Ericsson cél mobiltelefoniában:
Növelni a piaci részesedést
Pár
hónapja új vezetôje van az
Ericsson Mobile Phone
üzletágának hazánkban. A korábbi
vezetô, Brasnyó Péter új
megbízást kapott az Ericssontól, és
Moszkvában, az orosz piacon kell bizonyítania
rátermettségét. Utódja idehaza az
idén 35 éves Wágner
Tibor lett, akit nemcsak terveirôl, hanem
elôzô munkahelyeirôl is
kérdeztünk.
&endash; Eredeti végzettségem villamosmérnök, és 1986-ban fejlesztôként kezdtem el dolgozni. Azonban onnan viszonylag hamar elkerültem egy osztrák céghez, amelynek a szervízmérnöke, majd értékesítési vezetôje lettem. Hat évvel ezelôtt a Panasonic Magyarországhoz kerültem marketing menedzsernek, ahonnan a Sony Hungária csábított el. Tizenöt hónapot töltöttem ott és úgy kerültem az Ericssonhoz.
&endash; Fejvadász cég találta meg?
&endash; Még évekkel ezelôtt megismerkedtem azzal az Ericssonos vezetôvel, akinek a hívására most igent mondtam. Felhívott, hogy volna itt egy üresedés, és bár nem szeretem a gyakori munkahelyváltoztatásokat, úgy döntöttem, hogy elfogadom a lehetôséget.
&endash; Mi lesz itt a feladata?
&endash; Mindazok a területek tartoznak hozzám, amelyek kiskereskedelmi orientáltságúak. Ma ez még csak elsôsorban a GSM telefonokat és kiegészítôit jelenti, de hamarosan megjelenünk a piacon az otthoni zsinór nélküli telefonnal, a Palmtop PC kategóriájú termékekkel és így tovább. Természetesen az alapvetô elvárás velem szemben a meglévô piaci részesedés megtartása, lehetôség szerint növelése. Becsléseink szerint a hazai mobiltelefon készülék piacon 40 százalék az Ericsson részesedése, ami nagyjából legnagyobb konkurensünkével azonos szinten áll. A feladat tehát nem kicsi, de szeretném bebizonyítani, hogy nemhiába választottak ki engem.
&endash; Egyre többen gyártanak már jó mobiltelefonokat. Mivel férkôzhetnek közelebb a fogyasztók szivéhez?
&endash; Ahol korábban dolgoztam, kialakult módszerek voltak a kiskereskedelemben a vevôk megfogására, megtartására. Ezeket a tapasztalatokat itt is lehet hasznosítani. Többet kell nyújtanunk az értékesítésben, szolgáltatásban a dealereknek is, ami oktatásukat is jelenti, hiszen könynyebb azt eladnia egy kiskereskedônek, amit ismer.
&endash; Az Ericsson Cebiten látott újdonságai mikor lesznek kaphatók Magyarországon?
&endash; Az IFABO kiállításon bemutatjuk a palmtop készülékünket, és hamarosan kapható is lesz itthon 200 ezer forint körüli áron. A nyár folyamán jelenik majd meg új GSM 900/1800-as kétnormás telefonunk is.
&endash; Ezt megelôzôen két japán cégnél is dolgozott. Mennyiben más a stílus a skandinávoknál?
&endash; Különösen a Panasonicnál voltak nagyon szigorú megkötöttségek és szabályok. A Sony-nál sokkal oldottabb volt a légkör, de az Ericssonnál attól is nagyobb bizalmat és döntési szabadságot érzek. A japán és a svéd munkakultúra távol esik egymástól, itt valóban úgy érzem, hogy felelôs döntéseket hozhatok, ami valahol az önálló gondolkodást, kreativitást serkenti.
&endash; Ma már egyre gyakoribb, hogy magyarok is csinálhatnak karriert egy multicég valamelyik külföldi vállalatánál.
&endash; Érzek magamban annyi erôt és tudást, hogy külföldön is esélyt kapjak bizonyítani. Remélem, egy ilyen nyitott és dinamikus cégnél, mint az Ericsson, egyszer majd erre is lesz lehetôségem.
(bj)
Honlap
Tartalom
Hátra
Tudakozó a Weben
Névre, számra kereshetünk
Új szolgáltatást jelentett be lapzártánk idején a Pannon GSM Rt. A mobiltelefon-szolgáltatók közül elsôként lehetôvé tette weblapján keresztül az elôfizetôk neve és telefonszáma iránti tudakozódást. Mint azt a cég munkatársa, Papp László elmondta, a keresôrendszer az elôfizetôk címét nem adja ki, és természetesen a titkosítást kért elôfizetôk adatai nincsenek benne az adatbázisban. Az adatbázist a Windows NT szerveren futó Microsoft SQL adatbáziskezelô program tárolja és szolgálja ki a lekéréseket. Az Internet webszerver Netscape alapú, errôl lehet egy tûzfalon keresztül eljutni az elôfizetôi adatokat tároló szerverre. A biztonság érdekében a webszerverrôl csak olvasni lehet adatokat az adatbázis szerverrôl, és egyéb biztonsági elemeket is beépítettek a rendszerbe.
Az elôfizetôi adatokat naponta frissítik, így például egy új elôfizetô neve és telefonszáma, vagy egy meglévô adatainak megváltozása 24 órán belül a rendszerbe kerül. A keresés elindításához meg kell adni a megismerni kívánt cég vagy személy pontos nevét és legalább a címébôl a település nevét ahhoz, hogy a keresés elinduljon. A rendszer fonetikus alapon keres, azaz az azonos hangzású nevek esetén nem törôdik például azzal, hogy a Kovács nevet 'ts'-el vagy 'cs'-vel írják, a találatok megjelenítésekor az összes ilyen hangzású elôfizetô nevét pontosan kiírja. Mivel a címadatokat nem adja ki a szerver, ezért direkt marketing célokra nem lehet felhasználni a megtudott neveket és telefonszámokat.
