MICROSOFT VAGY MONOPOLSOFT?
Windows proletárjai...
Divat szidni a Microsoftot &endash; adott esetben kôkemény gazdasági érdek, jogvédelem beperelni, bíróság elé citálni. Mégis, az elmúlt tíz év története a személyi számítástechnikában a Microsoft folyamatos terjeszkedésérôl és piaci befolyásának gyorsuló növekedésérôl szól. Kevesen nyertek pert a Microsoft ellen, és a megnyert ügyek sem hatottak igazán a piaci tendenciák irányára. (Az is igaz, hogy a Microsoft javára eldôlt perek sem mindig arról szóltak, hogy a cég patyolattiszta maradt, hanem arról, hogy a rendelkezésre álló tények nem adtak elegendô jogalapot a vétkesség kimondására.)
Amerikában ma is zajlanak a Microsoft ellen az úgynevezett antitröszttörvények megsértését bizonyítani igyekvô vizsgálatok. Felhasználók alakítanak burkoltan vagy nyíltan Microsoft-ellenes szövetségeket (lásd például az IACT-ot); világcégek fognak össze a Microsoft dominanciájának megtöréséért (IBM&endash;Oracle&endash;Sun&endash; Novell&endash;Netscape ötösfogat). A világ egy másik része ugyanakkor a Microsoftra szavaz: lényegében az életben maradás stratégiai eszközének tekintik a Windows-világához való közeledést olyan cégek, amelyek számára korábban érdektelennek tûnt, hogy a PC-k világában a Windows vagy más operációs rendszer &endash; Mac OS, IBM OS/2 &endash; válik uralkodóvá. (Lásd például olyan cégek sorsát és bejelentéseit, mint Tandem, Silicon Graphics, Digital és így tovább.)
Kérdés azonban a felhasználónak van-e valódi választási lehetôsége? Felépíthetô-e mûködôképes iroda, otthoni számítógépes környezet Microsoft-mentes szoftverekbôl? Ha igen, milyen alkalmazások futtathatók az ilyen rendszereken? Mibe kerül egy ilyen beruházás és az így kiépített rendszer fenntartása, mûködtetése? A Windows által uralt világban a dokumentumok, file-ok cseréje mennyire oldható meg különbözô operációs rendszereken futó alkalmazások között a kompatibilitás megtartása mellett?
Ha van valódi választási lehetôség, vajon miért döntenek mégis olyan sokan a Microsoft platformja mellett? Aki választhatna mást is, ne szidja a Microsoftot. Ha viszont a világ immár kénytelen a Microsofttal egy hajóban evezni, húzni a gályalapátot az igájában, akkor vonatkoztatni kell rá mindenféle versenyszabályt, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt és így tovább. Egy monopolhelyzetben levô cég kordában tartására állami szabályozásra, felügyeletre is szükség van &endash; mert különben a kiszolgáltatott helyzetben levô fogyasztónak csak kötelességei lesznek jogok nélkül. (Fizess mindenért, de nincs jogod a hibás teljesítésért kártérítést, kötbért követelni &endash; ugye ismerôsek ezek a módszerek? Rendôrség vizsgálhatja használt szoftvereid jogtisztaságát, de nem kérhetsz kártérítést, ha a drága pénzért megvásárolt szoftver rosszul mûködik, vagy éppen kárt okoz neked...)
Bill Gates, a Microsoft vezére az anekdota szerint kijelentette: idôvel a porszívóban is Windowst szeretne látni. A maga és cége szempontjából a törekvése érthetô &endash; a helyében valószínûleg sokan mások hasonlóképpen gondolkodnának. Hogy a világnak ez jó-e, az már felettébb kérdéses, hiszen nemigen találni a gazdaságtörténelemben olyan példát, amely szerint hosszabb távon egy monopólium és a köz érdekei egybeesnének... Ebbôl a szempontból nagy valószínûséggel állítható, hogy ha éppen az OS/2, vagy a Mac OS vált volna a világ domináns operációs rendszerévé, ugyanúgy ki lenne szolgáltatva a felhasználó egy (másik) monopólium kényekedvének. Vagyis a felhasználó szempontjából az lenne az ideális, ha sikerülne egy olyan nyílt világszabványt létrehozni hardver-szoftver oldalon, amely nem egyetlen szállító hitbizománya, hanem sok gyártó lenne képes azzal valóban kompatíbilis terméket piacra dobni. (Amit ma a PC-s világban a nyílt szabványokra építkezve legyártanak és "plug & play"-ként hirdetnek, sokkal inkább késztetik a felhasználót a "plug & pray" magatartásra.)
