek. A fordítóprogram nem egy adott processzor gépi kódjára fordít, hanem egy virtuális gép uatasításkészletét veszi alapul. Ez egyben szabványosított rendszerelemeket, könyvtárakat is jelent. Függetlenül attól, milyen gép kapcsolódik a szerverre, a programok grafikája, kezelôfelülete azonos lesz.
Már több mint ötszáz cég fejleszt kifejezetten Java NC alkalmazásokat. A közös cél nagyon erôs platformot hozott létre. A Javát eredetileg a Sun hozta létre, mint ahogy a "virtual machine"-t, is, amelynek jelenlétében platformtól függetlenül, védett módban futhatnak a Java programok. Kifejezetten Java-alkalmazások futtatására fejlesztették ki a Java Stationt. A Java olyan rendszereken futtatható, amelyen a Java virtuális gép rendelkezésre áll.
Az olyan munkaállomások sorában, amelyek a virtuális gépet már a processzorban megvalósítják, az IBM OS/2 termékcsaládjának egyik tagja, az OS/2 Warp 4 volt az elsô operációs rendszer, amely beépített multimédia-támogatást, grafikus felületû internetes programcsomagot, széles körû hálózati hozzáférést, operációs rendszer szintû Java-támogatást és beépített beszédfelismerést tartalmazott. (A kompatibilitás fogalmát az IBM állította fel valamikor, sok évvel késôbb pedig a Windows 3.1-re is elkészítette a virtuális gépet.)
Néhány "apró" technikai probléma még megoldásra vár, például: hogyan beszéljünk a világ különbözô részein található objektumokkal? Szabványos protokoll szükséges, beszéljünk például CORBA nyelven, mondja az IBM. A CORBA - Common Object Request Broker megoldja a hozzáférést az elosztottan tárolt dokumentumokon, szabványos felületen. A számítástechnika "eszperantója" lehetne. Hogyan "zárjuk" be a hálózatról letöltött (Java) programokat védett környezetbe és biztosítsuk folyamatos karbantartásukat? Erre a célra channel (csatorna) technikák használatát javasolja az IBM, mint amilyen a Castanet. Magyarországon az elmúlt hetekben jelentette be szövetségét öt számítástechnikai nagytekintély (IBM, IQSOFT, Oracle, Novell, Sun) a Java alapú technológia további fejlesztése és elterjesztése érdekében a hazai felhasználók körében.
Házon belül
A vállalatokon belül alkalmazott integrációs rendszer, az intranet lényege, hogy az Interneten kialakult technológiákat alkalmazni lehet egy cégen belüli hálózaton is. Úgy mûködik, mintha egy böngészôt használnánk, a programok képességeinek egy részét maga a browser tartalmazza, az ügyfél operációs rendszere, a futtatott alkalmazások és azok beállításai a központi szerveren vannak. Így a hálózati alkalmazások kis területet igényelnek, mindig csak annyi töltôdik le, amennyire szükség van. A frissítésekrôl, módosításokról a központi szerver és a rendszerfelelôs gondoskodik. Csak egyszer kell beavatkoznia, a kiszolgáló szerveren, akár az operációs rendszer, akár a szoftver frissítése a célja. A felhasználó gépe a legközelebbi indításkor már automatikusan a frissített változatot fogja letölteni. A vállalaton belüli file-kezelésnek fontos eleme a csoportmunka segítése oly módon is, hogy a vállalaton belüli munkafolyamatokat követi és szervezi.
A különbözô számítástechnikai cégek által fejlesztett rendszerek a dokumentumkezelést illetôen nagyon hasonlítanak egymásra, így az Oracle InterOffice csomagja és a Lotus család tagjai (sôt, még talán a Microsoft Exchange is). Az elsô Java alapú irodai csomag, a Lotus eSuite csomag már egyértelmû támadás a platformfüggôség ellen.
A Java-t tanulni vágyóknak: Az iskolák ingyenes Java kódért jelentkezhetnek a http://www.ibm.com/java/academic címen.
