Mûsorszórás
INTERAKTÍV KÁBELTELEVÍZIÓ
Változó szabályozás, szaporodó gondok
Két páston folyt a küzdelem a HTE Távközlési Klubjának interaktív kábeltelevíziózással foglalkozó februári klubnapján. A téma mûszaki, technológiai vonatkozásait tekintve is érdekes, de a kábeltévés társadalmat a szabályozási és a piaci versennyel kapcsolatos kérdések legalább ennyire izgatják.
A szabályozás jelenlegi helyzetét Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára mutatta be. A távközlési törvény tavalyi módosítása megadta a kábeltelevíziózásnak a nagykorúságot, ugyanis zártláncú hálózatból végre szolgáltatói hálózattá léptette elô. A HIF ettôl kezdve szolgáltatási engedélyt ad ki a számukra, az elôfizetôi szerzôdéseket a vonatkozó rendelet szerint kell megkötni, kezelni, mindazok a szabályzók vonatkoznak a KTV szolgáltatókra, ami a többire. Az, hogy a kábeltévé szabályozott szolgáltatássá lépett elô, új fejlôdési pályát nyit meg a társaságok elôtt. A másik lényeges szabályozási módosulás szerint bármelyik közcélú távközlési szolgáltató alépítményén alhasználati jogot lehet létesíteni. A jog megadására a szolgáltató kötelezve van, így az alépítménybe való bejutás jogi úton biztosítottá vált, megelôzve egy sor jogvitát.
Kérdés az, hogy célszerû-e egy önálló kábeltévé törvényt alkotni, mely a megfelelô helyeken a távközlési és médiatörvényre hivatkozik (ilyen például a brazil megoldás) vagy pedig a hírközlést szabályozó törvényekbe kell integrálni a kábeltévét. A vizsgálódást a KHVM már megkezdte, de sem a társminisztériumoktól sem az ORTT-tôl nem kapott igazán muníciót ehhez a munkához. Ami a téma mûszaki oldalát illeti, a helyettes államtitkár az integrációs folyamatot emelte ki. Jelenleg külön hálózatok épülnek az eltérô típusú szolgálatok számára, de 2005-ig nálunk is kialakul a szolgáltatók által igényelt integrált szélessávú átviteli rendszer. Ennek a vélhetôen ATM alapú hálózatnak a lakásokat elérô csápjai éppen a kábeltévé hálózatok lehetnek.
Ocsovai Károly, a Satimex Kft. fômérnöke a jelenlegi technológia szemszögébôl vizsgálta meg a KTV szolgáltatók lehetôségeit. Jövedelmezôség szempontjából fontos lenne, hogy a KTV hálózatokon távközlô szolgáltatásokat is nyújtsanak, azt azonban tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi hálózatok többsége erre nem alkalmas. Olyan hibrid optikai-koax hálózatokat kell tehát kiépíteni például gyûrûs architektúrával, melyek flexibilis, transzparens hálózatot adnak. A Satimex például szektoronként korszerûsíti a hálózatot, s a felújított szektorokban már Internet hozzáférést ajánlanak a TVNet Kft.-vel közösen. A kihelyezett routerek 10 megabit/másodperces adatsebességet kezelnek, az elôfizetôkhöz 6 megahertzes sávszélességen QPSK modulációval jutnak az adatok és Ethernet felületen csatlakoznak a számítógéphez.
Interaktív szolgáltatások tucatja nyújtható a korszerû hálózatokon, melyek közül néhány már ma is realitás. A távtanulás, távmunkavégzés, a home shopping, home banking mindenki számára ismert fogalmak. De hasonlóan fontosak az olyan regionális szolgáltatások, mint a közbiztonsági segélyhívó, liftvészjelzô vagy a közüzemi távleolvasás. Piacképes alkalmazás a közúti forgalomellenôrzés, az egészségügyi informatikai hálózat vagy az önkormányzati, kormányzati hálózat is. A Near Video on Demand szolgáltatás talán a leglátványosabb példa, ez azonban már komoly minôségi elvárásokat támaszt a hálózattal szemben. Ehhez és a telefonszolgáltatáshoz már komoly anyagi befektetés szükséges, amire csak tôkeerôs befektetô vállalkozhat.