Ezért most induló sorozatunkban az alábbiakra keressük a választ: Az operációs rendszerek terén milyen alternatív megoldásokat választhat, akinek elege van a "Fatal System Error. Press F13 to continue.", vagy "General Protection Fault" üzenetekbôl? A nem Windows alapú gépek milyen más operációs rendszerûekkel köthetôk helyi, vagy távoli hálózatba? Márciusi számunkban megnézzük, hogy "Microsoft-free" környezetben milyen felhasználói programok futtathatók. Áprilisban azt vizsgáljuk, ezek az alkalmazások mennyire mûködôképesek vegyes platformos hálózati környezetben, mennyire képesek kompatibilitást nyújtani file-ok, dokumentumok cseréjéhez, közös módosításához, felhasználásához. Bemutatunk néhány konkrét példát is a Microsoft-mentes irodai alkalmazásokra.
B. J.
Elôre
Tartalom
Hátra
Windows-zal vagy anélkül
A Novell bármilyen platformot kiszolgál
Az otthoni felhasználóktól eltekintve a legtöbben nem önmagában használják a személyi számítógépeket, hanem hálózatba kötve. Különösen olyan hálózatokban, ahol vegyesen használnak különbözô operációs rendszereket futtató PC-ket, fontos kérdés a gépek hálózatba kötése, a szerver funkciót ellátó gép szoftverének hibátlan kommunikációja a kliensgépek felé és vissza. A Novell a hálózati szoftverrendszerek piacán világszinten is az éllovas a piacrészesedést tekintve. A hazai képviseleten Molnár Attilát kérdeztük meg, hogyan kezelhetô például egy vegyes, adott esetben Microsoft mentes hálózat Novell szoftverekkel.
Mint megtudtuk, a szerver szintjén a Novell számára lényegében nincs megkötés, hogy milyen operációs rendszerû kliensgépet szolgál ki. A Netware 4.0-tól az IPX, TCP/IP, Apple Talk protokollokat egyaránt kiszolgálják, így akár helyi, akár távoli hálózatról van szó, a rendszer biztonságos mûködése garantált. Ebbôl következôen a Novell-szervermegoldás alatt MS DOS, Windows x.xx, OS/2, Macintosh egyaránt használható kliens gépként &endash; természetesen helyes névkezeléssel. Van átjárás a Unix-világba az IntraNetWare NFS Services program révén, a Unixware-bôl és a Linuxból pedig natívan elérhetô a Novell file szerver.
Molnár Attila úgy fogalmazott, hogy szerveroldalról bármiféle operációs rendszerhez viszonylag könnyen megírható a kiszolgálást lehetôvé tevô modul. A mûködéshez azonban az is szükséges, hogy a kliensgép operációs rendszere felôl is tisztességesen legyen megírva a szervergéphez való kapcsolódást biztosító program. Molnár Attila ezért javasolja, hogy a Novell felhasználó a Netware termékhez ingyenesen járó kliens szoftvereket használja.
Elôre
Tartalom
Hátra
MICROSOFT-MENTESSÉG APPLE MÓDRA
Vegyes hálózatban is megbízható
Elsô ránézésre azt is mondhatnánk, hogy a személyi számítógép operációs rendszerének megválasztása "ízlések és pofonok" kérdése is. Végtére is, hogy mi lehet a desktopnak nevezett felületen, hol, milyen menük helyezhetôk el, megszokás kérdése, programozási szempontból nem jelent különösebb nehézséget. A Macintosh operációs rendszernek számos elônye van: könnyû használni, megtanulni, testre szabni. Mûködtetéséhez nem szükséges a gép és a számítógépes programozás mélyebb ismerete &endash; ideális azon felhasználók számára, akik nem kívánnak a gép belsejében zajló folyamatokkal, a hardverek és szoftverek lelkivilágával megismerkedni, küszködni, csupán használni szeretnék. (Sajnálhatják is a Windowsra kényszerült felhasználók, hogy eme elônyöket nem sikerült olyan tökéletesen "átvennie" a habos süteményben úszó vezérrel megáldott microsoftos fejlesztôi csapatnak. A szerkesztô megjegyzése.)