H. Á.
***
- Száloptikai hibafigyelô
- Új felügyelô funkciót fejlesztett ki az Anritsu Company MW9070B sorozatú mini OTDR készülékeihez. Az új funkció révén egy központi felügyelô helyrôl PC-n keresztül kiadott parancsok alapján a mûszer egy távoli munkaállomásról is folyamatosan felügyelheti a vonalakat. Az MW9070B az új szoftver révén kommunikációs funkciót is kapott, így telefonvonalon vagy RS232C interfészen keresztül is megvalósítható az OTDR és a számítógép közötti információcsere, utasításcsere.
- Háromféle hiba-behatárolási funkcióval bôvül ki a készülék tudása. A nagy sebességû funkció a megadott felügyeleti tartományon belül gyorsan kimutatja a problémákat és hiba esetén a riasztójel-generátort mûködésbe lépteti. Használható az új funkcióval a telepítési állapotból az üzemi állapotba kapcsolás felügyeletére is. Emellett nagy távolságokon is 1 méteres nagyságrendû felbontást kombinál 40 dB széles dinamikus tartománnyal. Így rövid és hosszú távon egyaránt 1 méteres felbontással tudja behatárolni a szakadások, törések helyét.
- Az MW9070B képes egyszálvezetôs és többszálvezetôs optikai kábelek helyi és távoli felügyeletére egyaránt alkalmas. Hazai forgalmazója az Elsinco Budapest Kft, mely a 339-0000 telefonszámon és a 1136 Bp. Pannónia u. 8. szám alatti címeken érhetô el.
(x)
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Iroda Microsoft-mentesen?
Van választás!
Több alkalommal foglalkoztunk az elmúlt hónapokban azzal a témával, hogy vajon lehet-e Microsoft-mentes irodát felépíteni, és egyáltalán van-e értelme. A kérdés részben amiatt is indokolt, hogy folyamatosak a Microsoft elleni támadások, és jogi vizsgálatok, akár a versenytárs cégeket, akár az USA államainak igazságügyminisztériumait nézzük. A felhasználói oldalon elsôsorban a kisfelhasználók szidják a Microsoftot operációs rendszereinek és egyéb alkalmazásainak minôsége miatt. A nagyobb cégeket többnyire rendszerintegrátorok szolgálják ki, akik jobban odafigyelnek arra, hogy a telepített rendszer és alkalmazások lehetôleg minél kisebb hibajelenség mellett fussanak. Nekik jobbak az érdekérvényesítô képességeik. A nagyobb cégek relatíve elégedettebbek a Microsofttal, de ennek oka abban is keresendô, hogy a szállítók adott esetben jobban felkészültek a Microsoft termékeibôl (lásd a Digitalt), mint maga a Microsoft.
A helyzet valahogy úgy fest, hogy a Microsoft leginkább azokat a felhasználóit veszi semmibe, akik révén naggyá nôhetett &endash; az asztali PC-k kisfelhasználóinak tömegeit. Ha azt nézzük, hogy legutóbbi pénzügyi jelentése szerint a forgalomhoz viszonyítottan a Microsoft közel 50 százalékos nyereségaránnyal dolgozik, akkor teljesen jogos az az elvárás, hogy költsenek többet a szoftverek minôségére. Az egy óhéber duma, hogy a szoftver olyan termék, amit tökéletesen nem lehet megírni &endash; számos alkalmazást lehet találni a világban, amely különbözô operációs rendszereken hosszú éveken át is képes megbízhatóan, lefagyások és egyéb bosszantó hibák nélkül mûködni. Adott esetben mégcsak nem is drágábbak a Microsoft szoftvereinél, sôt, még ingyenesen hozzáférhetô szoftverek is akadnak közöttük (gondoljunk csak a Linux növekvô felhasználói táborára).
Emellett gondoljunk csak arra, hogy miközben a világban minden hardver és szoftver ára csökken, egyedül a Windows-ért kell ugyanannyit fizetnünk, mint tíz évvel ezelôtt, sôt, ha NT-re szeretnénk átállni, az kétszeres költséget jelent! Erre okkal mondhatjuk, monopolárak, és még csak nem is kapjuk meg érte a joggal elvárható stabil minôséget.