Siklós Gábor, a Globál fômérnöke elsôsorban a piacralépés gátjait mutatta be. Véleménye szerint az alépítményeknél nem az elvi beleegyezéssel van a gond, hanem a képtelenül nagy bérleti díjakkal. A jelenlegi díjak mellett egy évi bérleti díj fedezi a létesítés költségeit. A hatósággal kapcsolatban Siklós úr elmondta, hogy bár a kapcsolatuk jónak mondható, azt komoly eljárási problémának tartja, hogy a bejelentetlen KTV társaságokról a hatóság nem vesz tudomást. Így nem folytatható szabályos verseny. A harmadik piaci nehézség, hogy a nagyobb távközlési szolgáltatók és a kis KTV társaságok piaci együttmûködése egyenlôtlen. Ezen csak az egységes szövetségi fellépés segíthetne, sajnos azonban több szövetség alakult ki, amit aztán a sokan ki is használnak.
Steffler Sándor, a HTE kábeltelevíziós szakosztályának elnöke az alaptémához tért vissza. Hangsúlyozta, hogy nem szabad összekeverni az interaktív televíziót az interaktív kábeltelevízióval. Az elôbbi fogalom azt jelenti, hogy interaktív módon tudja meghatározni a nézô a tévéprogram tartalmát. Az utóbbi fogalom a legkülönbözôbb kétirányú szolgáltatásokat jelenti, mint például amiket Ocsovai Károly felsorolt. Ezekhez a szolgáltatásokhoz egy kommunikációs eszköz kell, amit összefoglalóan "set top box"-nak hívnak, de ez más-más eszközt is jelenthet.
A legegyszerûbb esetben a set top box egy kábelmodem, ami egy nagy sebességû transzparens adatmodem szimmetrikus vagy aszimmetrikus adatforgalomra. Ekkor két Ethernet felület között létesül összeköttetés. Az Internet elérést biztosító set top box komoly intelligenciával rendelkezik és egyik oldalán a telefonvonalhoz is kapcsolódik, míg a másik oldalon alapsávi video csatlakozást létesít a monitorként használt televízióval. A harmadik elterjedt interfész a digitális televíziós mûsorszórás vételéhez használt set top box, mely MPEG dekódert és mûholdas vagy kábeles tunert is tartalmaz. Ekkor az interaktivitást modem biztosítja. Végezetül sokan set top box-nak hívják az NC, a network computer illesztôegységét is.
Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetségének az elnöke szerint még az sem világos, hogy jó vagy rossz dolog, ha születik egy kábeltelevíziós törvény. Emlékeztetett arra, hogy hasonlóan merült fel, hogy jó-e, ha szerepelnek a médiatörvényben. Azt a dilemmát sem volt könnyû eldönteni, mert a szolgáltatók elfogadásának a feltétele, hogy szerepeljenek a törvényekben, viszont nagy baj az, ha szakmailag nem jó dolgok kerülnek bele. Már akkor is dupla vagy semmi alapon kellett döntenie a szakmának.
A médiatörvény után úgy tûnt, az ORTT sok jót tehet a KTV piacért, különösen annak a fényében, hogy 2,4 milliárd forint állt rendelkezésre dedikáltan erre a célra. Mint Rajkai László elmondta, ez a remény mára jócskán megcsappant. Az ORTT elôször ebbôl a pénzbôl az Antenna Hungária tôkeemeléses privatizációjában akart részt venni. Késôbb a mûsorelosztás fejlesztésére akarta fordítani úgy, hogy 50 százalék mûsorelosztás, 30 százalék mûsorszórás és 20 százalék tartalék legyen a felosztás. Az 50 százalékos részt azonban úgy gondolta elosztani, hogy a vezeték nélküli mûsorelosztás is részesedjen belôle. Mivel viszont a médiatörvény erre kimondottan kábelhálózat-fejlesztést írt elô, ez is meghiúsult. Most viszont a pénz 25 százalékát sikeresen kiírta &endash; a piacra lépô új társaságok támogatására. Ezzel viszont éppen azok nem részesülnek a támogatásból, akik létrehozták a lehetôségét, hogy a frekvenciákat el lehessen adni. Részesülhet viszont például a Matáv, aki most lép a piacra. A logikus az lenne, hogy ha a KTV szolgáltatók 2002-ig nem léphetnek be a távbeszélô piacra, akkor ez fordított irányban is így legyen.