Mint azt Oláh Gergely, a hazai Apple-vezérképviselet munkatársa megjegyezte, a Mac gépeket könnyû hálózatba csatolni akár hasonló gépekkel, akár jószerivel bármilyen operációs rendszerû gépeket használó vegyes hálózati környezetbe. Az utóbbi években már szinte kizárólag olyan Macintoshok kerültek piacra, amelyek tartalmazták az Ethernet csatlakozói felületet, a régebbiek pedig ezzel bôvíthetôek voltak. Adott esetben bôvítôkártyával jószerivel bármilyen hálózatba csatlakoztathatók, legyen az ATM, TokenRing, FDDI vagy más jellegû. Az AppleTalk és TCP/IP hálózati protokollon keresztül teljes értékû megoldást kínálnak minden elterjedt kliens- és szerverfunkcióra is. Kiegészítô szoftverrel IPX-et is tudnak az Apple gépei, hamarosan elkészül a NetBEUI megoldás is. Azaz akár Windows NT, akár Novell Intranetware 4.0 és afeletti hálózati környezetben is használhatóak.
A Macintoshok képesek Unix rendszerek futtatására (Linux) is, azokhoz kliensgépként, szerverként egyaránt csatlakoztathatóak. Nemrégiben jelent meg az AppleShare szerver szoftver 5.0-ás verziója, amelynek hamarosan kapható lesz a magyar nyelvi változata is. Ezzel a Mac gépek teljes értékû file-, nyomtató-, web-, mail-, FTP-, domain name szerver funkciókat el tudnak látni. Értelemszerûen ezt az is segíti, hogy minden Macintosh alapkiépítésben írja, olvassa, felismeri az összes PC-s file formátumú floppy lemezt, cserélhetô meghajtót. Ez teszi lehetôvé, hogy a Mac gépeken fejlesszenek és készítsenek CD-ROM lemezeket, az ilyen módon készített korongokat a dual formátum révén akár PC-ben, akár Macintoshokon le lehet játszani. Nem véletlen, hogy a multimédiás CD-k több mint ötven százalékát világszerte Macintosh gépeken fejlesztik és készítik.
Elôre
Tartalom
Hátra
NAGY TELJESÍTMÉNYRE HANGOLVA
A UNIX világ ablakai
Nem a felhasználóbarátságáról híres a Unix rendszere. Ez azonban nem is volt követelmény a kifejlesztésekor, hiszen nem asztali gépekhez szánták, hanem nagy teljesítményû munkaállomásokhoz. Többféle Unix operációs rendszer létezik, az egyik több érdekességgel büszkélkedô ezek közül a Suné. A Solaris névre hallgató rendszer különlegessége, hogy a leghosszabb ideje fejlesztett többfonalas rendszer. Mint azt Fischer Erik, a Sun Microsystem Magyarország rendszermérnöke megjegyezte, a Sun Solarisa egyedülálló az iparban abban is, hogy a szimmetrikus multiprocesszoros környezetben 58-60 processzorig a gép teljesítménye egyenesen arányos a gépben lévô processzorok számával. A konkurens gyártók általában 14-16 processzorig képesek erre jelenleg.
Ezt az elônyt Fischer Erik egyértelmûen az operációs rendszer képességeinek tulajdonítja. A Sun tavaly jelent meg a többfonalas rendszer hetedik változatával, míg a Windows most jelent meg az elsôvel. A Unix rendszerek elsôsorban nagy számítási teljesítményt igénylô környezetben terjedtek el &endash; mint például a CAD-CAM alkalmazások, banki környezetek, tôzsdei tranzakciók és így tovább. Ennek megfelelôen a legutóbbi évekig nem is volt különösebb igény a PC-s világ felé való átjárási lehetôség. Ez a kilencvenes évek közepére vált fontosabbá. Unix rendszerû gépek hálózatba kötése egyszerûen megoldható, amennyiben azok mindegyike beszéli a TCP/IP hálózati protokoll nyelvét. Ezen felül Novell környezetet, IPX és AppleTalk protokollt is implementálnak Solarisra.
Az Insignia nevû cég fejlesztette ki az összes Unix platformra, Macintoshra a Windows emulátor programot SoftWindows néven (ôk megvehették ehhez a munkához a Microsofttól a forráskódot is). Kapható olyan bôvítôkártya is a Sun gépekhez, amelyen Windows kompatíbilis szoftverek futtathatók. Ebben Pentium kompatíbilis AMD processzor van.