A Microsoft igen nagy reklámgépezettel és marketinghadjárattal dolgozik. Fizetett hirdetésekben állítja rendszereirôl a kívánatos legjobbakat, újságok jelennek meg szerkesztôségi cikkeknek álcázott, fizetett Microsoft oldalakkal (erre az inkorrekt gyakorlatra itthon is láttunk már példát egy-két magára amúgy nagyon büszke újságtól), azt sugallva, hogy a Microsoft az egyedüli üdvözítô választási lehetôség. Pedig ez messze nem igaz, az elmúlt hónapokban számos példát mutattunk arra, hogy más operációs rendszereken is lehet jól (az MS megoldásánál adott esetben jobban) mûködô irodákat, alkalmazásokat felépíteni. A választás lehetôsége igenis adott, és a felhasználó kezében van &endash; csak nem kell bedôlni a reklámoknak.
Ez a tény persze ismét megkérdôjelezi azt, hogy milyen alapon jelölte például ki a kormány a 121/1996-os kormányrendeletben a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzési rendszerében országos normatívaként a számítástechnikai rendszerekre a Windows operációs rendszert és a Word szövegszerkesztôket? Hiszen ha más operációs rendszerek talaján állva és más szövegszerkesztôkkel is fel lehet építeni mûködô, és az említett Microsoftos alkalmazással kompatibilis fájlformát elôállítani képes rendszert, akkor technikailag, technológiailag sem indokolt, és a Microsoft ilyetén elônybe helyezése jogszabályellenes, ellentétes a közbeszerzési törvény elôírásaival is! Nem tudjuk, kinek az érdeke volt ezt így eldönteni &endash; tippjei persze lehetnek az utca embereinek is, reméljük a konzekvenciákat az urnák elôtt is levonják...&endash;, de az a véleményünk, hogy a Versenyhivatalnak és a Közbeszerzési Tanácsnak ki kellene vizsgálnia az ügyet, mert indokolatlanul és jogellenesen hozza monopolhelyzetbe a közbeszerzési piac egy fontos részén a rendelkezés a Microsoftot.
B. J.
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Teszteltük: Kyocera FS 600
Nyomtatás kedvezô költséggel
Nem hétköznapi feladatra próbáltuk ki a Kyocera FS600-as lézernyomtatóját. Az eredetileg pécés környezetbe tervezett terméket kis Macintosh hálózati nyomtatásra kényszerítettük rá. A vásárlás során abból indultunk ki, hogy az Apple legolcsóbb PostScript lézernyomtatója több, mint 200 ezer forintot kóstál, négy oldalas percenkénti nyomtatási lehetôséggel. (Igaz, garantáltan megbízható és mûködô vétel.) A Kyocera FS600-asa viszont kevesebb mint 80 ezerbe kerül alapkiépítésben, és 6 oldalt nyomtat percenként.
Bôvítésként vettünk bele 32 mega plusz memóriát (12 ezer), PostScript emulációs kártyát, ami a Kyoceránál KPDL2 névre hallgat (mintegy 44 ezer), valamint egy Axis 560 print szervert (ennek ára 60 ezer forint körül van). Az egész együtt hálózati nyomtatóvá nevezte ki az FS600-ast, ráadásul a Mac hálózathoz pofonegyszerûen csatlakoztatható Axis printszerverhez még további két nyomtató csatlakozási lehetôsége adott, miközben még mindig kevesebbe voltunk, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló Apple nyomtató. A puding próbája az evés, tehát nézzük, mik a tapasztalataink az FS600-ról. A kezdeti apró bosszúságok után immár megbízhatóan mûködik, ennek azonban van egy-két apró trükkje.