B. I.
Elôre
Tartalom
Hátra
A TÖBB LÁBON ÁLLÁS KÖLTSÉGVETÉSE
Az Antenna Hungária stratégiája
Több
cikk jelent meg az utóbbi idôben az Antenna
Hungária jövôbeli terveivel kapcsolatban
különbözô újságokban,
hetilapokban. Bôven kommentálták az
elképzeléseket, megszólaltattak
néhány kormányhivatalnokot &endash; csak
éppen a tények egy része maradt
publikálatlan. Ezért bemutatjuk annak a 2002-ig
kidolgozott stratégiai elképzelésnek a
gerincét, melyet Máté
István, az Antenna Hungária
vezérigazgatója 1997
decemberében több fórumon is ismertetett. Az
Antenna Hungária Rt. 1992. július elseje óta
létezik, de története egészen 1925-ig, a
hazai mûsorszórás kezdetéig
nyúlik vissza. Az Rt. alaptevékenysége az
országos, valamint a körzeti televízió
és rádió mûsorszórás,
mûsorszétosztás. Emellett azonban az Antenna
Hungária munkatársai a hazai
távközlésben is tevékeny részt
vállaltak. Az AH ipari jellegû
szolgáltatásokat is nyújt, így
például üzemelteti a Pannon GSM teljes
vidéki hálózatát, a Matáv
országos digitális mikrohullámú
rendszerét, valamint a Magyar Honvédség
országos mikrohullámú
hírközlési rendszerét.
A cég hosszú idôn keresztül a többségi privatizációra szánt cégek listáján szerepelt, de a médiatörvény által elôírt kemény feladatokat úgy kellett végrehajtania, hogy nem valósultak meg az ÁPV Rt. privatizációs elképzelései. A 87,2 százalékban ÁPV Rt.-tulajdonú cég ezt a feladatot is megoldotta, a tôkeemeléses privatizációból várt források nélkül is. Az elképzelés azonban a nyáron megváltozott: a kormány 2184-es határozata értelmében az Antenna Hungária már azon társaságok közé tartozik, melyeknél az állami tulajdon 50 százalék + 1 részvény, tehát a cég állami többségi tulajdonban marad. Ezt az új helyzetet vette alapul az Antenna Hungária vezetése a stratégia felépítésekor, melynek alapgondolata az, hogy az Antenna Hungária a mûsorszóró és -elosztó tevékenysége mellett növekvô szerepet kíván játszani a távközlés területén is. A távközlési elképzelések finanszírozására két megoldást is kidolgozott a cég vezetése.
Az egyik megoldás szerint az ÁVP Rt. 5&endash;10 milliárd forintos alaptôke-emelést hajt végre, s az így megerôsödött cég piaci szegmenseket szerez meg versenykörülmények között. A távközlési szolgáltatási portfólió kiszélesítése után &endash; 1999 elején &endash; megtörténhet a kisebbségi alaptôke-emeléses és részvényértékesítéses privatizáció, mely 200&endash;450 százalékos árfolyamnyereséget is hozhat. Ekkor az állam ugyan invesztálni kénytelen a cégbe, de ez gazdaságos befektetésként jelentkezik az árfolyamnyereség miatt.
A másik megoldás arra alapoz, hogy az állam nincs abban a helyzetben, hogy tôkeemelést hajtson végre az Antenna Hungáriánál, ugyanakkor az állami többség megtartása miatt a privatizáció kevesebb tôkét tud behozni a társaságba. Ekkor az állam egy módon tud támogatást adni: piacot juttat a cégnek, majd még 1998 derekán megindítja a kisebbségi hányad privatizációját. Az így kialakuló 200&endash;450 százalékos árfolyamnyereség most a gyors fejlôdést hivatott finanszírozni. Itt tehát az állam pénzügyi segítséget nem ad, viszont nyer egy erôsen fejlôdô, többségi állami tulajdonú szolgáltatót. (Akár többségi, akár kisebbségi tulajdonrészt privatizálnak, a sikerhez mindenképpen szükséges a piac garantálása &endash; lásd a Matáv privatizációját és 2002-ig szóló monopoljogait. A szerkesztô megjegyzése.)
A stratégia ezt az utóbbi &endash; reálisabbnak tûnô &endash; megoldást feltételezve vázolja fel a terveket 2002-ig. A stratégia végül is a rádióhírközlés területén négy fejlesztési irányt jelölt meg: a digitális mikrohullámú berendezésekkel megvalósított országos transzporthálózat kihasználását üzleti és közigazgatási adatátviteli célokra; a digitális multimédia platform kialakítását; a civil és készenléti TETRA rendszer megvalósítását és a GSM 1800-as rádiótelefon szolgáltatásban való aktív részvételt. A vezetékes üzleti területen a kábeltelevíziós hálózatokat és a budapesti optikai hálózat adatátviteli kihasználását jelöli meg a stratégia. Emellett a Unisource oldalán be kíván lépni az Antenna Hungária a formálódó alternatív távközlési szolgáltató társaságba is. Természetesen a stratégia részeként a mûsorszórás fejlesztése is szerepel, itt elsôsorban a földfelszíni digitális mûsorszórás &endash; a DVB-T &endash; a favorit, melynek kísérletei még ez évben megkezdôdnek.