A Sun persze nemcsak a Unixról híres, hanem a Javáról is. A Java az a platformfüggetlen programnyelv, ami lehetôvé teszi, hogy a benne megírt alkalmazásokat bármely Java-kompatíbilis Internet-böngészôprogram futtatni tudja, függetlenül attól, hogy a böngészôprogramot milyen operációs rendszerû gépen használják. Ezért is vált olyan fontossá a Java a Network Computer Architektúrában. A hálózati mûködésre a kulcsszó Fischer Erik szerint is a TCP/IP protokoll. A hálózatok szerte a világban ebbe az irányba mozognak, amelyek ezt tudják, azok lényegében bármilyen, szintén TCP/IP alapon kommunikáló rendszerrel hálózatba köthetôk &endash; Windows-zal vagy anélkül. A kulcskérdés persze &endash; mint az összes többi operációs rendszer esetében &endash; a rendelkezésre álló alkalmazásokban, azok egymás felé irányuló átjárhatóságában rejlik. Errôl következô számunkban adunk áttekintést.
Elôre
Tartalom
Hátra
A MICROSOFT SZEMÜVEGÉN ÁT
Windows nélkül nincs PC-világhódítás
Vajon
mit gondolnak az igazságügyminisztériumi
vizsgálatokról, a felhasználók
és a konkurens cégek alakította
Microsoft-ellenes szövetségekrôl az
érintettek? Megkerestük a
Microsoft hazai
képviseletét, és Reisz Attila
ügyvezetô igazgató válaszolt
kérdéseinkre.
&endash; Nemcsak a szoftveriparra, hanem általában is a gazdasági ágazatokban igaz, hogy divat a világelsôt támadni. Mivel mi vagyunk a legnagyobb szoftverfejlesztô gyár, és mi vagyunk a világelsôk, ezeket a támadásokat is nekünk kell elviselni. Különbséget teszünk azonban a támadások között aszerint, hogy milyen formában érkeznek. Amíg a piaci úton folyik a verseny, addig az nekünk is, a felhasználóknak is jó. A versenytársak azonnal észrevesznek minden apró hibát is a termékeinkben, amelyet mi igyekszünk azonnal kijavítani. Azt is mondhatnám, hogy ezeknek köszönhetôen is igen jó minôségû termékekkel tudunk a piacon lenni, talán nem véletlen, hogy egyre több kategóriában a Microsoft szoftverei válnak a piacvezetôkké. Úgyhogy az ilyen típusú támadásokért akár köszönetet is mondhatunk a versenytársaknak.
&endash; Mi a helyzet az antitröszt vizsgálatokkal? Ezek során ugyanis többnyire felmerülnek kifogások a Microsoft szerzôdéses feltételeivel kapcsolatban is.
&endash; Az amerikai igazságügyminisztériumi vizsgálatokkal kapcsolatban (ezeket szokták röviden DOJ-vizsgálatnak nevezni) sajnálatosnak tartjuk, hogy nem piaci eszközökkel kívánnak a versenybe beleszólni. Az a véleményünk &endash; és ezt a véleményt a cég szakértôi alá is tudják támasztani bizonyítékokkal &endash;, hogy a partnereinkkel, ügyfeleinkkel kötött szerzôdéseink nem térnek el a versenytársak gyakorlatában használtakétól. A jog keretei között természetesen meg fogjuk magunkat védeni ezektôl a típusú támadásoktól.
&endash; Mivel magyarázza, hogy idônként maguk a Microsoft felhasználói csapják a legnagyobb zajt a termékeik minôségével kapcsolatban?
&endash; Mivel messze a Microsoft termékeit használják a legtöbben a világon, érthetô, hogy a mienkkel van mennyiségében a legtöbb panasz. Ha már az eladott darabszámokhoz arányítanánk ezeket a bíráló észrevételeket, nem biztos, hogy mi kényszerülnénk védekezô pozícióba. Sajnos, azt tudomásul kell venni, hogy a szoftveriparág olyan sajátosságokkal rendelkezik, amely miatt tökéletes, hibátlan terméket a leggondosabb és legszéleskörûbb bétatesztelések mellett sem lehet elôállítani. Erre mi is csak törekedhetünk.