Elôször, célszerû a nyomtató kézikönyvében kikeresni azokat a text formátumú parancsokat, amelyeknek a nyomtatóra való küldésével beállíthatjuk azt az üzemmódot, amivel a Kyocera automatikusan felismeri, hogy a nyomtatni kívánt állomány PostScript, avagy sem. Másodszor, célszerû a rendszerünkben használt fontokat betölteni a nyomtató memóriájába, mert egyébként elôfordulhat, hogy egy betûfont letöltése nagyon hosszú gondolkodásra készteti. Célszerû továbbá a nyomtatás parancs kiadása elôtt a fontok menüben Convert to Type 1-et állítani PostScript, Keep True Type-ot állítani normál szövegállományok nyomtatása esetében. Ezekre odafigyelve, az FS600-as árát figyelembe véve jó vétel Macintosh környezetben is.
B. J.
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Piacpolitika váltás után
A siker elôszobájában
Sok szempontból a világon is egyedülálló a magyar számítástechnika jelentôs alkotásai közül a Recognita karakterolvasó programcsomag. Több, mint száz nyelv problémaival elboldogul. A görög karakterek után rövidesen egy újabb egzotikus kararakterkészletet is felismer, így a cirill betûs nyelvek világába is behatol, ami a szintén kiváló orosz és ukrán program fejlesztôkkel való verseny felvételét is jelenti.
A Recognita most jelenik meg újabb szoftver verziójával, ami újabb mérföldkô a lassan egy éve az amerikai Caere Company tulajdonában lévô cégnek az életében. Ugyanis a cég történetében elôször fordult elô, hogy a hazai felhasználót egyenrangúnak tekintik a nemzetközi felhasználókkal: a programot hardverkulcs nélkül kezdik itthon is forgalmazni. Ennek a lépésnek az eredményei &endash; a viszonylag magas szoftverár ellenére &endash; is beláthatatlanok, hiszen elhárult az akadály az államigazgatásban a nagy megbízhatóságú rendszerekben történô alkalmazások elôtt.
A korábbi verzók használói számára a cég természetesen biztosítja a kedvezményes áttérés lehetôségét az új változatra. A program két változatban jelent meg. Az egyik a Recognita Standard, elsôsorban a scannergyártók és más OEM forgalmazók számára készült. A program sok szolgáltatását nem tartalmazza ugyan a professzionális változatnak, de mindenképpen jó a magyar nyelvû ékezetes szövegek felismertetésére, különösen ha azok egy blokkban helyezkednek el.
A Recognita Plus igazi professzionális program. A felismerési algoritmusát szinte teljesen kicserélték az elmúlt esztendôk alatt. Ezzel a lépéssel nemcsak a gyorsaságot sikerült jelentôsen megnövelni, hanem a felismerés pontosságát is. A program képes a szövegirány &endash; pontosabban a szövegblokkok rendjének &endash; nagy pontosságú felismerésére. A szöveget nyelvi kontextusban kezeli. Így, mivel nem csak egyes karaktereket próbál azonosítani, fontos ismerni az adott szöveg nyelvét.
Ezért a munka során elôször ki kell választani egy domináns nyelvet, aminek alapján azután a szövegen további javításokat is eszközöl. Például a legegzaktabb fokozatban egy helyesírásellenôrzô modulon keresztülengedve a szöveget jelentôsen javítja a bizonytalan karakterek felismerésének képességét. A Recognita szinte minden ismert lapscannerrel, illetve átfutó scannerrel képes együttmûködni. A felismerés folyamatát csupan az zavarhatja meg, ha a lap nem fekszik fel teljesen az éles kép síkjába digitalizáláskor. Ettôl eltekintve vagy saját eszközmeghajtókon, vagy pedig a TWAIN interface-n keresztül minden digitális képforrás vagy akár a jó felbontású kamerák jelei is feldolgozhatóak.
A Caere amerikai cég, a Recognita tulajdonosa szintén a szövegfelismerésben dolgozik. Ôk az amerikai kontinensen és Nyugat-Európa nagyrészén az OmniPage termékcsaládjukkal váltak ismertté. A trend az, hogy a két eltérô technológia közeledik egymáshoz, de a magyar fejlesztések jelentôsen elôbbre járnak sok területen. Remélhetôleg a felvásárlás hosszú távú célja nem a magyar konkurrencia megszüntetése, hanem a technológia alkalmazása volt, így egyre jobb és gyorsabb OCR programok jelenhetnek meg a világban. Az európai térség keleti felén a Recognita neve a karakterfelismerés szó szinonimájává vált. Bár az anyacég marketing eszközökkel csak Kelet-Európában és a cirill betûs területeken támogatja, de ez az a terület, ahol a piac nagy, és a nyugati világból szinte senki sem rúghat labdába. A keleti nyelvek beépítésével a program vevôre találhat azon nyugati cégeknél is, akik a FÁK államaival és Kelet-Európával kereskednek. A piac a Közös Piac tervezett bôvítésének megvalósulása után nyugaton is kinyílik.