A stratégia megvalósításának azonban elôfeltételei is vannak. Egyrészt biztosítani kell, hogy a hálózat használói &endash; a Magyar Rádió Rt. és a Magyar Televízió &endash; tegyenek eleget a fizetési feltételeknek, másrészt a médiatörvényben foglaltakat következetesen végre kell hajtani. Elôfeltétel az is, hogy a mûsorszóró-koncesszió mellett az Antenna Hungária kapja meg a GSM 1800-ra vonatkozó egyik koncessziót és a TETRA szolgáltatás jogát. Végezetül szintén elôfeltétel a privatizációs bizonytalanságok megszüntetése, azaz fontos lenne a mihamarabbi alaptôke-emelés, valamint a 2184/ 1997. számú kormányhatározat maradéktalan végrehajtása. Enélkül ugyanis &endash; mint Máté István ezt pontosan megfogalmazta &endash; az Antenna Hungária nem fejlôdésre, hanem a legjobb esetben is csak lassú vegetálásra van ítélve.
A fentebb leírtakkal természetesen lehet vitatkozni, egyetérteni, esetleg újabb elképzeléseket kigondolni. Nem vitatható el viszont a cég vezetésének joga, hogy kísérletet tegyen a jövôje megtervezésére. A tétlenség ugyanis biztosan a legrosszabb megoldás irányába vezet.
(Lapzártakor érkezett: Az ÁPV Rt. többszöri halasztás után megtárgyalta az Antenna Hungária privatizációjának &endash; immár nyolcadik éve húzódó &endash; helyzetét és azt a javaslatot tette, hogy 3,5 milliárd forintos tôkeemelést kell végrehajtani. Természetesen a döntést még a kormánynak is jóvá kell hagynia. Ettôl még a 2184/1997-es kormányhatározat továbbra is végrehajtandó. Abban pedig továbbra is benne van a határozott szándék a távközlési profil bôvítésére is.)
B. I.
Elôre
Tartalom
Hátra
SZÉLESSÁVÚ ADATÁTVITELI KÍSÉRLET
Mire jó az AM-mikro PC-hez kötve?
Élô demonstráció keretében mutatta be az Antenna Hungária a budapesti AM-mikro rendszeren keresztül szolgáltatott szélessávú kísérleti Internet-hozzáférést.
A kísérleti bevezetést az tette lehetôvé, hogy a Budapest 30 kilométeres körzetében analóg tv-programok szétosztására létrehozott AM-mikro rendszer néhány csatornája kihasználatlan. Ezek közül az F4 csatornán kezdte meg interaktív adatátviteli kísérleteit az AH. A digitális információk átvitelére a digitális televíziós mûsorszórás európai rendszerét, az MPEG2/DVB-C kódolást alkalmazzák a 20 megabit/másodperces csatornán. A DVB (Digital Video Broadcasting) eljárás megfelelô hibavédelmet nyújt ahhoz, hogy adatátvitelre is alkalmas legyen, a C-vel jelzett kábeles változat pedig jól illeszkedik az AM-mikro 8 megahertzes sávszélességéhez.
Az interaktivitást hagyományos módon, telefonvonal és modem segítségével biztosítja a rendszer. Ezen keresztül jut el a nagysebességû letöltési igény a Széchenyi-hegyre az Országos Mikrohullámú Központba, ahol a kéréseket egy számítógép fogadja s továbbítja az Internet-szolgáltatóhoz, jelen esetben a Datanethez. A válaszként kapott adatfolyamot az adó számítógépe MPEG2/ DVB-C formátumba rendezve továbbítja a QAM modulátornak, majd az AM-mikro adója a VHF sávi jelet a 12 gigahertzes mikrohullámú sávba konvertálja és kisugározza.
A vételi oldalon egy AM-mikro vevô, egy QAM modem és egy PC-kártya szükséges, mely dekódolja a demodulált MPEG-2/DVB jelfolyamot. A PC-be telepített szoftver gondoskodik a teljes folyamat kezelésérôl.
A közeljövôben az Antenna Hungária a Datanet Rt. Internet-elôfizetôi körébe tartozó felhasználók között tesztelési célokból PC-kártyákat kíván kiosztani, s a kísérleti idôszak tapasztalatait felhasználva és a kapacitásokat kibôvítve 1998 elsô félévében az AM-mikro adások vételkörzetében már bárki számára elérhetô lesz a szolgáltatás.