&endash; Figyelve a Microsoft pénzügyi eredményeirôl szóló beszámolókat, felmerül az emberekben: ha a cég kicsit többet költene a termékek kifejlesztésére, talán csökkenne a panaszok, támadások száma.
&endash; Nem biztos, hogy ezen múlik a dolog. A Microsoft a tavaly júniusi végén zárult pénzügyi évében 11,3 milliárd dolláros forgalmat ért el. Ha ehhez viszonyítjuk, hogy az aktuális tervben kutatás-fejlesztési ráfordításként 2,6 milliárd dollárt irányoztak elô, akkor ez a bevételhez viszonyítva elég jó arányt mutat. Ha figyelembe vesszük, hogy például a Boeing kevesebb, mint 2,6 milliárdot költött kutatás-fejlesztésre, akkor azt hiszem, jelent valamit a ráfordításunk. Ezt figyelembe véve nem hiszem, hogy évi egy-kétszázmillió dollárral növelt ráfordítás a fejlesztésekre érzékelhetô változást okozna. Fôleg, ha figyelembe vesszük a már említett tényt, hogy a szoftver nem olyan egzaktan mérhetô és tesztelhetô minôség szempontjából, mint mondjuk egy autó.
&endash; Nem kevesen panaszkodnak a Microsoftra a szoftvereik kompatibilitásával kapcsolatban.
&endash; Alapvetôen érthetô, ha termékeinket az általunk gyártott operációs rendszerekre írjuk, azaz a DOS, Windows '95, Windows NT környezetére. Ezzel együtt más operációs rendszerekre is írunk szoftvereket, ha ott elegendô keresletet látunk &endash; például most fogjuk piacra dobni az Office '98-at Macintoshra. Ha pedig valaki azt gondolja, hogy szándékosan építünk inkompatibilitásokat a termékeinkbe, annak nincs igaza, mert nem lenne értelme ilyet tennünk. A felhasználók azokat a termékeket preferálják, amelyek a legtöbb irányba kompatíbilisek.
&endash; Milyen együttmûködési lehetôséget nyújtanak a Microsoft operációs rendszerei adott esetben vegyes hálózati környezetben?
&endash; Erre mûködô megoldásokat tudunk nyújtani. Például a Windows NT szerver erôforrásai elérhetôek DOS-os, Mac-es, OS/2-es operációs rendszert futtató kliens gépekrôl, de még különbözô Unix rendszerek felôl is. Hasonlóképpen, a Windows-t futtató gépek lehetnek kliensgépek más operációs rendszert futtató szervergéphez kötve, elég, ha a Novellt említem ezen a téren.
&endash; A versenytársak világuralmi törekvésekkel vádolják a Microsoftot. Ilyenkor szokták idézni Bill Gates állítólagos kijelentését, hogy még a porszívóban is Windowst szeretne látni.
&endash; Valóban kimondott célunk a "Windows everywhere". Ma már megtalálható a Windows az autók fedélzeti komputereiben, a palmtopokban, a hálózati terminálokon, a hordozható számítógépeken, az asztali PC-kben, az NT workstation-ökben, az NT szerverben, a többprocesszoros rendszerekben és hamarosan a hibatûrô rendszerekben is. Ez azonban a felhasználónak inkább elônyökkel jár, például azért, mert az egységes környezet miatt sokkal többen és sokkal könnyebben fejleszthetnek rá alkalmazásokat. Úgy gondolom, hogy a Microsoft igen sokat tett az egységes kompatíbilis világ létrejöttéért. Lehet minket szidni, de talán a windowsos feliratok sokat tettek azért, hogy a PC mint architektúra és mint termék ilyen sikeres lett a világon, és valahol részesei voltunk az ebbôl építkezô informatikai forradalomnak is.
(budai)
Elôre
Tartalom
Hátra
A NETWORK COMPUTINGÉ A JÖVÔ?
A PC-k négyötödét kiválthatnák
Alig két-három éve az Oracle fôképpen adatbáziskezelô szoftverrendszereirôl volt híres. Azután 1995 ôszén bejelentették a cég vezetôi a Network Computer architektúra elvét, amelyhez hamarosan sok nagy világcég csatlakozott. A Network Computer elvét bizonyos értelemben és területeken a Windows meghaladásának tekintik. Klotz Tamást, az Oracle Hungary munkatársát kértük meg, mutassa be az Oracle ez irányú terveinek filozófiáját.