Kis János
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre
Az Intel új útjai: Celeron
Új, de nem elég gyors
Úgy határozott az Intel a közelmúltban, hogy kivonul a hagyományos foglalatú processzorok, a Socket7 piacáról. Bár csak magánbeszélgetések során ismerik el, ennek oka az AMD MMX kompatibilis processzorgyártásának felfutása volt.
A hagyományos MMX Pentium processzorok gyártása megszûnt. Elemezve a Microsoft termékstratégiáját &endash; és alaposan megismerve a Windows 98 képességeit &endash; az nyilvánválóvá vált, hogy egy ilyen lépést piaci szempontok indokolhatnak csupán, a jelenlegi MMX sorozat tagjai képesek kiszolgálni a Windows 98-at. Az elôzetes tesztek szerint az ismert alkalmazások, valamint a fontosabb alkalmazások Windows 98-ra írt béta verziói az MMX sorozat 200 Mhz vagy afeletti tagjain, beleértve a 233 Mhz-es Pentium II-t, gond nélkül futtathatóak.
Az Intel a Socket7 csatlakozásó processzorok piacán minden állását feladta. Ugyanakkor támadást indított az alacsonyabb árkategóriájú piac meghódításáért. Ezt egy új processzor sorozat, a Celeron bevezetésével kezdte. Ez a processzor mûveleti egység szinten a Pentium II technológiájával készült. Ugyanakkor hiányoznak belôle az L2 cache-k, ezért a magasabb órajel ellenére a sebességük nem éri el sok alkalmazás esetén a hagyományos MMX 166 MHz-es Pentiumok teljesitményét.
A Celeron eredetileg tudatosan zsákutcának készült, az eldobható olcsó PC számára. Az ezzel ellátott gépeken nem lehetett sima processzor cserével áttérni az igazi Pentium II-re. A szakma elutasítását tükrözte, hogy még az Intel által szponzorált C/net internetes hírszolgálat is kifejtette rosszallását ezzel a lépéssel szemben. A szakma szerint itt most egy alternativa áll az Intel elôtt: vagy kihoz egy komolyabb teljesítményû olcsó processzort a jelenlegi Pentium II 233 Mhz-es processzor képességeivel és belsô L2 cache-sel vagy az egész olcsó PC piacát elhóditják a hagyományos másodgyártók: az AMD és a Cyrix. Itt ugyanis ugyanazért az árért a Celeronnál lényegesen gyorsabb processzorok kaphatóak, melyekhez a távol keleti gyártók tovább gyártják a minôségi Socket7-es alaplapokat. Mint a Soltek képviselôje a Cebiten elmondta lapunk kérdésére: a hagyományos alaplapokba, amíg igény van rá &endash; s miért ne lenne igény a Windows 9x korszak végéig &endash; igyekeznek minden újdonságot beépíteni, amikkel a nagy testvérek rendelkeznek.
A felhasználók egy nagyobb órejel kedvéért, legalábbis a világnak ezen a felén nem biztos, hogy belemennének egy alacsonyabb teljesítményû processzor használatába. Még akkor sem, ha ezt mindeféle "karácsonyfával", mint például az AGP-vel feldíszítik.
Az MMX Socket7 marketing szempontból túlságosan jónak bizonyult., Maga a kifejlesztô sem tudja jobblétre szenderíteni. Sôt, szakmai vélemények szerint is talán a másodgyártók kezében ez a processzor vonal most kezdi el csak igazán második ifjúságát.
K. J.
Honlap
Tartalom
Hátra
Elôre