Multimédiában is az élen
Európai
jelentôségû szerzôdés
megkötésének volt a színhelye
január 26-án a budapesti Hilton
szálló. Jean Grenier, a Eutelsat
vezérigazgatója, valamint Korda István, az
Antenna Hungária Igazgatóságának
elnöke és Máté István, a
cég vezérigazgatója televíziós
és multimédia szolgáltatások
nyújtására alkalmas digitális platform
létrehozására írt alá
megállapodást. A legnagyobb európai
mûhold-üzemeltetô társaság
Közép-Európában elsôként az
Antenna Hungáriával írt alá ilyen
jellegû szerzôdést, így az AH lehet az
elsô szolgáltató a régióban, aki
egész Európa, illetve Észak-Afrika és
a Közép-Kelet több millió mûholdas
vevôje számára lesz képes
digitális multimédia szolgáltatásokat
vagy akár gyors Internet-,
intranethozzáférést
nyújtani.
A digitális platform ugyanúgy az MPEG2 és DVB szabványok alkalmazásán alapul, mint az AM-mikrón nyújtott adatátvitel esetében. Az így kódolt digitális információk mindazokba a mûholdvevôkbe eljutnak, melyek a Eutelsat Hot Bird pozíciójára, a keleti 13 fok pozícióra néznek, ahol összesen öt Hot Bird mûhold fog üzemelni ez év márciusától. Mint Grenier úr elmondta, a Eutelsat mûholdrendszer lefedettségi területén 1 milliárd ember él, s több, mint 200 televízió és rádióprogramot vesznek ezekrôl a mûholdakról. A mûholdak ideális pozíciója és teljesítménye révén a terület nagy részén 50-60 cm átmérôjû antennákkal lehet venni az adást, ami tovább növeli a rendszer népszerûségét.
A digitális platform kialakításának a gondolata akkor született meg, mikor egyre növekvô számban jelentek meg a digitális tv-csatornák, melyek az MPEG2/DVB kódolással mûködnek. Logikusan adódott a gondolat, hogy ebben a formátumban akkor nem csak mûsorokat, hanem tetszôleges digitális információt is el lehet juttatni a vevôkhöz.
Természetesen a Eutelsat mûholdjai csak azt az információt képesek lesugározni a földre, amit feljuttatnak a mûholdra. Itt kapcsolódik be a szolgáltatásba az Antenna Hungária. A szerzôdés aláírása után elsô fázisban mintegy 300-400 millió forintos beruházással elkészül az a mûholdas feladóállomás, mely a bemenetein kódolókat, multiplexereket és digitális modulátorokat tartalmaz. Az állomás feladata feljuttatni a már MPEG2/DVB formátumú jeleket a megfelelô csatornákon a Hot Bird 3 mûholdra. A kérdés már csak az, honnan jönnek a bemeneti jelek? Nos, ezen a ponton válik az Antenna Hungária a szolgáltatók szolgáltatójává nemzetközi méretekben. Mindazok a programszolgáltatók, multimédia anyagot elôállító cégek, akik a szélessávú mûholdas elérést igénybe kívánják venni, az Antenna Hungárián keresztül ezt megtehetik. Ugyancsak ide csatlakozhatnak azok az Internet-szolgáltatók vagy intranet-üzemeltetôk, akik nagy sebességû letöltési igényeket elégítenek ki felhasználóik számára. A rendszer mûholdas része ugyan egyirányú, azonban a hagyományos földi hálózaton keresztül az ineraktivitás biztosítható. Általában a nagy sebességet úgyis a letöltés, nem pedig az információ megkérése igényli.
Máté István az aláírás kapcsán elmondta, hogy a teljes projekt 2001-ig mintegy 1 milliárd forintos beruházást igényel, ez a beruházási igény azonban fokozatosan jelentkezik.
Az elôzetes piacfelmérések szerint a rendszer már 1999-ben közel 1 milliárd forintos bevételt termel, azonban a megcélzott üzleti körök összetétele ma még kôkemény üzleti titok. Ezek az információk azért is bizalmasak, mert mint Grenier úr is megerôsítette, a készülô olasz és francia feladóállomáson kívül spanyol, svájci és angol szolgáltatók is gondolkodnak hasonló centrum kialakításán. Ki kell tehát használni, hogy az Antenna Hungária most Európában az elsôk között van.
Bartolits István