&endash; A Network Computer Architektúra nem egy számítógép, hanem egy átfogó koncepció, amelybe a Microsoft is belefér. Megalkotásakor az volt a vállalat célja, hogy egy nyílt szabványos elemekre épülô szoftverrendszert alkosson meg. Ennek során három dolgot kívántak összefogni. Egyrészt a régebbi nagy teljesítményû számítógépmonstrumok, a mainframe-ek megbízhatóságát, stabilitását, robosztusságát. Másrészt az Internetre is tekintettel az objektumokból való építkezések lehetôségét. Itt objektumok alatt bizonyos feladatokat, funkciókat megvalósító programmodulokra gondolunk. Harmadrészt a kliens&endash;szerver világból származó, könnyen kezelhetô, rugalmas alkalmazásokat, grafikus felületeket, könnyû hálózatba kapcsolódást. Ha ezen szempontoknak megfelelôen valósítunk meg egy célt, akkor egy legalább három lábon álló termékegyüttes jöhet létre. Elôször, rendelkezésünkre fog állni egy háttér-információforrás és az azt kezelô eszköz. Másodszor lehetôvé válik a kiterjeszthetôség. Ha az immár általánosan elfogadott CORBA szabvány szerint kommunikálnak egymással a különbözô szoftverobjektumok, akkor sokkal könnyebb valamely feladat megoldására egy rugalmas, a CORBA-t elfogadó rendszerekben bárhol használható terméket készíteni. Például, ha egy elektronikus kereskedelmi megoldáshoz rendelkezésre áll a fizetési kazetta modul, akkor azt egy alkalmazás során csak be kell emelni a szoftverbe, nem kell külön minden megoldáshoz kifejleszteni. Ennek révén komplex rendszer úgy is felépíthetô, hogy sok különbözô helyen futnak a különbözô modulok, akár több száz felhasználó bekapcsolásával. Vagyis fizikailag külön gépek logikailag egységes hálózatban virtuálisan egy gépként tudnak mûködni. Harmadrészt a kliens oldalon egy olyan számítógépre van szükség, ami minél könnyebben kezelhetô, tanulható, grafikus felülettel rendelkezik, platformfüggetlen és így tovább. Ezen a ponton kapcsolódik a rendszerhez a Java.
&endash; Hogyan áll össze az elmondott architektúra a felhasználó számára is kézzelfogható, értelmezhetô rendszerré?
&endash; Az Oracle képes teljes mértékben platformfüggetlen adatbáziskezelôket gyártani. Számunkra mindegy, hogy Unix vagy Windows az operációs rendszer, Novell vagy Windows a hálózat. Bármelyiken tudjuk futtatni a megoldást, így az adatbázisok transzparensek, bármilyen operációs rendszer alá átvihetôk. A kiterjeszthetôséget biztosítja, hogy a webszervereknél is széles támogatottságot tudunk nyújtani, vagy negyvenféle rendszerhez. Harmadszor, mindegy, hogy az adatbázist felhasználó kliens milyen környezetben kívánja igénybe venni a szolgáltatást: weben keresztül, Mac-, Windows-, OS/2- vagy Java-alapon.
&endash; Milyen érvek szólnak a Network Computerek rendszere mellett például egy vállalati hálózatban?
&endash; Egy általános vállalatnál minden 100 számítógépbôl 80 egyszerû kliensgép. Szövegszerkesztési, levelezési, irodaautomatizálási célokra használják. Ezek futtatására nem feltétlen kell egy erôs gép, mindazok a lehetôségek, amelyeket ma a PC-kbe beépítenek. Megosztott terhelés mellett erre elegendôek lehetnek a Network Computerek. Ezek annyiban többek a grafikus termináloknál, hogy bizonyos feladatokat a saját processzorukban futtathatnak le, ezzel tehermentesítve a szervert.
Kevesebb viszont az NC az asztali PC-nél abban, hogy nincsen benne floppy-meghajtó, winchester. Ebbôl származnak az elônyei is: egyrészt olcsóbbak, másrészt kevésbé lehet vírussal fertôzni a floppy lemezek híján, harmadrészt nem kell benne tárolni operációs rendszert, nem kell megtanulni annak használatát, nem kell rendszergazdát foglalkoztatni az operációs rendszer menedzselésével és így tovább. A felhasználót végeredményben úgyis csak az érdekli, hogy a számára szükséges alkalmazás fusson rajta.