Mint azt Papp László megjegyezte, a szolgáltatás elindításának egyik célja többek között a telefonos ügyfélszolgálat tehermentesítése, ha azonban valaki az internetes változatnál nem jut eredményre, természetesen nyugodtan fordulhat a telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz is.
Honlap
Tartalom
Hátra
Ösztöndíjas kutatás a BME-n
Jön a harmadik generáció
Több
cég támogatja a Budapesti Mûszaki Egyetemen
folyó kutatómunkát. A
mobilkommunikációs labor egyik
ösztöndíjasa Dr. Imre Sándor
(29 éves), aki 1993-ban diplomázott a Budapesti
Mûszaki Egyetem villamosmérnöki karán.
1996-ban doktorált, azóta van az egyetem
híradástechnikai tanszékének
kutatói státusában.
Kutatómunkája mellett részt vesz a
harmadéves villamosmérnök-hallgatók
híradástechnika tárgyának
oktatásában, diplomájukat tervezôkkel,
tudományos diákköri konferenciákra
készülôkkel foglalkozik. Kutatói
munkáját az Andersen Consulting
ösztöndíjjal jutalmazta. Elsôként
azt kérdeztük, mivel foglalkozott az
ösztöndíj elnyerése
elôtt?
&endash; A diplomamunkámban az aszinkron átviteli móddal, az ATM-hálózatok kapcsolástechnikai kérdéseivel foglalkoztam. Pap László professzor úr, a híradástechnikai tanszék vezetôje volt a konzulensem, és az ô felkérésére maradtam itt a tanszéken a diplomakészítés után, hogy folytassam a munkát mint doktorandusz. A doktori disszertációm szintén ATM-es téma volt, de ezúttal a hálózatok hívásengedélyezési kérdéseit vizsgáltam.
&endash; Ma már mobiltelefóniával foglalkozik. Mi volt a témaváltás oka?
&endash; Amikor ledoktoráltam, Pap professzor úr új kutatási területet javasolt. Leültünk beszélgetni és a professzor úr elmondta, hogy mobilirányban szeretné erôsíteni a tanszék munkáját. Majd megkérdezte, volna-e kedvem ezt fölvállalni, mire megegyeztünk. Akkor hoztuk létre a professzor úr kezdeményezésére a mobilkommunikációs laboratóriumnak nevezett csoportot, ahol olyan társaságot gyûjtöttünk össze a hallgatók körébôl, akik a mobiltávközlés terén szeretnének kiemelkedô munkát végezni. A laborban hét tehetséges negyedéves hallgatóval kezdtük el a munkát, akik közül öten doktoranduszként folytatják szeptembertôl a tudományos tevékenységüket.
&endash; Milyen témákat kutat a labor?
&endash; A nevében is benne van: ez egy mobiltávközléssel foglalkozó laboratórium. Amit ma használnak az utcán, a GSM-telefonok, a második generációt képviselik. Ezek nem igazán alkalmasak a mai információs forradalomban a nagy mennyiségû információ gyors átvitelére. Egyre nagyobb az igény arra, hogy mobilkészülékkel is hozzá lehessen férni az Internethez vagy képeket, mozgóképeket lehessen átvinni rajta megfelelô sebességgel. Ezért megindult néhány éve a kutatás az úgynevezett harmadik generáció felé. A laboratóriumban ezeknek a különbözô problémáival, részterületeivel foglalkozunk. Várhatóan ezt a harmadik generációs rendszert 2002&endash;2003 tájára fogják véglegesen szabványosítani.
Hogy ez teljesen egységes legyen, ahhoz még számos lépést meg kell tenni. A rendszer mûködtetéséhez az egész hálózatot is cserélni kellene. Ez nagyon komoly problémát vet fel, hiszen annak a szolgáltatónak, aki rengeteg pénzt fektetett be a GSM-hálózat telepítésébe, nem éri meg, hogy azt máról holnapra lecserélje. Így a kutatásoknak egyik nagyon jelentôs része az, hogyan lehet a ma használt hálózatból lépcsôfokokon keresztül átjutni majd a harmadik generációsba úgy, hogy ne egyszerre kelljen mindent cserélni, hanem fokozatosan lehessen bôvíteni a szolgáltatásokat, és a változtatásokat lépésrôl lépésre lehessen megtenni. Ez is egy olyan terület, amivel foglalkozunk, és ami nagyon sok problémát vet fel.
&endash; Hogy sikerült elnyerni az Andersen Consulting ösztöndíját?
&endash; Az Andersen Consulting felajánlotta, hogy a mobiltávközlés terén kutató, dolgozó tehetséges hallgatókat, illetve fiatal kutatókat ösztöndíjban részesíti. Ez kimondottan ösztöndíj és nem eszközbeszerzés vagy utazás pénzügyi fedezetéül szolgál. Az ösztöndíj folyósítása az elmúlt év elejétôl indult, amikor a labor mind a hét kutató hallgatója részesült a támogatásból. A megállapodás az Andersen Consultinggel hároméves periódusra szól, és számítunk rá, hogy az újabb évben is támogatni tudjuk a labor régebbi és új hallgatóit, az aktívan dolgozókat ebbôl a keretbôl. Ez az ösztöndíj nagy segítséget jelent, annál is inkább, mivel a szükséges pénzt nem újságkihordással kell megkeresniük, és így az idejüket hasznosabb tevékenységre fordíthatják.
Halay Edit