&endash; Mennyiben illeszthetôk az NC-k a már meglévô hálózatokba?
&endash; Minden különösebb gond nélkül illeszthetôk Unixos, windows-os szerverek alá. Hamarosan elkészül Novell hálózatra, mainframe-re is az NC desktop operációs rendszere. Az NC-rôl akár a PC-ken, akár az NC-szerveren futó alkalmazások is elérhetôek. Természetesen nem mondjuk azt, hogy az NC-k teljesen kiválthatják a PC-ket. Azonban nagyobb részük feladatát ezek is elláthatják.
&endash; Miért nem terjed akkor gyorsabban a Network Computer ilyen elônyök mellett?
&endash; Ez a technológia paradigmaváltást, gondolkodásmód változtatást kíván. Ez nem megy gyorsan. Mondok egy hasonlatot: a PC-t 1978&endash;79-ben találták ki. Az elsô évben eladtak belôle kétszázezer darabot. 1985-ig nem volt különösebb felhajtás körülötte, akkor sikerült átlépni az évi egymillió darabos eladási határt. Ezzel szemben a Network Computert 1995 ôszén jelentették be. Az elsô mûködô, kereskedelmi forgalomban vásárolható példányokat 1996 ôszén mutatták be. Tavaly már nyolcszázezer darabot értékesítettek belôle. Idén a becslések szerint 8-10 millió darab lesz az eladás. Vagyis az NC legalább ötszörös gyorsasággal terjed a PC-hez képest. Azt becsülik, hogy 2000-re két-háromszor annyi NC lesz, mint ahány PC.
(b-)
Elôre
Tartalom
Hátra
EGY FELHASZNÁLÓ SZEMÉVEL
Az OS/2 és elônyei
Már több, mint tíz éves múltra tekinthet viszsza az OS/2, az IBM 32 bites operációs rendszere. A fejlesztést annak idején közösen kezdték a Microsofttal (boldog békeidôk...), azonban ez utóbbi kiszállt. Az IBM egyedül folytatta a fejlesztést, és az OS/2-t, amely jelenleg a 4-es verziónál tart, több, mint 13 millióan használják világszerte. Az OS/2 Warp 4 lényegesen megbízhatóbb a Windows 95-nél, amely összes javítgatásával sem tudta megközelíteni az OS/2 stabilitását, több alkalmazás futhat rajta, mint a Windows NT-n, és jobb hardvertámogatással rendelkezik, mint az NT.
Legyünk udvariasak, nézzük elôször, milyen elônyei is vannak a Windows '95-nek és a Windows NT-nek az OS/2-vel szemben.
&endash; Futnak rajtuk a "bigware" 32 bites alkalmazások, amelyek az összes szabad helyet felzabálják a merevlemezen, viszont bármikor összeomlanak.
&endash; A technika élvonalába (borotvaél-vonalába) tartozónak érezheti magát a felhasználó, mivel félévente kényszerül update-elni meglevô, amúgy hibátlan szoftverét és hardverét.
Mit is kínál nekünk az OS/2 Warp 4:
&endash; Az OS/2-ben a felhasználó nélkülözni kényszerül a MS-környezetben már megszokott bizonytalanságérzését Interneten történô barangolása közben. Itt ugyanis nincsenek biztonsági lyukak, "hátsó ajtók".
&endash; DOS és 16 bites Windows-alkalmazások terén kompatibilitás szempontjából az OS/2 jobb. Egyszerre több DOS alkalmazást is futtathat egymástól függetlenül, ha úgy óhajtja, akár elindíthat ablakként egy speciális DOS-t is (például NovellDOS). Ha eddig 16-bites Windowst használtunk, az ott futó alkalmazásaink (és Win32S alkalmazásaink 1.25a-ig) az OS/2 alatt is mûködni fognak a beépített Windows-támogatásnak (WIN-OS/2) köszönhetôen.
&endash; Jobb az Internet és az egyéb hálózatok támogatása. A beépített Java-támogatás webböngészô használata nélkül, közvetlenül teszi lehetôvé Java programok futtatását.
&endash; Beépített diktáló- és beszédvezérlô modullal rendelkezik.
&endash; Az OS/2 Warp 4-gyel adott BonusPack a kommunikációs (modem és fax), hálózati nyomtatást támogató, digitális video felvevô és szerkesztô programok mellett egy IBM Works programcsomagot is tartalmaz, melynek programjai a kis irodai vagy az otthoni környezetben elôforduló szövegszerkesztési, táblázatkezelési, elôjegyzési naptár, cím- és telefonszám-tárolási és még számos más hasonló feladatot ellátják.
&endash; Az OS/2 Warp 4 futtatásához szükséges hardver nem több, mint a Windows NT-é, memóriából 12-16 megabájttal megelégszik, Intel 486/33 megahertzes procin már elketyeg.
&endash; Telepítéséhez egy legalább 100 megabájt szabad helyet tartalmazó partícióra van szükségünk. Telepítés közben választhatunk egy, az elôre beállított opciókkal települô, egyszerû telepítés vagy egy igényeinkhez igazítható telepítés között. Az ez utóbbit választók használhatják a HPFS (High Performance File System = nagy teljesítményû filerendszer) sebességi, helyfoglalási és megbízhatósági elônyeit is.
&endash; Nem kell persze megszabadulnunk eddigi operációs rendszerünktôl, ha át akarunk térni OS/2-re. Kétféle utat is kínál a telepítés a korábbi rendszer további használatához, a Dual Bootot és a Bootmanagert. Az elôbbi használatakor korábbi rendszerünkkel azonos partícióra telepíthetjük az OS/2-t.
&endash; Maga a telepítés, még ha a bonyolultabb, testre szabható változatot is kérjük, egyszerûen zajlik. A legtöbb hardvert felismeri az OS/2, ideértve a hálózati kártyákat, hangkártyákat is. Persze nem baj, ha a gépünket nem Mr. Wongék rakták össze (tudják: harmadik dzsunka balra), de tapasztalatom szerint egészen meglepô konfigurációkon is hibátlanul lezajlott a telepítés, mi több, még mûködött is a rendszer.
A most hatéves 2-es változathoz a közelmúltban jelent meg a százvalahanyadik javítócsomag, ami a 2000. év problémára tartalmazott javítást. (Javítócsomag alatt nem feltétlenül valami konkrét hiba javítását kell érteni, nagyon sokszor idôközbeni fejlesztéseket, új lehetôségeket is javítócsomag formájában kap meg a felhasználó).
A felhasználók támogatását komolyan veszik az IBM-nél, ez és a rendszer stabilitása is oka annak, hogy világszerte a bankok körülbelül 30 százaléka használ OS/2-t. Saját tapasztalatom, hogy az OS/2 alatt folyamatosan mûködô számítógépemet 103 nap alatt nem kellett újraindítani, akkor is csak egy nagyobb merevlemez beépítése miatt kellett leállítanom. Telefonon percek alatt megkaptam az IBM Magyarországtól bármely felmerült problémámra a választ.
Az Internetet használó olvasónak két cím további információszerzésre az OS/2-vel kapcsolatban:
angolul: http://www.os2ss.com/Information/NewUsers/ és az innen nyíló linkek,
magyarul: http://xenia.sote.hu/docs/os2/ gurufaq/
Osgyány Pál
Elôre
Tartalom
Hátra
Anti-Microsoft szövetség
Minden embernek joga van az
információhoz, az emberek elidegeníthetetlen
joga a szabad választás a szoftverek és
hardverek között. Ennek a jognak a
biztosításához kompatíbilis
szabványokat kell megalkotni az
információtechnológia területén.
William Gates és a Microsoft vállalata
többszörösen is megsérti az emberek
alapvetô szabadságjogait az informatika
világában, abszolut uralomra törve a
felhasználók felett. A cég vezetôje,
akinek minden lépése zsarnoki
hatalomvágyról árulkodik, alkalmatlan arra,
hogy a technológiai fejlôdés ôre legyen
&endash; e kijelentések az IACT (International
Alliance for Compatible Technology), nemrégiben alakult
szövetség deklarációiból
származnak. Az IACT célja a technológia
fejlôdésének elôsegítése,
mely minden ember javát szolgálja.
Állításuk szerint mindennek legfôbb
akadálya a Bill Gates irányította Microsoft.
A Szövetség az Interneten alakult, bárki
csatlakozhat hozzájuk és bôvebben
tájékozódhat céljaikról az
alábbi címen: http://pages.cthome.net/